A Hydro Fehérvár AV19 története: Gyökerektől a nemzetközi sikerekig
A Hydro Fehérvár AV19 negyeddöntőben és elődöntőben is megmutatta erejét az osztrák jégkorongligában. A székesfehérváriak hazai jégen 3-0-ra legyőzték a Klagenfurtot az osztrák jégkorongliga negyeddöntőjének hatodik mérkőzésén. A 3-2-es vezetésük birtokában úgy korcsolyáztak ki a jégre, hogy egy újabb sikerrel lezárhatják a párharcot. A győzelmi kényszerben játszó osztrákok végig támadtak, de a gólokat a magyar csapat szerezte. Hatalmasat küzdött a Hydro Fehérvár AV19. Hári Jánosék alapszakasz tizedik helyezettként jutottak be az elődöntőbe. A Hydro Fehérvár AV19 négy év után ismét a legjobb négy közé került.
A kezdetek és a költözés Székesfehérvárra
A fehérvári jégkorong története meglepő módon nem Fejér megye székhelyén, hanem a fővárosban kezdődött. A Budapesti Volán jégkorong-szakosztályát 1970-ben alakították meg, akkor az egyesületnek már volt labdarúgó- és kézilabda-csapata is. A Volán Tröszt akkori vezérigazgatóját, Tapolczai Kálmánt pedig nem kellett sokáig győzködni a hoki beindításáról. A táptalajt a Központi Sportiskola ifjúsági együttese jelentette. A Budapesti Volán az 1952-ben, 1953-ban született játékosokból álló komplett ifjúsági együttest átvette, és versenyeztette a későbbiekben a magyar élvonalban. Budapesten a Millenárison és a Kisstadionban edzhettek és játszhattak mérkőzéseket az együttesek, egyedül az Újpestnek volt saját pályája.
Először 1976-ban vetődött fel az ötlet, hogy érdemes lenne egy közeli vidéki városba költöztetni a szakosztályt. Ebben az időben a székesfehérvári hűtőház jelezte, hogy szabad kapacitását egy jégpálya üzemeltetésére is tudná fordítani, így elkezdődött a beruházás. A Budapesti Volán 1977-ben Székesfehérvári Volánként folytatta szereplését. A fővárosi klub akkori elnöke, az Aranycsapat legendás kapusa, Grosics Gyula az aktív játékot gerincsérülése miatt mindössze 23 évesen befejező idősebb Ocskay Gábort kérte meg, hogy építse fel Székesfehérváron a szakosztályt, toborozzon gyerekeket, teremtse meg az alapokat ahhoz, hogy a városban sokáig jól, sikeresen működjön a hokicsapat. A fehérvári műjégpályát 1977 november 6-án avatták fel.
A Székesfehérvári Volánban olyan klasszisok szerepeltek a kezdeti években, mint Kovalcsik Péter, Tasnádi László, Németh György. Aztán 1980-ban megszűnt a BVSC jégkorong-szakosztálya, és további remek játékosokkal erősödtek a kék-fehérek. Balogh Imre, Szajlai Péter, Palla Antal, Kiss Tibor és Terjék István is rengeteget tett azért, hogy egyre vérmesebb reményei legyenek a klubnak. A sporttörténelmi pillanatra 1981-ig kellett várni. A háromcsapatos magyar bajnokságot a Volán nyerte a két fővárosi rivális, az Újpest és a Ferencváros előtt, ezzel lett a sportág első vidéki aranyérmese.
A legendás generáció és az áttörés
Idősebb Ocskay Gábor a szakosztály minden ügyes-bajos dolgát intézte, árgus szemmel leste a tehetséges gyerekeket. Fia, Gábor korosztálya rendkívül ígéretesnek tűnt. Palkovics Krisztián, Zalavári Miklós, Balajthy Viktor, vagy éppen Horváth Balázs szép jövő előtt állt. A kilencvenes évek elején, az ifjúsági bajnokságban ádáz harcot vívott a fehérvári együttes a szintén kimagasló korosztályt felvonultató Dunaferrel. Ennek a fehérvári generációnak a tagjai már tinédzserként bemutatkoztak a felnőttek között. Idősebb Ocskay Gábor úgy érezte, hogy a korábbi Szovjetúnióból még játékosként Magyarországra érkező Borisz Puskarjov tudná megadni az ifjaknak azt az utolsó lökést, amely ahhoz kell, hogy valóban meghatározó játékosokká váljanak.
Az akkor már Alba Volán néven futó együttes - soraiban Ocskayval, Palkoviccsal, vagy éppen a Székelyföldről érkező kontingenssel, Fekete Alberttel, Csibi Józseffel, Rajz Tamással, Lukács Gergellyel a soraiban - az 1993-as Magyar Kupában alkotott először maradandót, amikor a székesfehérvári döntőben a Ferencvárost sikerült legyőzni. Az 1998-1999-es évad meghozta a várva várt áttörést. A Volán 1981-es bajnokcsapatának tagja, Kiss Tibor immár edzőként állt a csapat élén. Az Ocskay, Palkovics fémjelezte fehérvári mag mellett olyan remek válogatott játékosokra is számíthatott, mint Kangyal Balázs, Horváth Csaba, Ancsin László, vagy éppen Sándor Szilárd. A kaput az orosz Alekszej Marin védte a fiatal Budai Krisztiánnal váltásban, Anatolij Lvov pedig az ellenfél kapusait riogatta.
Az aranyéremért a Dunaferrel vívott óriási csatát a Volán. A 2014-ben tragikusan fiatalon elhunyt Rajz Attila a döntő első mérkőzésén súlyos sérülést szenvedett, leszakadt a lépe. Onnantól a társak érte is küzdöttek. A finálé hatodik, dunaújvárosi összecsapása hosszabbításba torkollott. Rengeteg fehérvári drukkernek emlékezetes pillanat, ahogy Kangyal Balázs a ráadás elején a kapu elé korcsolyázik, ahol a kapott koronggal kicselezi Pavol Mihonyikot, a Dunaferr kapusát, és a hálóba csúsztat, majd a vendégszurkolók előtt a plexinek ugrik.
Nemzetközi színtéren: Interliga és EBEL/ICE HL
A magyar jégkorong köszönhetően az 1975-ös, 1976-os generációnak egyre jobb eredményeket ért el a kilencvenes évek végén, itthon azonban továbbra is belterjes volt a bajnokság, amely lényegében ebben az időszakban már a Volán és a Dunaferr versenyfutására szűkült. Pontosan ez a két együttes érezte úgy, hogy ki kell törnie a fejlődéshez és mindkét alakulat 1999-ben csatlakozott az akkor még osztrák, szlovén és magyar együtteseket tömörítő Interligához, amely párhuzamosan futott a hazai küzdelmekkel. Az első év után az osztrákok kiszálltak, a következő években szerepeltek a ligában horvát és lengyel, sőt még szerb együttesek is. A liga nyolc éves fennállása során a Volán kétszer, 2003-ban és 2007-ben diadalmaskodott.
| Év | Eredmény |
|---|---|
| 2003 | Győztes |
| 2007 | Győztes |
Ekkor már szemmel látható volt az állandó fejlődés, amelyhez olyan szakemberek tudása is kellett, mint a szlovák Jan Jasko, akivel 2001-ben a harmadik bajnoki címét szerezte meg az egyesület. A korábbi kiváló játékos a magyar válogatott szövetségi kapitánya lett, amellyel a 2002-es székesfehérvári, dunaújvárosi közös rendezésű Divízió I-es világbajnokságon majdnem az A-csoportba jutott, Dánia mögött a második helyen zárt. Ugyancsak nagy hatással volt a fehérvári jégkorongra, és az egész sportágra a kanadai-olasz Pat Cortina, aki 2004-től két és fél évet dolgozott a Volánnál, három bajnoki címet, egy Magyar Kupát és egy Interligát nyert vele a csapat, majd a fehérvári és dunaújvárosi nevelésű jégkorongozókra épülő magyar válogatottat 2008-ban Szapporóban az A-csoportba vezette.
Székesfehérvár 2005 és 2007 között háromszor is otthont adott a Kontinentális-kupa négyes döntőjének. Az első évben az észak-amerikai profi jégkorong-bajnokságban kialakult bérvita miatt olyan világsztárok szerepeltek itt, mint az orosz Pavel Dacjuk és Maxi Afinogenov, vagy éppen a szlovák Michal Handzus.
Hazai porondon, és a szlovén együttesek távozásával 2007-re lényegében az Interligában is elfogytak a komoly riválisai a Volánnak és választás elé érkezett a szakosztályt irányító idősebb Ocskay Gábor és az Alba Volán SC akkori elnöke, Tóth István. Az anyagi nehézségek ellenére a menedzsment úgy döntött, előre menekül, és kéri felvételét az osztrák bázisú Erste Bank Eishockey Ligába, azaz az EBEL-be, mert félő volt, ha marad itthon az együttes, a középszerű küzdelmek egy idő után nem lesznek elég érdekesek a nézők számára. Hosszas tárgyalások után 2007 tavaszán az Alba Volán felvételt nyert a sógorok által irányított bajnokságba, s mint később kiderült, ez meghatározta a fehérvári, és a magyar jégkorong sorsát is.
Ifjabb Ocskay Gábor öröksége
Talán senki nem érdemelte volna meg jobban, hogy a legjobbak között szerepeljen ifjabb Ocskay Gábornál, a Volán saját nevelésű játékosánál, korábbi csapatkapitányánál, klubcsapata és a válogatott vezérénél. Kiscsicsó elhivatottsága, alázata, akarata és persze képességei okán rengeteg fiatalnak volt a példaképe. 2004-ben viszont szívproblémái miatt majdnem abba kellett hagynia az aktív sportolást. Végül állandó orvosi felügyelet mellett visszatérhetett a jégre, és 2009 március 25-ig nem is volt problémája. Hosszú, fárasztó klubévad után, és a válogatott programja előtt azonban aznap éjszaka rosszul lett és elhunyt. A fehérvári közgyűlés egyhangúlag szavazta meg, hogy a Raktár utcai pályát Ifjabb Ocskay Gábor Jégcsarnoknak kereszteljék át, az ikonikus 19-es mezben azóta senki nem játszhat a Volánban és a magyar válogatottban, és száma örök mementóként ott szerepel a csapat - jelenleg Hydro Fehérvár AV19 - nevében.
A Hydro Fehérvár AV19 napjainkban: Folyamatos fejlődés és célok
Az elmúlt bő egy évtizedben a Fehérvár AV19 az EBEL, újabb nevén ICE HL meghatározó tagja lett, amely az előző évadban bajnoki döntőt játszott. Ennek köszönhetően pedig a nyáron története során a Bajnokok Ligájában is elindulhatott, ahol a csoportkör hat mérkőzéséből kettőt megnyert. Az elmúlt években is bebizonyosodott, hogy érdemes a saját utánpótlásra is alapozni, hiszen a meghatározó, rutinos magyar válogatott és remek képességű légiósok mellett sok akadémista bemutatkozhatott, és meg is ragadt az első csapat keretében. Ez annak is köszönhető, hogy immár 2006 óta zajlik a Titánok-program, az akadémia - amely sportakadémiai rendszer módszertani központja lett 2021-ben - a legtehetségesebb fiataloknak biztosít lényegében hidat, átmenetet az utánpótlás-korosztályokból a felnőtt mezőnybe.
Hároméves névadói szerződést kötött a fehérvári jégkorongklub, így ebben az időszakban SAPA Fehérvár AV19 néven szerepelt. Bemutatkozott egyúttal a csapat négy új szerzeménye: Oscar Ackelström svéd csatár, Juha Alen finn védő, Tomi Satosaari finn kapus és a HC Csíkszeredától igazolt Mihály Árpád. Tokaji Viktor csapatkapitány elárulta, hogy a nyolcba kerülés a cél az osztrák bajnokságban, ugyanis az már rájátszást érne, ellentétben az eddig elért 10. és 9. hellyel. Hozzátette, amennyiben nagy bravúrral az osztrák ligában elődöntőbe jutnának, akkor a magyar bajnokságban nem tudnak elindulni.
A Fehérvár AV19 válogatott jégkorongozójától még január elején vettek mintát a Magyar Antidopping Csoport szakemberei, és abból az derült ki, tiltott szert fogyasztott. „A Nemzeti Doppingellenes Szervezet (HUNADO) Doppingbizottsága határozata ma emelkedett jogerőre. - A doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet értelmében az eltiltás hatálya 2017. augusztus 15. napján szűnik meg, sportszervezeti, illetve szövetségi edzéseken pedig 2017. június 15. - A klubhoz közel állók számára az is tudott, hogy marihuánafogyasztással bukott le. A marihuána elsősorban nem teljesítményfokozó szer, hanem a szakértők szerint fájdalom- és gyulladáscsillapító hatással bír, ezért a regenerálódás elősegítésére használhatják a sportolók. Azonban tiltott szernek minősül, és rajta van a nemzetközi doppinglistán.”
A székesfehérvári klub szerdai bejelentése szerint a 29 éves támadó, Sebők Balázs legutóbb 2009-ben szerepelt Magyarországon, mivel a MAC Budapesttől 14 éves korában Finnországba került, ahol az előző idény végéig játszott, majd a legutóbbi szezonban a német élvonalbeli Iserlohn játékosa volt. "Nem titok, hogy mindig is terveztem egyszer Székesfehérváron jégkorongozni, csupán idő kérdése volt, hogy ez mikor jön el. Konkrétan viszont az utóbbi két-három évben kezdett el megfogalmazódni a gondolat, mert nagyon szerettem volna már itthon játszani, illetve kifejezetten imponált az az út, amit a Hydro Fehérvár AV19 bejárt az utóbbi években" - mondta a klubhonlapon Sebők. Kiemelte, örül, hogy egy olyan együtteshez térhet haza, aminek teljes mértékben reális célkitűzés lehet, hogy bajnoki címekért küzdhessen, így nemcsak a civil, de a szakmai háttér miatt is nagyon boldog, hogy Székesfehérváron kezdheti meg magyarországi profi karrierjét.
Emlékezetes személyiségek
80 éves korában meghalt dr. Bikár Péter, korábbi válogatott jégkorongozó, a magyar hokisport egyik fontos alakja. Halálhíréről a Fehérvár AV19 oldala számolt be. Bikár Péter neve nemcsak játékosként, hanem később orvosként és edzőként is összeforrt a magyar jégkoronggal. Hosszú és eredményes pályafutás állt mögötte. Bikár Péter 1961-ben mutatkozott be az ob I-ben. Pályafutása során több meghatározó klubban is játszott: szerepelt a BVSC-ben, a Ferencvárosban és a Székesfehérvári Volánban is. Már fiatalon a magyar jégkorong egyik ismert és elismert játékosa lett, aki hosszú éveken át meghatározó szerepet töltött be a sportágban. A csatár ötszörös magyar bajnok és négyszeres kupagyőztes volt. A magyar válogatott mezét 92 alkalommal ölthette magára. Ez önmagában is jelzi, milyen fontos szereplője volt a magyar jégkorong történetének. Teljesítménye és kitartása miatt sokan példaként tekintettek rá.
Bikár Péter tagja volt annak a magyar válogatottnak, amely 1964-ben részt vett az innsbrucki téli olimpián. Játékosként kilenc világbajnokságon is szerepelt. Később sem szakadt el a válogatottól: a nyolcvanas években orvosként és edzőként is ott volt a nemzeti csapat stábjában a világbajnokságokon. Bikár Péter 2014 óta tagja volt a Magyar Jégkorong Hírességek Csarnokának. Ez az elismerés méltó helyre emelte őt a sportág történetében.
tags: #fehervar #jegkorong #nevuk
