Az NBA kosárlabda világa: Történelem, szabályok és legendák
A kosárlabda, sebessége és variációs lehetőségei miatt, napjainkra az egyik legnépszerűbb sportággá vált világszerte. Ez a sportág a nézői számára is rendkívül látványos. Napjaink egyik legnépszerűbb sportága, ehhez kétség sem fér. Ha a speciális helyzeteket nem nézzük, akkor Magyarországon is nagyon gyakori, hogy sok ezer ember néz meg a helyszínen egy-egy találkozót, az Egyesült Államokról pedig ne is beszéljünk, ahol egy komolyabb rangadót a nemzeti profi kosárlabda-bajnokságban, azaz az NBA-ben sok milliónak követnek a televízión keresztül is.
A kosárlabda születése és korai története
A kosárlabda feltalálását az ontariói Almontból származó Dr. James Naismith-nek köszönhetjük. A történet úgy kezdődött, hogy egy fiatal kanadait megkértek 1891-ben, hogy találjon ki egy fedett pályás játékot a téli időszakra. Springfield, Massachusetts, 1891. Dr. James Naismith törölgeti a homlokát. A tornateremben izzadtság szaga keveredik a fa padló illatával, odakint havazik, a diákok pedig egyre türelmetlenebbek.
A játék története sok ezer évre tekinthet vissza kezdetleges formájában, már a mexikói olmék indiánok is játszottak valami hasonlót 3000 évvel ezelőtt. A ma ismert formájának megszületése azonban a 19. század végére datálható, akkor kezdett el kialakulni a kosárlabda, mint sportág. Egy pillanatnyi ihlet: két barackos kosarat felfüggeszt a falra, vesz egy futball-labdát, és megalkotja a kosárlabdát. Naismith két barackos kosarat a tornaterem erkélyéhez kötött, de sose gondolta, hogy ezzel egy világhírű játékot indít el. A szabályok? Hát, elég kezdetlegesek. De a játék őrületesen gyorsan népszerű lett.
1891. december 21-én, tehát pontosan 130 évvel ezelőtt játszották szeretett sportágunk első mérkőzését a Springfield Egyetemen. Hogy az első meccs hogyan zajlott, arról maga a sportág szülőatyja, Dr. Naismith részletesen beszámolt. A Kansas Egyetem egyik professzora, Michael J. Zogry bukkant rá egy 1939-es rádióadás hangfelvételére egyik kutatása során. Az 1939. január 31-én leadott "We the People" című műsor vendége volt a kosárlabda kitalálója és alapítója, Dr. Naismith. Elmondta, hogy a Springfield Egyetemen akkor tartották az első mérkőzést, amikor a rossz idő, a kemény fagyok miatt a diákok testnevelés óráit az épületben kellett lebonyolítani. Megpróbáltak mindent, hogy csendben tartsák a srácokat, még a foci egy módosított változatával is kísérleteztek, de ezt hamar megunták a hallgatók.
Így jött tőle az ötlet az egyik nap, hogy két 9 fős gárdának egy focilabdát adott, barackkosarakat szögelt fel a tornaterem két oldalára, és megmondta a két csapatnak, hogy a cél az, hogy az ellenfél kosarába kell dobni a labdát. ... ami szinte azonnal verekedésbe fulladt, mert Naismith saját bevallása szerint nem volt elég szabály még ekkor. A játékosok elkezdték elgáncsolni egymást, rúgtak, ütöttek, ökölre mentek a másikkal - a tornaterem közepén gyakorlatilag tömegverekedés tört ki. Naismith saját elmondása szerint mire szétválasztotta a feleket, az egyik srác már nem volt eszméleténél, egynek kiment a válla, többeknek pedig monoklija volt.
A következő mérkőzés előtt attól tartott, hogy megölik egymást a felek, de a diákok szerettek volna újra játszani, ezért változtatott és bővített a szabályokon. Arról is volt szó, hogy milyen változtatásokat hajtott végre Naismith amiatt, mert inkább tömegverekedésre hasonlított a sport az első meccs alapján, mint kosárlabdára, így alakult ki az "eredeti" 13 szabály. Egy évre rá volt az első nyilvános mérkőzés, ahol Naismith tanítványai a tanárokat verték. Ezt követően folyamatosan alakultak a sportág szabályai: a sarkazás már nem számított lépéshibának, majd bevezették az egy pontot érő büntetődobást. A korábbi kilenc embert lecsökkentették ötre és megtiltották a kétszer indulást is.
Az NBA kialakulása és fejlődése
Az első profi liga 1898-ban alakult, de két év után feloszlott. 10 évvel később már az egész országban játszottak kosármeccseket. Az 1904-es olimpiai játékokon St. Louisban a kosárlabdát bemutató sportágként játszották. 1920-tól érvényes az a szabály, hogy a lecserélt játékos visszajöhet a pályára, majd négy év múlva már megszüntették a kijelölt büntetődobó szerepkört, azóta az dobja büntetőt, akivel szemben szabálytalankodtak.
1932-ben megalakult a Nemzetközi Kosárlabda Szövetség (FIBA), és az 1936-os berlini ötkarikás játékokon már a kosárlabda olimpiai sportágként szerepelt, aminek még szemtanúja lehetett Dr. Naismith. Tíz évre rá létrejött az Amerikai Kosárlabda Szövetség 11 csapattal, az első mérkőzést Torontóban játszották a Maple Leaf Gardensben. Érdekesség ezzel az összecsapással kapcsolatban, hogy aki magasabb volt George Nostrandnál (203cm), a Toronto centerénél, az ingyen tekinthette meg a mérkőzést. Az NBA-ben a Keleti és a Nyugati főcsoport 15-15, azaz összesen 30 csapatból áll. A liga, amelyből a National Basketball Association lett, 1946-ban alakult a New York-i Commodore Hotelben.
Az NBA globális hatása és a modern sportág
A kosárlabda igazi lüktetése nem az elegáns csarnokokban született meg, hanem az utcán. A streetball - vagyis az utcai kosárlabda - nem törődött szabályokkal. Az NBA sokat adott az utcai kosárlabdának, de az utca még többet adott az NBA-nek. Ahogy a világ változott, úgy változott a kosárlabda is. Az NBA ma már nemcsak egy amerikai liga - a világ minden tájáról érkeznek játékosok. A 2022-es évben a liga bejelentette a 75. évfordulós csapatát. Az NBA mérkőzések a világ több mint 200 országában televízión keresztül elérhetőek, beleértve több száz nemzeti közvetítést az USA-ban is.
Az NBA szabályrendszere
Az NBA szabályai 93 paragrafusban, azon belül 500 alfejezetben és cikkelyben vannak részletezve. Az NBA eltérő szabályokkal rendelkezik, mint az általunk megszokott kosárlabda.
A játéktér és a labda
Az NBA-ben a pálya mérete 29*15 méter. A gyűrű a földtől 3,05 cm-re kell hogy legyen. Ez minden bajnokságban ennyi. A palánk a játéktér felé 1,2 méter mélységben nyúlik be. A játékteret négy határvonal, két oldalvonal és két alapvonal határolja.
Mindkét oldalon található egy büntetődobó vonal, 15 lábra a gyűrűtől, és egy hárompontos ív, ami 23 láb 9 inch-re van a kosártól a periméter tetején, és 22 lábra az alapvonalaknál. A sarokhármas az egyik legnépszerűbb dobássá vált a ligában a különbség miatt. A férfi kosárlabda 7-es méretű (kerülete 74,9-78,0 cm, tömege 567-650 g).
A játék menete és időzítése
Minden NBA meccs négy negyedből áll, egy-egy negyed 12 perc tiszta játékidejű, köztük 2 perc szünet van, a második és a harmadik negyed között a félidőben pedig 15 perces. Az óra csak akkor megy, amikor a labda játékban van, ezért akár két órás is lehet egy kosárlabdameccs. A hosszabbítás - döntetlen esetén - 5 perc tiszta játékidő, ami annyiszor ismétlődik, amíg el nem dől a találkozó sorsa.
A támadóidő 24 másodperc, ami alatt a csapatnak be kell fejeznie a támadását. Amennyiben a labda érinti a gyűrűt, a támadóidő újraindul, de ha csak palánkot ér a labda, az óra megy tovább. Régen egy csapat akár percekig passzolhatott, hogy húzza az időt. A hárompontos vonal bevezetése (1979) és a 24 másodperces támadóidő nagyban felgyorsította a játékot.
Szabálytalanságok és büntetések
A labda lepattintása nélkül a labdával nem lehet két lépésnél többet haladni. Ha ezt a játékos nem teszi, akkor lépéshibát követ el, és elveszti a labdát. Az is lépéshiba, ha egy játékos felugrik labdával a kezében, de mikor visszaér a földre, még mindig a kezében van a játékszer. Szabálytalan a labdavezetés közben kézzel borítani, vagy egyszerre két kézzel labdát vezetni is.
Az NBA-ben 6 személyi hibával lehet kipontozódni (Európában ez öt személyi hiba után történik meg). A személyi hibákat az ellenféllel való testi összeütközéskor ítélik. Ezen kívül vannak még technikai hibák, amit elkövethet a játékos, a csapat, az edző vagy a segítők is. Oka lehet például reklamálás, a bíró zaklatása, sportszerűtlen tettek vagy a megengedettnél több időkérés is. A legtöbb technikai hibáért büntetődobás, majd labdabirtoklás jár, a dobó ezt egyedül végzi el, senki sem állhat oda a büntetőterület vonalához.
Ha valakivel szemben dobás közben szabálytalankodnak, de ő bedobja a labdát, akkor ért a kosár, és plusz 1 büntetődobást végezhet el. Ha nem ment be a labda, akkor annyi büntetődobás jár neki, ahány pontos (kettő vagy három) volt a dobási kísérlete. Büntetődobás egy pontot ér. Szabálytalanság esetén ítélik a játékvezetők. Fault esetén két dobás jár, de ha hárompontos kísérlet közben történik szabálytalanság, akkor három büntetődobás jár. Ha a játékost dobás közben éri fault, de a labda pontot ér, akkor utána egy büntetődobás jár még.
Ha a támadó csapat a félpályán átvitte a labdát, azt már nem viheti vissza a védő térfélre, mert az visszajátszás, és ilyenkor az ellenfél kapja meg a labdát. Ahhoz, hogy a támadótérfélre átvigye a labdát, a csapatnak az NBA-ben 8 másodperce van. A labda akkor van kinn, hogyha az alap- vagy az oldalvonalra vagy azokon kívül lepattan, vagy a labdát birtokló játékos lába vagy valamelyik testrésze érinti az alap- vagy oldalvonalat, vagy bármi olyat megérint, ami a játéktéren kívül van. Ha nem pattan le vagy rájuk, és vissza tudják juttatni a pályára, a játék folytatódhat.
Az NBA-ben a támadó és a védőjátékos sem tartózkodhat a büntetőterületen belül egyfolytában 3 másodpercnél tovább, kivételt képeznek ez alól azok az esetek, amikor a támadójátékos nagyon közel helyezkedik a büntetőterülethez, így a védőnek nincs más lehetősége, mint a felfestett területen belül védekezni. Ilyenkor a szabály szerint a védőtől maximum karnyújtásnyi távolságra állhat a támadó.
Az NBA-ben az időkérés szabályai nem egyszerűek: minden csapatnak van egy 20 másodperces időkérése félidőnként, ekkor csak egy játékost cserélhet az edző. Az első és a harmadik negyedben kell lennie két 100 másodperces időkérésnek, a második és a negyedik negyedben pedig háromnak ugyanebből a fajtából. A rendes játékidő utolsó két percében pedig maximalizálva van az időkérések száma kettőre. Szemben az európai kosárlabdával az NBA-ben a játékos is kérhet időt, ha a csapata birtokában van a labda.
Az NBA bajnoki rendszere és rájátszása
Az NBA-ben a Keleti és a Nyugati főcsoport 15-15, azaz összesen 30 csapatból áll. Ezen belül a főcsoportok is tagolódnak 3-3 kisebb csoportba, amik 5 csapatból állnak. Nincs kieső csapat, a profi bajnokságban az összes csapat szereplése állandó.
Az alapszakasz
Az alapszakasz novemberben kezdődik, minden csapat 82 meccset játszik, négyet csoporttársaival, hármat főcsoporttársaival, illetve kettőt vagy hármat a másik főcsoport csapataival. Az alapszakaszt februárban az All-Star-gála szakítja meg, ami mindig hétvégére esik. Az alapszakasz április végén ér véget.
Ekkor osztják ki a különféle díjakat, a "Legjobb hatodik ember", a "Legjobb újonc", a "Legértékesebb játékos", a "Legtöbbet fejlődő játékos", a "Legjobb védekező játékos" vagy a "Legjobb edző" címekkel.
A rájátszás (Playoff)
A három csoportgyőztest és az alapszakaszban elért legjobb eredménnyel rendelkező nem csoportgyőztes csapatot 1-től 4-ig, a maradék 11 csapatból pedig a legjobb négyet 5-től 8-ig rangsorolják a rájátszásra. Az első négy helyezetten belül a három csoportgyőztes nem kapja meg automatikusan az első három helyet, tehát ha a legjobb csoportmásodik jobb eredményt ért el, mint az egyik csoportgyőztes, akkor a csoportmásodiknak jobb kiemelése lesz. Ez a rendszer garantálja, hogy a csoportgyőztesek legrosszabb esetben is negyedik kiemeltek lesznek. A csapatok, amelyek az alapszakaszban az 1-6. helyen végeznek a konferenciájukban, garantáltan bejutnak a rájátszásba, míg a 7-10. helyen végzett csapatok a Play-In Tournamenten vesznek részt. Az NBA Board of Governors jóváhagyta a Playoff Play-In Tournament bevezetését.
A rájátszásban a rangsor szerinti első helyezett a nyolcadikkal, a második a hetedikkel, a harmadik a hatodikkal, a negyedik pedig az ötödikkel mérkőzik meg. A rájátszásban a párharcok az egyik fél negyedik győzelméig tartanak. A pályaelőny mindig az alapszakaszban elért helyezés alapján kerül kiosztásra. Vagyis, amikor például a negyedik és az ötödik helyezett csapat találkozik a rájátszási sorozatban, ahol az ötödik helyezettnek jobb eredményei vannak, akkor az a csapat kaphatja meg a hazai előnyt. A Playoff párharcok lebonyolítási rendszere 2-2-1-1-1, ez azt jelenti, hogy a hazai pálya előnyét élvező csapat az első kettő, az ötödik és a döntő, hetedik mérkőzést is hazai környezetben játszhatja. Ez alól kivételt képez a nagydöntő, amelyet 2-3-2 szisztéma alapján rendeznek. Ennek fő oka, hogy a döntőben résztvevő két csapatot megkíméljék a sok utazástól.
A két konferencia play off nyertese vívja egymással a nagydöntőt, a Larry O’Brien trófeáért.
Legendás pillanatok és játékosok az NBA történetéből
Az elmúlt több mint száz évben láthattunk már egy-két hihetetlen pillanatot, félpályás és egészpályás találatot, egy meccsen szerzett hihetetlen számú kosarat és így tovább. Hihetetlen, nagyon magas szintű és legendás párharcoknak lehettek már szemtanúi az NBA szerelmesei az 1946 óta íródó bajnokságnak.
Felejthetetlen egyéni teljesítmények
Ugye azt elég sokan betéve tudják, hogy Wilt Chamberlain egy meccsen szerzett 100 pontja nem mostanában fog majd megdöntésre kerülni. Hihetetlenül hatékonyan dobott és az ezen a meccsen nyújtott teljesítménye alapján bekerült a valaha volt 10 legjobb teljesítmény közé egy NBA-meccsen. De Chamberlain fél évszázados rekordját majdnem megdöntötte valaki a modern korokban is, hiszen egy legendás meccsen a valaha szerzett második legtöbb ponttal egyetlen meccsen Kobe Bryant 81 pontot dobott a Toronto Raptors ellen.
Oké, de ők a valaha volt legjobb kosárlabdázóknak számítottak, megvolt az alkatuk, a technikájuk és a mozgásuk is hozzá, mondhatnánk sokan. De Shaquille O’Neal is oda tudta tenni magát, pedig ő nem éppen arról volt nevezetes, hogy ontotta a pontokat. Még a 28. születésnapján történt vele az a csoda, hogy pályafutása legtöbb pontját, 61-et szerzett egyetlen meccsen, miközben csapata, a Lakers megszerezte 16. győzelmét.
Az NBA listáján számos legendás név szerepel, mint például LeBron James, Michael Jordan, Bill Russell, Stephen Curry, Kareem Abdul-Jabbar, Kobe Bryant, Magic Johnson, Larry Bird, Kevin Durant, Oscar Robertson, John Havlicek, Tim Duncan, Rick Barry, John Stockton, Allen Iverson, Karl Malone, Elgin Baylor, David Robinson, Julius Erving, Charles Barkley és még sokan mások.
Emlékezetes mérkőzések és párharcok
De lehetne folytatni még a hihetetlen meccsek és teljesítmények sorát. Ott van például a legendás Steve Nash és Jason Kidd párharca egy forró júliusi délutánon a Phoenix Suns csarnokában. Ahogy valószínűleg a háromszori hosszabbítás után befejeződött 1983-as Pistons-Nuggets meccsen született 370 pontot sem ma fogják megdönteni. Na de elég a sok pontos meccsekből, nézzünk egy kicsit körül a gyorsaság világában. Legendás történetet fogunk most felidézni, amelybe ott kapcsolódunk be, hogy harminc másodperccel a meccs vége előtt a Houston Rockets 8 pontos hátrányban van a San Antonio Spurs csapatával szemben. Ez bőven több, mint a reménytelen kategória. Mégsem ez számít minden idők egyik leghihetetlenebb mérkőzésének.
Ez persze nagyon szubjektív, de szakértőnk, Aladar Kollar szerint a 2001-es NBA-döntő első meccsét mondják a valaha volt legjobb NBA-találkozónak a Los Angeles Lakers és a Philadelphia 76ers között. Annak megértéséhez, hogy hogy lehet az NBA történetének egyik legjobb meccse egy első meccs, tisztában kell lennünk vele, hogy milyen hihetetlen domináns volt ebben a szezonban a Lakers. És annak ellenére, hogy a szezon nehezen indult a los angelesiek számára, a végére nagyon felpörögtek. Simán 11-0-s győzelmi aránnyal söpörtek végig a playoffon, míg az Allen Iverson nevével fémjelzett 76ers két hétmeccses küzdelem után érkezett meg a döntőbe. Persze ez Iversont nem érdekelte, aki csak az első félidőben szerzett 30 pontot. A következő félidőben is félelmetes teljesítményt nyújtott, így hosszabbításra tudta hozni a 76ers a meccset, amelyet végül meg is nyert. És ez a szép az NBA-ben és egyáltalán a kosárlabdában, hogy minden évből lehet kiemelni játékosokat és meccseket egyaránt.
Az NBA csapatainak bemutatása
Az NBA-ben 30 csapat vesz részt. 15-15 csapat helyezkedik el Keleten és Nyugaton. Egy konferencia 3 régióra (divízióra) van osztva, melyben 5 csapat szerepel. Minden csapat saját stadionnal rendelkezik. Ha egy csapatról beszélünk, akkor automatikusan a klub emblematikus figurái is az eszünkbe jutnak.
The Boston Celtics have the most NBA titles with 18, followed by the Los Angeles Lakers with 17. The Golden State Warriors have 7, while the Chicago Bulls have 6, and San Antonio Spurs have 5.
Ki ne emlékezne a Michael Jordan-nal és Scottie Pippen-nel bajnokságokat nyerő Chicago Bulls-ra. Vagy a Shaquille O’Neil és Kobe Bryant fémjelezte Los Angeles Lakers-re.
Keleti Főcsoport
- Boston Celtics: A liga legeredményesebb csapata. A klubot 1946-ban alapították. 17-szeres bajnok. Utoljára 2008-ban emelhette magasba a Larry O’Brian trófeát. A Celtics dynasty of the late 1950s through ’60s dominates the list, with Bill Russell (11) leading the way. He’s followed by Sam Jones (10); Tom Heinsohn, K.C. Jones, Tom ‘Satch’ Sanders, John Havlicek (8); Jim Loscutoff and Frank Ramsey (7). Bob Cousy has 6.
- Brooklyn Nets: A New Jersey Nets jogutódja 2012-től. Bajnoki címe nincs. A 2000-es években a Jason Kidd fémjelezte csapat nagyon közel járt a bajnoki címhez.
- New York Knicks: A klubot 1946-ban alapították. Kétszeres bajnok (1970, 1973). A Forbes magazin szerint az Nba második legértékesebb klubja.
- Philadelphia 76’ers: Az 1939-ben alapított franchise 3-szoros bajnok: 1955, 1967, 1983.
- Toronto Raptors: Az 1995-ben alapított klub, az egyetlen kanadai és nem Usa-beli csapat az Nba-ben. Bajnoki címe nincs.
- Chicago Bulls: A 6-szoros bajnok együttes, a liga egyik legismertebb alakulata köszönhetően a 90-es évek Michael Jordan, Scottie Pippen, Tony Kukoc fémjelezte játékosai miatt. Az 1996-os Bulls szakértői vélemények alapján a liga történetének legmeghatározóbb csapata volt. Az Nba 90-es évekbeli robbanásszerű népszerűségéért nagyon sokat tett ez a csapat. A Bulls az egyetlen olyan csapat, amely sosem maradt alul a nagydöntők alkalmával.
- Cleveland Cavaliers: Az 1970-ben alapított klub, napjainkban éli fénykorát. 2016-os év bajnoka. Egyszeres bajnok. A csapat nagyszerű játékosokat igazolt (Irving, Love) Lebron James mellé. A liga jelenlegi legerősebb csapata, a Golden State Warriors-al egyetemben.
- Detroit Pistons: 3-szoros bajnok: 1989, 1990, 2004. A 90-es évek sikerkovácsai Joe Dumars és Isiah Thomas azóta már a Hírességek Csarnokának tagjai. A klub két ikonjának statisztikája, melyeket azóta se múlt felül senki se a csapatnál:• Meccsek száma: Joe Dumars, 1 018• Játszott percek: Isiah Thomas, 35 516• Dobott mezőnygólok: Isiah Thomas, 7 194• Mezőnygól kísérletek: Isiah Thomas, 15 904• Dobott 3-pontosok: Joe Dumars, 990• 3-pontos kísérletek: Joe Dumars, 2 592• Dobott büntetők: Isiah Thomas, 4 036• Büntető kísérletek: Isiah Thomas, 5 316
- Indiana Pacers: Évtizedek óta meghatározó csapat az NBA-ben, ám bajnoki címe nincs. A klub vezérigazgatója Larry Bird, a klub mindenidők legjobb játékosa Reggie Miller, aki a liga történetének legjobb 3 pontos dobója volt. Specialitása volt a dudaszó előtti győztes kosarak elvállalása.
- Atlanta Hawks: Alapítva 1948. Bajnok: 1958.
- Charlotte Hornets: Alapítva: 1988. Bajnoki címe nincs. A klub Bobcats néven is futott, de Charlotte városának szurkolói megvetették az előző franchise-t. Az újjáalakult Hornets megörökölte az 1988-as egyesület franchise-át.
- Miami Heat: 3-szoros bajnok: 2006, 2012, 2013. A klub az utolsó bajnoki gyűrűje után pénzügyi problémák léptek fel. Megváltak például Lebron James-től is, aki ugye visszatért Clevland-be, ahonnan mikor eligazolt nyilvánosan égették a mezét a szurkolók.
- Orlando Magic: Alapítva: 1989. Bajnoki címe nincs. A klub a kezdetekor meghatározó csapat volt. Nagydöntőket játszhatott, köszönhetően Shaquile O’Neil-nek és Anfernee Hardaway-nek. A liga a Florida félszigetre szeretett volna csapatot, de a Miami és az Orlando is megkapta a licencet. Innen a rivalizálás.
- Washington Wizards: Bajnok: 1978.
Nyugati Főcsoport
- Denver Nuggets: Az 1967-ben alapított klubnak, nincs bajnoki címe.
- Minnesota Timberwolves: Az 1989-ben alakult Minneapolis-i székhelyű klubnak nincs bajnoki címe.
- Oklahoma City Thunder: A klub a Seattlee Supersonics utódja 2008-tól. Bajnok: 1979 (Supersonics).
- Portland Trail Blazers: Bajnok: 1977.
- Utah Jazz: Nincs bajnoki címe. A klub a 90-es években Karl Malone (A Postás) és John Stockton vezérletével nagydöntőzhetett. E két játékos tartja az Nba pont és gólpassz rekordját a mai napig. A Stockton-Malone elzárás-leválás minden idők egyik legegyszerűbb, de (valószínűleg) legtöbb pontot hozó összjátéka volt, amelynek segítségével a páros mindkét tagja legenda lett.
- Golden State Warriors: Az Oakland-i székhelyű csapat 3-szoros bajnok. 1956, 1975, 2015. 2017-ben a csapat erősödött Kevin Durrant-el, így Stephen Curry-vel kiegészülve a bajnoki cím elsőszámú várományosa.
- Los Angeles Clippers: Az 1970-ben alapított franchise, a Lakers árnyékában tengődött évekig. Chris Paul és Blake Griffin érkezésével Los Angeles első számú csapata lett, persze a Lakers múltbeli eredményeit nem tudják elhomályosítani.
- Los Angeles Lakers: A világ legismertebb kosárlabdacsapata. 16-szoros bajnok. A Forbes magazin szerint az Nba második legértékesebb klubja. 1948 óta csupán csak 5 alkalommal nem jutott be a rájátszásba.
- Phoenix Suns: Alapítva: 1968. Bajnoki címe nincs. Charles Barkley-vel felálló csapat nagydöntőzhetett, de a Michael Jordannal felálló Bulls felülmúlta őket 1993-ban.
- Sacramento Kings: A Kalifornia állam székhelyén üzemelő franchise 2-szeres bajnok. (1946, 1951). A Kings az 1990-es évek végén tört ki a középszerűségből, ekkorra alakította ki Geoff Petrie a Sacramento új csapatát (Jason Williams, Vlade Divac, Chris Webber, Peja Stojakovic). Azóta masszívan helytálnak főcsoportjukban.
- Dallas Mavericks: 2011-ben bajnok lett a csapat. A csapat vezére a német Dirk Nowiczky.
- Houston Rockets: Az 1967-ben alakult klub, Hakeem „The Dream” Olajuwon fémjelezte csapatával 1994-ben és 1995-ben bajnok tudott lenni.
- Memphis Grizzlies: A liga egyik legfiatalabb csapata (1995). Bajnoki címe nincs.
- New Orleans Pelicans: 2002-ben alapítva. Bajnoki címe nincs. A csapat kissé háttérbe szorul az NFL csapat Saints mellett.
- San Antonio Spurs: 5-szörös bajnok (1999, 2003, 2005, 2007, 2014). Napjaink egyik legjobb csapata. David Robinson (Az Admirális) után a másik ikertorony Tim Duncan nagyszerű éveket töltött el a klubnál. Tony Parker a csapat irányítója is bemutatta már hihetetlen képességeit.
tags: #eredeti #nbas #kosarlabda
