Edzőváltások a labdarúgásban: a szakmai stabilitás és a fejlődés kulcsa
A labdarúgásban az edzők személye alapjaiban határozza meg egy csapat teljesítményét, mégis gyakori jelenség a kispadok körüli bizonytalanság. A statisztikák azt mutatják, hogy a stabilitás és a siker kéz a kézben jár. Erre bizonyíték a bajnok Ferencváros, az ezüstérmes Kecskemét és a dobogóról épphogy lemaradó Puskás Akadémia példája, hiszen ezen csapatok nem váltottak edzőt a szezon során.
Sikerek és kudarcok az edzőváltások tükrében
A 2022/23-as szezonban a 12 csapatból 9 váltott edzőt, összesen 11 alkalommal. Ahol valóban jó döntésnek bizonyult az edzőváltás, azaz kézzel fogható sikert hozott, ott a Debrecen, a Paks és az Újpest példája emelhető ki. A DVSC-t bronzéremre vezető Srdjan Blagojevic mindent megtett, hogy az év edzője legyen, nem is meglepő, hogy szinte még éremmel a nyakában hosszabbítottak vele. Az utolsó pillanatig versenyben volt a bronzért a Paks is, ez pedig nagyban köszönhető a kispadra februárban visszatérő Bognár Györgynek. Nagyot lendített csapata teljesítményén az Újpestre visszatérő Nebojsa Vignjevic is, aki egy kiesés elől menekülő együttest tartott bent magabiztosan.
Együtt, egyenesen az Eb-re🇭🇺
Ezzel szemben akadnak példák, ahol a tervek nem váltak be. A Kisvárda azon kevés klubok közé tartozik, mely nem a kiesés rémétől fenyegetve szánta el magát a váltásra, pont a bronzérmet vette vele célba. Hát, nem jött be Révész Attila terve: az Újpestről menesztett Milos Kruscic hét nyeretlen meccsel nyitott. Első ránézésre megtévesztő lehet, hogy a Vasasnál és a Fehérvárnál is pozitív százalékok kísérik az edzőváltást, mert sikerélményt aligha okozott bármelyik.
A fejlődés alapjai: az edzői munka és a fiatalok képzése
Az edzők szerepe nemcsak a felnőtt csapatoknál, hanem az utánpótlásban is kritikus fontosságú. A fiatal játékosok gyakran kiemelik edzőik szerepét saját technikai fejlődésükben. Számos fiatal tehetség, mint például Krassóy Nándor vagy Lőrincz Dániel, egyértelműen az edzői támogatást jelöli meg a fejlődése kulcsaként. Feri bá' felfogása például sokak számára példaértékű, hiszen a játékosok szerint „most még nem az eredmény a fontos, hanem, hogy megtanuljunk focizni”.
A játékosok fejlődésének kulcstényezői:
- Technikai képzés és egyéni cselek elsajátítása
- Csapatszellem és egymás segítése a pályán
- Edzői bizalom és szakmai türelem
- Folyamatos gyakorlás és szorgalom
Barlai Dániel példája jól mutatja, hogy az edzői útmutatás miként segíti a sportolót a nehézségek leküzdésében és a fejlődésben. Hasonlóan Kleisz Márk esetében a vezetőedző személye kulcsfontosságú volt a futsal és a nagypályás labdarúgás közötti egyensúly megtartásában. A fiatalok sikerei és az edzői különdíjak bizonyítják, hogy a megfelelő szakmai kezek alatt a tehetség hamar utat talál a sikerhez.
A Dunaújváros FC példája ugyanakkor rávilágít azokra a nehézségekre, amelyekkel a klubok szembesülnek az edzői stáb átalakításakor. A betegség vagy szakmai sikertelenség miatt szükséges váltások sokszor ideiglenes megoldásokhoz, majd újabb kihívásokhoz vezetnek. Az Újpest körüli pletykák és az esetleges edzőváltásokkal kapcsolatos szurkolói elvárások is jelzik, hogy a futball világában a bizalom törékeny, és a türelem gyakran elfogy, ha az eredmények elmaradnak.
tags: #eszli #foci #edzovaltas
