Az Ifjúsági Kézilabda Szabályai és Újdonságai

A kézilabda dinamikus sportág, amely folyamatosan fejlődik, és ezzel együtt a szabályai is frissülnek, hogy a játék még izgalmasabb, igazságosabb és biztonságosabb legyen minden korosztály, így az ifjúsági játékosok számára is. A Nemzetközi Kézilabda-szövetség (IHF) jóváhagyta és közzétette a július 1-jétől már életbe lépett szabályváltozásokat, amelyek érvényesek már a nyári utánpótlás-versenyeken, valamint a 2025-2026-os idényben is érvényesek lesznek - jelentette be csütörtökön hivatalos holnapján a Magyar Kézilabda-szövetség (MKSZ). A Magyar Kézilabda-szövetség játékvezetői albizottsága úgy foglalta össze a változtatásokat, hogy a szabályalkotó a legtöbb pontban csak kisebb helyreigazításokat, kiegészítéseket végzett a megfogalmazásban, amivel a téves értelmezéseket, félreértéseket szeretné elkerülni. Mindezek mellett viszont vannak olyan módosítások is, amelyek jelentősen változtathatnak a játékon, és más játékvezetői ítéleteket eredményeznek majd a jövőben.

A Legfrissebb Szabálymódosítások (2024. július 1-től)

Az MKSZ hivatalos honlapján pontokba szedte a legfontosabb szabályváltoztatásokat, amelyek a jövőben formálják a mérkőzéseket, beleértve az ifjúsági korosztályt is.

Belülvédekezés (hétméteresek megítélése)

Ha egy védőjátékos a kapuelőtérbe való belépésével tiszta gólhelyzetet akadályoz meg, hétméterest kell ítélni. A szabálypont változása alapján ezentúl nem csak az számít belülvédekezésnek, amikor a védőjátékos tisztán belép a kapuelőtérbe, hanem már az is, amikor a védőjátékos csak érinti a lábával a kapuelőtér-vonalat (6-os vonalat).

Lépésszabály

A lépésszabály értelmezése is pontosításra került. Nem számít lépésnek, ha a játékos a társától kapott, levegőben elfogott labdával az egyik lábát, vagy egyszerre mindkét lábát a talajra helyezi (0. lépés). A szabályváltozás értelmében ugyanez lesz igaz abban az esetben is, ha labdavezetés után a játékos a levegőben fogja meg a labdát.

Büntetések fejlövés esetén

A fejlövéssel kapcsolatos büntetési tételek enyhültek. Ha a kapust hétméteres dobásnál, vagy a védőjátékost időntúli szabaddobásnál fejen lőtték, az eddig a vétkes játékos kizárását (piros lap) vonta maga után. Ezentúl a büntetés mindkét esetben azonnali időleges kiállítás (kétperces büntetés).

Kezdődobás elvégzése

A kezdődobás szabályai is pontosításra kerültek. A kezdődobáshoz a játékvezetői sípszó akkor adható meg, ha a játékos minden testrészével és a labda is teljesen a kezdődobás körén belül helyezkedik el.

A kapus kapuelőtér elhagyása

A kapus mozgásterét érintő szabály is változott. A kapus akkor hagyhatja el a labdával a kapuelőteret, és játszhatja tovább a labdát a mezőnyben, ha a kapuelőtérben nem volt meg a teste és/vagy a labda feletti kontrollja. Ilyenkor a játék folytatódhat, nem kell kidobást ítélni, mint korábban.

Szabálytalan játéktérre való belépések

Szabálytalan játéktérre való belépések (szabálytalan csere vagy többletjátékos) esetén, a vétlen csapat tiszta gólhelyzetének fennállásakor a játékvezetőknek vagy a versenybíróknak joga van előnyszabályt alkalmazni, így nem kell a játékot azonnal megszakítani. A gyakorlati elvárás az, hogy a versenybírók, illetve a játékvezetők kötelezően várjanak ki az akció végéig.

Egyéb Fontos Szabályváltozások és Pontosítások

A fentieken túlmenően számos egyéb, a játékmenetet és a hivatalos személyek munkáját érintő pontosítás is történt.

Mérkőzésre nevezhető játékosok és hivatalos személyek létszáma

Immár formálisan a szabálypontok közé került, hogy a mérkőzésre nevezhető játékosok létszáma 16 főre, a hivatalos személyeké öt főre emelkedett (ez a kispadon helyet foglaló, jegyzőkönyvben is feltüntetett edzőket, gyúrót, stb. foglalja magába).

Játékosok felszerelése

A biztonság fokozása érdekében meghatározták a játékosok felszerelésével kapcsolatos elvárásokat. A játékosok semmi olyat nem viselhetnek, amik vágásokat vagy horzsolásokat okozhatnak, a körmöket rövidre kell vágni.

Edzői zóna

Az edzők mozgásterének egyértelműsítésére edzőzónát határoztak meg formálisan az érintett szabálypontban, mely a középvonaltól 3.5 méterre kezdődik és az azonos oldalon lévő alapvonaltól nyolc méterre ér véget.

Hivatalos személyek beavatkozása

Új büntetési lehetőséget fogalmaztak meg, így azonnali időleges kiállítást von maga után minden olyan eset, ha egy hivatalos személy a játéktéren kívül állva véletlenül játékba avatkozik a labdát vagy a játékost megérintve, miközben a csapatának ad utasításokat.

Labda érintése a játéktéren kívül

Nem megengedett úgy érinteni a labdát, hogy a test bármelyik része a játéktéren kívül a talajt érinti. A szabály elleni vétségért az ellenfélnek kell szabaddobást ítélni.

Hétméterespárbaj

Hétméterespárbaj esetén, ha az első öt-öt dobás végrehajtása előtt egyértelműen eldől, hogy ki a győztes, nem kell befejezni a sorozatot.

További pontosítások

A további pontosítások között végezetül megemlítették, hogy csapatonként egyszerre csak egy játékos szerepelhet kapusként a játéktéren, a kizárt játékosnak és hivatalos személynek (a cserehely és játéktér elhagyása után) a mérkőzés végéig a mérkőzés helyszínén kell tartózkodnia. Ha a játékvezetők valamilyen okból nem tudják a mérkőzést folytatni, rendelkezésre állás esetén lehetőség van, hogy csere játékvezető vagy játékvezető páros vezesse tovább a meccset.

Korábbi, de továbbra is érvényes szabálymódosítások (2016-tól)

A kézilabda szabályai nemcsak a legutóbbi időben, hanem már korábban, 2016. július 1-től is jelentősen változtak, melyek továbbra is érvényben vannak, és formálják a játékmenetet az utánpótlás korosztályban is.

Kapuscsere mezőnyjátékosra

A pályán már nem kell mindig kapusnak lennie, azaz, ha a kapus helyett bejön egy mezőnyjátékos, neki már nem kell kapusmezt viselnie. Ez egyben azt is jelenti, hogy ez a mezőnyjátékos nem léphet be a kapuelőtérbe (ha mégis megteszi, ugyanúgy büntetendő, mint bármely más mezőnyjátékos esetében), viszont nem feltétlenül ugyanennek a játékosnak kell lemennie, ha vissza akarják cserélni a kapust.

Sérülés, ápolás szabályai

A sérülések kezelésével kapcsolatos szabályok is módosultak. Ha sérülés miatt meg kell szakítani a játékot, kizárólag a játékvezető adhat engedélyt arra, hogy a pályán ápolhatják-e a sportolót, előtte azonban kikérheti annak véleményét, hogy tudja-e ápolás nélkül folytatni a játékot. Az utóbbi években egyre jobban elharapózott az a gyakorlat, hogy egy játékos a pályán kért ápolást, pedig erre nem szorult volna rá. Esetleg igazából semmi baja nem volt, csak egyszerűen pihenni akart egy kicsit, és jól jött a játékmegszakítás, az egészségügyi stábtól kapott víz, az arc áttörlése nedves kendővel. Esetleg ugyan ápolásra szorult, de semmi nem indokolta, hogy ez játékmegszakítás keretében, a pályán történjék. Mindezek elkerülésére módosítják a 4:11 szabályt.

Ezentúl, ha a játékvezetők számára nem kérdéses, hogy egy sérült játékos ápolásra szorul, akkor azonnal meg kell állítaniuk a játékot, és be kell hívniuk az egészségügyi személyzetet. Ezt akkor kell alkalmazni, ha a játékosnak láthatóan nagy fájdalmai vannak, vagy nehézséget okoz a levegővétel, esetleg el is vesztette az eszméletét. Minden egyéb esetben a játékvezetőknek fel kell szólítaniuk a játékost, hogy álljon fel. Fontos, hogy akár azonnal rendel el ápolást a játékvezető, akár egy felszólítás után, a játékos sorsa abban a pillanatban, amikor a játékvezető jelzi az ápolást, eldőlt. Az ápolás befejezése után a játékosnak el kell hagynia a pályát, helyette cserével természetesen feljöhet másik játékos. Ő addig nem is jöhet vissza, amíg csapatának soron következő harmadik támadása be nem fejeződik. A szabály betartását a zsürinek kell felügyelnie. Nem kell alkalmazni ezt a szabályt, ha a játékos egy olyan szabálytalanság következtében sérül meg, amit a játékvezetők sárga lappal, kiállítással vagy piros lappal büntetnek. Akkor sem kell, ha a kapust kell ápolni, miután fejbedobták.

Több részről felmerült, hogy a védők ezután (különösen a szoros végjátékokban) nem is a gól elkerülésére, hanem arra fognak játszani, hogy az ellenfél gólerősebb játékosai ápolásra szoruljanak. De, mivel kiállítás esetén (a végjátékban már általában nem osztanak sárga lapokat) az ápolt játékosnak nem kell lemennie, ezért ez elég veszélyes taktika volna, hiszen nagy a kockázata, hogy a játékvezetők kiállítják a védőt, ekkor pedig semmi haszon sincs, viszont van két perc emberhátrány. Ráadásul az alacsonyabb szinteken nincs is mindig versenybíró, titkár, szóval köznapi (bár nem teljesen hivatalos) kifejezéssel zsüri. A játékvezetők a passzív hat passza, a kiállítások figyelése közben még majd azt is számon kell tartsák, kit mikor ápoltak? Bár Magyarországon jó tíz éve van már zsüri az NB II-ben, és néhány éve az NB I-es junior és ifjúsági meccseken is, de még így is tapasztalhatunk olyat, egy korosztályos mérkőzésen, hogy az edző hevesen jelzi, a játékosa már legalább öt perce ki van állítva, csak elfelejtették a játékvezetők visszaengedni. Nem is véletlen, hogy a dán szövetség (DHF) épp a napokban jelentette be: ők ezt a szabályt az utánpótlás- és az amatőrligákban bizony nem vezetik be, mert ott ritkább a színészkedés, és a játékvezetőket nagyon megterhelné, ha még erre is figyelniük kellene.

Passzív játék

A passzív játék elkerülése érdekében a játékvezető passzív játékra figyelmeztető felemelt karja után legfeljebb hat passzra van lehetősége a támadó csapatnak, hogy lövéssel fejezze be az akciót. Az átadások számolása szabaddobás és blokkolt lövés után sem kezdődik elölről. A passzokat a játékvezetők számolják, és ez ténybéli döntésnek minősül, azaz nem szolgálhat óvási alapul, ha eltévesztik a számolást.

Az utolsó fél perc szabályai

Miután a játék az utóbbi időkben még inkább felgyorsult és az erőviszonyok sok esetben kiegyenlítettebbé váltak, az utolsó percre vonatkozó szigorúbb elbírálásokat a jövőben csak az utolsó fél percben alkalmazzák, valamint az esetleges hosszabbítások utolsó fél percében. A szándékos szabálytalanságért nem csak kizárás jár, a vétlen csapat büntetőt is dobhat. Ebben az esetben úgy is lehet büntetőt ítélni, ha előtte nem állt fenn gólhelyzet. Csak azokban az esetekben kell hétméterest ítélni, amelyekben az eddigi szabályok alapján azonnali piros lapot kellett adni, és jelentést írni.

Kék lap bevezetése

A játékvezetőknek a sárga, illetve a piros lap mellett egy harmadik színű kártya is rendelkezésükre áll majd arra, hogy döntéseiket egyértelművé tegyék a nézők és a csapatok számára. Amennyiben kék kártyát kap egy játékos, úgy róla írásbeli jelentést kell készíteniük a játékvezetőknek, az eset pedig a fegyelmi bizottság elé kerül. A kék kártyával történő kizárás előtt a piros lapot fel kell mutatniuk a játékvezetőknek.

Az Utánpótlás Kézilabda Specifikus Szabályai

A kézilabda utánpótlásban gyakran alkalmaznak módosított szabályokat, melyek a fiatalabb játékosok fizikai és kognitív képességeihez igazodnak. Ezek a szabályok elősegítik a fejlődést és a játék élvezetét.

Játéktér és kapu méretei

Az utánpótlás mérkőzéseken a játéktér téglalap alakú terület, amelynek hossza 28 méter, szélessége 15 méter. A kapuelőtér vonal a kapu közepéből húzott 6 méter sugarú félkörív. Az alap - és oldalvonal 5 centiméter széles folytonos vonal. A cserevonal a középvonaltól mindkét irányban 150 cm távolságra lévő 15 cm hosszú szakasz. A kapu az alapvonal közepén áll, mérete: 150-160 centiméter magas és 240-250 centiméter széles.

Játékidő és játékoslétszám

A játékidő: 2 x 15 perc (5 perc szünettel), időkérés nincs. A játéktéren egy időben 5 mezőnyjátékos és 1 kapus tartózkodhat. Egy mérkőzésre legalább 6 és legfeljebb 12 játékost lehet benevezni.

A labda

Az utánpótlás korosztályban a labda anyaga bevonatos szivacs, 15-16 centiméter átmérőjű és 140-170 gr súlyú. Lehetőség szerint több labdát kell előkészíteni mérkőzésenként.

Dobások és büntetések

A játék középkezdéssel indul, ekkor a védekező csapat játékosai kötelesek a saját büntetőterületük előtt elhelyezkedni. Gólt követően a labda szintén középkezdéssel kerül játékba, amikor a védekező csapat játékosaira a középkezdésnél érvényes szabály vonatkozik. A dobások (bedobás, szabaddobás, büntetődobás) elvégzésekor a védőjátékosnak legalább 1 méter távolságban kell elhelyezkedni a dobást végrehajtó játékostól. Szabaddobás végrehajtásakor a támadó csapat játékosainak 1 méternél távolabb kell tartózkodniuk az ellenfél kapuelőtér-vonalától. A büntetődobást kapuelőtér vonaltól kell végrehajtani (6 méter). A büntetések magukba foglalják a figyelmeztetést és az 1 perces kiállítást; a harmadszori kiállítás kizárást von maga után. A súlyos szabálytalanságért, sportszerűtlen magatartásért azonnali piros lappal kizárt játékos a soron következő egy mérkőzésen nem szerepelhet.

A Megfelelő Kézilabda Kiválasztása az Utánpótlásban

A megfelelő kézilabda kiválasztása kulcsfontosságú a pályán való sikerhez, akár fiatalabb, akár idősebb csapatjátékos vagy. Minden korosztály és játékszint más-más típusú labdát igényel, hogy a játékosok megfelelő kontrollt, fogást és pontosságot tudjanak elérni.

Általános szempontok

A kézilabda viszonylag kicsi más sportlabdákhoz, például a kosárlabdához, a röplabdához vagy a futball-labdához képest. Kerülete (korosztálytól függően) 50 és 60 cm között van, súlya pedig 290 és 475 gramm között van. A labda életkornak, nemnek vagy edzettségi szintnek megfelelő súlya megkönnyíti annak játék közbeni irányítását és kezelését. A kézilabda belsejében lévő szabványos nyomás 0,6 bar.

Anyag és szerkezet

A kézilabdákban természetes bőrből vagy szintetikus anyagokból, például poliuretánból készült borítású labdák kerülnek felhasználásra. A bőrlabdák hagyományosabbak, strapabíróbbak és puha tapintásúak, míg a szintetikus modellek időtállóbbak és jobban ellenállnak a nagy igénybevételnek valamint az időjárási körülményeknek. Tökéletesen alkalmasak beltéri és kültéri játékra. A kézilabdának 32 db jellegzetes, általában hatszög alakú lapja van, amely össze van varrva vagy ragasztva. Ezenkívül a felülete domború és csúszásmentes, ami segíti a játékosokat a labda jobb fogásában és irányításában. Érdemes megjegyezni, hogy a kézilabdáknak szigorú előírásoknak kell megfelelniük, és a nemzetközi szövetségek, például az IHF (International Handball Federation, vagyis Nemzetközi Kézilabda Szövetség) és az EHF (European Handball Federation/Európai Kézilabda Szövetség) által jóváhagyottnak kell lenniük. Ez különösen igaz a hivatalos versenyeken és mérkőzéseken való használatra.

Labdaméretek korosztályok szerint

A kézilabdák sokféle méretben érhetők el - a 00-as mérettől a 3-as méretig. Az életkornak és nemnek megfelelő illeszkedés itt rendkívül fontos, mert ez teszi lehetővé a maximális teljesítményt és a játék élvezetét, valamint elősegíti a készségfejlesztést. A túl nagy labda használata frusztráló lehet, mivel nem tudja az ember megfelelően elkapni, és nem tudja majd pontosan lepasszolni vagy eldobni. A 0 és 00-ás méret nem hivatalos, mivel az IHF nem szabványosította őket.

Edző- és meccslabdák

Az edző- és a meccskézilabda közötti választás a játékszintedtől, a játékcéljaidtól és a költségvetésedtől függ. A gyakorló labdát napi edzésre és gyakorlásra tervezték. Általában időtállóbb, ami azt jelenti, hogy hosszú órákig tartó intenzív használatot is kibír. Tartóssága és hozzáférhetősége miatt jó választás, ha fiatalabb játékosokat edzel vagy tanítasz, illetve akkor, ha kezdő játékos vagy. A meccslabda viszont hivatalos mérkőzések és versenyek során használatos. Általában pontosabban kiegyensúlyozott és jobb minőségű anyagokból készül, ami jobb irányítást és pontosságot tesz lehetővé a dobások és passzok során.

Strandkézilabda

Az úgynevezett street handball, vagy beltéri kézilabda mellett létezik egy második típus, a strandkézilabda. Ezt szintetikus anyagokból gyártják a mechanikai sérülésekkel és az időjárási körülményekkel szembeni nagyfokú ellenálló képessége miatt. Mérete is szorosan összefügg a játékosok nemével és életkorával. A gyerekek strandkézilabdát kis kerületű gumimodellel játsszák.

Kézilabda Utánpótlás Szurkolói Szabályzat

A Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) fontosnak tartja, hogy az utánpótlás korú játékosok számára pozitív és támogató környezetet biztosítson. Ennek érdekében a Magyar Kézilabda Szövetség által kiadott Kézilabda Utánpótlás Szurkolói Szabályzatot, minden a gyermekbajnokságokban induló egyesületnek el kell fogadnia és azt be kell tartania. Kérünk mindenkit, akik az egyesület életében részt vesznek, hogy tartsa be a szabályokat, ezzel is elősegítve egyesületünk munkáját, a gyerekek fejlődését, illetve a mérkőzések megélésének pozitív hangulatát.

A szabályzat célja és létrejötte

„A sporttársak, a szülők, az edzők, a nevelők, a tanárok, a versenybírók, a sportszakemberek, sportvezetők, hivatalnokok, újságírók, orvosok, valamint a nézők, személyes felelősséggel tartoznak a ma gyermekeinek, ifjainak a sportpályákon - és azon túl is - magatartásukkal a holnap sporttársadalmi moráljának kialakításában, ill. az élet más területére vetített össztársadalmi morál fejlődésében.” A Kézilabda Utánpótlás Szurkolói Szabályzatot a Magyar Kézilabda Szövetség (továbbiakban: MKSZ) által szervezett Országos Gyermekbajnokság (továbbiakban Gyermekbajnokság) SZÜLŐI KÖZÖSSÉGE hozta létre az MKSZ-szel együttműködve.

A szülő jogai

A szülő joga, hogy megismerje a Kézilabda Utánpótlás Szurkolói Szabályzatot és tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. Felvilágosítást, tájékoztatást kaphat a sportoló fejlődéséről, magaviseletéről. Részt vehet a gyermeke korosztályát érintő régiós szülői konferenciákon, ott hozzászólási és véleménynyilvánítási jog illeti meg. A szülőnek joga van az Gyermekbajnokság eseményein, - amennyiben onnan nincs kitiltva - mint néző részt venni.

A szülőkre vonatkozó elvárások

A szülők a sportrendezvényeken kötelesek az általuk képviselt egyesület hírnevéhez méltóan viselkedni. Etikátlan cselekedetektől távol kell, hogy tartsák magukat. Tartózkodjanak a trágár bekiabálásoktól, a saját csapatuk, az ellenfél és a játékvezetők szidalmazásától. A lehetőségekhez mérten objektíven ítéljék meg a játékosok sportteljesítményét. (Ha nem nyert a csapat, attól még játszhatott jól!) Edzések és mérkőzések előtt, alatt és után szülő a pálya területére NEM léphet be, beleértve a kispadot és a kapuk mögötti bemelegítő részt is. A szülők mindenkori kijelölt tartózkodási helye a nézőtér, illetve a pályát körülvevő korláton kívüli terület! A Magyar Kézilabda Szövetség által készített videó bemutatja a helyes szurkolói viselkedést. Ennek követésével és betartásával jó hangulatot teremtünk, segítjük a játékosok önbizalmának növelését, a játékkedvet, és alapvetően kijelöljük a jövőbeli célt, hogy pozitív megerősítéssel szurkoljunk a sportban.

tags: #eto #ifjusagi #linda #kezilabda

Népszerű bejegyzések:

• Fókák gyerekeknek szóló információk
• Részletek az Európa Bajnokságokról
• A magyar válogatott meccsei és jubileumi készülődés
• Vasas utánpótlás jégkorong képzés
• Egyetemi sportkarrier lehetőségei jégkorongozóknak