A Labdarúgó Európa-bajnokságok Átfogó Története és Jelene

A labdarúgó-Európa-bajnokság az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) szervezésében, négyévente megrendezésre kerülő, az UEFA-tagországok férfi labdarúgó-válogatottjai számára kiírt labdarúgótorna. Az európai labdarúgás és egyben az UEFA legfontosabb eseménye.

A Torna Kezdetei és Fejlődése

Az elsőt 1960-ban rendezték Európai Nemzetek Kupája néven. 1976-ig mindössze a legjobb 4 csapat vett részt a tornán. A tornán résztvevők számát 1980-ban 8-ra, 1996-ban 16-ra növelték. 2008. szeptember 26-án az UEFA arról határozott, hogy 2016-ban 24 csapat vehet részt az Eb-n, és 51 mérkőzést rendeznek. A résztvevő csapatokat minden alkalommal selejtezők során választották ki.

1976-ig a rendező országot a 4 részt vevő csapat hazája közül választották. Ezt követően a selejtezőket megelőzően döntötték el, hogy mely ország rendezi a bajnokságot, így ettől fogva már ennek az országnak a válogatottja automatikusan - selejtezők nélkül - kvalifikálta magát a tornára. 2000-ben először rendezett közösen két ország Eb-t, ekkor Hollandia és Belgium adott otthont az eseménynek. A 2008-as és a 2012-es eseményt is két ország közösen rendezte. Legutóbb, 2016-ban az Európa-bajnokságot Franciaország rendezhette.

2020-ra Michel Platini UEFA-elnök új javaslattal állt elő: ne legyen kifejezetten házigazda ország, hanem az egyes mérkőzések rendezési jogát különböző országok egy-egy városa kapja meg. Az UEFA 2011-ben jelentette be, hogy az Eb fennállásának 60. évfordulója alkalmából 2020-ban 13 ország egy-egy városában rendezik meg a kontinentális tornát. A jelentkezőknek két csomagra lehetett pályázni: az egyik a két elődöntőt és a finálét foglalta magában, míg a másik három csoportmérkőzést és egy egyenes kieséses - nyolcad- vagy negyeddöntős - összecsapást. "Az Európa-bajnokság mérkőzéseit kontinens-szerte játsszák, ez minden korábbinál több szurkoló számára biztosít lehetőséget arra, hogy megtapasztalják, milyen egy varázslatos viadal rendezőjének lenni."

Jövőbeli Házigazdák és Magyarország Pályázatai

A hagyományos rendszerben Magyarország három alkalommal pályázott a rendezésre: 2004-re Ausztriával közösen, 2008-ra önállóan, 2012-re Horvátországgal, de egyik alkalommal sem sikerült elnyernie. A sikeres magyar pályázat ugyanakkor nem volt előzmények nélküli, az MLSZ 2005-ben női U19-es Európa-bajnokságnak, 2006-ben UEFA-kongresszusnak, 2010-ben Futsal Európa-bajnokságnak, 2012-ben FIFA-kongresszusnak, 2014-ben pedig U19-es Európa-bajnokságnak adott otthont, és mindegyik alkalommal nagyszerűen helytállt a rendezés tekintetében. Az európai szövetség előzetes értékelésében kiemelte, hogy a magyar pályázat több szempontból is kimondottan erős, Budapest szálláslehetőségek, közlekedés, árak tekintetében megelőzi a legtöbb kandidáló várost. A 2018-ra elkészülő Puskás Ferenc Stadion a júliusban bemutatott tervek alapján 68 ezer férőhelyes lesz, a teljes beruházás a tervek szerint 90-100 milliárd forintból valósul meg, ebből a stadion 60-80 milliárdot tesz majd ki.

Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) keddi döntése értelmében a 2028-as Európa-bajnokságnak az Egyesült Királyság és Írország, míg a 2032-es kontinenstornának Olaszország és Törökország közösen ad otthont. Az UEFA mindkét esetben az egyetlen versenyben maradt pályázatot hirdette ki győztesnek. Az angolok 1996 után másodszor, az olaszok 1968 és 1980 után harmadszor lesznek házigazdái az Eb-nek, a további társrendezők - 2028-ban Skócia, Wales, Észak-Írország és Írország, 2032-ben Törökország - először adnak otthont a tornának.

A 2020-as (2021-es) Európa-bajnokság: Egy Speciális Kiadás

Közel egy évnyi várakozás után végre sor került a 2020 Eb megrendezésére. Eredetileg 2020. június 12. és július 12. között rendezték volna, de az UEFA 2020. március 17-én az eseményt egy évvel elhalasztotta a koronavírus-járvány miatt. A tervek szerint a torna 2021. június 11. és július 11. között zajlott.

Az első Eb, az akkor még Európai Nemzetek Kupájának torna 60. évfordulójára (2020-ra) speciális, "romantikus" változatot ajánlott Michel Platini akkori UEFA elnök. Ezt az idilli tervet rombolta le 2020-ban a koronavírus-járvány, ezért egy évvel el kellett halasztani a tornát. A 11 rendező város közül 9-nek részt vesz a nemzeti csapata a tornán: Magyarország válogatottja mellett Dánia, Anglia, Németország, Olaszország, Hollandia, Oroszország, Spanyolország és Skócia legjobbjai is játszhatnak hazai pályán.

A COVID-19 Járvány Hatásai és Rendezői Sajátosságok

Sajnos nem lehet figyelmen kívül hagyni a koronavírus okozta problémákat sem. A harmadik hullám elérkezése miatt felvetődött az újabb halasztás, sőt a rendezői létszám szűkítése is, Boris Johnson brit miniszterelnök felajánlotta azt is, hogy a BL tavalyi befejezésének mintájára Londonban tartsák meg a rendezvényt, de végül az áprilisi határozat megerősítette a június 11. és július 11. Március végén az UEFA végrehajtó bizottsága arról határozott, hogy öt játékos becserélésére lesz lehetőség a kontinensviadalon a rendes játékidőben, a kétszer 15 perces hosszabbításba torkolló ütközeteknél egy hatodik játékos is beállhat a kispadról. Itt is változás történt, eredetileg 23 fős kereteket kellett volna kialakítani a kezdés előtt tíz nappal, végül a járvány hatásai és a játékosok egészségének megőrzése érdekében ezt huszonhatra növelték, igaz, egy találkozóra továbbra is csak 23 futballistát lehet benevezni.

Meccset csak akkor halasztanak el, ha a csapatból nincs 13 játékos, aki pályára léphetne. De ebben az esetben is 48 órán belül megtartanák a mérkőzést, ha ez lehetséges. Ha egy csapat nem tudja pályára állítani a minimális mennyiséget, a találkozót a következő 48 órán belül új időpontban lejátszhatják, ha erre rendelkezésre állnak a lehetőségek. Ha a mérkőzést nem lehet átütemezni, az etikai és fegyelmi testület határoz az ügyben. Februárban az izraeli futballszövetség felajánlotta a segítségét, hogy megtarthatnának pár meccset náluk, hiszen az országban rendkívül magas az átoltottság.

Egyedül a dublini Aviva Stadium került le a listáról, miután áprilisban nem garantálták, hogy nézők bemehetnek a meccsekre. Ezzel az írek a pótselejtezőn kieső csapatuk után a rendezéstől is elestek. Az UEFÁ aggódott az azerbajdzsáni Bakuba tervezett mérkőzésekért is, mikor kiújult 2020-ban a hegyi-karabahi konfliktus Örményországgal. Minden helyszínen 3 csoportmérkőzést rendeznek és egy kieséses szakaszbelit. Ez alól egyetlen kivétel van: London. A helyszínek közül a legtöbb néző befogadására alkalmas, 90 000 fős Wembley Stadionban játsszák ugyanis mindkét elődöntőt, és a döntőt is majd. A torna hivatalos szlogenje az, hogy Éld át. Igazán. (Live It. For Real), ezzel is próbálják ösztönözni a fociszurkolókat, hogy menjenek el élőben meccset nézni. A 11 helyszínnek április 9-éig kellett nyilatkozni arról, hogy mit terveznek, a nézőtér hány százalékát tölthetik meg szurkolók. Ez utóbbit egyedül a budapesti Puskás Arénában vállalták. Érdekesség, hogy a nézőknek még maszkot sem kötelező viselni majd. Szentpéterváron és Bakuban félház várja majd a csapatokat. A legóvatosabb helyszín a németországi München. Az UEFA egyébként hangsúlyozta, hogy a jegybirtokosok nem mentesülnek a nemzetközi utazási korlátozások alól az Eb ideje alatt. Az UEFA visszatartott valamennyi jegyet, hogy azokat a pótselejtezők után értékesítse. A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) hivatalos honlapján tette közzé, mikor és hol lehet átvenni a karszalagokat az Európa-bajnokság meccseire, amelyekhez védettségi igazolvány kell.

Helyszínek és Befogadóképesség (2021)

• Baku, Olimpiai Stadion: 68 700 férőhely - 50 százalékos kihasználtság lehet (kb. 34 350 néző)
• Szentpétervár, Kresztovszkij Stadion: 68 134 férőhely - legalább 50 százalékos kapacitás (kb. 34 067 néző)
• London, Wembley Stadion: 90 000 férőhely - legalább 25 százalékos kihasználtság (kb. 22 500 néző, de a végjátékra nőhetett)
• Sevilla, La Cartuja: 60 000 férőhely - 30 százalékos kihasználtság (kb. 18 000 néző)
• Róma, Stadio Olimpico: 70 634 férőhely - legalább 25 százalékos kapacitás (kb. 17 658 néző)
• Amszterdam, Johan Crujff Arena: 54 990 férőhely - legalább 33,3 százalékos kihasználtság (kb. 18 330 néző)
• München, Allianz Arena: 70 000 férőhely - legalább 20 százalékos arány (kb. 14 000 néző)
• Bukarest, Nemzeti Aréna: 55 600 férőhely - legalább 25 százalékos kihasználtság (kb. 13 900 néző)
• Glasgow, Hampden Park: 51 866 férőhely - nagyjából 25 százalékos kapacitás (kb. 12 966 néző)
• Budapesti Puskás Aréna: 67 215 fős befogadóképesség - 100 százalékos kihasználtság

A budapesti Puskás Arénában - amely 67 215 fős befogadóképességével a hatodik legnagyobb létesítmény - három csoportmeccset, a Magyarország-Portugália-, a Magyarország-Franciaország- és a Portugália-Franciaország-ütközetet, valamint az egyik nyolcaddöntőt (a hollandokat tartalmazó C csoport győztesének és a D/E/F csoportok valamelyik harmadik helyezettjének összecsapását) tartották meg. A másik haszonélvezője a váltásoknak Szentpétervár lett, ahol az eredetileg dublini három csoportmeccset is megrendezik a saját hárommal, illetve az egyik negyeddöntővel, így összesen hét találkozót rendeznek az orosz városban.

Első alkalommal volt dél-amerikai futballbíró a tornán, köztük az argentin Fernando Rapallini, aki az UEFA csereprogramjával vehetett részt az Eb-n. A legutóbbi kiíráshoz hasonlóan a 24 csapatot hat darab négyes csoportba osztották, innen 16 gárda jut be a kieséses szakaszba. A csoportmeccsek első fordulóját június 11. és 15. között rendezték meg, a második kört 16. és 19. között, a zárást 20. és 23. között. A nyolcaddöntőt 26. és 29. között, majd két újabb pihenőnap után a negyeddöntőt július 2-án és 3-án játszották le. Az Európa-bajnokságra kijutó 24 szövetség 9,25 millió eurót (3,36 milliárd forintot) kap, a csoportban 1,5 millió eurót ér egy győzelem, 750 ezret egy döntetlen, 2 milliót a továbbjutás.

A 2024-es Németországi Európa-bajnokság

A következő, 2024-es Európa-bajnokságot Németország rendezi. A németországi tornának tíz város ad otthont, a nyitómérkőzést a müncheni Allianz Arénában, a döntőt pedig a berlini Olimpiai Stadionban rendezik. A további helyszínek Dortmund, Köln, Stuttgart, Düsseldorf, Frankfurt, Gelsenkirchen, Lipcse és Hamburg.

A 24 résztvevő együttes között egy újonc lesz, Georgia ugyanis a márciusi pótselejtezőn előbb hazai környezetben legyőzte Luxemburgot, majd ugyancsak Tbilisziben gól nélküli döntetlen után tizenegyespárbajban búcsúztatta az előzetesen esélyesebbnek tartott görögöket. A georgiaiak történetük első Európa-bajnokságán a török, a portugál és a cseh válogatottal találkoznak majd az F csoportban. A címvédő olasz válogatott a B csoportba került a hamburgi sorsoláson, és talán ez a négyes tűnik az Eb legnehezebbjének is, miután itt vannak a spanyolok és a világbajnoki bronzérmes horvátok is, valamint az albánok. A kontinensviadalok történetében eddig egyszer volt példa címvédésre, ezt a spanyolok hajtották végre, akik 2008 után 2012-ben is győztek. A németországi Eb-n az adidas által gyártott és Futballszerelem (Fussballiebe) névre keresztelt labdát használják majd, amelyben - a kontinestornák történetében először - a videobíró döntését segítő szenzor is lesz. Az Európa-bajnokság összdíjazása 331 millió euró, a végső győztes akár több mint 28 millió euróval is gazdagodhat az eseményen. A torna legnagyobb kérdése persze most is az, hogy július 14-én, a berlini Olimpiai Stadionban melyik együttes emelheti magasba az Henri Delaunay Kupát, amelyet eddig tíz csapat hódított el, legtöbbször - szám szerint háromszor - a német és a spanyol.

Magyarország a 2024-es Eb-n

A magyar válogatott sorozatban harmadszor lesz ott az Európa-bajnokság 24 csapatos mezőnyében, Marco Rossi szövetségi kapitány tanítványai ráadásul a selejtezőcsoportjukat megnyerve - az 1986-os világbajnokság óta először egyenes ágon - jutottak ki a tornára. A tavaly december elején rendezett sorsoláson az A csoportba került a magyar nemzeti tizenegy, mégpedig a házigazda Németország, valamint Skócia és Svájc társaságában. A magyarok június 15-én kezdenek, akkor Kölnben a svájciakkal játszanak, majd június 19-én következik a németek elleni meccs Stuttgartban, ahol aztán június 23-án a skótokkal találkozik a válogatott. Az eddigi 4 meccsből egyedül Montenegrót nem tudta felülmúlni Marco Rossi gárdája, az a meccs egy gól nélküli döntetlennel zárult. Magyarország magabiztosan várhatja a németországi Európa-bajnokságot. A Szoboszlaiék már készülnek a Szerbia elleni meccsre. Hétfőn megérkeztek a magyar válogatott tagjai a Telkiben lévő edzőközpontba, és készülnek a szerbek elleni összecsapásra. A csapatkapitány, Szoboszlai Dominik igazi húzóembere lehet a keretnek.

Magyarország Eb-selejtezős Eredményei (2024)

A 17. labdarúgó Európa-bajnokság 53 indulója tíz csoportban küzdött a selejtezők során. A csoportokból a győztesek és a második helyezettek csatlakoztak a rendező Németországhoz. A maradék három helyről a 12 csapatos pótselejtező döntött, melynek mezőnye ezúttal is Nemzetek Ligája alapján alakult ki.

A magyar együttes a G csoportban szerepelt, amelyben veretlenül - öt győzelemmel és három döntetlennel - végzett elsőként Szerbiát, Montenegrót, Litvániát és Bulgáriát megelőzve, így az előző két alkalommal ellentétben nem kellett "pótvizsgáznia", pedig az NL élvonalában 2022-ben elért csoportmásodik helyének köszönhetően lett volna rá lehetősége. A magyarok az 1986-os világbajnokság óta először jutottak ki nagy tornára egyenes úton. A magyar válogatott az 1964-es bronzérem, az 1972-es negyedik hely, a 2016-os nyolcaddöntő és a három évvel ezelőtti csoportkörös búcsú után ötödször vehet részt a kontinensviadalon, azaz először sikerült három egymást követő tornára kijutnia.

Eb-selejtezők, G csoport:

1. Magyarország-Bulgária 3-0 (3-0) - 2023. március 27., Budapest
2. Montenegró-Magyarország 0-0 - 2023. június 17., Podgorica
3. Magyarország-Litvánia 2-0 (1-0) - 2023. június 20., Budapest
4. Szerbia-Magyarország 1-2 (1-2) - 2023. szeptember 7., Belgrád
5. Magyarország-Szerbia 2-1 (2-1) - 2023. október 14., Budapest
6. Litvánia-Magyarország 2-2 (2-0) - 2023. október 17., Kaunas
7. Bulgária-Magyarország 2-2 (1-1) - 2023. november 19., Szófia
8. Magyarország-Montenegró 3-1 (0-1) - 2023. november 22., Budapest

A csoport végeredménye:

Az Európa-bajnokságok Történetének Rekordjai és Statisztikái

Győztesek és Címvédések

Az első ilyen eseményt 1960-ban a Szovjetunió nyerte. Három alkalommal a német (kétszer NSZK-ként) és a spanyol válogatott diadalmaskodott. Rajtuk kívül a franciák mondhatják magukat többszörös győztesnek, ők kétszer nyertek Eb-t. Az Henri Delaunay Kupát eddig tíz csapat hódította el, legtöbbször - szám szerint háromszor - a német és a spanyol. A labdarúgó Európa-bajnokságok történetében eddig egyszer fordult elő, hogy megvédte címét egy ország válogatottja: ezt a bravúrt Spanyolország csapata hajtotta végre 2012-ben. A labdarúgó Európa-bajnokságok történetében eddig háromszor fordult elő, hogy a rendező ország válogatottja megnyerte a tornát, legutóbb 1984-ben, Franciaországnak sikerült ez a bravúr.

Az Európa-bajnokságok győztesei országonként

Legtöbb Részvétel az Eb-n

Németország sorozatban tizennegyedik alkalommal jutott ki a labdarúgó Európa-bajnokságra, ezzel vezeti a nemzetek versenyét. A mostani tornán egy újonc szerepel majd Georgia révén.

Országok részvételi száma az Európa-bajnokságokon (2024-gyel együtt)

• NÉMETORSZÁG: 14 (1972-2024)
• Oroszország/FÁK/Szovjetunió: 12 (1960-1972, 1988-1996, 2004-2020)
• SPANYOLORSZÁG: 12 (1964, 1980-1988, 1996-2024)
• HOLLANDIA: 11 (1976-1980, 1988-2012, 2020-2024)
• CSEHORSZÁG/Csehszlovákia: 11 (1960, 1976-1980, 1996-2024)
• FRANCIAORSZÁG: 11 (1960, 1984, 1992-2024)
• OLASZORSZÁG: 11 (1968, 1980, 1988, 1996-2024)
• ANGLIA: 11 (1968, 1980, 1988-2004, 2012-2024)
• DÁNIA: 10 (1964, 1984-2004, 2012, 2020-2024)
• PORTUGÁLIA: 9 (1984, 1996-2024)
• Svédország: 7 (1992, 2000-2020)
• HORVÁTORSZÁG: 7 (1996, 2004-2024)
• ROMÁNIA: 6 (1984, 1996-2000, 2008, 2016, 2024)
• SZERBIA/Jugoszlávia: 6 (1960, 1968, 1976, 1984, 2000, 2024)
• BELGIUM: 6 (1972, 1980, 2000, 2016-2024)
• TÖRÖKORSZÁG: 6 (1996-2000, 2008, 2016-2024)
• SVÁJC: 6 (1996, 2004-2008, 2016-2024)
• MAGYARORSZÁG: 5 (1964, 1972, 2016-2024)
• LENGYELORSZÁG: 5 (2008-2024)
• Görögország: 4 (1980, 2004-2012)
• SKÓCIA: 4 (1992-1996, 2020-2024)
• AUSZTRIA: 4 (2008, 2016-2024)
• UKRAJNA: 4 (2012-2024)
• Írország: 3 (1988, 2012-2016)
• SZLOVÁKIA: 3 (2016-2024)
• Bulgária: 2 (1996, 2004)
• Wales: 2 (2016-2020)
• ALBÁNIA: 2 (2016, 2024)
• SZLOVÉNIA: 2 (2000, 2024)
• Norvégia: 1 (2000)
• Lettország: 1 (2004)
• Izland: 1 (2016)
• Észak-Írország: 1 (2016)
• Finnország: 1 (2020)
• Észak-Macedónia: 1 (2020)
• GEORGIA: 1 (2024)

Gólkirályok és Góllövőlisták

A portugál Cristiano Ronaldo vezeti a labdarúgó Európa-bajnokságok góllövőlistáját 14 találattal. Az ötszörös aranylabdás sztár öt tornán is eredményes tudott lenni, ebből kétszer, 2012-ben és 2021-ben társgólkirálya volt a kontinensviadalnak. A mögötte második Michel Platini kilenc góllal követi, a franciák élő legendájának teljesítményét az teszi egyedivé, hogy egyetlen tornán, az 1984-esen érte el. Az aktív játékosok közül Ronaldo után a francia Antoine Griezmann a legeredményesebb a maga hét góljával. A labdarúgó Európa-bajnokságok történetében egy tornán a francia Michel Platini szerezte a legtöbb gólt, hazai közönség előtt kilencszer volt eredményes 1984-ben, ezt a teljesítményt sem előtte, sem utána nem tudták megközelíteni. Eddig egyetlen játékos tudott kétszer gólkirály lenni, mégpedig a portugál Cristiano Ronaldo, aki immár a hatodik kontinensviadalára készül. A francia Antoine Griezmann és a cseh Patrik Schick előtt pedig ott a lehetőség, hogy utolérje az ötszörös aranylabdás sztárt, mert előbbi 2016-ban, utóbbi pedig 2021-ben volt az Eb legeredményesebb játékosa. A magyarok közül az 1964-es tornán az egyaránt kétgólos Bene Ferenc és Novák Dezső társgólkirály volt a spanyol Jesus Peredával.

Az Európa-bajnokságok góllövőlistája (Összesen)

Legtöbbször Pályára Lépett Játékosok

A portugál válogatott ötszörös aranylabdása, Cristiano Ronaldo 25 mérkőzéssel vezeti a kontinensviadalok örökranglistáján. A szaúdi al-Nasszr 39 éves sztárja idén tovább javíthatja saját csúcsát. Rajta kívül a spanyol Iker Casillas az egyetlen játékos, aki öt Európa-bajnokságon vett részt, igaz 2000-ben és 2016-ban nem lépett pályára. Összesen 21 olyan labdarúgó van, aki négy kontinensviadalon is játszott, közülük a horvát Luka Modric, valamint a portugál Pepe és Joao Moutinho aktív.

Az Európa-bajnokságokon legtöbbször pályára lépett játékosok

• 25 alkalommal: Cristiano Ronaldo (portugál 2004, 2008, 2012, 2016, 2021)
• 19 alkalommal: Joao Moutinho (portugál, 2008, 2012, 2016, 2021), Pepe (portugál, 2008, 2012, 2016, 2021)
• 18 alkalommal: Bastian Schweinsteiger (német, 2004, 2008, 2012, 2016), Leonardo Bonucci (olasz, 2012, 2016, 2021)
• 17 alkalommal: Gianluigi Buffon (olasz, 2004, 2008, 2012, 2016), Giorgio Chiellini (olasz, 2008, 2012, 2016, 2021)

A Legidősebb Pályára Lépő Játékos

Király Gábor, a 108-szoros válogatott kapus a legidősebb játékos, aki pályára lépett labdarúgó Európa-bajnokságon. A magyar válogatottsági listán Dzsudzsák Balázs mögött második kapus 40 éves és 86 napos korában szerepelt a 2016-os Eb június 26-án rendezett magyar-belga nyolcaddöntőjében, melyen 4-0-ra kikapott Bernd Storck szövetségi kapitány együttese. Király az egyetlen, aki negyven év felett szóhoz jutott egy kontinensviadalon. A sorban utána következő német Lothar Matthäus - aki később szakvezetőként irányította a magyar válogatottat is - a legidősebb mezőnyjátékosként 39 évesen és 91 naposan játszotta utolsó Eb-meccsét. Király Gábor rekordja idén könnyen megdőlhet, amennyiben a 41 éves Pepe, aki jelenleg kilencedik a listán, lehetőséget kap a portugál válogatottban.

Magyarország Szereplése az Európa-bajnokságokon

A magyarok eddig négy labdarúgó Európa-bajnokságon vettek részt, a legjobb szereplésük az 1964-es bronzérem volt.

Magyarország Eb-szereplései:

• 1960, Franciaország: nem jutott ki
• 1964, Spanyolország: bronzérem
• 1968, Olaszország: nem jutott ki
• 1972, Belgium: 4. hely
• 1976, Jugoszlávia: nem jutott ki
• 1980, Olaszország: nem jutott ki
• 1984, Franciaország: nem jutott ki
• 1988, Németország: nem jutott ki
• 1992, Svédország: nem jutott ki
• 1996, Anglia: nem jutott ki
• 2000, Belgium/Hollandia: nem jutott ki
• 2004, Portugália: nem jutott ki
• 2008, Ausztria/Svájc: nem jutott ki
• 2012, Lengyelország/Ukrajna: nem jutott ki
• 2016, Franciaország: nyolcaddöntő
• 2021, Európa 11 országa: csoportkör

tags: #europa #bajnoksag #arisztokrataj

Népszerű bejegyzések:

• Játékos tanulás az iskolában
• MLSZ Szurkolói Klub és profil - tudj meg többet
• Olvasói élmény és irodalmi kánon metszéspontja
• A Kviddics a Roxfortban
• A fociedzés titkai