A Pontegyenlőség Eldöntésének Részletes Szabályai a Labdarúgásban
A labdarúgó mérkőzések és bajnokságok során gyakran előfordul, hogy a csoportküzdelmek végén vagy akár a bajnokság zárásakor több csapat is azonos pontszámmal végez. Ez a helyzet különösen az olyan eseményeken, mint a Futball7vége-sorozat, nem egy ízben okozott zavart és felesleges indulatokat, annak ellenére, hogy a versenykiírás e tekintetben egyértelműen fogalmaz. Az alábbi magyarázat remélhetőleg tiszta vizet önt a pohárba, egyszer s mindenkorra.
A Helyezés Eldöntésének Általános Szempontjai
Kezdjük azzal, hogy citáljuk a Futball7vége-versenykiírás ide vonatkozó passzusát, amely a "Helyezés eldöntése a csoportmeccseken" címet viseli. Eszerint a helyezések sorrendjét a szerzett pontok száma határozza meg, a legtöbb pontot gyűjtő csapat végez az első helyen, és így tovább. Pontegyenlőség esetén azonban az előkelőbb helyezés(eke)t az alábbi sorrendben kell eldönteni:
- Egymás elleni eredmény: A közvetlenül érintett csapatok egymás elleni mérkőzéseinek eredményei.
- Több győzelem: A csoportban elért több győzelem száma.
- Gólkülönbség: A rúgott és kapott gólok különbsége.
- Több rúgott gól: A csoportban lőtt gólok összes száma.
- Sorsolás: Amennyiben az előző szempontok sem hoznak döntést.
Fontos megjegyezni, hogy a gólkülönbség és a rúgott gólok számításánál a gól definíciója kulcsfontosságú. A gól érvényes, ha a labda teljes terjedelmével áthalad a kapuvonalon a kapufák és a keresztléc között határolt területen.
Pontegyenlőség Két Csapat Esetében: Példa a Gyakorlatból
Nézzük meg a fenti szabályok alkalmazását a legegyszerűbb, mégis gyakori esetre, amikor két csapat szerzett ugyanannyi pontot. Példaként vegyük a felnőtt Futball7vége vigaszági szakasza 1. csoportjának valós esetét, ahol az 1. helyen 9 ponttal végzett az Erdőkertes csapata, míg a Hernád és a Szigetszentmárton egyaránt 4 pontot gyűjtött, a Szigetújfalu együttese pedig 0 ponttal fejezte be a csoportot a 4., utolsó helyen.
A Hernád és a Szigetszentmárton azonos pontszáma miatt életbe lép a fentebb idézett szabályrendszer:
-
1. Egymás elleni eredmény: Az egymás elleni mérkőzésük 5-5-ös döntetlennel zárult, vagyis az 1. pont nem döntött kettejük között.
-
2. Több győzelem a csoportban: Tovább kell lépni a 2. pontra: a "csoportban elért több győzelem", amely ugyancsak nem dönt, mert mindkét csapat 1-1 győzelmet könyvelhetett el.
-
3. Gólkülönbség: Következik a 3. pont, a "gólkülönbség". Itt már van eltérés, a hernádiak gólmutatója a csoportban 17-8, a szigetszentmártoniaké 11-11, vagyis ezzel a Hernádot illette meg a 2., a Szigetszentmárton pedig a 3. hely. A két négypontos csapat között tehát döntött a 3. szempont.
Hogyan kell játszani egy tie-breakert teniszben
Pontegyenlőség Három vagy Több Csapat Esetében: A „Kistabella” Módszere
Most lássuk a jóval ritkább, éppen ezért félreértésre, félreértelmezésre okot adó esetet, amikor három vagy annál több csapat szerzett egyforma pontszámot. A "kutya itt van elásva", ugyanis mit is jelent az "egymás elleni eredmény" kettőnél több csapat esetében? Ilyenkor nem az összesített bajnoki eredmények, hanem kizárólag az érintett csapatok egymás elleni mérkőzéseinek eredményei számítanak. Ezen mérkőzések alapján egy úgynevezett "kistabellát" kell készíteni, és ezen a belső tabellán kell alkalmazni a versenykiírásban meghatározott sorrendi szempontokat.
Példa: Újlengyel, Dabas-Gyón és Felsőpakony
Tekintsünk egy megtörtént esetet a felnőtt Futball7vége középdöntőjének I. csoportjából, ahol az Újlengyel, a Dabas-Gyón és a Felsőpakony egyaránt 6-6 pontot szerzett, a Ráckeve nulla ponttal végzett. Természetesen ezúttal is a fenti szabály a mérvadó, az 1., szempont az "egymás elleni eredményé", ami ebben az esetben a "kistabella" elkészítését jelenti.
A három együttes egymás között lejátszott mérkőzései alapján a következő "kistabella" állítható fel:
| Csapat | Pont az egymás elleni meccseken | Gólkülönbség az egymás elleni meccseken |
|---|---|---|
| Újlengyel | 3 | 7-5 (+2) |
| Dabas-Gyón | 3 | 8-8 (0) |
| Felsőpakony | 3 | 6-8 (-2) |
Ha megvan ezen "kistabella", annak sorrendjét ugyancsak a versenykiírás 1.8. pontja szerint kell meghatározni. Az 1. és 2. pont (egymás elleni eredmény, több győzelem) a körbeverés, illetve az 1-1 nyert meccs miatt nem döntött, jött a 3. kitétel, a gólkülönbség, amelyben mint látjuk:
- Az Újlengyel áll a legjobban (+2-es gólkülönbséggel).
- Őt a Dabas-Gyón követi (0-s gólkülönbséggel).
- Végül a Felsőpakony (-2-es gólkülönbséggel).
Ezáltal az Újlengyel szerezte meg a legelőkelőbb helyet a pontegyenlőséggel rendelkező csapatok közül, őt követte a Dabas-Gyón, majd a Felsőpakony. Ergo ha kettőnél több csapat végez azonos pontszámmal, akkor közöttük minden esetben az érintett 3 vagy annál több csapat valamennyi egymás elleni eredménye alapján számított "kistabella" alapján határozható meg a sorrend. Fontos, hogy ha a fenti hármas egymás között teljesen egyforma eredményeket produkált volna (például három 1-0-ás döntetlent), akkor közöttük a "kistabella" önmagában nem mutatott volna különbséget, tehát az 1. pontról, az egymás elleni eredményről a 2., majd a 3. és a 4. szempontra kellene lépni a "kistabellán" belül.
Ligabajnokságok Sajátos Szabályai és Egyéb Példák
A pontegyenlőség szabályai bajnokságonként és versenykiírásonként eltérhetnek, bár a FIFA és az UEFA ajánlásai alapvetően hasonló elveken nyugszanak. Az OTP Bank Liga 2016/17-es idényében például, amikor a Budapest Honvéd és a Videoton azonos pontszámmal állt a tabella élén, illetve a Diósgyőr, a Mezőkövesd és az MTK is 35 ponttal küzdött a kiesés elkerüléséért, a jelenlegi szabályok szerint ilyen esetben a több győzelem rangsorolt a bajnokság végén.
Arról, hogy pontazonosság esetén mi alapján történik a rangsorolás, az NB I. 2016/2017-es versenykiírásának 8/D pontja részletesen rendelkezett, kiemelve, hogy a versenykiírás minden esetben az elsődleges referencia.
tags: #egyenlo #pontszamnal #mi #a #donto #labdarugas
