Faragó Tamás: A legendás vízilabdázó pályafutása és sikerei
Faragó Tamás világklasszis, legendás játékos, sikeres edző és szövetségi kapitány, emellett óriási, páratlan karakter. Pályafutása során egyike lett a magyar sport kiemelkedő alakjainak, számos egyéni és csapatsiker fűződik a nevéhez.
A Nemzet Sportolója és a Pólósok pólósa
Faragó Tamás hivatalosan is tagja lett a Nemzet Sportolója társaságnak 2020. július 30-án. Az olimpiai, világ- és Európa-bajnok vízilabdázó került a Kárpáti György június 17-i halálával megüresedett helyre a tizenkettőből. A Nemzet Sportolói exkluzív társaságban Kárpáti György, a háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó halálával üresedett meg egy hely. A szavazás napján Faragó Tamás az M1-nek úgy nyilatkozott: a díj nemcsak neki, hanem elsősorban a kilenc olimpiai bajnokságot szerző magyar vízilabdasportnak szól.
„Én mindig a nemzet sportolója voltam, de most már papírom is lesz róla.” - mondta a Vasas SC egykori kiválósága. Schmitt Pál, a testület egyik tagja is üdvözölte a döntést: „Örülök Faragó Tamásnak, mert rendkívüli sportember. A döntés mindig nehéz, mert komoly felhozatal volt, nyolcan kerültek a jelöltek listájára.”
Még mielőtt a Nemzet Sportolója címet megkapta volna, Faragó Tamás egy emlékezetes nyilatkozatot tett: „Azt gondolom, tévedésben vannak a szavazók. Nagyon régóta a nemzet sportolója vagyok, nincs szükségem arra, hogy a címre jelöljenek.” Ezen korábbi nyilatkozata kapcsán viccesen megjegyezte: „Jobban szeretem, ha a hátam mögött dicsérnek, de a szembe dicséretet sem vetem meg.” A megnyilvánulásai pont azt a stílust képviselik, mint a játéka anno: a zsenialitás mellett nem veszik el a racionalitás. Ugyancsak 2020-ban kapta meg a Pólósok pólósa címet is, ami tovább emelte legendás státuszát.
A kezdetektől a világ élvonaláig
Faragó Tamás 1952. augusztus 5-én született Budapesten. Vízilabda pályafutását mindössze 13 évesen kezdte a BVSC-ben. Innen négy idényt követően igazolt át a Vasashoz, ahol karrierje leghosszabb és legeredményesebb időszakát töltötte. Tizenhárom éves korában kezdett vízilabdázni, tizenöt évesen már a felnőtt csapatban játszott, egy évvel később pedig már a válogatottban is helyet kapott. Ezek a tények azt igazolják a számára, hogy tehetséges lehetett, de ugyanakkor kiemelte: nagyon sokat tréningezett.
„Valójában nem tudom eldönteni még most sem, hogy én választottam a vízilabdát vagy a vízilabda választotta engem.” - mondta Faragó. - „Mindig azt mondtam: lehet, hogy nálam nincs tehetségesebb fickó az uszodában, de hogy nálam többet sem tréningezik senki, az egészen biztos. Két dolgot kiemelnék: ez elsősorban az igényesség, a másik pedig a fogékonyság. Én azt hiszem, talán ez volt az a kettő, ami engem mindig továbblökött. Illetve még egy: a kultúra, amibe én bekerültem.” A vízilabda-társadalom mindig eredményes, ugyanakkor nagyképű, de van is mire. Ez nemcsak magát az eredményt jelenti, hanem azt is, hogy a tagjai kultúremberek, művelt emberek, és ennek megfelelően ez mindenképpen egy nagy segítség volt az én karrieremben végig.
A Tonó becenevet Wiesner Tamásnak „köszönhette”. Ugyanis amikor 1969-ben együtt bekerültek Rajki Béla válogatottjába, a Tamás név már foglalt volt, lényegében miatta lett Tonó.
Klubszintű sikerek
Faragó Tamás a BVSC-ben kezdte, majd a Vasas csapatában aratta legnagyobb hazai sikereit. Kilenc alkalommal segítette bajnoki címhez a piros-kékeket (1975, 1976, 1977, 1979, 1980, 1981, 1982, 1983, 1984), és négyszeres Magyar Kupa-győztes (1971, 1981, 1983, 1984) is lett velük. Két alkalommal is elhódította a Bajnokcsapatok Európa Kupája (BEK) trófeáját (1979, 1984), emellett KEK-győztes 1988-ból.
1984-ben külföldre igazolt, a német Düsseldorf játékosa volt 1984-1987 között, majd két idényt (1987-89) Olaszországban is légióskodott, az Arenzano színeiben, ahol befejezte pályafutását játékosként. 1988-ban Olasz Kupa-győztes lett az Arenzanoval.
A válogatottban elért eredmények
Faragó Tamás 1970 és 1985 között 258 alkalommal szerepelt a magyar férfi vízilabda-válogatottban. Másfél évtizeden át tartó válogatott karrierje során három olimpián is képviselte Magyarországot. Münchenben 1972-ben ezüstérmes, 1980-ban Moszkvában bronzérmet szerzett a nemzeti együttessel. Az 1976-os montreali olimpián aranyérmet nyert a csapattal, és a torna gólkirályaként az olaszok elleni döntő győzelem egyik hőse volt. Fizikai adottságai kiváló technikával párosultak, a medencében abszolút világklasszis volt.
A montreali siker körül számos anekdota kering, melyek jól mutatják a csapat szellemét és Faragó egyéniségét. Erről szól Csapó Gábor baráti beszámolója is, amelyben a játékosok humoráról és elszántságáról mesél. Csapó Gábor például a hollandok elleni szovjet meccs után tudta, hogy a magyar csapaté az arany, mert a nagy rivális kiesett a csoportjából.
„Go, go, Faragó!” - még 44 nap a rajtig. Így szurkolt a közönség a montreali olimpia gólkirályának, Faragó Tamásnak. Az olaszok elleni mindent eldöntő mérkőzésen, amit 6-5-re nyert meg a magyar csapat, Faragó Tamás volt a főszereplő, aki három parádés gólt lőtt, ezzel biztosítva Magyarország olimpiai bajnoki címét.
Világbajnokságokon 1973-ban aranyérmet, ’75-ben és ’78-ban vb-ezüstérmet szerzett. Kétszeres Európa-bajnoknak mondhatja magát (1974, 1977), továbbá 1970-ben Eb-ezüstérem került a nyakába. Összesen három arany- és három ezüstérmet gyűjtött a világ- és Európa-bajnokságokon.
Játékosként elért főbb eredményei
| Verseny | Érem | Év |
|---|---|---|
| Olimpiai játékok | Arany | 1976 (Montreal) |
| Olimpiai játékok | Ezüst | 1972 (München) |
| Olimpiai játékok | Bronz | 1980 (Moszkva) |
| Világbajnokság | Arany | 1973 |
| Világbajnokság | Ezüst | 1975, 1978 |
| Európa-bajnokság | Arany | 1974, 1977 |
| Európa-bajnokság | Ezüst | 1970 |
| BEK | Arany | 1979, 1984 |
| KEK | Arany | 1988 |
| Magyar Bajnokság | Arany | 9 alkalommal (1975-1984 között) |
| Magyar Kupa | Arany | 4 alkalommal (1971-1984 között) |
| Olasz Kupa | Arany | 1988 |
Edzői pályafutás és további elismerések
Edzőként is számos sikert ért el Faragó Tamás. Ahol befejezte játékosként, ott kezdte edzőként: az Arenzano együttesénél két idényt töltött (1987-1989), majd hazatért és az OSC irányítását vette át 1990-ben. Ebben az évben nevelőklubja, a BVSC élére nevezték ki két évadra (1990-1992). Visszatért Olaszországba, ahol a Florentia gárdáját vezette egy éven át (1992-1993). Két év kihagyás után ismét Magyarországon vállalt munkát, méghozzá sikerei egykori helyszínén, a Vasasnál. Itt 1995 és 2000 között dirigált Faragó Tamás, aki ezt követően a magyar női válogatott szövetségi kapitánya lett öt évre (2000-2005).
A női válogatottal is jelentős sikereket ért el: 2005-ben világbajnoki címig vezette a csapatot, amellyel négy évvel azelőtt vb-ezüstérmes lett. 2001-ben Európa-bajnok, 2003-ban Eb-második lett a női póló csapat az irányításával. Emellett 2002-ben világkupagyőztes, 2004-ben világliga-második helyezést ért el. Az athéni csalódást keltő hatodik helyezés után világbajnokság megnyerésére vezette a csapatot. Ezt követve azonban családi okokra, hármas ikreivel való fokozottabb törődésre való hivatkozással lemondott a kapitányi tisztségről.
Edzői munkáját is elismerték: 2003-ban mesteredző, két évvel később az év magyar szövetségi kapitánya lett.
További elismerések és a Faragó-stílus
Faragó Tamás páratlan pályafutásának bizonyítéka, amellett, hogy olimpiai bajnoknak, világbajnoknak, Európa-bajnoknak, BEK- és KEK-győztesnek mondhatja magát, hogy számos rangosabbnál rangosabb egyéni elismerésben részesült az évtizedek alatt. 1975-ben és ’76-ban az év magyar vízilabdázójának választották. 2001-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki. 2008-ban Mezőtúr, 2014-ben Budapest díszpolgára lett. 1993-ban a hírességek floridai csarnokába is beválasztották.
2023 decemberében Faragó Tamás Prima Primissima-díjat is kapott, ahol Fábián László öttusázót és Kovács Antal cselgáncsozót előzte meg. Az olimpiai-, világ- és Európa-bajnok vízilabdázó a Sportrádióban beszélt a díjról és az edzői szerepről is.
Eredményei mellett a humoráról és széleskörű műveltségéről is ismert Faragó Tamás. Egy interjú során felolvastak neki egy korábbi kommentet, ami jellemezni igyekezett őt: „Faragó Tamás a magyar vízilabda Zlatan Ibrahimovica. Bár a labdarúgóval ellentétben ő legalább nyert fontos trófeákat.” Erre a következőképp reagált a korábbi BEK- és KEK-győztes játékos:
„Sokfélét mondtak már nekem, ez mind-mind dicséret. Valójában én azt hiszem, akkor korrekt a dolog, ha a mögöttes tartalom is megvan. Természetesen én is azt gondoltam, hogy először nyerni kell, és utána lehet foglalkozni a PR-ral. Én ezt tudatosan felépítettem. Először nyertem, utána pedig, hogy még ismertebb legyek a mozdulataimban, játékomban, góljaimban, de akár a hosszú hajamban, a fülbevalóval, az egész megjelenésemben ezt is erősítettem. Azt gondolom, hogy egy személyiség voltam, és remélem, az is maradok.”
Faragó Tamás az alkotást emelte ki pályafutása kapcsán: „Én azt gondolom, hogy a tehetségnek kötelessége is van. A tehetséget a magyar nyelvben még úgy is megfogalmazzák, hogy Isten adta tehetség, ami egy fölülről jött energiát jelent számomra. Ezt továbbítani kell az alkotás felé, és meg kell érinteni másokat is.”
tags: #farago #tamas #labdarugo
