Szaúd-Arábia futballambíciói: Világbajnokság, Neom és valós kihívások
A sporteseményekre, köztük a labdarúgásra vagy Forma-1-re jelentős összeget befektető közel-keleti ország, Szaúd-Arábia nyerte el a 2034-es FIFA világbajnokság rendezési jogát. A hír nem meglepetés, miután Gianni Infantino már tavaly októberben posztolt az Instagramon a várható döntésről. A közel-keleti ország decemberben jelentette be, hogy pályázik a 10 év múlva esedékes vébé rendezésére, egyelőre egyedüli pályázóként. FIFA, the international governing body for football, will certify the World Cup award at meeting in 2024, but there little doubt of the outcome with only one candidate.
A szaúdiak azt ígérték, hogy a világbajnokság „egy figyelemreméltó átalakulás” része lesz, és a torna alatt mindent megtesznek „a pozitív társadalmi hatás maximalizálásáért”.

A királyságnak jelenleg csak két stadionja van készen a 14 közül, amelyekre szüksége lesz a világ minden tájáról érkező nézők és a 48 kvalifikált csapat befogadásához. Ezzel párhuzamosan a szaúdi vezetés nagyszabású ingatlanprojektekbe is belekezdett.
Az álomstadion a felhőkarcoló tetején: Mesterséges intelligencia vagy valóság?
De az az október közepén az interneten elterjedő videó, amely állítólag egy felhőkarcolót ábrázolt egy stadionnal a tetején, mesterséges intelligencia segítségével készült - erősítette meg az AFP-nek a készítője. A klipnek, amely még a globális médiát is átverte, semmi köze a hivatalos stadiontervekhez. „Stadion egy felhőkarcoló tetején - őrület, mire készülnek a szaúdi foci-vb-n” - olvasható az Origo egyik cikkének a címe. A cikkben egy videót látni egy felhőkarcolóról a tetején egy futballstadionnal. Egy másik magyar cikk szintén ezt a felvételt közölte a „Föld fölött lebegő stadiont építene Szaúd-Arábia” címmel. Ugyanez a klip és az abból származó képek már számos országban terjedni kezdtek, többek között angolul, ahol egy október 26-án közzétett poszt 3,4 millió megtekintést ért el, de görög, francia, német és horvát nyelven is megjelent már a videó. Nem csak magyar lapok hozták le a videót azzal az állítással, hogy hivatalos látványtervről van szó: francia, német és osztrák lapok is megírták, hogy állítólag a klipben látható épület építését tervezik Szaúd-Arábiában.

De a valóságban nincs nyoma, hogy tényleg ilyen stadiont terveznének a 2034-es világbajnokságra. A posztok és a cikkek úgy állítják be explicit vagy implicit módon a videót, mintha az egy tervezett stadion hivatalos látványterve lenne. Az ügyhöz közel álló forrás október 29-én az AFP-nek elmondta, hogy a videóban bemutatott terv „teljesen kitalált, és semmi köze sincs ahhoz, amit Szaúd-Arábia tervez. Nem szerepel egyetlen hivatalos forrásban sem”. Az AFP nem találta nyomát olyan hivatalos képnek a szaúdi hatóságoktól, amely hasonlítana az interneten terjedő anyagra.
A videó készítője elmondta: „Van egy kis médiavállalkozásom, és úgy gondoltam, hogy meg kellene tanulnom a mesterséges intelligenciáról. Egyszerűen egy képtervezőt használtam. Lefekvés előtt az ágyban játszottam a felhőkarcolók tetején lévő stadionok ötletével, mert ez olyasmi, amit az egész világon felismernének. Csak hogy tisztázzuk - fogalmam sem volt semmilyen szaúdi projektről, amikor ezt készítettem! 100%-ban mesterséges intelligencia koncepció."
Az AFP elemezte a 2025. október 30-i videóról készült képernyőmentéseket az InVID nagyító eszközével, amelyek vizuális ellentmondásokat tártak fel, például torz épületeket a háttérben. Ezenkívül az AFP elemezte ennek az X-posztnak az audioanyagát, a Deepfake Total nevű, audio deepfake-eket azonosító eszköz segítségével. Az elemzés eredménye szerint a felvétel 89,2%-os bizonyossággal AI-generált.
Bár az ellentmondások maguk abból is adódhatnak, hogy a stadion még csak tervezési szakaszban van, az a tény, hogy egyáltalán előfordulnak ilyen ellentmondások, a prezentáció felkészültségének hiányára utal, ami egy ilyen jellegű projekt esetében szokatlan lenne, amennyiben az hivatalos lenne. A kérdéses videó nem felel meg annak, ami Szaúd-Arábia nemzetközi labdarúgó-szövetséghez (FIFA) benyújtott pályázati anyagában látható és olvasható.
Valós projektek: Neom és a The Line
A posztokban és cikkekben említett projekt, a „Neom” valóban létezik: ez egy futurisztikus, 500 milliárd dolláros megaváros, amely Szaúd-Arábia északnyugati részén épül. A projekt része többek között egy stadion is. Egy valamelyest hasonló, építménye tetejére tervezett jövőbeli stadion hivatalos képe a Neom projekt X-fiókján, egy 2024 decemberi bejegyzésben, valamint Szaúd-Arábia 2034-es világbajnokságra vonatkozó pályázatának weboldalán látható. A projektet „The Line” („A vonal”) szerves részeként mutatják be, mely egy egyfajta hatalmas ingatlanegyüttes lesz a tervek szerint, a feltörekvő megapolisz zászlóshajója. A The Line 2022-es bemutatásakor Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös jelezte, hogy Neom 2030-ban több mint egymillió, 2045-ben pedig 9 millió lakost fog befogadni. Ez az új, a sivatag közepén fekvő megapolisz várhatóan a 2029-es Ázsiai Téli Játékok helyszíne is lesz. Neom egy futballklub, a Neom SC neve is, amely az elmúlt években több európai játékost is szerződtetett.

Ahogyan arról az AFP már ebben a 2025. október 27-i tudósításában is írt, kétséges, hogy a projekt el fog-e készülni határidőn belül figyelembe véve, többek között, a csökkenő olajárakat.
Sportswashing és emberi jogi aggályok
A szaúdi világbajnokság terve sokakat megbotránkoztatott. Szaúd-Arábia, más Öböl-menti országokhoz hasonlóan, a nagy léptékű ingatlanprojektjeiről ismert, amelyek gyakran vetnek fel emberi jogi aggályokat. A Human Rights Watch emberi jogi szervezet számos alkalommal dokumentált már „széles körű visszaéléseket” az ázsiai vagy afrikai külföldi munkavállalókkal szemben, beleértve a „kényszermunkának” tekinthető foglalkoztatást is, az olyan nagy projektek esetében is, mint például a Neom.
Szaúd-Arábia még Katarnál is kevésbé tiszteli az emberi jogokat, elegendő csak a hatalommal kritikus újságíró, Dzsmál Hasogdzsi meggyilkolását és feldarabolását felidézni. Az arab országban többek között a homoszexualitást is bűncselekménynek tekintik.
„Mindig csak a sportswashing, a kibaszott sportswashing” - fakadt ki Michael Emenalo, a szaúd-arábiai focibajnokság sportigazgatója a svéd SVT-nek adott interjúját követően. Pechjére elfelejtette levenni a zakójára tűzött mikrofont. A felvételen hallható szavak arról tanúskodnak, Emenalo nem örül neki, hogy rajta kérik számon azt, ahogy az emberi jogok semmibevételéről ismert szaúdi rezsim a futballba pumpált felfoghatatlan pénzmennyiséggel igyekszik javítani megítélésén.
Van miből: a szaúdi profi liga 18 klubból áll, amelyek közül négy 75 százalékban a szaúdi állami befektetési alap (PIF) tulajdonában van, amely a világ 10 legnagyobb állami vagyonalapjának egyike. „Megvan a gazdasági hatalmunk. Ez igaz, de van egy ésszerű, logikus, átgondolt folyamat is a liga jobbá tételére" - mondta Emenalo egy másik interjúban, hozzátéve, szerinte a szaúdi nem levezetőliga, ahova csak pénzért igazolnak a játékosok, hanem elkötelezettek abban, hogy jobbá tegyék a bajnokságot.

Pedig a szaúdi liga vezetői jobb, ha felkészülnek arra, hogy ez maximum féligazság, hiszen a sok millió euróval megtámogatott imázsjavító futballprojekt nem működik olajozottan: a nyáron még népszerű célpont volt a sztárfocisták számára a pénztárcadagasztó szerződéseket kínáló bajnokság, alig fél év elteltével azonban már sorra menekülnének a játékosok.
A sztárjátékosok vándorlása: Pénz, csalódás és siker
Szaúd-Arábia az elmúlt három évben látványos térfoglalást hajtott végre a nemzetközi labdarúgás világában. A szaúdi bajnokság csapatai több világsztárt is szerződtettek, elsőként Cristiano Ronaldót, de már Neymar, Karim Benzema és Sadio Mané is Szaúd-Arábiában focizik.
Jordan Henderson esete: LMBT+ jogok és elpazarolt hírnév
Az egyik legnagyobb sajtóvisszhangot kiváltó átigazolás Jordan Hendersoné volt. Henderson a Liverpool csapatkapitányaként csatlakozott az elődje, Steven Gerrard által edzett el-Áttifák csapatához. Távozása idején már ismert volt, hogy a Liverpool többek között Szoboszlai Dominikkal erősíti és fiatalítja középpályáját, Henderson így csak epizódszerepre számíthatott az idényben. Ilyen körülmények között kevesen rónák fel egy pályája alkonyán lévő játékosnak, hogy az alacsonyabb színvonalat, de kiemelkedő fizetést kínáló szaúdi ligát választotta.

A középpályás átigazolása mégis sokak felháborodását váltotta ki, hiszen az angol válogatott egy fontos játékosáról van szó, aki egy évvel az Eb előtt döntött úgy, hogy nem kér a rendszeres élfutballból. A probléma azonban nem csupán futballszakmai: Henderson az elmúlt években hangos pártfogója volt a kirekesztés elleni küzdelemnek, a Liverpool hivatalos LMBT+ szurkolói csoportjával, a Kop Outs-szal is kiváló kapcsolatot ápolt, a szervezet képviselői őszintének és hitelesnek érezték a csapatkapitány támogatását. A hitelesség azonban egy pillanat alatt szertefoszlott, amikor Henderson a homoszexualitást bűncselekményként kezelő Szaúd-Arábia felé vette az irányt. A középpályást addig példaképnek tartó közösség joggal érezte elárulva magát, miután kiderült, heti 350 ezer font, azaz évi mintegy 8 milliárd forint segített meggyőzni Hendersont, hogy valójában nem is olyan fontosak számára a melegjogok.
Henderson néhány héttel később egy a The Athleticnek adott interjúban kísérelte meg a tűzoltást. Elmondta, hogy valójában nem is a pénz motiválta a közel-keleti kalandra, hanem éppen a kulturális különbségek, mivel a párbeszédet és a kölcsönös megértést szeretné elősegíteni. Szavai nem hatottak meggyőzően, októberben, amikor csapatkapitányként vezette ki az angol válogatottat az Ausztrália elleni barátságos meccsre a Wembley-ben, füttykoncert fogadta.
Novemberben már arról írt a brit sajtó, hogy Henderson és családja nem érzi jól magát az Arab-félszigeten. Pedig a csapat stadionjától autóval bő egy órányira található, Szaúd-Arábiánál liberálisabb Bahrein fővárosában rendezkedtek be. A gyakran 30 fok feletti hőmérséklet és a magas páratartalom is látványosan megviselte Hendersont. Honvágyát csak súlyosbíthatta, hogy az Anfield 54 ezer fős teltháza helyett esetenként mindössze pár száz szurkoló előtt léptek pályára, amit ő is kritizált többször. A csapat átlagosan alig több mint 7 ezer szurkoló előtt játszik, ami az angol negyedosztályban is csak a 8. helyre lenne elég.
Henderson januárban szinte az első felszálló géppel Amszterdam felé vette az irányt, hogy az idei szezonban szenvedő Ajaxhoz igazoljon. A féléves szaúdi kalandot nem csak hitelessége bánta, a Telegraph szerint lehet, hogy egy fontot sem kap az el-Áttifák kötelékében eltöltött időért, mivel fizetését adózási szempontok miatt késleltetve kapta volna meg, végül azonban szerződésbontással távozott a csapattól.
Más sztárok tapasztalatai: Csalódások és fényes karrierek
Nem Henderson az egyetlen, aki csalódottságát fejezte ki a szaúdi élet kapcsán. Aymeric Laporte, az en-Naszr spanyol válogatott védője egy interjúban panaszkodott, bár ő még egyelőre állítólag nem tervezi elhagyni új otthonát. Kevésbé türelmes az aranylabdás Karim Benzema, aki az el-Áttihád csapatához szerződőtt 2023 nyarán. Már érkezése után nem sokkal nézeteltérésbe került a csapatot írányító Nuno Espirito Santossal, aki a hírek szerint ellenezte Benzema leigazolását. Santos megtagadta a francia csatártól a csapatkapitányi karszalagot, nem sokkal később azonban menesztették. Benzema helyzetén ez sem segített, a csapat januári edzőtáborába már el sem utazott, a hírek szerint keresi az utat vissza Európába. Henderson korábbi liverpooli csapattársa, az el-Áhlihoz igazoló Roberto Firmino szintén arról beszélt, hogy nem érzi jól magát Szaúd-Arábiában.
Vannak persze olyanok is, akiknek bejött a szaúdi környezet. A tavaly januárban az en-Naszrhoz igazoló ötszörös aranylabdás, Cristiano Ronaldo saját elmondása szerint jól érzi magát. Ezt azzal kapcsolatban mondta el, hogy a 2023-as naptári évben ő szerezte a világon legtöbb gólt, 54-et, ebből 34-et a szaúd-arábiai bajnokságban. Valószínűleg az sem rontja a portugál világsztár hangulatát, hogy éves szinten 260 millió dollár, azaz több, mint 90 milliárd forint érkezik a számlájára.

Az egyetlen, talán Ronaldoval egy lapon említhető sztárigazolásnak, Neymarnak kevésbé volt sikeres az átigazolása, a nyáron csatlakozó brazil mindössze 5 meccsen lépett pályára az el-Hilál színeiben, majd keresztszalag-szakadást szenvedett, és hónapokra kidőlt. A hírek szerint Neymar már távozna is, az is felmerült, hogy csapata felbontaná szerződését, de ezt az el-Hilál hevesen cáfolta. Azt nem lehet állítani, hogy Neymar ne kapott volna szíves fogadtatást Rijádban: szeptemberben a csapat szurkolói kifütyülték az egyik legjobb szaúdi focistát, a 2011 óta az el-Hilálban játszó Szálem al-Davszarít, amiért nem engedte át Neymarnak egy tizenegyes elvégzését.
Elrettentő példák és kritikák
A rossz tapasztalatok intő jelet nyújtanak azoknak a játékosoknak is, akiket a jövőben környékeznének meg a szaúdi csapatok. Hvicsa Kvaracheliának, a Napoli grúz szélsőjének ügynöke szerint az egyik legfelkapottabb tehetségnek számító ügyfele ,,egymilliárd euróért sem igazolna Szaúd-Arábiába”. Hasonló véleményen van Toni Kroos is, aki még a nyáron szégyenteljesnek nevezte a fiatal spanyol válogatott középpályás Gabri Veiga szaúdi átigazolását. A szaúdi szurkolók nem bocsátották meg a Real német játékosának megjegyzéseit, a Rijádban rendezett spanyol szuperkupán kifütyülték Kroost. A gesztus nem maradt viszonzatlanul, Kroos megtagadta a győzelmet ünneplő, arab feliratú póló viselését, és a döntőt követően szarkasztikus hangvételű X-posztban köszönte meg a „pazar hangulatot”. Az Al-Awwal Park közönsége a nemrég elhunyt Franz Beckenbauer emlékére tartott gyászszünet alatt sem maradt csendben. Egyes értelmezések szerint a szaúdi rezsimmel szembeni rendszeres németországi kritikáknak szólt a füttyszó, bár helyi újságírók szerint csupán türelmetlenségből fujjoltak a meccs kezdetére váró szurkolók.

Nemzetközi kupák Szaúd-Arábiában: Botrányok és politikai feszültségek
Értetlenkedés övezte a szintén a pénz miatt Rijádban rendezett olasz szuperkupát is, olasz újságírók arról számoltak be, hogy szaúdi kollégáik nem értették, miért kell beérniük a Lazio és a Fiorentina részvételével, miközben a nagyobb nevű Juventus és Milan nem utaztak Szaúd-Arábiába. A félreértést a Serie A igazgatója, Luigi De Siervo orvosolta azzal, hogy ismertette a verseny lebonyolítását a helyi sajtóval. A Lazio edzője is kritizálta a lebonyolítást, úgy fogalmazott, hogy a rendezvény „minden másról szól, csak a sportról nem”.
A török Szuperkupa botránya
A legnagyobb botrányt azonban a török szuperkupa okozta Szaúd-Arábia számára. A mérkőzést a Galatasaray és a Fenerbahçe játszotta volna, a két isztambuli csapat meccsein rendre fergeteges a hangulat, ráadásul a mérkőzés ünnepi mivoltát növelte a Török Köztársaság megalapításának százéves évfordulója. Éppen ezért nehezményezte mindkét résztvevő csapat, amikor bejelentésre került, hogy nem Isztambulban, hanem Rijádban rendezik meg a meccset.

Első körben belementek a résztvevők a szaúdi lebonyolításba, azonban a helyszíni hatóságok a stadionban jelezték, hogy nem engedik kifeszíteni a „Béke otthon, béke a világban” feliratú molinót - az idézet Kemal Atatürktől, a köztársaság alapítójától származik. Szaúd-Arábiában érzékeny pont a szekuláris török államot megteremtő Atatürk említése, hiszen bár történelmi ellentét állt az Oszmán Birodalom és az általuk sokáig uralt szaúdiak között, Szaúd-Arábia politikai berendezkedése jobban hasonlít az egykori birodaloméra, mint egy modern demokráciára. Megtiltották továbbá az Atatürköt ábrázoló pólók viselését a csapatoknak a bemelegítés során, és megtagadták a török nemzeti himnusz lejátszását is. Az egymásra örök ellenségként tekintő két török csapat kivételesen hamar egyetértésre jutott, mindketten megtagadták a szuperkupa lejátszását, és visszarepültek Törökországba.
Az eset nagy visszhangot váltott ki a török nyilvánosságban, az egyébként mintademokráciának szintén nem nevezhető Törökország felháborodva figyelte, ahogy a török FOX TV riporterét élő adásban próbálják betuszkolni egy rendőrautóba a szaúdi hatóságok. A rendőrök a hírek szerint a Fenerbahçe öltözőjébe is behatoltak, hogy megakadályozzák az említett bemelegítófelsők viselését.
Foci és emberi jogok: Szurkolók bebörtönzése és a FIFA hallgatása
Válaszra sem méltatta a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) azt a jelentést, amelyet neves jogászok állítottak össze a 2034-es világbajnokság egyik lehetséges házigazdájának, Szaúd-Arábiának az emberi jogi sértéseiből - írja a The Guardian.
A jogi szakértők májusban küldték el a FIFA-nak a jelentést, amelynek összeállításában Mark Pieth, Stefan Wehrenberg és Rodney Dixon is részt vett, utóbbi látja el a Szaúd-Arábia törökországi nagykövetségén brutális körülmények között meggyilkolt újságíró, Dzsamál Hasogdzsi özvegyének jogi képviseletét is. Pieth pedig korábban a FIFA független irányító bizottságát vezette, amelyet a szervezetet érintő és a 2014-es és 2022-es vébéházigazdák (Oroszország és Katar) kiválasztását övező korrupciós botrány után hoztak létre. A jogászok szerint a FIFA semmilyen formában nem reagált az öt hónapja kapott jelentésre, ezért most nyilvánosan szólították fel a szervezetet a válaszadásra.

Al Safa szurkolók bebörtönzése
(Beirut) - A Saudi court sentenced 12 football fans from six months up to a year in prison on March 27, 2024, for peacefully chanting during a January football match, Human Rights Watch said today. Saudi police summoned and arrested the fans after a video of them chanting a Shia religious song during a match was posted and spread on social media. On January 24, during a football match between Al Safa Club and Al Bukiryah Club in the country’s Eastern Province, where Saudi Arabia’s minority Shia community is concentrated, a group of Al Safa football fans were filmed peacefully singing a Shia religious song celebrating the birth of Imam Ali, who is considered by Shia Muslims to be the first Imam. Qatif police summoned and released more than 150 fans for questioning in the days after the match, according to a source familiar to with the case. The European Saudi Organisation for Human Rights Organisation (ESOHR) and ALQST have received information indicating that 10 members of Al Safa’s supporters association have been arrested and sent to Qatif General Prison, and more than 150 have been called in for questioning.
A Dammam-i Szaúdi Büntetőbíróság a következő ítéleteket hozta:
| Szurkolók száma | Büntetés (év börtön) | Felfüggesztett büntetés (hónap) | Pénzbüntetés (Szaúdi riál) | Pénzbüntetés (USD kb.) |
|---|---|---|---|---|
| 2 | 1 | 0 | 10 000 | 2 666 |
| 10 | 1 | 6 | 5 000 | 1 333 |
In addition to the charges that the 12 individuals face, the Saudi Arabian Football Federation announced disciplinary measures against the Al Safa Football Club saying that its fans violated regulations by “reciting phrases and chants that violated the provisions of the disciplinary and ethics regulations”. On February 3, the Saudi Ministry of Sport announced the dissolution of the Board of Directors of the Al Safa Club due to violations of the country’s basic regulations for sports clubs. On February 4, the Discipline and Ethics Committee of the Saudi Football Federation found that Al Safa Club fans had violated the Federation’s discipline and ethics regulations and fined the club 200,000 Saudi Riyals (about $53,325).
Saudi Arabia’s Shi’a Muslim community, which constitutes about 15% of the country’s population, is also its largest religious minority. The authorities have routinely prosecuted and convicted members of the Shi’a minority who have protested to demand equal rights. Human Rights Watch has long documented that some Saudi state clerics and institutions incite hatred and discrimination against the country’s Shia minority. Crown Prince Mohammad bin Salman has tried to appeal to the country’s Shia minority, including neutering the country’s once-powerful religious establishment, and making changes to the 2018-19 Saudi school curriculum to remove some anti-Shia images and rhetoric.
„Jailing football fans for chants at a match is just one more reason that FIFA’s rigging of the 2034 World Cup bidding process to allow Saudi Arabia to be the sole bidder is not just embarrassing, but dangerous,” said Joey Shea, Saudi Arabia researcher at Human Rights Watch. „At a time when the Saudi authorities are spending billions on sportswashing and laundering their image globally, the arrest of these football fans is the latest stark illustration of their massive crackdown on freedom of expression. The Saudi authorities must immediately release the 12 fans and drop the baseless charges against them. Saudi Arabia is currently the sole bidder to host the 2034 World Cup and this case highlights the serious risks that football fans face, as they may be criminalized under vague and abusive criminal legislation simply for exercising their right to freedom of expression. The Saudi authorities must allow people to express themselves freely and without fear of repression and reprisal.”
The Saudi government has spent billions of dollars to host major sporting events as an apparently deliberate strategy to deflect from the country’s image as a pervasive human rights violator, and its investments in football are astronomical. „Any sports institution, musician, or global entertainer needs to ask themselves a serious question before they perform in Saudi Arabia,” Shea said. Contrary to claims of liberalisation in Saudi Arabia, the authorities are continuing to suppress free speech and freedom of religion. ESOHR and ALQST note that the mounting repression in Saudi Arabia, from which not even sporting venues are exempt, is happening alongside the government’s efforts to attract investment and set up major football tournaments.
tags: #szaud #arabia #foci #borton





