Az Európai Játékvezetés és a Magyar Bírók Helyzete
"A magyar játékvezetés nincs fent Európa térképén" - jelentette ki egy interjúban Szabó Zsolt egykori FIFA-játékvezető. A szakember élesen kritizálta Hanacsek Attilát, a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) Játékvezetői Bizottságának elnökét amiatt, hogy nincsenek a nemzetközi elitben magyar sporik.
A Magyar Játékvezetés Európai Kontextusban
Szabó Zsolt a bunteto.com-nak adott interjút a magyar játékvezetés helyzetéről, s elmagyarázta, szerinte miért nincsenek magyar játékvezetők a Bajnokok Ligájában és az Európa-ligában. A 2010-es években Európa élmezőnyéhez tartozott a magyar játékvezetés, közvetlenül a topligák játékvezetői mögött, addig ma Európa harmadik harmadába csúszott vissza. Ez a helyzet különösen szembetűnő, miközben azeri, litván vagy grúz bírók kapnak komoly nemzetközi mérkőzéseket.
Vezetés és Rendszerszintű Kihívások
Szabó Zsolt szerint az elmúlt években olyan munka folyt a játékvezetői bizottságban, amely alapján úgy tűnik, mintha csak várták volna, hogy Kassai Viktor után majd automatikusan érkezik a megfelelő minőségű utánpótlás. Csakhogy ezért dolgozni kellett volna, ez a munka viszont elmaradt. Hanacsek Attila nevét Európában alig ismerik, pedig 2012 óta vezeti a bizottság munkáját, először alelnökként Puhl Sándorral, majd Puhl halála után elnöknek nevezték ki. Ez már 14 év, és ez idő alatt nem mutatkozott be a Bajnokok Ligájában olyan magyar játékvezető, akit ő nevelt volna ki. Ez jól mutatja, mit sikerült elérnie.
Amíg Vágner László időszakában, aki 2006 és 2010 között volt az MLSZ Játékvezetői Bizottságának az elnöke, rendszeresen érkeztek külföldi, neves előadók, addig ez jelenleg, legjobb tudomásom szerint, nem valósul meg. Fontos lenne, hogy olyan embernek kellene kapcsolatot tartania a nemzetközi szövetséggel, akinek neve van a játékvezetésben, akit ismernek és elismernek nemzetközi szinten. Szabó Zsolt úgy látja, hogy jelenleg nem megfelelő a kapcsolatunk a nemzetközi szövetséggel, így pedig nem is fognak ránk odafigyelni. Évtizedes lemaradást érzékel a sportdiplomácia területén.
Emellett szerinte járni kell az országot, el kell menni NB II-es és NB III-as mérkőzésekre, fiatalokat keresni. Annak idején Vágner László rendszeresen járt vidékre, ha kellett, akkor reggel tízkor ott volt Diósgyőrben egy U19-es meccsen, mert jelezték neki, hogy van ott egy tehetséges fiatal játékvezető. Hajdó Attila, aki 2006 és 2010 között az MLSZ Játékvezető Bizottságának elnökségi tagja volt, szerinte jelenleg "a szakmai munka színvonala teljes kudarc a magyar játékvezetésben."
Ott tartunk, hogy már a jó ítéleteket sem fogadják el a játékosok és az edzők. Ezért is lenne fontos, hogy legyen a legmagasabb szinten jegyzett magyar játékvezető, mert az a többi kollégát is ösztönözné. Ha egy bíró hét közben a Bajnokok Ligájában vezet, majd hét végén a magyar bajnokságban fúj, a játékosok könnyebben elfogadják tőle még a rosszabb döntéseket is.
A Videóbíró (VAR) és az UEFA Szemlélete
Először is át kellene venni az európai szövetség (UEFA) ajánlásait és szemléletét, mert Magyarországon bizonyos szabályokat másként alkalmaznak. Amíg itthon megveregetik a vállát annak, aki a videóbíró segítségével hoz jó döntést, addig az UEFA felfogása ezzel ellentétes: ha valakinél VAR-beavatkozásra van szükség, az már hibát követett el, aminek következménye van. Magyarországon ugyanennek nincs következménye. Ebből adódik, hogy a magyar élvonalban fordulóról fordulóra vannak VAR-beavatkozások, ami ráadásul hamis biztonságérzetet teremt, mert a játékvezető azt hiszi, hogy minden rendben volt, és az értékelésnél sem jelent komoly problémát, igaz, anyagi következménye van.
Aleksander Ceferin, az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) elnöke elismerte, hogy a videóbíró bevezetése óta ő sem teljesen ért néhány, a rendszer segítségével meghozott játékvezetői ítéletet. Az UEFA elnökeként Aleksander Ceferin sem látja át teljesen a VAR-rendszert.
UEFA Kezdeményezések a Játékvezetői Presztízs Növelésére és a Szabályok Egységesítésére
Évente díjazza a legjobb játékvezetőket idéntől az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) - adta hírül hivatalos honlapján a szervezet. A naptári év végén az UEFA Játékvezetői Bizottsága a férfiaknál és a nőknél is ötfős listát állít össze, amelyből a tagszövetségek képviselőinek szavazatai alapján alakul ki a végső sorrend. A kezdeményezéssel az UEFA azt szeretné elérni, hogy nőjön a játékvezetői szakma presztízse, a fiatalok közül többen válasszák ezt a foglalkozást, és az ötletgazdák szerint a fair play-t is elősegítené, ha a labdarúgáson belül nagyobb lenne a bírók elismertsége.
Roberto Rosetti, a szervezet játékvezetésért felelős igazgatója szerint „A játékvezetés komoly felkészültséget igénylő, gyakran láthatatlan munka, amely mégis létfontosságú szerepet játszik versenysorozataink megítélésében. Az új díjak tükrözik az UEFA szoros együttműködését a nemzeti szövetségekkel, valamint azt törekvésünket, hogy minél több elit bírót neveljünk ki.”
Új Szabályok és Irányelvek a Pályán
Az IFAB (International Football Association Board) és az UEFA irányelvei alapján számos új szabály és protokoll lép életbe a 2025/26-os szezonban, melyek célja a játék gyorsabbá, következetesebbé és sportszerűbbé tétele - nyilatkozta Hanacsek Attila, az MLSZ Játékvezetői Bizottságának elnöke.
Csapatkapitányi kommunikációs protokoll
Az UEFA a 2024-es Európa-bajnokságon szerzett kedvező tapasztalatok után Magyarországon is minden bajnoki osztályban bevezeti azt a protokollt, amely szerint csak a csapatkapitány kommunikálhat a játékvezetővel vitás szituációkban - mindezt kulturált, tiszteletteljes hangnemben. A szabály célja a felesleges reklamációk, a játékvezető körül kialakuló nyomásgyakorlás megszüntetése, valamint a mérkőzésvezetés zavartalanságának biztosítása.
Hanacsek Attila kiemelte, hogy különösen az amatőr bajnokságokban várnak jelentős előrelépést ettől az új irányelvtől. A tisztelet és a sportszerűség a labdarúgás alapértékei, de a gyakorlatban a játékvezetők és a mérkőzés hivatalos személyei sokszor szembesülnek verbális vagy fizikai agresszióval. Az új irányelv célja ennek megelőzése. A csapatkapitány felelőssége kiterjed arra is, hogy csapattársai ne közelítsék meg a játékvezetőt, és ne akadályozzák annak kommunikációját. Amennyiben a kapus viseli a kapitányi karszalagot, a csapatnak előre ki kell jelölnie egy mezőnyjátékost, aki ilyen esetekben a játékvezetővel szóba állhat. Hanacsek Attila hangsúlyozta: „Ez nem tiltás, hanem szemléletváltás. Szeretnénk visszaállítani a párbeszéd és a kölcsönös tisztelet kultúráját a pályán.” Ha a kapitány vagy bármely más játékos megsérti ezt az elvet, figyelmeztetésben kell részesülnie.
Az utánpótlás- és grassroots-bajnokságokban a szabály alkalmazása rugalmas. Ilyenkor egy négyméteres védett zóna alakul ki a játékvezető körül, amelybe kizárólag a kapitány léphet be. A szabály megsértéséért sárga lap jár, tömeges belépés esetén pedig legalább egy játékost kötelező figyelmeztetni. Minden ilyen esetet jelenteni kell a mérkőzést követően az illetékes szerv felé. Az ilyen típusú intézkedések segítenek már fiatal korban kialakítani a játékvezetők iránti tiszteletet, ami hosszú távon minden szinten emeli a sportág színvonalát - tette hozzá a JB elnöke.
A játék gyorsítása: kapusok és leshelyzet
A játék tempójának növelése érdekében új időkorlátot vezettek be a kapusok számára: ezentúl legfeljebb nyolc másodpercük van arra, hogy a kézzel birtokolt labdát játékba hozzák. A számlálás akkor kezdődik, amikor a kapus zavaró ellenfél nélkül teljes kontrollt szerez a labda felett. A kapusok támogatása érdekében a játékvezető az utolsó öt másodpercet kézfeltartással, valamint jól hallható visszaszámlálással is jelzi, hogy ezzel segítse a szabály pontos betartását. Amennyiben a kapus a nyolc másodperc letelte előtt már megkezdte a játékba hozatalt - például dobással vagy rúgással -, nem követ el szabálytalanságot. A szabály megszegéséért fokozatos szankciók alkalmazhatók: első esetben szögletrúgás, második alkalommal szögletrúgás és szóbeli figyelmeztetés, harmadik esetben pedig sárga lap jár.
Fontos szabálymódosítás, hogy kapus által dobott labda esetén a leshelyzet megítéléséhez az utolsó kontaktust kell figyelembe venni - vagyis nem a dobás pillanata, hanem az utolsó érintés momentuma lesz meghatározó a les megítélésénél.
Egyértelműsített eljárások különleges szituációkra
Az IFAB a 9. szabály (A labda játékban és játékon kívül) kapcsán egyértelműsítette, hogy amennyiben egy csapatvezető, csere-, lecserélt, kiállított játékos vagy ideiglenesen a játéktéren kívül tartózkodó játékos érinti a játékteret éppen elhagyó labdát, és a beavatkozás nem volt szándékos vagy sportszerűtlen, a játékot közvetett szabadrúgással kell folytatni, fegyelmezési szankció kiszabása nélkül.
A labdaejtés eljárása is pontosításra került (8. szabály). Ha a játék megszakítása a büntetőterületen belül történt, akkor a labda a kapushoz kerül vissza. Ha a megszakítás a büntetőterületen kívül történt, a játékot annak a játékosnak a javára kell újraindítani, aki birtokolta vagy várhatóan birtokolta volna a labdát. Ha ez nem egyértelmű, akkor a labdát utoljára érintő csapat kapja a labdaejtést.
Tisztázás a büntetőrúgások kettős érintésére
A ritkán előforduló, ám vitás szituációk egyike a büntetőrúgás közben történő kettős érintés. Az IFAB rendelkezései alapján, ha a rúgó játékos véletlenül mindkét lábával érinti a labdát - például megcsúszik -, és a rúgás sikeres, a büntetőt meg kell ismételni. Sikertelen rúgás esetén közvetett szabadrúgás következik.
Az UEFA kivégezné a hosszabbítást! – Rapid Sport
Játékvezetői Szerep és Kontrovérziák: Puhl Sándor és Kassai Viktor Esetei
Puhl Sándor nemzetközi karrierje
Puhl Sándor neve elválaszthatatlan a magyar és nemzetközi játékvezetéstől. Játékvezetői vizsgát 1970-ben Mezőkövesden, 15 évesen szerezte meg, 1978-ban minősítették NB III-as bírónak. 1982-ben az országos keret tagjaként debütálhatott az NB II-ben. 1984-ben a legmagasabb osztályban az NB I-ben működhetett. Nemzeti pályafutásának egyik mentora Jaczina Róbert, korábbi nemzetközi játékvezető volt. A Magyar Labdarúgó Szövetség Játékvezető Bizottsága (JB) 140 NB I-es mérkőzéssel a háta mögött terjesztette fel nemzetközi játékvezetőnek, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) 1988-tól tartotta nyilván bírói keretében. A FIFA JB központi nyelvei közül a németet és az angolt beszéli. Több nemzetek közötti válogatott és klubmérkőzést vezetett, vagy működő társának partbíróként, illetve 4. bíróként segített. UEFA besorolás szerint a „mester” kategóriába tevékenykedett. 1989-ben az indiai Nehru Kupán kapott feladatot, majd az izraeli Maccabi Játékokon fújhatta a sípot. 1992-ben Vágner László társaságában katari nemzeti bajnokságban tevékenykedett.
Puhl Sándor kétszer is szerepet kapott világbajnoki döntőhöz vezető úton, az 1994-es labdarúgó-világbajnokságra, majd az 1998-as labdarúgó-világbajnokságra a FIFA JB bíróként alkalmazta. Az amerikai világbajnoki döntőhöz vezető úton Palotai Károly és Paolo Casarin, a FIFA JB elnöke voltak a mentorai. A nemzetközi játékvezetői testület 9:0 arányban neki ítélte a döntő irányítását, és ő vezette az 1994-es világbajnokság döntőjét. A IFFHS (International Federation of Football History & Statistics) 1987-2011 évadokról tartott nemzetközi szavazásán 151 játékvezető besorolásával minden idők 6. legjobb bírójának rangsorolta. Nemzeti szinten 1992-ben és 1995-ben az Év legjobb játékvezetője lett. Magyarország nemzetközi megismertetésében végzett kiemelkedő tevékenységéért 2000. augusztus 20-án Orbán Viktor miniszterelnök előterjesztésére, Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke, sportpályafutása elismeréseként a Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztkeresztjét adományozta.
Puhl Sándor és Kassai Viktor esete
Hajdó Attila szerint Puhl Sándor alelnök kiváló bíró volt, de vezetőnek kevés, és képtelen alázattal szolgálni a magyar játékvezetést. Hajdó úgy véli, hogy Puhl Sándor tévében történő szabálymagyarázatai sok esetben egyenesen ellentétesek a labdarúgás szabálykönyvében leírtakkal, ami káoszt okoz a nézőknél, csapatoknál és a játékvezetőknél egyaránt. A FIFA nem is engedélyezi a játékvezető bizottságba, hogy vezető személy legyen bárki is, aki tévékommentátor.
Puhl Sándor tönkretette a magyar játékvezetést, hiszen külföldi küldések már alig vannak. 2017 telén robbant a bomba, amikor egy angol nyelvű cikk UEFA-forrásra hivatkozva azt állítja: Kassai Viktor azért nem lehet ott a 2018-as világbajnokságon, mert itthon keresztbe tettek neki. Méghozzá nem is akárki, hanem neves elődje, aki amúgy rettegésben tartja a magyar játékvezetőket. Az MLSZ játékvezetői bizottsága állítólag nem támogatta Kassai Viktor oroszországi részvételét. A szerző megbízható forrásból úgy értesült akkor, itthon Kassait pökhendinek és arrogánsnak tartják, és ezért „nyírták ki”, ezért kezdődött meg a leépítése.
Az UEFA Játékvezetői Bizottságában szeptemberben egyre erősödtek azok a pletykák, miszerint Puhl Sándor, az MLSZ JB alelnöke Kassai Viktort a magyar játékvezetők közül csak a 6. helyre jelöli a magyarok FIFA listáján, miközben Vad II. Istvánt az első és Bognár Tamást a másodiknak. November 12-én az UEFA-tól származó forrás megerősítette, hogy Puhl Sándor valóban csak a 6. helyen jelölte Kassait a FIFA-listán, és még az elitlistából is kivette, amely nemzetközi téren alapjaiban határozza meg a játékvezető jövőjét. Az UEFA úgy érezte, hogy Puhl Sándor arra kényszeríti őket, hogy elfogadják a magyar szövetség által küldött ranglistát annak ellenére, hogy az UEFA merőben másként vélekedik a magyar játékvezetők képességbeli és megbízhatósági rangsoráról. Náluk még mindig Kassai az első. Az UEFA-szakértője a döntés után úgy fogalmazott a magyar játékvezetővel kapcsolatban: "Viktor nagyon kedves srác, egyáltalán nem arrogáns. Mindannyiunk számára kedvelt és tisztelt, kiváló játékvezető, aki folyamatosan képzi magát. Szeretek dolgozni vele. Botrányosnak tartom, ahogy az MLSZ kezelte a helyzetét."
Az UEFA 27 különböző nemzet játékvezetőjét tartja számon az elitlistán, köztük Kassai Viktor is. Ők kapják a BL csúcsmeccseit, a legnehezebb feladatokat, és közülük csak tíz repülhet Oroszországba.
Az MLSZ Válasza és a Rangsorolás Elvei
Az MLSZ azonnal cáfolta az állításokat, miszerint Kassai Viktor vb-döntőről való távolmaradása az MLSZ rangsorolásának köszönhető. Kijelentették, hogy minden szakmai döntésnek lehetnek kedvező vagy kedvezőtlen személyi következményei, hiszen ez minden olyan folyamat természetes velejárója, ahol a minőség biztosítása és a folyamatos fejlesztés a cél. Az MLSZ kiemelte, hogy a kiemelt magyar játékvezetői keret tagjai évek óta nemzetközileg mérve is professzionális feltételek mellett végzik munkájukat, melynek része a teljesítmények értékelése és rangsorolása. A játékvezetőknek el kell fogadniuk, ha a teljesítményük alapján meghozott személyi döntések negatívan érintik őket.
Az MLSZ szerint a hazai játékvezetők értékelésének alapja minden esetben az NB I-es bajnoki mérkőzéseken nyújtott összesített teljesítmény, hiszen az MLSZ elsődleges érdeke a hazai játékvezetés színvonalának emelkedése. Ami Kassai Viktor hazai rangsorolását illeti, egy magyar játékvezető hazai értékelése teljesen független az esetleges nemzetközi mérkőzéseken nyújtott teljesítménytől. Ez utóbbi a FIFA, illetve az UEFA hatáskörébe tartozik. Az MLSZ Játékvezető Bizottsága a magyar játékvezetőket kizárólag az OTP Bank Liga bajnoki mérkőzésein mutatott teljesítmény alapján ítéli meg. A 198 mérkőzésből álló magyar bajnokság minden összecsapásán játékvezető-ellenőr osztályozza a játékvezetők - ideértve a vezetőbíró mellett az asszisztensek - tevékenységét is. Az így beérkező egyedi szakmai osztályzatok összeadódnak, és ezek átlaga szolgáltatja az adott szakember rangsorban elfoglalt pozícióját. Kizárólag ez, a hazai működés elfogulatlan elemzése és osztályozása van hatással a játékvezetők értékelésére, és ez határozza meg a rangsorban elfoglalt helyüket. Ebből adódóan az MLSZ Játékvezető Bizottságának megvédeni, segíteni vagy megakadályozni nincsen lehetősége egy szakembert sem, hiszen ez a „kivételezés” nem kívánt személyes érzelmeket juttatna a kizárólag szakmai alapon működő értékelés gépezetébe. Egy játékvezető csakis azzal erősítheti szakmai pozícióját és javíthatja megítélését, ha színvonalas működését magas osztályzatokkal ismerik el a mérkőzéseken résztvevő szakemberek.
Csányi Sándor, az MLSZ elnöke a szövetség idei közgyűlésén elmondta, minden sportszakember, így a játékvezető is hibázhat, ugyanakkor arra senki esetében nincs mentség, ha nem megfelelően viselkedik a sportággal és annak szereplőivel, a játékosokkal, sportvezetőkkel és a szurkolókkal szemben. Összegezve, az arra legesélyesebb magyar játékvezető vb-döntőre való kijelölésének elmaradása nem az MLSZ rangsorolásának, hanem a FIFA játékvezetői bizottsága döntésének, azon belül vélhetően a játékvezető nemzetközi teljesítményének köszönhető.
tags: #europai #jatekvezetoi #testulet
