Gennaro Gattuso kinevezése az olasz válogatott élére
Az olasz labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányi posztjára Gennaro Gattuso, az AC Milan korábbi legendás játékosa, kétszeres BL-győztes és világbajnok kapta meg a megbízatást. A harcos természetéről ismert korábbi középpályás Luciano Spallettit váltotta a kispadon, akit az Olasz Labdarúgó-szövetség (FIGC) a Norvégia elleni 3-0-ra elvesztett világbajnoki selejtező után menesztett.
Egyelőre nem tudni, hogy az új olasz szövetségi kapitány mennyire lesz sikeres a Squadra Azzurra élén, ahol korábban már több edző is belebukott egy-egy rosszul sikerült mérkőzésbe. Gattuso az olasz futball szimbóluma, számára a válogatott mez olyan, mintha második bőre lenne. A motivációja, profizmusa és tapasztalata kulcsfontosságú lesz a válogatott előtt álló kihívásokban. Osztozik a szövetség azon törekvésében, hogy fejlesszük az olasz labdarúgást, amelyben a válogatott kulcsszerepet játszik - nyilatkozta Gabriele Gravina az új kapitányról.
Az olasz szövetség elnöke sokat köszönhetett az olasz válogatottsági rekorder Gianluigi Buffonnak, aki segített megtalálni a megfelelő embert a posztra. „Senki nem veheti el Rinótól a küzdőszellemét és az elszántságát” - mondta Buffon egykori csapattársáról, s valahol érthető, hogy az olasz szövetség ebbe az irányba indult.
Gennaro Gattuso minden bizonnyal felrázza majd a játékosokat, de egyben ő maga is hangsúlyozta, hogy nem akar csak afféle lelkesítő figura lenni. „Nem könnyű lenyelni, hogy két világbajnokságról lemaradtunk, de nem szabad, hogy a félelem irányítson minket. Újra rá kell találnunk a lelkesedésünkre” - mondta el a 47 éves szakember, akinek a csapatszellem, az identitás és a nemzeti csapattal való azonosulás visszaállítása a legfontosabb célja a nemzeti csapatnál.
Az olasz labdarúgás szókimondó hőse
Gennaro Gattuso játékoskarrierje során leginkább a Milanban töltött éveiről ismert, ahol 13 szezon alatt két bajnokságot nyert és kétszeres Bajnokok Ligája-győztes lett. Játékosként 74-szer ölthette magára az olasz válogatott mezét, és tagja volt a 2006-os világbajnok csapatnak. Miután 2013-ban visszavonult a profi labdarúgástól, edzői pályára lépett.
A leghosszabb ideig egyetlen klubnál, a harmadosztályú Pisa élén dolgozott, ahol egyben edzői pályafutása egyik legsikeresebb időszakát is töltötte. 2015 augusztusában nevezték ki a toszkán csapat élére, és már az első idényében feljuttatta őket a Serie B-be. A másodosztályban viszont az utolsó helyen végeztek, és Gattuso a szezon végén lemondott. Ez volt a második alkalom, hogy önként távozott egy csapattól: korábban a görög OFI Kréta kispadjáról is saját döntés alapján állt fel, ahol sokszor idézett kijelentése - „Néha jó, néha sz.r” - a mai napig a legemlékezetesebb aranyköpése volt az egykori védekező középpályásnak.
A Napoli edzőjeként 2020-ban megnyerte az Olasz Kupát, de a következő idény végén a gyenge eredmények miatt menesztették. Ezt követően a Fiorentina vezetőedzője lett, ám hivatalosan egyetlen mérkőzésen sem irányította a csapatot, mivel még a szezon kezdete előtt távozott. 2021 nyarán a Tottenham Hotspur is fontolgatta a kinevezését, ám a klub szurkolói erősen tiltakoztak, miután Gattuso vitatott kijelentései a női szerepekről a futballban, az azonos neműek házasságáról és a rasszizmusról újra előkerültek a közösségi médiában. Hajduk Split vezetőedzőjeként egy szezon alatt a harmadik helyen zárt a horvát élvonalban, mindössze két ponttal lemaradva a bajnok HNK Rijeka mögött, de később onnan is távozott.
Az olasz labdarúgás sikerkorszakai és mélypontjai
Vittorio Pozzo volt az olasz válogatott aranykorának kulcsszereplője, az ő irányítása alatt Olaszország megszilárdította helyét a világ futballjában az 1930-as években. Ő volt az egyetlen edző, aki két egymást követő vb-t (1934, 1938) nyert. Pozzo a taktikai újítások mellett nagy hangsúlyt helyezett a csapat fegyelmére és összetartására. Enzo Bearzot igazi géniusz volt, aki taktikai felkészültségével a legjobb csapatokat is le tudta győzni. 1982-ben a Bearzot vezette olasz válogatott óriási meglepetést okozott a világbajnokságon, legyőzve Németországot, a csodálatos futballt játszó Brazíliát és Argentínát is, a legendás Paolo Rossi vezérletével.
Gattuso példaképe, Marcelo Lippi irányítása alatt az olasz válogatott az egyik legkiegyensúlyozottabb csapattá vált a világon. Az olasz csapat 2006-os vb-sikere nemcsak taktikai mestermunka volt, hanem a csapat egységét és fegyelmét is dicsérte, ami felül tudott kerekedni az olasz bundabotrány okozta sokkon. Roberto Mancini az olasz válogatott egyik legnehezebb korszakában vette át a stafétát, miután Olaszország nem jutott ki a 2018-as világbajnokságra. Megújította a csapatot és játékstílust váltott, ami sikerhez vezetett: a 2021-es Eb-győzelem az 1968-as után a második kontinenstorna-elsősége volt Olaszországnak.
Az 1966-os angliai világbajnokságon az olasz válogatott óriási meglepetésre 1-0-ra kikapott Észak-Koreától, ami sokkolta a futballvilágot és korai kiesést jelentett a talján együttes számára. Ez volt az az egyetlen mérkőzés, amelynek akkora hatása volt, hogy az olasz nyelvbe egy új kifejezést hozott: 1966 óta az „Aver fatto una Corea” (szó szerint: „Koreát kapni”) azt jelenti, hogy valaki megrázó, váratlan és megalázó vereséget szenved.
A 2002-es dél-koreai-japán világbajnokságon Olaszország a csoportkörben kiesett, miután csak egy döntetlent és két vereséget ért el. A Dél-Korea elleni 2-0-s kudarc nagy csalódás volt, főként egy tapasztalt edző, Giovanni Trapattoni vezetésével. Az ecuadori játékvezető Byron Morenót a botrányos döntései után szinte őrjöngve rohamozták meg az olasz játékosok. A vereséget azóta „Második Korea”-ként emlegetik a szurkolók.
A 2006-os világbajnokságot megnyerő olasz csapatot a 2010-es dél-afrikai vb-n meglepetés érte: már a csoportkörben kiestek. Erre nem volt példa 1974 óta, ami fájdalmas csalódásnak számított a Marcello Lippi vezette alakulatnak. 2014-ben szintén a csoportkörben búcsúztak, Cesare Prandelli edzői pályafutásának egyik legnagyobb kudarcaként.
Mennyire volt jó valójában Gennaro Gattuso?
Az olasz válogatott számára nem könnyű feladat a jövő, hiszen a korábbiakban is sok edző megfordult a kispadon, és nem mindig sikerült elérni a várt eredményeket. Az, hogy egy Spalletti-szintű edző sem tudta kihozni a csapatból a maximumot - sem egyénileg, sem kollektíven -, komoly aggodalomra ad okot az olasz válogatottal kapcsolatban.
tags: #exatlonhogy #kiesett #jatekost #visszahozzak
