Az Alba Ipari Park: Székesfehérvár Stratégiai Gazdasági Központja
Magyarország egyik legiparosodottabb városában, az önálló gazdaságszervezési központ szerepet betöltő Székesfehérváron működik az Alba Ipari és Kereskedelmi Zóna (AIZ).
Az Alba Ipari és Kereskedelmi Zóna Székesfehérvár frekventált ipari övezetében, az M7-es autópályáról a városközpontba bevezető 8-as és 62-es nemzetközi főút mellett helyezkedik el, ahol számos ipari és kereskedelmi létesítmény található.
A hatályos építési rendeleteknek és városrendezési elképzeléseknek megfelelően a terület környezetbarát ipari és kereskedelmi tevékenység folytatására alkalmas.
Az Alba Ipari Park története és fejlődése
Az Alba Ipari Zóna még 1993-ban alakult 101 millió forintos törzstőkével, melynek az Aranybulla Mezőgazdasági Zrt. a tulajdonosa.
Magyarország egyik első ipari zónája volt.
Amikor a ’90-es évek elején elkezdtünk az ipari parkról gondolkodni, a fogalom még gyakorlatilag ismeretlen volt Magyarországon.
Végül öt területet jelöltünk ki ipari parknak - amit érdekes így utólag hozzátenni, hogy később mind az öt be is bizonyította, hogy jó választás volt, hiszen mindegyiken ipari park létesült.
Az Alba Ipari Park - az Aranybulla Zrt., mint főtulajdonos segítségével - mindössze 20 hektárral indult, de mára 220 hektárra nőtt, ez 2,2 millió négyzetmétert jelent.
Öt nagy fejlesztési ütemünk volt, és az első négy gyakorlatilag teljesen beépült.
A növekedést önerőből és a betelepülők befizetéseiből finanszíroztuk: amit eladtunk, abból építettük a következő ütem infrastruktúráját.
A ’90-es évek közepén még évente csupán két-három telket tudtunk eladni.
A legelső betelepülőnk Karsai Béla volt 1994-ben.
Amikor felépült az első csarnok, a befektetők számára is kézzelfoghatóvá vált, milyen lehetőségek rejlenek az ipari parkban.
A város egyre inkább korlátozta a lakott területeken a zajosabb vagy környezetterhelőbb ipari tevékenységeket, így a vállalkozások számára egyre vonzóbb lett a kitelepülés.
Ez a terület 2025-re immáron teljesen betelt, ezzel is jelezve hosszú évtizedes sikerét.
Modern infrastruktúra és folyamatos fejlesztések
Az AIZ könnyű megközelíthetősége, a teljesen kiépített infrastruktúra, a meglévő európai munkakultúra, a betelepülni szándékozó vállalkozások számára nyújtott teljes körű segítségnyújtás következtében kitűnő lehetőséget kínál korszerű üzemek, raktárok, kereskedelmi egységek kialakítására.
Társaságunk 2012-ben eredményesen pályázott a IV. fejlesztési ütem teljes körű infrastruktúra kiépítésére, valamint a III. ütem útfelújítás, buszöböl - és járdaépítés, valamint közvilágítás megvalósítására.
A beruházás költsége 307.355.738 Ft, melyhez 153.677.869 Ft támogatást nyertünk a KDOP-1.1.1/AB-11-2012-003 számú pályázaton.
A pályázat címe: „Az Ipari Zóna, mint Ipari Park bővítése és fejlesztése (III. és IV. ütem)”.
A pályázat segítségével 2014-ben elkészült a III. ütem.
2021. márciusában megkezdődött az Alba Ipari Zóna V. ütemének fejlesztése, amelynek keretében közel 28 ha terület kerül gazdasági övezetbe történő bevonásra.
Székesfehérvár gazdasági motorja: adatok és tények
Ma 148 működő cég dolgozik az ipari parkban, és további 28 olyan vállalkozás van, amely már rendelkezik telekkel, csak még fejlesztés előtt áll.
Ha mindegyikük megvalósítja terveit, mintegy 6 ezer ember fog itt dolgozni; jelenleg több mint 3 ezren vannak.
A vállalkozások 90 százaléka hazai tulajdonú, többségük fehérvári.
A közlemény idézte Tóth Ferencet az Alba Ipari Zóna Kft. ügyvezető igazgatóját, aki elmondta, hogy az ipari parkban a foglalkoztatottak létszáma jelenleg 1700-1800 fő és az ott működő cégek árbevétele eléri a 21 milliárd forintot.
A 2023-as évben a park cégei több mint 2,6 milliárd forint iparűzési adót és közel 600 millió forint építményadót fizettek a városnak.
Ez stabil és kiszámítható gazdasági hátteret jelent Fehérvárnak, mert a sok, egymástól független cég együttesen sokkal ellenállóbb, mint néhány óriásvállalat lenne.
Kiemelte, hogy az Alba Ipari Zónában eddig megtelepedett cégek döntő többsége magyar tulajdonú kkv.
| Kategória | Adat |
|---|---|
| Működő cégek száma | 148 |
| Jelenlegi foglalkoztatottak száma | Több mint 3000 |
| Várható foglalkoztatottak száma | Mintegy 6000 |
| Éves árbevétel (korábbi adat) | 21 milliárd Ft |
| Iparűzési adó (2023) | Több mint 2,6 milliárd Ft |
| Építményadó (2023) | Közel 600 millió Ft |
A hazai vállalkozások és mikrovállalkozások felkarolása
Nagyon sok olyan hazai vállalkozás érkezett hozzánk, amely garázsból vagy családi házas környezetből indult.
Ezek a cégek elértek egy olyan pontra, ahol a továbblépéshez elengedhetetlen volt egy saját gyártócsarnok.
Az alapító okiratunkban szerepel, hogy a betelepülő vállalkozásoknak segítséget nyújtunk, ezért jogi, hatósági, adó és finanszírozási tanácsadással is támogattuk őket, megmutattuk a banki elvárásokat, kockázatokat, és szükség esetén külföldi partnerek felkutatásában is segítettünk.
A vállalkozónak csak az üzemét kellett megálmodnia, minden más hátteret biztosítottunk köré.
Az Alba Ipari Parkban a kezdetektől kiemelt figyelmet fordítunk a mikrovállalkozások támogatására.
Ezt az inkubátorházakon keresztül tesszük, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy a kis cégek különféle nagyságú üzemcsarnokrészeket béreljenek kedvező áron.
Jelenleg több mint 36 ilyen inkubátorház és üzemcsarnok működik a parkban, összesen közel 60 ezer négyzetméteren.
Sőt, nem egy sikeres vállalkozás már később saját ingatlant vásárolt itt, és épített saját üzemcsarnokot.
Tehát gyakorlatilag a kezdetektől a folytatásig biztosítani tudjuk a fejlődés lehetőségét a cégek számára.
A városvezetés szerepe a sikerben
A városvezetés minden ciklusban korrekten és rugalmasan állt hozzánk.
A polgármester - legyen az Balsay István, Tóth István, Warvasovszky Tihamér vagy Cser-Palkovics András - mindig támogató, együttműködő volt.
Az engedélyezési ügyek gyorsak voltak, a szabályozási környezet pedig rugalmas, ami nem csak az önkormányzati, de a kormányhivatali támogatásnak is köszönhető volt.
Nem véletlenül hívták úgy ezt a projektet, hogy „a fehérvári csoda”.
Reakció a gazdasági kihívásokra és a jövőre való felkészülés
A 2022-23-as évek autóipari megrendeléseinek visszaesése volt az első komoly figyelmeztetés.
Az energiaárak drasztikus emelkedése ráadásul nem volt beépíthető az árakba, így a cégek minimális árréssel működtek, csak hogy túléljenek.
A munkaerőhiány tovább nehezítette a helyzetet, mivel kevés a jó szakember, és egyre drágább megtartani őket.
Sokan hatékonyságnövelésbe kezdtek, és egyre nagyobb teret nyert az automatizálás és a robotika.
Több vállalkozás robotizált gyártósorokra tért át.
Az Arconic kerékgyártó üzeme például teljesen automatizált, ahol néhány ember felügyeli az összetett gépsorokat, amelyek emberi beavatkozás nélkül állítják elő az alumínium kerekeket.
Külön említést érdemel az Elme Kft., amely ilyen robotizált gyártósorok tervezésével és kivitelezésével foglalkozik, és autóipari óriásoknak szállít be.
A vállalkozások többsége próbál racionalizálni, átszervezni, hatékonyabbá válni, és sokan már most azon dolgoznak, hogy erősebben jöjjenek ki a válságból, mint ahogyan belementek.
A 10 legfontosabb ipari automatizálási trend 2025-ben, amit tudnod kell!
A hangulat óvatos és visszafogott.
Ennek ellenére sok vállalkozás küzd, dolgozik, racionalizál, és igyekszik túlélni a nehéz éveket.
Az elmúlt 30 év számomra azt bizonyította, hogy a gazdasági sikerhez stabil, támogató városi háttérre, felkészült és kitartó vállalkozói körre, valamint egy együtt gondolkodó közösségre van szükség.
Új úthálózat és az Alba Aréna kapcsolata
Elkészült és a közlekedők már birtokba is vették Székesfehérvár legújabb útját, amelyen mostantól az Alba Ipari Zóna a Budai út felől is megközelíthető.
Az Alba Arénához kapcsolódó úthálózat-fejlesztésnek köszönhetően bő 3 kilométernyi új út, illetve kerékpárút épült.
Elkészült és már meg is nyitott a közlekedők előtt az a több mint 3,5 milliárd forint értékű beruházásban megvalósult út, amely összeköti a 7. sz. és a 62. sz. főutat, így elérhető az Alba Ipari Zóna a Budai útról, valamint a Palánkai út felől.
A nemzeti forrásból megvalósuló fejlesztés nemcsak a multicsarnokot, hanem a város egy nagyon fontos ipari centrumát is szolgálja, ahol többezer ember dolgozik a mindennapokban, mondta az út megnyitása kapcsán a helyszínen tartott sajtótájékoztatón dr. Cser-Palkovics András polgármester.
Kiemelte, fontos fejlesztési elem a közösségi közlekedés megszervezése a Budai út irányából.
Jelezte, hogy az ipari parkban már tervezik az ötödik ütemet és ezzel párhuzamosan zajlik az Alba Aréna építésének előkészítése is, ami ennek a területnek az egyik szélén lesz majd.
Közel négyezer ember sokkal könnyebben és egyszerűbben tud eljutni a munkahelyére, emelte ki dr. Tóth Ferenc.
tags: #fehervar #alba #ipari #park #tetocserep
