A Kézilabda Csapat Összetétele és Játékosainak Szerepe, Kiemelve a Korosztályi Előírásokat
A kézilabda egy dinamikus labdajáték, amelyet két 7 tagú csapat - hat mezőnyjátékos és egy kapus - játszik egymás ellen. Ez a sportág jellemzően fedett csarnokban zajlik, de létezik egy másik fajtája is, amelyet szabadban játszanak, és egyre kedveltebb az úgynevezett strandkézilabda.
A Kézilabda Csapat Szerkezete és Játékosainak Feladatai
Egy kézilabdacsapat általában 14 játékosból áll. A játéktéren egyszerre maximum hét játékos tartózkodhat, a többiek pedig a csereterületen, a kispadon foglalnak helyet. Itt ülnek a cserejátékosok, a gyúró, az orvos és az edzők. Fontos, hogy mindig kell egy kijelölt kapus a pályára, aki a többiekétől eltérő mezt visel. A kapus mezőnyjátékosként is szerepeltethető, illetve egy mezőnyjátékos is átveheti a kapus feladatkörét, amennyiben ruházata megfelelően elkülönül a mezőnyjátékosokétól. Bizonyos versenyeken engedélyezik 16 fős keretek nevezését, azonban ilyen mérkőzéseken is csak hét játékos szerepelhet egyszerre a játéktéren, ami azt jelenti, hogy a cserepadon ülő és szükség esetén becserélhető játékosok számát növelték meg.
A mezőnyjátékosoknak egységes öltözéket kell viselniük, amelynek megjelenése az ellenféltől világosan el kell különüljön. A mezőnyjátékos kézzel, karral, fejjel, törzzsel, combbal és térddel érhet a labdába, de a labdát ilyen módszerekkel is csak legfeljebb három másodpercig érintheti. A kapus azonban a saját kapujának előterében korlátlanul mozoghat, akár a labdával is, figyelmen kívül hagyva a mezőnyjátékosokra érvényes lépésszabályt. A kapus a kapuelőtérben védekezés céljából bármely testrészével érintheti a labdát, azonban eközben nem veszélyeztetheti az ellenfelet. Amikor a kapuelőteret elhagyja, viszont a mezőnyjátékosokra vonatkozó szabályok érvényesek rá is.
A játék során nem szabad a labdát a saját csapat birtokában tartani a támadási akciók felismerhetősége nélkül, illetve kapura lövési kísérlet elmulasztásával. Ez az úgynevezett passzív játék. Amint a játékvezető felismeri ezt a jelenséget, figyelmeztetésképpen felemeli az egyik kezét, és ha ezután sem változik a támadás intenzitása, vagy nincs kapura lövési kísérlet, akkor a labdát birtokló csapat ellen szabaddobást ítél.
Ezek a szabályok változnak a kézilabdázásban 2025 nyarától
Csere Szabályok és A Kézilabda Játékidő
Egy mérkőzésen tetszőleges számú csere hajtható végre úgy, hogy a lecserélt játékos a cserevonalnál hagyja el a pályát. Fontos szabály, hogy ha a becserélendő játékos hamarabb lép pályára, minthogy a lecserélt játékos elhagyná azt, az szabálytalan cserének minősül, és kétperces büntetéssel büntetendő. Több más labdajátéktól eltérően a csere alatt a játék nem áll meg, a cserét - hacsak a játék egyéb okból nem áll - folyamatos játék közben kell végrehajtani.
Egy kézilabda-mérkőzés két 30 perces félidőből áll, amelyet egy 10 perces szünet választ el. A rendes játékidő minden korosztályban (16 év felett) 2×30 perc, a félidei szünet 10 perc. A félidei szünetek hossza Magyarországon a nemzeti bajnokságban és a kupamérkőzéseken 10 perc, nemzetközi mérkőzéseken ettől eltérhetnek, általában 15 perc. A kézilabdában egy sajátos módszert követve mérik a játékidőt: az óra a játékmegszakítások (például szabálytalanság megítélése, gól utáni középkezdés stb.) alatt is megy. Azonban ha a játék várhatóan hosszabb ideig szakad meg (például sérülést követő ápolás miatt), akkor a játékvezetőknek lehetőségük van az órát erre az időszakra megállítani. Vannak továbbá olyan esetek, amikor a játékvezetőknek kötelező megállítaniuk a játékidőt. Ilyen például egy játékos időleges kiállítása (2 perces büntetés) vagy kizáráskor (piros lap). A játékidő lejárta szigorúan értelmezendő: az utolsó másodperc leteltekor a mérkőzés befejeződött.
A még játékidőben ellőtt, de a kapuba csak a játékidő letelte után beérkező lövés - ellentétben a kosárlabdával - nem minősül érvényes találatnak. A szabályos találat eléréséhez az kell, hogy a labda még a rendes játékidő letelte előtt teljes terjedelmével áthaladjon a gólvonalon. Amennyiben azonban még a játékidőn belül szabaddobást vagy 7 méteres dobást ítélnek a játékvezetők, de a mérkőzésből (vagy a félidőből) már olyan kevés idő van hátra, hogy a megítélt dobást az alatt nem végzik el, akkor az elvégezhető a játékidőn túl is (ún. időntúli szabaddobás vagy 7 méteres dobás).
Hosszabbítás és Büntetőlövések
Bizonyos esetekben, például kupameccseken, a mérkőzés nem végződhet döntetlenre, hanem az egyik fél győzelmével és a másik vereségével kell végződnie. Ha a rendes játékidő után is döntetlen az állás, akkor öt perc szünetet követően újabb 2×5 perces ráadás következik, ugyanúgy egyperces szünettel a félidőben. Ha ezután is döntetlen lenne az állás, akkor 7 méteres dobások következnek. A csapatok ilyenkor 5-5 hétméterest végeznek el, felváltva egymás után, majd az nyer, aki többet értékesített belőlük. Előfordulhat azonban, hogy még ekkor is döntetlenre állnak az ellenfelek. Ekkor egyesével felváltva lövik a 7 métereseket addig, amíg az egyik csapat belövi, a másik pedig nem.
A Játéktér és Felszerelés
A kézilabdát 40×20 méteres, téglalap alakú játékterületen játsszák. A pályán egymással szemben, a két alapvonal közepén helyezkedik el a két kapu. Mérete: 2,08 méter magas és 3 méter széles. A kapukat rögzíteni kell a szilárd talajhoz, és két különböző színnel kell befesteni.
A játéktér fontos részei:
- Kapuelőtér: A két kapu előtt található folyamatos vonallal körülvett rész. Ezt a vonalat a kapuktól 6 méterre húzzák meg. Itt csak a kapus tartózkodhat, az itt lévő labda az övé. Kidobást kivéve a levegőben lévő labda megjátszható. Mezőnyjátékos belépéséért szabaddobás, kiállítás vagy büntető is járhat.
- Hétméteres vonal: A kaputól 7 méterre található 1 méter széles vonal. A vonal mögött kell elhelyezkedni a hétméteres büntetődobásnál.
- Gólvonal: A két kapufa mögött van, párhuzamos a büntetődobó-vonallal.
- Kapus-határvonal: 15 centiméter hosszú, a kapu előtt 4 méterrel van.
- Oldalvonal: A pálya hosszabb oldala.
- Cserevonal: Az oldalvonalra merőleges, a felezővonaltól 4,5 méterre meghúzott vonal. Ez a zsűriasztal és a kispad között található.
A kézilabdát bőr, vagy műanyag borítású labdával játsszák. A jobb tapadás érdekében a játékosok általában waxolják a labdát egy speciális anyaggal.
A Játékvezetők Szerepe
A kézilabda-mérkőzést két egyenjogú játékvezető vezeti. A mérkőzéseken csak a csapatfelelősök szólhatnak hozzájuk. A mérkőzés előtt a játékvezetők ellenőrzik a játéktér, a kapuk és a labdák állapotát, ellenőrzik a csapatok felszerelését és a játékosok öltözékét. A mérkőzés megkezdésekor az egyik játékvezető, mint mezőny-játékvezető a középvonalnál helyezkedik el, ő a támadó csapat támadási iránya felé néz, míg a másik a védekező csapat mögül, az alapvonalnál figyeli az eseményeket. A két játékvezető szerepe a támadások váltakozásával felcserélődik.
tags: #egy #kezilabda #csapat #jatekosainak #atlageletkora
