A Labdarúgás Története, Az Európai Bajnokságok és a Vasutas Klubok Szerepe

A foci iránti csillapíthatatlan, sőt, növekvő elhivatottságot mutatják a számok is: az Európai-Labdarúgó-szövetség (UEFA) tagszövetségeiben összesen 50 millió az igazolt labdarúgók száma. Több milliárd ember követi a mérkőzéseket, legyen szó a helyi csapatok összecsapásairól vagy a nemzetközi bajnokságokról, mint például a FIFA Világbajnokság. De vajon mikor kezdődött ez a hatalmas focimánia? De hogyan alakult ki ez a sport, és milyen mérföldkövek vezettek a modern labdarúgás kialakulásához? A labdarúgás hosszú utat tett meg a kínai „Cuju”-tól a mai modern sportig. Az egyszerű, de mégis izgalmas játékmenet, a közösségépítő ereje és a globális elérés tette a futballt a világ legnépszerűbb sportjává. A labdarúgás gyökerei évezredekre nyúlnak vissza.

A Labdarúgás Korai Gyökerei és Európai Kezdetei

Írásos feljegyzések tanúsága szerint, mint ahogy sok egyéb téren, a labdarúgás kezdeti formáiban is a kínaiak voltak az elsők. Kína: Az i.e. 2-3. században Kínában játszották a „Cuju” nevű játékot, amely a labdarúgás egyik legkorábbi formájának tekinthető. A cu-künek („rúgni labda”) nevezett játékot egy szőrrel és tollal kibélelt bőrből készült labdával játszották, a lényege pedig az volt, hogy egy, a pálya közepén elhelyezett hálóba vágott, 40-60 cm átmérőjű lyukon juttassák keresztül a játékosok. Csak úgy mint manapság, tilos volt a kéz használata, a labdát a láb, fej, hát és váll használatával, cselezgetve kellett a célba eljuttatni. A játékot Kr.e. 2-3. században Kínában játszották. Persze Japánban is megjelent a labdarúgás helyi formája, de a kínaitól eltérően, ez csak a nemesi urak és magas rangú hivatalnokok játéka volt.

Görögország és Róma: Az ókori görögök és rómaiak is játszottak hasonló labdajátékokat, például az „episkyros” és a „harpastum” nevű játékokat. Az ókori görögök sportosságáról mindenki tud, meglepő módon azonban az európai futball gyökereit nem náluk kell keresnünk. Közép-Amerika: A maja és azték civilizációk szintén ismerték a labdajátékokat, például a „pok-ta-pok” nevű játékot.

Egészen a középkorig kellett várni, amíg Angliában és Franciaországban egy, a pogány hagyományokon alapuló szokás kezdett kialakulni. A középkor Európájában többféle labdajáték terjedt el. Ezek gyakran kaotikusak és durvák voltak, mivel kevés szabály létezett. Eszerint tél végén, de legkésőbb tavasszal egy bőrlabdát töltöttek meg különféle anyagokkal, kóccal, szőrrel, tollal, amik a rontást és az ártó szellemeket szimbolizálták. Az eseményen - aminek a célja az volt, hogy a településtől minél messzebb rugdossák el a bőrbatyut, mielőtt az szétesne -, részt vett a falu apraja-nagyja. Az egyik legismertebb a „mob football” volt Angliában, ahol falvak vagy szomszédos települések lakói hatalmas tömegben küzdöttek egy labda birtoklásáért. A cél az volt, hogy a labdát egy adott pontra juttassák. Ez a népi mulatság a XIV. században ért véget, amikor is mindkét országban betiltották, mondván túl durva, sőt mi több, ördögi mulatság.

A mai formájára leginkább emlékeztető, Európában az első, körülhatárolt pályán, mérkőzésvezetővel játszott labdarúgó játékokat Firenzében játszották, a neve calcio volt. A létszám nagyobb volt, mint manapság, ugyanis a csapatok egyenként 27 játékosból álltak, melyek szerepe a következőképpen oszlott meg: elől 15 csatár, a második sorban 5 fedezet, mögöttük 4 védő, a negyedik sorban újfent 3 védő, közülük pedig a középső volt a kapus. Csak ő érhetett hozzá kézzel a labdához, a többi játékos csak rúghatta, illetve ököllel üthette. A bíró szigorúan betartatta a szabályokat, figyelte és számolta a gólokat és a bűntetőpontokat is.

A Modern Labdarúgás Születése és Globális Elterjedése

A labdarúgás modern változata a 19. századi Angliában született meg. A modern labdarúgás közvetlen elődje az angliai diákok sportszeretetének köszönhetően fejlődhetett ki még az 1820-as években. Az iparosodás és a városi életmód kialakulása idején a sport népszerű szabadidős tevékenységgé vált a munkásosztály számára. A pálya nagyságát és a résztvevők számát is meghatározták, illetve megalapították az első amatőr futballklubokat. Az igazi áttörés 1863-ban következett be, amikor megalakult az Angol Labdarúgó Szövetség (Football Association, FA). Ez az esemény mérföldkőnek számít a labdarúgás történetében, mivel az FA lefektette a sport hivatalos szabályait, amelyek a mai napig a modern futball alapját képezik. Az első futballklubok a 19. század közepén alakultak. A XIX. század végéig megszületett a ma is használatos szabályok többsége, a foci pedig Európa-szerte utolérhetetlen népszerűségre tett szert, így teljesen kiszorította az érdeklődés középpontjából a többi labdajátékot.

Az első nemzetközi labdarúgó-mérkőzést 1872-ben játszották Anglia és Skócia között. A 20. század elején a labdarúgás gyorsan terjedt a világ különböző részein. 1904-ben megalakult a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség, a FIFA (Fédération Internationale de Football Association), amely ma a sport globális irányító szervezete. 1930-ban rendezték meg az első FIFA Világbajnokságot Uruguayban, amelyet a házigazda ország nyert meg. A futball népszerűsége a 20. század során robbanásszerűen megnőtt, különösen Európában, Dél-Amerikában és Afrikában. Ma a labdarúgás nemcsak sport, hanem hatalmas iparág is, amely milliárdokat mozgat meg évente. A legnagyobb klubok, mint a Real Madrid, az FC Barcelona, a Manchester United, a Liverpool Fc, a Juventus vagy a Bayern München, világszerte milliók kedvencei. A labdarúgás emellett a társadalmi változások és az inkluzivitás egyik motorja is lett.

Az UEFA Labdarúgó-Európa-bajnokság: Történet és Rendszer

A labdarúgó-Európa-bajnokság az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) szervezésében, négyévente megrendezésre kerülő, az UEFA-tagországok férfi labdarúgó-válogatottjai számára kiírt labdarúgótorna. Az európai labdarúgás és egyben az UEFA legfontosabb eseménye. Az elsőt 1960-ban rendezték Európai Nemzetek Kupája néven.

A tornán résztvevők számát 1976-ig mindössze a legjobb 4 csapat alkotta. Ezt követően a torna mérete fokozatosan bővült: 1980-ban 8-ra, 1996-ban 16-ra növelték. 2008. szeptember 26-án az UEFA arról határozott, hogy 2016-tól már 24 csapat vehet részt az Eb-n, és 51 mérkőzést rendeznek. A résztvevő csapatokat minden alkalommal selejtezők során választották ki.

1976-ig a rendező országot a 4 részt vevő csapat hazája közül választották. Ezt követően a selejtezőket megelőzően döntötték el, hogy mely ország rendezi a bajnokságot, így ettől fogva már ennek az országnak a válogatottja automatikusan - selejtezők nélkül - kvalifikálta magát a tornára. Az első ilyen eseményt 1960-ban a Szovjetunió nyerte. Három alkalommal a német (kétszer NSZK-ként) és a spanyol válogatott diadalmaskodott. Rajtuk kívül a franciák mondhatják magukat többszörös győztesnek, ők kétszer nyertek Eb-t. A Magyar Éremkibocsátó Kft. 25 darabos éremszettel kívánja tiszteletét tenni a Labdarúgó-Európa-bajnokság résztvevői előtt, mely exkluzív gyűjtemény most a széles vásárlói közönség által is megszerezhető.

2000-ben először rendezett közösen két ország Eb-t, ekkor Hollandia és Belgium adott otthont az eseménynek. A 2008-as és a 2012-es eseményt is két ország közösen rendezte. Legutóbb, 2016-ban az Európa-bajnokságot Franciaország rendezhette. 2020-ra Michel Platini UEFA-elnök új javaslattal állt elő: ne legyen kifejezetten házigazda ország, hanem az egyes mérkőzések rendezési jogát különböző országok egy-egy városa kapja meg. A hagyományos rendszerben Magyarország három alkalommal pályázott a rendezésre: 2004-re Ausztriával közösen, 2008-ra önállóan, 2012-re Horvátországgal, de egyik alkalommal sem sikerült elnyernie.

Közel egy évnyi várakozás után végre sok kerül a 2020 EB megrendezésére. Eredetileg 2020. június 12. és július 12. között rendezték volna, de az UEFA 2020. március 17-én az eseményt egy évvel elhalasztotta a koronavírus-járvány miatt. A tervek szerint a torna 2021. június 11. és július 11. között zajlik majd.

Az Európa-bajnokságok győztesei (1960-2016)

Az alábbi gyűjtőnkben megtalálja az 1960 és 2016 között rendezett döntők minden fontos és érdekes eseményét:

A Vasutas Labdarúgás Európában: A Kolozsvári KVSC/CFR Cluj Története

Angliai megjelenése után, a futball elég hamar elterjedt Európában és Erdélyben is. Az első kolozsvári futballmérkőzést 1896 tavaszán, Vermes Lajos egyetemi vívómester szervezte meg a Kereskedelmi Akadémia sportkörében. Vermes Lajos 1896-ban került Kolozsvárra, miután megnyerte a Ferenc József Tudományegyetem által kiírt versenyvizsgát. 1896. március 4-én kezdte el tornatanári pályafutását a kincses városban. Az első mérkőzés után, a futball hamar elterjedt az egyetemisták és a középiskolások között. 1903-ig minden akadály nélkül használták labdarúgó pályának a Bivalyrétet. Az első hivatalos bajnokságot 1903 tavaszán, pünkösdkor szervezték. A bajnoknak járó érmeket az egyetem rendelte meg.

1904 őszén a Római Katolikus Gimnáziumban, illetve az Unitárius Kollégiumban végzett diákok megalakítottak a Kolozsvári Atlétikai Club (KAC) labdarúgó szakosztályát (a klubbot 1884-ben alapította br. Jósika Lajos). A klubnak saját futballpályája volt, a Rákóczi úton (ma General Eremia Grigorescu). A kerítéssel, padokkal, lelátókkal és öltözővel ellátott stadion avatóünnepsége 1905. június 11-én volt. A díszmeghívott ellenfél a Budapesti Postás volt. A városnak már csak két csapata volt ekkor: a KAC és a Kereskedelmi Akadémia Sport Köre (KASK). A fentebb említett három csapatot 1907-ben felvették az Magyar Labdarúgó Szövetségbe (MLSZ), 1908-ban pedig megszervezték az első MLSZ szabályai alapján lejátszott bajnokságot. 1911. szeptember 16-17-én a Budapesti AK jelenlétében felavatták a sétatéri stadiont. A korabeli beszámolókból kiderül, hogy 1914-ben a kolozsvári labdarúgás megközelítette a budapesti futball szintjét és felmerült a bajnokság átszervezésének lehetősége is.

A Kolozsvári Vasutas Sport Club (KVSC/CFR Cluj) Felemelkedése

Engedjétek meg, hogy bemutassak nektek egy 1907-ben, Kolozsváron alapított focicsapatot, amely az idők folyamán megszámlálhatatlan név- és címerváltoztatáson ment keresztül, azonban az sem ritka eset, hogy országhatár vándorolt át a feje fölött valamely irányba, így egyik napról a másikra egy teljesen más ország bajnokságában találta magát. A csapatot KVSC (Kolozsvári Vasutas Sport Club) néven alapították, majd KTC néven futott egészen Erdély Romániához való csatolásáig, ezt követően pedig Locomotiva, Steaua CFR, Muncitoresc Cluj, Clujeana Cluj, CFR-Ecomax, stb. Csapatunknak első nagy sikere az 1910-1911-es szezonban volt, amikor is erdélyi bajnok lett (mivel akkoriban a vidéki csapatok nem egy ligában játszottak a budapestiekkel).

A következő évtizedekben a csapat legjobb szezonjait 1969-1976 között töltötte, amikor sikerült a román első osztályba jutni és folyamatosan bent is maradni, ezt követően ez csupán nagyon ritka alkalommal jött össze. A nagy áttörés 2001-ben történt, mikor az erdélyi Abramovicsként is nevezett Pászkány Árpád üzletember megvette a vasutascsapatot, ami ekkor a román harmadik ligában szerepelt. A KVSC az európai kupákban is olyannyira letette a névjegyét, hogy nem csupán a román és magyar focirajongók, hanem szinte mindenki hallott már róla, aki figyelemmel követi az európai kupák történéseit. 2005-ben már Intertotó Kupa-szereplő volt, ahol egészen a döntőig menetelt, olyan csapatok legyőzésével, mint például az Athletic Bilbao.

A CFR az első Bajnokok Ligája mérkőzésén (2008-2009-es szezon) nagyot alkotott, hiszen sikerült legyőznie az AS Roma csapatát, méghozzá idegenben. Ugyanebben a BL-szezonban még egy hazai döntetlent is sikerült elérni a Chelsea ellen, a másik csapat a csoportban a Bordeaux volt. A 2010-2011-es szezonban ismét a BL főtábláján szerepelt a csapat, ahol ismét csoportellenfél volt az AS Roma, rajta kívül még az FC Basel és a Bayern München szerepeltek ugyanabban a kvartettben. Ahogyan két évvel ezelőtt, itt is négy pontot sikerült szereznie a csapatnak, ez a svájciak legyőzése és az olaszoktól lopott pont révén valósult meg.

A jelenlegi idényben korábban kellett kezdenie a kolozsvári alakulatnak a BL-szereplést, hiszen már a harmadik selejtezőkörben játszaniuk kellett: itt simán jutottak tovább kettős győzelemmel a cseh bajnok Slovan Liberec ellen. Ez a BL-szezon végre meghozta a várva várt továbbjutást valamelyik európai kupában, hiszen egy fordulóval a vége előtt a kolozsvári vasutasok már biztosan továbbmentek, az viszont csak az utolsó fordulóban derül ki, hogy a Bajnokok Ligája vagy az Európa Liga vár rájuk tavasszal. Eddig hét pontot gyűjtött össze a bordó-fehér bajnokcsapat, sikerült idegenben és otthon is legyőznie a portugál Bragát, valamint idegenben Isztambulban, a Galatasaray ellen rabolt pontot.

A CFR a kolozsvári Dr. Constantin Radulescu stadionban játssza hazai mérkőzéseit, amely a néhány évvel ezelőtti újjáépítés óta 24.500 néző befogadására alkalmas. A kolozsvári csapat bordó hazai mezben játszik, amely a nyakánál és az oldalakon fehér, ez az utóbbi idők egyik legjobban sikerült hazai meze. A vendégmez egyszínű fehér, míg a harmadik számú (alternatív) mez zöld-fehér, amely sokunknak tetszik, a szurkolók legnagyobb része nagyobb örömmel fogadta, mint az eddigi kék színű alternatív mezt.

tags: #europai #vasutas #football #bajnoksag

Népszerű bejegyzések:

• egy tudós-miniszterelnök szellemi portréja
• A GLORY 88 főmérkőzése: Badr Hari újra ringbe lép
• Részletes kosárlabda elemzés
• Az új kispesti aréna ígérete
• Események és Dátumok Áttekintése