Howard Gayle: A Liverpool FC első fekete labdarúgója és az aktivizmus útján
A Liverpool Football Club történetének első fekete játékosáról, Howard Gayle-ről készült falfestményt leplezték le a városban. A 66 éves Gayle Toxtethben született, és 1977-ben írt alá profi szerződést a klubbal. Szerepmodellé vált, miután 1981-ben kiemelkedő teljesítményt nyújtott a Vörösök színeiben egy Európa Kupa elődöntőben a Bayern München ellen, és aktivizmusa révén is példaképpé vált.
Gayle korai évei és a Toxteth-i gyökerek
Gayle négy testvér közül a legfiatalabb volt, édesapja a második világháború után Sierra Leonéból érkezett a környékre, és Liverpoolban ismerkedett meg ghánai feleségével. Howard egy Liverpool-szurkoló családban nőtt fel, kivéve az édesapját. Néhány hetes korában Howard családját a multikulturális Toxtethből a fehér többségű Norris Greenbe költöztették a városi tanács kényszerű nyomornegyed-felszámolásainak részeként, azon hamis ígérettel, hogy visszaköltözhetnek újjáépített otthonukba. Amikor 17 éves lett, Howard visszaköltözött Toxtethbe. A Timesnak elmondta, hogy minden sarkon rasszizmussal találkozott, és tinédzserkorában egy tanár általi szexuális zaklatás után elhallgatásra kényszerült, Howard egy "dühös fiatalember" volt, aki fellázadt a hatalom ellen.
Ő és barátai a lopáshoz fordultak a szegénység alternatívájaként, és Howard négy hónapra egy fiatalkorúak börtönintézetébe került, miután bolti lopáson kapták. Eltökélt volt, hogy soha többé nem tér vissza a börtönrendszerbe, és a futballban talált kiutat. Szomszédjaival versengett, arra törekedve, hogy a legjobb legyen. Howard amatőr futballistából, aki rivalizáló szurkolókkal verekedett, és a Kop-ról nézte a meccseket, ahol elmondása szerint rasszizmussal is találkozott, az Anfield csapatának játékosává vált.
A Liverpool FC-nél töltött idő és az emlékezetes Bayern München elleni mérkőzés
Howard Gayle történelmet írt a Liverpool FC első fekete játékosaként, aki a klub akkori edzőpályáján, Melwoodban edzett, és 1977-es csatlakozása után az első csapatban játszott. Gayle 1980-ban debütált a Liverpoolban, csereként lépett pályára a Manchester City ellen. Lehetőséget kapott arra, hogy gyermekkori klubjában játszhasson, ami "nagyszerű érzés" volt számára és családja számára.
Az 1981-es Európa Kupa elődöntő visszavágóján, a Bayern München ellen, Gayle később olyan csapatokban is szerepelt, mint a Birmingham City, a Sunderland, a Stoke City és a Blackburn Rovers. Az 1981-es Európa Kupa elődöntőjében, a Bayern München elleni visszavágón a jobb szélső védő körbefutotta a bajorokat. Kenny Dalglish sérülése miatt csereként lépett pályára, és a bemelegítés során majomhangok kórusa és náci karlendítések fogadták egyes német szurkolók részéről. Howardot maga is lecserélték 61 perc után, miután sárga lapot kapott, mert egy órányi agresszív szerelés után nekiment egy Bayern-játékosnak. A kívülállók számára Münchent úgy gondolták, mint az éjszakát, amikor Gayle elindította liverpooli karrierjét. Gayle a hozzáállás mértékének tekintette, amellyel szemben állt, és hogy Paisley nem igazán bízott benne.
Newcastle Utd Howard Gayle - On Loan From Liverpool 1982
Rasszizmus és kihívások a klubon belül
Pályafutása során végig rasszista visszaélések áldozata volt. Gayle-nek ahhoz, hogy ebben a környezetben sikeres legyen, fel kellett adnia mindent, amit addig ismert, ami számára a saját történelmének elárulásával ért fel. Némi védelmet kapott csapattársaitól, mint Graeme Souness, de Gayle úgy érezte, hogy edzője, Bob Paisley vagy figyelmen kívül hagyta, ami történt, vagy nem érdekelte. Paisley érzelmileg érzéketlen volt, és nem rendelkezett ugyanolyan szintű társadalmi érzékenységgel, mint Souness. Bizonyítékként Gayle az estére mutatott, amikor lecserélték egy híres Európa Kupa elődöntő visszavágó győzelem során a Bayern München ellen, miután Kenny Dalglish korai cseréjeként érkezett. Gayle sárga lapos figyelmeztetés alatt állt, és Paisley később azzal érvelt, hogy aggódott, hogyan reagálhat a rendkívüli provokációra, amellyel szembesült.
88 évbe telt, mire a Liverpool pályára küldött egy fekete vagy vegyes rasszú játékost. Ez az ember Howard Gayle volt - aki Norris Greenben nőtt fel, kevesebb mint egy mérföldre az Anfieldtől, de L8-hoz is voltak kapcsolatai. A klubban töltött karrierje azonban mindössze öt meccsre rúgott. A klub és a játék egésze is megváltozott, amióta Howard ott játszott. Hatalmas elkötelezettséget vállalt a tolerancia és a megértés előmozdítása mellett a lelátókon, a pályán és az öltözőkben.
Távozás a Liverpooltól és az azt követő karrier
Elmondta, hogy a gyermekkori klubjában való játék lehetősége "nagyszerű érzés" volt számára és családja számára. "Briliáns volt, és még inkább, amikor hazajöttem, és láttam az örömet és boldogságot, amelyet a környékünk, közösségünk embereinek hozott." "Hosszú idő óta először ismertek el a közösséget valami pozitív dologért." De 1982-ben elhagyta a klubot, miután mindössze néhány alkalommal szerepelt az első csapatban, és elmondása szerint azt mondták neki, jobban járna, ha új klubot keresne. Howard az ECHO-nak elmondta: "Szívem szakadt meg, amikor ezt hallottam. És a liverpooli karrierem véget ért. Szóval most az volt a kérdés, hogy mindezt magam mögött kell hagynom, és elmentem, kerestem egy másik klubot, ahol újra fejlődhetek."
Howard az ECHO-nak elmondta: "Jól játszottam. A klubban emberek mondták, hogy jól játszom. Idősebb profik mondták nekem: 'Tartsd lent a fejed, csak csináld tovább', és én megtettem." "Egyszerűen nem haladtam előre. És 23 éves voltam. Csak arra gondoltam, 'Lépnem kell.' Mert rendszeresen akartam az első csapatban játszani, és azt akartam, hogy a Liverpoolban legyen, de nem úgy nézett ki." Arról a személyről, aki azt mondta neki, hogy jobban járna, ha elhagyná a klubot, Howard elmondta: "Ők belülről, az edzői stábból voltak, és az én érdekeimet képviselték. Tudták, milyen képességeim voltak." "De voltak bizonyos frakciók a klubban, amelyek nem értettek vele egyet." A Liverpool után kölcsönbe ment a Newcastle Unitedhez, majd 1983-ban végleg a Birmingham Citybe költözött. Karrierje során a Sunderlandnél is eltöltött egy időt, amelyet fia, Howard is támogat. Howard az 1990-es években tért vissza Liverpoolba, amikor visszavonult.
Howard Gayle, az aktivista és példakép
Azóta az ország egyik legelkötelezettebb aktivistájává vált, aki a rasszizmus megszüntetésén dolgozik a játékban. "Mindig is nyíltan beszéltem, amikor a dolgok rosszak vagy igazságtalanok voltak. Ez egyszerűen velejárója annak, hogy scouser vagyok" - mondta. A „Show Racism the Red Card” nagykövete volt, amiért MBE kitüntetést is felajánlottak neki, amit visszautasított, mondván, az sértés lenne az afrikai örökségű emberek és a Brit Birodalom áldozatai számára. Howard egy nyári futballtábort is működtet gyerekeknek. "Ez lehetőséget ad a gyerekeknek, hogy a saját közösségükben játszanak. Lehetőséget ad nekik, hogy bemutassák magukat a saját közösségükben."
Az L8-as közösség és a fekete játékosok Liverpoolban
Az L8-as körzet a faji viszonyok javulása ellenére is elkülönül a város többi részétől. A kerület ketté van vágva, az Upper Parliament Street szeli ketté, az egyik oldalon hatalmas grúz sorházak dominálnak, köztük a Gambier Terrace-on lévő, ahol John Lennon is lakott. A másik oldal Wavertree-től a Park Roadig terjed, ahol a föld a Mersey folyó felé lejt. Liverpool kikötőként betöltött jelentősége a rabszolga-kereskedelemre épült, és ez befolyásolta a város attitűdjeit. Sok kereskedő az L8 gazdagabb felét képviselő sorházakban élt.
Trent Alexander-Arnold most a Liverpool egyik vezető alakja. Curtis Jones szintén rendszeres játékos lett a Liverpoolban. Talán a progresszív hozzáállás tükre, hogy alig említik, hogy a Liverpool jelenlegi első csapatában szereplő két helyi sztár vegyes örökségű, és valamilyen módon az L8-hoz kötődik. Lehetséges, hogy a következő hónapban Alexander-Arnold és Jones együtt 400 alkalommal lépnek pályára a Liverpoolban. Míg a városi rivális Everton 1965-ben, miután Mike Trebilcockot Plymouth Argyle-ből hozták, állította ki első fekete játékosát, az első helyi fekete játékos, aki az első csapatba került, Cliff Marshall volt kilenc évvel később - hat évvel a Liverpool előtt.
Marshall, aki Gayle-hez hasonlóan az L8-ból származott, és akit mind a Liverpool, mind a Manchester United megkeresett, angol iskolásfiú-válogatottbeli teljesítménye alapján váltott klubot, nem pedig helyi szintű eredményei miatt. Jenkins szerint alig volt platform a fekete játékosok számára, hogy bizonyítsanak, a szervezett ifjúsági klubok hiánya miatt. Gayle liverpooli lehetősége például tinédzserként egy Bedford nevű amatőr csapat felnőtt ligájában szerzett góljainak köszönhető. Bár Gayle játszott ifjúsági amatőr focit, ez a Norris Greenben, ahol felnőtt, elérhető kluboknak volt köszönhető. „Az L8-ból származó fekete játékosoknak a közösségen kívüli ifjúsági csapatokhoz kellett csatlakozniuk” - mondja Jenkins, aki úgy gondolja, hogy sok fekete játékosnak nehézséget okozott a megérdemelt játékidő megszerzése az alapvető faji előítéletek miatt, vagy egyszerűen azért, mert nem tudták bemutatni tehetségüket egy olyan környezetben, ahol jól érezték magukat.
A fekete játékosok megjelenése a Mersey-parti futballklubokban
A következő táblázat összefoglalja az első fekete játékosok debütálásának időpontjait a Liverpoolhoz és az Evertonhoz köthető klubokban:
| Klub | Játékos | Debütálás éve | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Everton FC | Mike Trebilcock | 1965 | Az első fekete játékos a klubban |
| Everton FC | Cliff Marshall | 1974 | Az első helyi fekete játékos az első csapatban |
| Liverpool FC | Howard Gayle | 1980 | Az első fekete játékos a klubban |
Mike Trebilcock történelmet írt az Evertonban. Más fekete labdarúgók is próbáltak bejutni a Liverpool FC-be Gayle előtt, és Jagne ismer néhányat közülük. Elmondása szerint az egyik játékos évekkel ezelőtt nyílt meg neki, miután évtizedekkel ezelőtt elfojtotta igazi érzéseit tapasztalatairól. „A szülei elkísérték őt (edzésekre), és elmondta, hogy megalázónak érezte magát miattuk, mert tudta, hogy ők is átmennek ezen az elutasításon, egyszerűen azért, mert megpróbált a csapatban játszani.” „Ez az üzlet ennyire mély, és ez azt jelenti, hogy elkezdi az ember azon gondolkodni, érdemes-e egyáltalán megpróbálni. Sajnálta őt, amikor ezt a történetet mesélte, mert most már középkorú, és valamivel nagyon hosszú ideje együtt kell élnie.”
A Toxteth-i zavargások 1981-ben megsebezték Liverpoolt. Annak ellenére, hogy Gayle testvérei tudták, min megy keresztül a Liverpool FC-nél, az L8 szélesebb nyilvánossága nem. "Ez nem volt közismert a közösségben" - erősíti meg Jagne. "Howardra amolyan főnökként tekintettünk, tudja? Az emberi életben a legnagyszerűbb dolog, ha a kedvenc klubjában játszhat. De ami Howarddal történt, az senkinek az elvárásainak sem felelt meg."
Örökség és jövő
Howard Gayle, 63 évesen, történelmet írt, és ma már bölcsességét adja át a fiatalabb generációnak. Jelenleg ötgyermekes apuka és hat unokája van, a klubot még mindig a szívében hordozza, mondván, ez az egyik legjobb klub a világon a szurkolók egymás támogatása szempontjából. A Mersey-parton elkövetett gyűlölet-bűncselekmények 16%-kal csökkentek, miután az egyiptomi és muszlim játékos, Mo Szalah 2017-ben csatlakozott az LFC-hez, ami arra utal, hogy a hírességek, mint a labdarúgók, képesek megváltoztatni a rasszista felfogásokat - állítják a Stanford Egyetem kutatói. Howard ezt maga is alkalmazta.
