Észak-Korea Szurkolócsapata: Propaganda és Diplomácia a Jégpályán
A nemzetközi sporteseményeken, különösen a dél-koreai rendezésűeken, Észak-Korea egyedülálló jelenséggel hívja fel magára a figyelmet: a precízen összehangolt szurkolócsapatával, amelyet gyakran "pillangók hadseregének" is neveznek. Ez a csoport nem csupán a sportolók támogatására szolgál, hanem a totalitárius rezsim gondosan megtervezett propagandájának és diplomáciai törekvéseinek fontos eszköze is.
A "Pillangók Hadserege" Feltűnése a 2018-as Téli Olimpián
A 2018-as phjongcshangi téli olimpia idején a világ figyelme különösen ráirányult az észak-koreai szurkolócsapatra. Dél-Korea beleegyezett, hogy kifizeti a több mint kétszázfős észak-koreai olimpiai delegáció, vagyis a hokimeccseken látott szürreális szurkolócsapat phjongcshangi költségeit is, írja a USA Today. Ebből fedezték a Dél-Koreában fellépő északi zenészeket, énekeseket és táncosokat, a már említett szurkolócsapatot és további stábtagokat is.
Az olimpia lehetőséget biztosított arra, hogy párbeszédet kezdjenek a két Korea között, és reményt adott a további enyhülésnek. Ennek keretében három napra Dél-Koreába érkezett egy magas rangú politikai delegáció is, köztük Kim Dzsongun befolyásos húgával, Kim Jodzsonggal és az államfői feladatokat ellátó Kim Jongnammal. A sportesemény talán legfontosabb eseménye az volt, hogy a két Koreát közös hokicsapat képviselte a jégkorongtornán, melynek a hölgyek Svédország ellen szurkoltak.
Szigorú Kiválasztás és Katonai Pontosság
A 2018. február 12-i beszámolók szerint 226 észak-koreai lány skandált, táncolt és mosolygott, mindezt katonai összhangban. A téli olimpia legtöbbet emlegetett, nem sportolói jelensége ez a szurkolócsapat volt. Precízen összehangolt szurkolói együttmozgásuk rengeteg tweetben és posztban megjelent, és sokakat lenyűgözött, de egyben el is gondolkodtatott. Ahogy többen rámutattak, a szurkolói szekció a totalitárius észak-koreai diktatúra kormányzati propagandájának egy formája.
A csoportba való bekerülés szigorú feltételekhez kötött:
- Csak 165 centiméternél magasabb, dekoratív fiatal lányok kerülhetnek be.
- Megkérdőjelezhetetlen lojalitás a rezsim iránt.
- Nem kerülhet be az, akinek bármilyen családtagja eltűnt vagy külföldön él.
Régebben a tagokat szinte kizárólag a phenjani egyetemről választották, elsősorban azok közül, akik zenei, illetve tánctanulmányokat végeztek. A szurkolói csapat nemcsak megjelenéséve állít példát az észak-koreai népnek, de feltétlen és végletes rajongásával is.
Ismert Tagok és a Vezető Kultusza
A korábbi csoportok tagjai közül többen is valóságos sztárrá váltak egy-egy eseményen. Ri Szoldzsu, aki egyike volt a 2005-ben, Incseonban szurkoló 125 fős csapatnak, karrierjével egyikük sem vetekedhet. Az akkor 16 éves lány szépsége nagy feltűnést keltett Dél-Koreában. Az ő esete jól mutatja, hogyan emelkedhet ki egy-egy tag a propagandagépezetből, ha az a rezsim érdekeit szolgálja.
Az észak-koreai rendszerben a legfőbb vezető mindenki számára apafigura, így aztán az efféle kigúnyolása és karikírozása elkerülhetetlenül káros következményekkel járna. A globalizációtól és modernizációtól elzárt északon sokkal inkább fennmaradtak azok a hagyományos tekintélyelvű, hitalapú értékek, amelyek kedveznek a vezetők csalhatatlanságába vetett meggyőződésnek, a kritikátlan rajongásnak.
A Propaganda Üzenetei a Díszletek Mögött
A szurkolói csoport viselkedése és dalai egyértelműen a kormányzati propaganda részét képezik. „A szurkolók a hazájukat ünneplik a kormány fegyvereiként, propagandisztikus célokból. Nagyon motiváltak abban a tekintetben is, hogy ne fecsegjenek túl sokat.” A téli olimpia néhány kényelmetlen és kínos pillanata is az ő akcióikhoz kötődött, például amikor nem voltak hajlandók elismerni a többi szurkolótábort, és miután a koreai női csapat vesztett, a stadion kiürült, ők mégis az üres jégpályának énekeltek tovább. Talán az a legdurvább, hogy pont úgy szurkolnak, ahogy azt egy észak-koreai szurkolótábor tenne valami közepesen igénytelen vígjátékban.
A dalok és rigmusok is gondosan megválogatottak:
- Egyszerű rigmusok: „Gyerünk, gyerünk játékosaink, győzzetek!” - ami egy kicsit régiesen hangzik, de funkcióját tekintve nem sokban különbözik attól, hogy „mindent bele!”
- Egységdalok: Van olyan mondat is, amely az egyik sora annak a dalnak, amit a dél- és észak-koreai lakosok szoktak énekelni, ha nagy ritkán találkoznak.
- Népdalok: Gyakran énekelnek régi koreai népdalokat, amelyek az ország mindkét felében népszerűek.
- Politikai üzenetek: A tapssal követett rigmus például nagyjából annyit tesz „Szülőhazánk, egységbe!”, ami megtévesztően nyílt politikai felszólításnak hangzik, de a valóságban a csapatmunka fontosságára vonatkozik, és értelmét tekintve inkább azt jelenti, hogy dolgozzatok csapatként.
Bevezetés: Egyetlen Szívű Egység
A Szurkolók és a Diplomáciai Kapcsolatok
Az észak-koreai szurkolócsapat megjelenése szorosan összefügg a két Korea közötti diplomáciai kapcsolatok alakulásával. Ilyen szurkolói különítményt nem először szervezett Észak-Korea; az ötlet Kim Dzsongun apjától, Kim Dzsongiltől származik. 2002-ben például 288 fős szurkolói gárdával vett részt az ország az Ázsia-játékokon.
Ám amikor megromlott a kapcsolat Észak-Korea és Dél-Korea között, a pillangók hadserege többet nem látogatott el délre. Csak a diplomáciai viszonyok enyhülésével vált ismét lehetővé a látogatásuk, mint ahogy a 2018-as téli olimpia idején is történt. Ez is jelzi, hogy a szurkolók nem önálló sporttámogató csoportként működnek, hanem a phenjani rezsim külpolitikai stratégiájának integrált részei.
A Propaganda Hátországa: Észak-Korea Totalitárius Rendszere
A szurkolócsapat jelenségét csak a tágabb észak-koreai kontextusban lehet teljesen megérteni. Észak-Koreában, melynek hivatalos neve Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK), riportot vagy felmérést készíteni csak hivatalos engedéllyel, az ottani agitprop és titkosrendőrség embereinek jelenlétében lehet. A phenjani rezsimhez viszonyítva még Ceausescu Romániája vagy Castro Kubája is puha diktatúrának tűnik. Daniel Tudor újságíró Daniel Tudor, aki 19 évesen, 2002-ben látogatott először Dél-Koreába és később az Economist helyi tudósítója is volt, könyveiben mélyebb betekintést nyújt a rezsim működésébe.
„Van egy régi koreai mondás: A százszor elmondott hazugság igazsággá válik.” - ez a kijelentés jól jellemzi a totalitárius dezinformációs propaganda szerepét Észak-Koreában. A diktatúra képes egyfajta őt támogató konszenzuális véleményközösséget létrehozni még azok között is, akiket elnyom. Kialakul egyfajta paternalizmus, a kiskorúsított társadalom szülőként tekint a vezetőre, és úgy gondolja: egy zsarnoki apa is jobb, mint az árvaság. Észak-Koreában van egy irányelvgyűjtemény, a Tíz Alapelv a Monolitikus Ideológiai Rendszer Megalapításáért, amely a vezetők ideológiájának szilárd alapját képezi.
tags: #eszak #korea #szurkolok
