Az Európa-bajnokságok résztvevői és történelme
Az Európa-bajnokság, az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) által négyévente megrendezett legrangosabb tornája az UEFA-tagországok férfi labdarúgó-válogatottjai számára. Az első ilyen eseményt 1960-ban rendezték Európai Nemzetek Kupája néven. A torna résztvevőinek száma folyamatosan növekedett: 1976-ig mindössze a legjobb 4 csapat vett részt, 1980-ban ez a szám 8-ra, 1996-ban pedig 16-ra emelkedett. A 2016-os tornától kezdve 24 csapat küzd a végső győzelemért.
A lebonyolítás is sokat változott az évek során. Kezdetben oda-visszavágós, egyenes kieséses selejtezők döntöttek a továbbjutókról, később csoportmérkőzések és pótselejtezők váltották fel ezt a rendszert. 1976-ig a rendező országot a 4 részt vevő csapat hazája közül választották ki, utána azonban már a selejtezők előtt eldőlt, hogy melyik ország ad otthont a tornának, így a házigazda automatikusan kvalifikálta magát a megmérettetésre.
Az Európa-bajnokságok történetében eddig tíz csapat hódította el a Henri Delaunay Kupát. A legtöbb alkalommal, szám szerint háromszor, a német és a spanyol válogatott diadalmaskodott. Rajtuk kívül a franciák is kétszeres győztesnek mondhatják magukat. A Szovjetunió, Csehszlovákia, Hollandia, Dánia, Görögország és Portugália egy-egy alkalommal tudta megnyerni a tornát.
A részvétel és a házigazda szerepe
Németország sorozatban tizennegyedik alkalommal jutott ki a labdarúgó Európa-bajnokságra, ezzel vezeti a nemzetek versenyét. A mostani tornán egy újonc szerepel majd Georgia révén, amely a pótselejtezőn vívta ki részvételét.
A házigazda országok szereplése is figyelemre méltó. A labdarúgó Európa-bajnokságok történetében eddig háromszor fordult elő, hogy a rendező ország válogatottja megnyerte a tornát: legutóbb 1984-ben Franciaországnak sikerült ez a bravúr. Az első Eb-t, 1960-ban a Szovjetunió nyerte, míg 1964-ben Spanyolország, 1968-ban pedig Olaszország ünnepelhetett hazai pályán.
A 2024-es németországi torna különlegessége, hogy ez lesz az első alkalom, hogy a házigazda Németország mellett 10 másik város is otthont ad a mérkőzéseknek, a kontinens 11 országában.
Az Európa-bajnokságok történetében eddig egyszer fordult elő, hogy megvédte címét egy ország válogatottja: ezt a bravúrt Spanyolország csapata hajtotta végre 2012-ben.
Rekordok és statisztikák
A portugál válogatott ötszörös aranylabdása, Cristiano Ronaldo 25 mérkőzéssel vezeti a kontinensviadalok örökranglistáját. A szaúdi al-Nasszr 39 éves sztárja idén tovább javíthatja saját csúcsát.
A portugál Cristiano Ronaldo vezeti a labdarúgó Európa-bajnokságok góllövőlistáját 14 találattal. Az ötszörös aranylabdás sztár öt tornán is eredményes tudott lenni, ebből kétszer, 2012-ben és 2021-ben társgólkirálya volt a kontinensviadalnak. A mögötte második Michel Platini kilenc góllal követi, a franciák élő legendájának teljesítményét az teszi egyedivé, hogy egyetlen tornán, az 1984-esen érte el. Az aktív játékosok közül Ronaldo után a francia Antoine Griezmann a legeredményesebb a maga hét góljával.
A labdarúgó Európa-bajnokságok történetében egy tornán a francia Michel Platini szerezte a legtöbb gólt, hazai közönség előtt kilencszer volt eredményes 1984-ben, ezt a teljesítményt sem előtte, sem utána nem tudták megközelíteni. Eddig egyetlen játékos tudott kétszer gólkirály lenni, mégpedig a portugál Cristiano Ronaldo, aki immár a hatodik kontinensviadalára készül. A francia Antoine Griezmann és a cseh Patrik Schick előtt pedig ott a lehetőség, hogy utolérje az ötszörös aranylabdás sztárt, mert előbbi 2016-ban, utóbbi pedig 2021-ben volt az Eb legeredményesebb játékosa.
A magyarok közül az 1964-es tornán az egyaránt kétgólos Bene Ferenc és Novák Dezső társgólkirály volt a spanyol Jesus Peredával.
Király Gábor, a 108-szoros válogatott kapus a legidősebb játékos, aki pályára lépett labdarúgó Európa-bajnokságon. A magyar válogatottsági listán Dzsudzsák Balázs mögött második kapus 40 éves és 86 napos korában szerepelt a 2016-os Eb június 26-án rendezett magyar-belga nyolcaddöntőjében, melyen 4-0-ra kikapott Bernd Storck szövetségi kapitány együttese. Király az egyetlen, aki negyven év felett szóhoz jutott egy kontinensviadalon.
A magyar válogatott szereplése
A magyar válogatott sorozatban harmadszor lesz ott a 24 csapatos mezőnyben. Marco Rossi szövetségi kapitány tanítványai ráadásul a selejtezőcsoportjukat megnyerve - az 1986-os világbajnokság óta először egyenes ágon - jutottak ki a tornára. A magyarok június 15-én kezdik a szereplésüket Kölnben a svájciak ellen, majd június 19-én Stuttgartban következik a németek elleni meccs, végül június 23-án a skótokkal találkozik a csapat.
A magyarok eddig négy labdarúgó Európa-bajnokságon vettek részt, a legjobb szereplésük az 1964-es bronzérem volt. Az 1972-es tornán negyedik helyezést értek el, míg 2016-ban a nyolcaddöntőig jutottak, a legutóbbi, 2021-es Eb-n pedig a csoportkörben búcsúztak.
A magyar válogatott mérkőzései az Eb-selejtezőkön:
- Magyarország-Bulgária 3-0
- Montenegró-Magyarország 0-0
- Magyarország-Litvánia 2-0
- Szerbia-Magyarország 1-2
- Magyarország-Szerbia 2-1
- Litvánia-Magyarország 2-2
- Bulgária-Magyarország 2-2
- Magyarország-Montenegró 3-1
A G csoport végeredménye:
- Magyarország (18 pont)
- Szerbia (14 pont)
- Montenegró (11 pont)
- Litvánia (6 pont)
- Bulgária (4 pont)
Az Európa-bajnokságok történetének kulisszái
Az Európa-bajnokságok története számos érdekességet tartogat. Az 1976-os torna például az addigi leggólgazdagabb Eb volt, ahol a négy mérkőzésen 19 gól született. Az első elődöntőben Csehszlovákia 3-1-re verte Hollandiát, a másodikon az NSZK 4-2-re Jugoszláviát. A bronzmérkőzésen Hollandia 3-2-re győzött Jugoszlávia ellen, a döntőben pedig büntetőpárbajban diadalmaskodott Csehszlovákia az NSZK ellenében, miután a hosszabbítás után 2-2-re álltak a csapatok. Az utolsó, győztes büntetőt Antonin Panenka lőtte, kultuszt teremtve a labda alá nyesésével.
Az 1976-os Eb-n Csehszlovákia bronzmérkőzésen büntetőpárbaj után verte az olaszokat, másodszor vett részt az Eb-k történetében 11-es párbajban. A döntő hőse Horst Hrubesch volt, aki a 10. perc után a 88. percben is betalált, akkor 1-1-es állásnál. Németország második alkalommal lett Európa-bajnok, a gólkirály is közülük került ki (Klaus Allofs személyében).
Az 1980-as Európa-bajnokság volt az első olyan torna, amelyen már nyolc csapat vett részt. Először jutott ki automatikusan a házigazda, így Olaszországnak nem kellett selejtezőt játszani. A döntőben két négyes csoportot sorsoltak ki, mindenki játszott mindenkivel, a győzelem két, a döntetlen egy pontot ért.
Az 1984-es Európa-bajnokság a franciákról szólt, hazai közönség előtt nyertek, Michel Platini pedig 9 góllal gólkirály lett.
Az 1992-es Eb-n a rendező Svédország mellett hat selejtezőcsoport-győztes, Anglia, Franciaország, Független Államok Közössége (még Szovjetunióként jutott ki), Hollandia, Németország és Skócia vehetett részt. A csapatokat két négyes csoportra osztották, ennek első két helyezettje jutott az elődöntőbe. Az A csoportból Svédország és Dánia, a B-ből Hollandia és Németország.
Az 1996-os Eb-n a németek Olivier Bierhoff 95. perces góljával győzték le Csehországot a döntőben.
A 2000-es Eb-n a döntőben a gallok a rendes játékidő utolsó pillanataiban egyenlítettek az olaszok ellen, majd Trezeguet aranygóljával megnyerték a kontinensviadalt.
A 2004-es Eb meglepetéssel indult, a házigazda portugálok ugyanis 2-1-es vereséget szenvedtek a görög válogatottól. Az Eb-n az egyenes kieséses szakaszban az aranygól helyett immár az ezüstgól döntött.
A 2008-as Eb-n drámai küzdelmet hozott a csoportmeccsek utolsó körében a török-cseh összecsapás, a félholdasok a rendes játékidő utolsó öt percében két gólt is szereztek, 3-2-es győzelmükkel pedig továbbjutottak a négyesből. Az egyenes kieséses szakaszban Németország nagy csatában győzte le 3-2-re Portugáliát, a törökök pedig ismét nagyot küzdöttek, a 122. percben.
A 2016-os Európa-bajnokságon a magyar válogatott Király Gábor vezérletével a nyolcaddöntőig jutott, ahol végül 4-0-ra kikapott Belgiumtól.
A 2020-as (valójában 2021-ben rendezett) Európa-bajnokság rendhagyó módon 11 városban került megrendezésre. A koronavírus-járvány miatt a tornát egy évvel elhalasztották. A rendező városok közül kilencnek a nemzeti csapata is részt vett a tornán: Magyarország válogatottja mellett Dánia, Anglia, Németország, Olaszország, Hollandia, Oroszország, Spanyolország és Skócia legjobbjai is játszhattak hazai pályán. A torna legnagyobb kérdése persze most is az, hogy július 14-én, a berlini Olimpiai Stadionban melyik együttes emelheti magasba az Henri Delaunay Kupát.
A labdarúgó-Európa-bajnokság az Európai Labdarúzó-szövetség (UEFA) szervezésében, négyévente megrendezésre kerülő, az UEFA-tagországok férfi labdarúgó-válogatottjai számára kiírt labdarúgótorna. Az európai labdarúgás és egyben az UEFA legfontosabb eseménye.
A 2024-es németországi tornán az adidas által gyártott és Futballszerelem (Fussballiebe) névre keresztelt labdát használják majd, amelyben - a kontinestornák történetében először - a videobíró döntését segítő szenzor is lesz.
A németországi Eb-n az együtteseket négy darab négyes csoportba osztották be, innen a kvartettek első két helyezettje jutott tovább a negyeddöntőbe. A negyeddöntőben Németország Horvátországot, Csehország pedig Portugáliát győzte le. Mind a két elődöntő tizenegyesekkel dőlt el, a finálét Németország és Csehország vívhatta egymással.
A címvédő olasz válogatott a B csoportba került a hamburgi sorsoláson, és talán ez a négyes tűnik az Eb legnehezebbnek is, miután itt vannak a spanyolok és a világbajnoki bronzérmes horvátok is, valamint az albánok.
A magyar válogatott az A csoportba került, mégpedig a házigazda Németország, valamint Skócia és Svájc társaságában.
Az Európa-bajnokság összdíjazása 331 millió euró, a végső győztes akár több mint 28 millió euróval is gazdagodhat az eseményen.
A torna legnagyobb kérdése persze most is az, hogy július 14-én, a berlini Olimpiai Stadionban melyik együttes emelheti magasba az Henri Delaunay Kupát, amelyet eddig tíz csapat hódított el, legtöbbször - szám szerint háromszor - a német és a spanyol.
tags: #europa #bajnoksag #reszvevo #nemzetek
