Éric Cantona: A futball királya, filozófusa és lázadója
Talán nem túlzás állítani, hogy a francia Éric Cantona a futball történetének legellentmondásosabb figurái közé tartozik. A pályán és azon kívül is tett, illetve mondott olyan dolgokat, amelyek alaposan megosztották a szurkolókat, miközben a pályán mágiára volt képes. Tehetségét, tudását viszont senki nem kérdőjelezte meg, amikor magára húzta aktuális csapata mezét és a gyepen varázsolt a labdával. Mindenki tudta róla, hogy zseniális focista, ahogyan az is hamar kiderült, hogy a természete nehezen fékezhető. Éric Cantona 45-szörös francia válogatott támadóként és klubszinten is számos sikert ért el, ám pályafutását végigkísérték a botrányok és a szókimondó nyilatkozatok.
A kezdetek és a franciaországi viharos évek
Éric Cantona Franciaországban, még nagyon fiatalon is nehezen fékezhető volt. Alig múlt 20 éves, amikor az Auxerre játékosaként komoly összetűzésbe keveredett csapattársával, Bruno Martinivel, úgy kellett őket szétválasztani. Még ugyanebben az évben, a legendás Guy Roux vezette klubnál - aki több mint négy évtizedig volt az Auxerre vezetőedzője - három hónapos eltiltást kapott, mert durván beleszállt a Nantes játékosába, Michel Der Zakarianba. Egy évvel később harcművészekre jellemző mozdulattal próbálta szerelni Der Zakariant, amiért eltiltották, a klub pedig figyelmeztette, ha nem változtat, nem engedik el az 1988-as U21-es Európa-bajnokságra. Erre végül nem került sor, a franciák pedig megnyerték a tornát, az elődöntőben Cantona három gólt szerzett az angolok ellen. Azt gondolná az ember, hogy egy csapatváltás jól jöhet az emberfiának, lehiggad egy kicsit, de nem Cantona esetében.
A csiszolatlan gyémántot a Marseille francia rekordösszegért szerződtette, s bár bajnoki címet szerzett a csapattal, viselkedésével nem nyerte el a vezetőség tetszését. Előbb Henri Michel szövetségi kapitányt nevezte egy rakás sz…rnak, amiért nem tőle tudta meg, hogy kihagyja a felnőttválogatott soron követk
Éric Cantona: A „Vörös Ördögök” ellentmondásos legendája
Talán nem túlzás állítani, hogy a francia Éric Cantona a futball történetének legellentmondásosabb figurái közé tartozik. A pályán és azon kívül is tett, illetve mondott olyan dolgokat, amelyek alaposan megosztották a szurkolókat, miközben a pályán mágiára volt képes. Tehetségét, tudását viszont senki nem kérdőjelezte meg, amikor magára húzta aktuális csapata mezét és a gyepen varázsolt a labdával.
Korai évek és a nehezen kezelhető természet
Éric Cantona Franciaországban, még nagyon fiatalon is nehezen fékezhető volt. Az Auxerre-ben 17 évesen mutatkozott be, igaz, időbe telt, míg kiharcolta állandó helyét a kezdőcsapatban. Amikor sikerült, az igazságérzete bajba sodorta, 1987 februárjában Bruno Martini kapus ugyanis nem akarta kivenni részét a csapatmunkából, ezért megütötte. Egy évvel később harcművészekre jellemző mozdulattal próbálta szerelni Michel Der Zakariant, amiért eltiltották, a klub pedig figyelmeztette, ha nem változtat, nem engedik el az 1988-as U21-es Európa-bajnokságra.
A csiszolatlan gyémántot a Marseille francia rekordösszegért szerződtette, s bár bajnoki címet szerzett a csapattal, viselkedésével nem nyerte el a vezetőség tetszését. Előbb Henri Michel szövetségi kapitányt nevezte egy rakás sz…rnak, majd a Torpedo Moszkva elleni felkészülési találkozón szándékosan rúgta ki a labdát a tömegbe, s miután lecserélték, a földhöz vágta a mezét. A klubja egy, a szövetség tíz hónapra tiltotta el.
Ezután kölcsönben szerepelt a Bordeaux-nál és a Montpellier-nél, amelynél többen is a távozását követelték azt követően, hogy összeverekedett csapattársával, Jean-Claude Lemoulttal, sőt még a cipőjét is hozzávágta. Végül a francia karrierje a Nimes csapatánál folytatódott, ahol 1991 decemberében az egyik találkozón megdobta a játékvezetőt a labdával. A fegyelmi tárgyaláson aztán mindegyik bizottsági tagot egyenként elküldte melegebb éghajlatra, amivel három hónapos eltiltást erőszakolt ki magának. Természetesen nem értett vele egyet, és bejelentette visszavonulását.
Karrier Angliában: A „Király” felemelkedése
Szerencsére Michel Platini rávette a visszatérésre, Gérard Houllier pedig meggyőzte, hogy Angliában folytassa pályafutását. A Leeds Unitedhez igazolt, amellyel rögtön bajnok lett. Csakhogy Howard Wilkinson menedzserrel nem jött ki jól, ezért a Leeds 1992. november 26-án eladta a vetélytárs Manchester Unitednek 1.2 millió fontért.
Nos, Ferguson élete legjobb üzletét kötötte meg. A Manchester a francia érkezésekor a nyolcadik helyen állt, a hátralevő 26 mérkőzésből viszont csak kettőt veszített el, s 26 év után először, végül tíz pont előnnyel megnyerte a bajnokságot. Cantona öt szezont töltött a klubnál, ami ebben az időszakban egyszer nem lett bajnok, amikor Cantona el volt tiltva.
| Időszak | Klub |
|---|---|
| 1983-1988 | Auxerre |
| 1992 | Leeds United |
| 1992-1997 | Manchester United |
A Selhurst Park-i incidens és a "sirályok"
Nem sokkal a sajtótájékoztató előtt, 1995. január 25-én a Manchester United a Selhurst Parkban játszott a Crystal Palace vendégeként. Cantona kiváló szezont produkált, jó úton járt, hogy sorozatban harmadszor is bajnoki címig repítse a „vörös ördögöket”, ezért Richard Shaw, a hazaiak védője mindent elkövetett, hogy megállítsa, s mivel nem válogatott az eszközökben, a francia csatár besokallt, megrúgta ellenfelét, amiért piros lapot kapott. El is indult az öltöző felé, csakhogy a lelátóról tovább szították a tüzet. A reakció nem maradt el, Cantona kungfurúgással jelezte, nem tűri a hangnemet, ám tettéért súlyos büntetéssel sújtották.
Síri csend telepedett a teremre, amikor Éric Cantona belépett. Elfoglalta helyét, és belefogott: „Amikor a sirályok követik a halászhajót, az azért van, mert azt hiszik, szardíniát dobnak róla a tengerbe.” Utána felállt, s faképnél hagyta a szenzációra éhes, a döbbenettől azonban mukkanni sem tudó újságírókat.
Eric Cantona kung-fu rúgást adott egy Crystal Palace szurkolónak
Filozófia és visszavonulás
Éric Cantona aktív pályafutása befejezése után a strandfociba is belekóstolt. Alig múlt 31, amikor abbahagyta a labdarúgást. Ugyanakkor ez is bölcsességét erősíti meg, pályafutása csúcsán döntött. „Mindig is a topon akartam visszavonulni, márpedig a Manchester Unitednél a csúcsra jutottam.”
„A pénz sosem volt számomra mozgatóerő. Én úgy is játszottam volna, hogy semmit nem kapok érte. Nem tanultam, éltem. Vannak dolgok, amiket nem lehet megtanulni, azokat az élet tanítja meg neked. Dolgok, amiket nem találsz meg a könyvekben.”
Éric Cantona a Manchester United történetének ikonja, sokak szerint a valaha volt legjobb játékosa. Ez utóbbi megállapításon azért el lehet vitatkozni napestig, viszont ami vitán felül áll, hogy a francia géniusz a legmegosztóbb és a legextravagánsabb és valószínűleg a legöntörvényűbb játékosa is a "vörös ördögöknek".
