Magyar Egyetemi és Főiskolai Bajnokságok: Tudnivalók és Történelem
A Magyar Egyetemi - Főiskolai Országos Bajnokságok (MEFOB) a hazai felsőoktatási sportélet gerincét alkotják, melyeknek szervezésében és koordinálásában a Magyar Egyetemi - Főiskolai Sportszövetség (MEFS) játszik központi szerepet. A MEFS Európában elsőként, a világon másodikként 1907-ben alakult sportszövetség, melynek kizárólagos feladata a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU) és az Európai Egyetemi Sportszövetség (EUSA) nemzetközi versenyein való magyar részvétel, a nemzetközi egyetemi sportesemények hazai rendezése, valamint a Magyar Egyetemi - Főiskolai Országos Bajnokságok (MEFOB) megszervezése.
A magyar egyetemi sport gyökerei egészen a 19. századig nyúlnak vissza. Több mint 150 évvel ezelőtt, 1860-ban alakult meg Európa egyik első egyetemi és társadalmi sportegyesülete, a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia Sportegyesülete. Az 1870-es évektől kezdve erősödött fel az a törekvés, hogy az egyes egyetemek, főiskolák, akadémiák sportklubokat hozzanak létre, így a következő fél évszázadban a többi egyetem is felzárkózott, sorra jöttek létre az atlétikát, tornát, vívást és labdarúgást űző egyetemi vezetők és hallgatók által irányított sportklubok.
1907. március 25-én a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club (BEAC), a Műegyetemi Atlétikai és Football Club (MAFC), valamint a Kolozsvári Egyetemi Atlétikai Club (KEAC) kezdeményezésére, tíz egyetemi és főiskolai egyesület alapította meg a Magyar Főiskolai Sportszövetséget. Ennek elsőrendű feladatai közé tartozott az új sportágak népszerűsítése, az érdekvédelem, és a felsőoktatási intézmények sporttal kapcsolatos szemléletének formálása. Folyamatosan rendeztek egyetemi-főiskolai bajnokságokat.
Az I. világháború után a hallgatók a Magyar Főiskolai Sportszövetségen (MFSSz) keresztül rendszeresen részt vettek a főiskolai világbajnokságokon. Az osztrák-magyar monarchia szétesésével az egész magyar társadalomnak, így a testnevelés és sport szempontjából is teljesen új helyzettel kellett szembenéznie. Az évtizedek során a szövetség számos szervezeti formában működött; Magyar Egyetemi - Főiskolai Sportszövetség (MEFS) névvel 1991. szeptemberétől tevékenykedik.
Tagjai nemcsak civil sportszervezetek (egyesületek, klubok), hanem felsőoktatási állami intézmények (egyetemek, főiskolák) lettek. A MEFS történelme során először 2017. január 1-jén került be a sportról szóló 2004. évi I. törvénybe, mint kizárólagos szervezője a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU) és az Európai Egyetemi Sportszövetség (EUSA) nemzetközi versenyein való magyar részvételnek és a nemzetközi egyetemi sportesemények magyarországi rendezésének, valamint a Magyar Egyetemi - Főiskolai Országos Bajnokságoknak (MEFOB).
A Magyar Egyetemi - Főiskolai Országos Bajnokságok (MEFOB)
A Magyar Egyetemi - Főiskolai Országos Bajnokságokat (MEFOB) a MEFS rendezi meg évi 40-45 sportágban. Ezek a bajnokságok egyben népszerűsítik a sportokat a hallgatók körében, erősítik az intézményi identitást, illetve elősegítik a FISU és az EUSA versenyekre a sportolók kiválasztását.
A MEFS a következő sportágakban rendezi meg a MEFOB-okat:
- 3x3 kosárlabda
- aerobic (verseny és FTL)
- asztalitenisz
- atlétika
- birkózás
- cheerleading
- csörgőlabda
- duatlon
- ergométer
- erőemelés
- evezés
- fallabda
- falmászás
- félmaraton, maraton
- floorball
- futsal
- jégkorong
- judo
- kajak-kenu
- kézilabda
- kosárlabda
- labdarúgás
- mountain bike
- országúti kerékpár
- rögbi
- röplabda
- sakk
- sárkányhajó
- sportlövészet
- strandkézilabda
- strandröplabda
- súlyemelés
- tájfutás
- tenisz
- terepakadályfutás
- testépítés, fitness
- tízevezés
- tollaslabda
- torna
- triatlon
- ultimate frisbee
- úszás
- vívás
- vízilabda
- váltófutás (Szarvasűzők, Rókaűzők)
A bajnokságokat felsőoktatási intézmények, kisebb számban sportegyesületek rendezik pályázat alapján, együttműködve az illetékes országos és helyi sportági szakszövetségekkel. A versenyeken azok a sportolók vehetnek részt, akik a verseny időpontjában valamely felsőoktatási intézmény hallgatói.
Nemzetközi Egyetemi Sport
Napjainkban a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU) 175 ország képviseletével irányítja a nemzetközi egyetemi sportéletet és szervezi kétévente (páratlan években) az Egyetemi Világjátékokat (korábban: Universiade). A Nyári Egyetemi Világjátékokon (EVJ) 15-20 sportágban 150-160 ország 10-12 ezer felsőoktatási intézményben tanuló hallgatója vesz részt.
Az Európai Egyetemi Sportszövetség (EUSA) által rendezett kontinensbajnokságokon - Európai Egyetemi Játékok (EEJ) és Európai Egyetemek Bajnoksága (EEB) - minden résztvevő saját felsőoktatási intézményét képviseli.
A magyar egyetemi csapatok rendszeres résztvevői a FISU és az EUSA eseményeinek. A MEFS vezetésének a feladata a hazai egyetemi sport nemzetközi kapcsolatainak kialakítása, fejlesztése és gondozása. A MEFS az egyetemek és az illetékes szakszövetségek közreműködésével végzi a nyári és téli Egyetemi Világjátékokra a csapatok összeállítását, illetve a versenyek helyszínére való kijutás megszervezését. A MEFS által összeállított és menedzselt csapatok az eddigi Egyetemi Világjátékok jelentős többségén részt vettek.
A nyári és téli EVJ-ken egyetemista sportolóink mindeddig 127 arany, 103 ezüst és 115 bronzérmet szereztek. Napjainkra az Egyetemi Világjátékok (EVJ) az Olimpia után a világ legnagyobb multisport-eseménye, amelyet 15-20 sportágban 150-160 ország 10-12 ezer résztvevőjével rendeznek. Jelentőségét növeli, hogy egyre több sportágban része az olimpia, illetve sportági világbajnoki kvalifikációnak.
Az egyetemi világbajnokságok (EVB) és Egyetemi Világjátékok történetét végigtekintve a magyar bajnokok között számos olyan sportolót találunk, akik később világbajnoki és olimpiai bajnoki címeket hoztak hazánknak, valamint vezetőként is sokat tettek és tesznek a magyar sportéletért.
Történelmi Mérföldkövek
A magyar egyetemi sport részeként fontos állomások voltak a Magyarországon megrendezésre került világversenyek. Az 1935-ös Egyetemi Világjátékok (az Universiade elődje) rendezését a Budapesti Tudományegyetem 300 éves évfordulójára való hivatkozással kapta meg Magyarország, és a házigazda így természetesen sportegyesülete, a BEAC volt. Az esemény fővédnökségét Horthy Miklós kormányzó jegyezte.
A nemzetközi sportmozgalomban 1959-től a FISU (Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség) irányítása alatt az Universiadék két évenkénti megszervezésével ismét létrejött az egyetemi sport egysége. A magyar sportszövetség számára is az egyik legfontosabb feladat 1965-ben egy újabb jelentős nemzetközi esemény, a IV. Universiade budapesti megrendezése volt. Csapatunk 16 aranyérmet, 8 ezüstérmet és 14 bronzérmet szerzett a hazai rendezésű világeseményen.
2015-ben, a világon egyedülállóan megalakította a MEFS az Universiade Bajnokok Klubját. Az 1959 óta megrendezett nyári és téli Universiadék győztesei a tagjai, mely tagság automatikus az aranyérem megszerzésével. Az Universiade Bajnokok Klubja elnökségének tagjai azok, akik egyben olimpiai bajnokok, illetve három vagy annál több Universiade aranyat nyertek.
Szervezeti Felépítés és Díjak
A MEFS legfőbb szerve a tagok összességéből álló közgyűlés. A közgyűlés tagjait a MEFS intézményi és egyesületi delegáltjai alkotják. A MEFS szervezete élén a négyévente megválasztott 11 tagú elnökség áll (elnök, alelnökök: társadalmi kapcsolatokért, sportszakmai ügyekért és felsőoktatásért felelős alelnökök és 7 tag).
A tagok közül a HÖOK 2 főt jelöl az elnökségbe, a Nyári, illetve a Téli Olimpiai Játékokat követően az ott aranyérmet szerző, hallgatói jogviszonnyal rendelkező sportolók maguk közül egy főt javasolnak az elnökségbe. A MEFS döntés-előkészítő, operatív és gazdasági ügyeinek, valamint hivatali apparátusának irányítását a főtitkár látja el.
A MEFS 2016. március 11-ei tisztújító közgyűlésén elfogadott 5/2016. (III. 11.) sz. kgy. Frenkl Róbert Magyar Egyetemi Sportért Díjat adományozott. Életműdíjat azok kapnak, akik évtizedeken keresztül eredményesen élen jártak a hazai egyetemi sport szervezésében. Aranyplakettet az adott szakterületen éveken át kiemelkedő teljesítményt nyújtó sportvezetők kapnak. A díj az odaítélésekor 35. Halassy Olivér Hallgatói díjat azon hallgatók kapják, akik az egyetemi szabadidősportért a legtöbbet tették.
A felsőoktatási felvételi eljárás során Egyetemi Világjátékokon és Egyetemi Világbajnokságokon elért legalább 3. helyért 20 többletpont adható. Hazai és nemzetközi egyetemi sporteredményeket a legtöbb felsőoktatási intézmény figyelembe vesz a kollégiumi elhelyezés, sportösztöndíj, stb. elbírálásánál.
tags: #egyetemi #es #foiskolai #bajnoksag
