A fejelés szabályai és a labdarúgás átfogó játékszabályai
A labdarúgás az egyik legnépszerűbb sportág világszerte, amelynek szabályai folyamatosan fejlődnek a játék tisztasága, a játékosok biztonsága és a mérkőzések dinamikájának megőrzése érdekében. Az utóbbi időszakban kiemelt figyelmet kapott a fejelés kérdése, annak lehetséges egészségkárosító hatásai miatt.
A fejelés és az agykárosodás kockázata
Európában egyedülálló lépésre szánták el magukat a skótok; a helyi labdarúgó-szövetség betiltotta a fejelést annak egészségkárosító hatása miatt az U12-es és fiatalabb korosztályok edzésein. Egy októberben ismertetett, a Glasgow-i Egyetem által 30 ezer alanyon végzett kutatás lesújtó eredményeket közöl a labdarúgókra vonatkozóan: három és félszer nagyobb esélyük van arra, hogy agykárosodás okozza a halálukat, mint a hétköznapi emberek esetében. Az Egyesült Államokban már 2015-ben bejelentették, hogy betiltják a 10 éves korosztálytól lefelé a fejesek gyakorlását és alkalmazását a mérkőzéseken.
Most a skótok léptek: konkrét dátum még nincs, de hamarosan az U12-es és fiatalabb korosztályok tagjai az edzéseken nem fejelhetnek. „Néhány európai szövetségben napirenden van 12 éves kor alatti játékosok esetében a fejelési technikák edzésen való gyakorlásának tiltása. Az Egyesült Államokban és Skóciában ezt már meg is tiltották.” Ennek megelőzésben játszott szerepe meglehetősen kérdéses, mivel a valódi fejsérüléseket nem edzésen, hanem mérkőzésen szenvedik el a játékosok, hiszen a labda nagy sebességgel akkor csapódik a fejhez. „Úgy hallottam, azért meglehetősen gyerekcipőben járnak még ezek a vizsgálatok - vélekedett dr. Dreissiger Imre, az MTK Budapest vezető sportorvosa. - Az utánpótlásban eltöltött harminc évem során egyszer sem fordult elő olyasmi, hogy a gyerekek azért panaszkodtak volna, mert szimplán belefejeltek a labdába. Olyan sokszor történt, hogy ketten összefejeltek vagy valaki rosszul esett és súlyosan beütötte a fejét, de hogy önmagában csak a fejelés agyrázkódást okozzon, ilyennel még nem találkoztam. Ettől függetlenül elképzelhetőnek tartom, ha mondjuk közvetlenül a mérkőzés után megvizsgálnánk a gyerekek agyi funkcióit, akkor minimális agykárosodást tapasztalnánk.”
A sportorvos hozzáfűzte, a fejelés olyannyira a szerves részét képezi a játéknak, hogy anélkül a futballt még a „bizonyítékok” fényében is nehéz lenne elképzelni. „Úgy veszem észre, a fej védelme egyre fontosabb kérdés a modern labdarúgásban. Ha a Skót Labdarúgó-szövetség megtette ezt a lépést, akkor bizony valóban nagy lehet a kockázata a fejelésnek, hiszen gondoljunk csak bele: a hagyományos, brit stílusú foci köztudottan erre épül, tehát gyakorlatilag magukat gyengítik a döntéssel.” Hazánkban egy ilyen szabály kevésbé lenne nagy horderejű, mert 12 éves korig nem is nagyon szeretnek fejelni a gyerekek. Unikumnak számít, ha valaki ennyi idősen már tudatosan keresi fejjel a labdát. A Mészöly Focisuliban éppen ezért nem is tartanak már fejelőgyakorlatokat, inkább játékos formában próbáljuk megtanítani a fejjátékot a gyerekeknek. Náluk az is bevett szokás, hogy az egyes korosztályok különböző súlyú labdával játszanak az edzésen - ezt egyébként mint szabálymódosítást is el tudom képzelni a jövőben, a mai labdák amúgy is könnyebbek, mint a kétezres évek előttiek. Illetve olyat is hallottam már, hogy a tizenhatoson kívüli fejelést fogják betiltani.
Fejsérülések kezelése a mérkőzéseken - UEFA/MLSZ protokoll
Az MLSZ közzétette az UEFA utasítását a fejsérülésekkel kapcsolatban:
- Ezúton szeretnénk tájékoztatni, hogy az UEFA Végrehajtó Bizottsága a 2014. szeptember 18-i nyoni ülésen döntést hozott egy új eljárás minden UEFA versenyre kiterjedő, azonnali hatállyal történő bevezetésére, melyet a Magyar Labdarúgó Szövetség is bevezet versenyeire. A játékvezetőkre vonatkozó eljárást a pályán előforduló fejsérülések és a potenciális agyrázkódásos esetek kezelésére dolgozták ki az UEFA Orvosi Bizottságának ajánlása alapján. Feltételezhető agyrázkódás esetén a játékvezető, az IFAB a Labdarúgás Játékszabályai 5. szabályának megfelelően, megállítja a játékot, hogy a csapat orvosa megvizsgálhassa a sérült játékost. Elvben ez nem vesz három percnél több időt igénybe, kivéve, ha a játékos pályán történő ellátása vagy az azonnali kórházba szállításhoz elengedhetetlen mozdulatlan állapotban való rögzítése (pl.: gerincsérülés esetén) ezt szükségessé teszi.
- Minden olyan játékos, akinek fejsérülése a potenciális agyrázkódás veszélye miatt vizsgálandó, csakis a vizsgálatot követően, a csapatorvos külön engedélyével engedhető vissza a játékba. (Azon bajnokságokban, ahol nem kötelező a csapatorvos jelenléte a kispadon, ott a csapat felelős vezetőjével való konzultáció után engedheti vissza a játékvezető a fejsérülést szenvedett játékost.)
A labdarúgás játékszabályai egyértelműen előírják, hogy a játékvezető csak játékos súlyos sérülése esetén állíthatja meg a játékot, továbbá azt is, hogy a játékost a játéktéren nem lehet ápolni. A mérkőzéseken gyakori jelenség, hogy a játékosok önként rúgják ki a labdát, hogy a sérült ápolása elvégezhető legyen. Ez az alapvetően sportszerű megnyilvánulás sajnos komoly félreértésekhez vezethet. Éppen ezért a játékvezetőktől kértük, hogy ne bátorítsák a játékosokat a labda játékon kívül helyezésére.
Új szabálymódosítások a magyar labdarúgásban
Július 21-én hozta nyilvánosságra a Magyar Labdarúgó-Szövetség a honlapján, hogy milyen szabályváltozásokra kell számítani a honi labdarúgásban a 2025/26-os idényben. Ezeket a szabályváltozásokat az első három osztályban már alkalmazzák, és az augusztus végén, szeptember elején elrajtoló vármegyei osztályokban is érvénybe fognak lépni. A felkészítési programban helyet kapott a FIFA által előírt fizikai teszt, a szabályismereti és VAR-protokoll felmérés. Az edzőtábor fontos eleme volt a mentális felkészítés is. A résztvevők gyakorlati tanácsokat kaptak arra, hogyan tudják mentális teljesítményüket optimalizálni a mérkőzések során. Kiemelt hangsúlyt kaptak a játék tisztaságát és a játékosok testi épségét veszélyeztető szabálytalanságok, valamint ismertették az új idényben életbe lépő új szabályokat.
Mi az a les? | Gyorstalpaló | Unibet
Játékvezető és játékosok közötti kommunikáció
Az egyik új szabály a játékvezető és a játékosok viszonyát szabályozza. „Az UEFA a 2024-es Európa-bajnokságon szerzett kedvező tapasztalatok után Magyarországon is minden bajnoki osztályban bevezeti azt a protokollt, amely szerint csak a csapatkapitány kommunikálhat a játékvezetővel vitás szituációkban - mindezt kulturált, tiszteletteljes hangnemben. A szabály célja a felesleges reklamációk, a játékvezető körül kialakuló nyomásgyakorlás megszüntetése, valamint a mérkőzésvezetés zavartalanságának biztosítása - áll az MLSZ közleményében.”
Arról, hogy alapvetően milyen célt szolgál az új szabály - amelyet az UEFA és az IFAB irányelvei alapján hoztak meg -, Hanacsek Attila, az MLSZ Játékvezetői Bizottságának az elnöke nyilatkozott. „Különösen az amatőr bajnokságokban várunk jelentős előrelépést ettől az új irányelvtől - fogalmazott Hanacsek Attila. - Bár a tisztelet és a sportszerűség a labdarúgás alapértékei, a gyakorlatban a játékvezetők és a mérkőzés hivatalos személyei sokszor szembesülnek verbális vagy fizikai agresszióval, amikor döntést hoznak. Szélsőséges esetekben a játékosok a játékvezetőre rontanak, körbeveszik őt, vagy tömegjelenetet idéznek elő - ez nemcsak a játékvezető iránti tisztelet hiányát tükrözi, hanem ártalmas a labdarúgás arculatára nézve, félelmet kelthet és kiábrándító lehet mind a játékosok, mind a nézők számára.”
Az új irányelv célja tehát ennek megelőzése. A csapatkapitány felelőssége kiterjed arra is, hogy csapattársai ne közelítsék meg a játékvezetőt, és ne akadályozzák annak kommunikációját. Amennyiben a kapus viseli a kapitányi karszalagot, a csapatnak előre ki kell jelölnie egy mezőnyjátékost, aki ilyen esetekben a játékvezetővel szóba állhat. „Ez nem tiltás, hanem szemléletváltás. Szeretnénk visszaállítani a párbeszéd és a kölcsönös tisztelet kultúráját a pályán. Ha a kapitány vagy bármely más játékos megsérti ezt az elvet, figyelmeztetésben kell részesülnie - hangsúlyozta Hanacsek Attila.” Az MLSZ közleménye megjegyzi, hogy ez az új szemlélet nemcsak a játékvezetők védelmét szolgálja, hanem a mérkőzések hangulatának javítását is. A játékvezető és a csapatkapitány közötti szorosabb együttműködés, összhang segíthet a sportszerűség és a tisztelet légkörének megteremtésében, ami a játék egészére is pozitív hatást gyakorolhat.
A kapus 8 másodperces szabálya és egyéb módosítások
A másik fontos szabálymódosítást a játék gyorsítása érdekében hozták meg. A mérkőzés tempójának növelése érdekében ugyanis új időkorlátot vezettek be a kapusok számára: ezentúl legfeljebb nyolc másodpercük van arra, hogy a kézzel birtokolt labdát játékba hozzák. A számlálás akkor kezdődik, amikor a kapus zavaró ellenfél nélkül teljes kontrollt szerez a labda felett. A kapusok támogatása érdekében a játékvezető az utolsó öt másodpercet kézfeltartással, valamint jól hallható visszaszámlálással is jelzi, hogy ezzel segítse a szabály pontos betartását. Márpedig ilyenkor érdemes megszabadulni a labdától, amennyiben ugyanis a kapus a nyolc másodperc letelte előtt már megkezdte a labda játékba hozatalát - például dobással vagy rúgással -, akkor nem követ el szabálytalanságot. A szabály megszegéséért fokozatos szankciók alkalmazhatók: első esetben szögletrúgás, második alkalommal szögletrúgás és szóbeli figyelmeztetés, harmadik esetben pedig sárga lap jár. Ha az ellenfél akadályozza a kapust a játék újraindításában, közvetett szabadrúgás jár a kapus csapatának.
Fontos szabálymódosítás, hogy kapus által dobott labda esetén a leshelyzet megítéléséhez az utolsó kontaktust kell figyelembe venni - vagyis nem a dobás pillanata, hanem az utolsó érintés momentuma lesz meghatározó a les megítélésénél.
Eljárások egyértelműsítése különleges szituációkra
Az IFAB a 9. szabály (A labda játékban és játékon kívül) kapcsán egyértelműsítette, hogy amennyiben egy csapatvezető, csere-, lecserélt, kiállított játékos vagy ideiglenesen a játéktéren kívül tartózkodó játékos érinti a játékteret éppen elhagyó labdát, és a beavatkozás nem volt szándékos vagy sportszerűtlen, a játékot közvetett szabadrúgással kell folytatni, fegyelmezési szankció kiszabása nélkül. Ez a szabály a véletlen érintések kezelését teszi világossá, kiemelve, hogy a nem szándékos cselekedetek esetén nincs helye a korábbi közvetlen vagy akár büntetőrúgással való büntetésnek, ugyanakkor a játék folyamatosságát biztosítani kell a megfelelő újraindítással. A labdaejtés eljárása is pontosításra került (8. szabály). Ha a játék megszakítása a büntetőterületen belül történt, akkor a labda a kapushoz kerül vissza. Ha a megszakítás a büntetőterületen kívül történt, a játékot annak a játékosnak a javára kell újraindítani, aki birtokolta vagy várhatóan birtokolta volna a labdát. Ha ez nem egyértelmű, akkor a labdát utoljára érintő csapat kapja a labdaejtést.
A ritkán előforduló, ám vitás szituációk egyike a büntetőrúgás közben történő kettős érintés. Az IFAB rendelkezései alapján, ha a rúgó játékos véletlenül mindkét lábával érinti a labdát - például megcsúszik -, és a rúgás sikeres, a büntetőt meg kell ismételni. Sikertelen rúgás esetén közvetett szabadrúgás következik. Tizenegyespárbajban az ilyen kísérletet kihagyottnak kell tekinteni, de ha gól született, akkor a rúgást természetesen ebben az esetben is meg kell ismételni.
A labdarúgópálya és a labda specifikációi
A labdarúgópálya, a játéktér hossza 100-110 méter, szélessége 64-75 méter. A büntetőterület az alapvonallal párhuzamos vonalának 16,5 méterre kell lennie az alap- és a gólvonaltól, a büntetőpontnak pedig 11 méterre. A kezdőkör sugara 9,15 méter, miként a büntetőterület előtti félkörnek. A kapu 7,32 méter hosszú, magassága pedig 2,44 méter. A szögletzászlók kötelezően a pálya tartozékai, azok magassága 1,5 méter. A szögletek negyedkörének átmérője kereken 1 méter.
A labda kerülete 68-70 cm, a nyomása 0,6-1,1 atmoszféra, súlya pedig 410-450 gramm. Minden nemzetközi hivatalos mérkőzést csak a FIFA által jóváhagyott színű labdával lehet játszani.
Játékosok, cserék és a mérkőzés menete
Egy csapatban maximum 11 labdarúgó, egy kapus és tíz mezőnyjátékos lehet egyszerre a pályán, ugyanakkor hét játékosnál kevesebb egyik csapatban sem lehet a játéktéren. Ha sérülések vagy kiállítások miatt az egyik csapatból öt játékos hiányzik, a találkozót le kell fújni. A szakvezetőknek lehetőségük van a változtatásra. A csapatoknak különböző színű szerelést kell viselniük.
Cserejátékosok és repülőcserék
A cserejátékosok maximális száma 9. A "repülőcserék" korlátlan mennyiségben hajthatók végre egy-egy mérkőzésen. A csere akkor van végrehajtva, amikor a cserejátékos belép a játéktérre. Bármely játékos helyet cserélhet a kapussal, ha a cserére annak megtörténte előtt a játékvezető engedélyt adott, és ha a cserét akkor hajtják végre, amikor áll a játék. E pont megsértéséért nem kell a játékot megállítani. A vétkes játékosokat akkor kell figyelmeztetni (sárga kártya), amikor áll a játék. Ha a "repülőcsere" folyamán a cserejátékos olyankor lép pályára, amikor a lecserélt játékos még nem hagyta el teljesen a játékteret, akkor a játékvezető(k) állítsa meg a játékot. Ha a játék valamilyen okból kifolyólag - időjárás, közönség magatartása, stb. - ideiglenesen szünetel, majd amikor a játékvezető folytatni akarja a mérkőzést, az egyik csapat nem jelenik meg a játéktéren. Ha az egyik csapat levonul a játéktérről pl. azért, mert nem értenek egyet a játékvezető ítéletével; a játékvezetőnek fel kell hívnia a csapatkapitány figyelmét, hogy 5 percig vár a csapat visszatérésére.
Fontos megjegyezni, hogy az utánpótlás korosztályokban, például fiúknál 6-6, lányoknál 7-7 játékossal játszanak, és a stoplis használata nem megengedett.
Játékidő
A játékidő kétszer 45 perc, a félidők végén valamennyi hosszabbítás lehetséges, ennek hosszát a játékvezető határozza meg. Az egyenes kieséses szakaszban döntetlen állásnál folytatódik a meccs kétszer 15 perces hosszabbítással. A játék kezdete és újraindítása - a kezdőrúgás előtt A mérkőzés előtt a térfélválasztás és a kezdőrúgás jogát pénzfeldobással kell kisorsolni. A labda játékban van, ha a labda teljes terjedelmével nem hagyta el a kapuvonalat vagy az oldalvonalat.
A játékvezetők szerepe és feladatai
A mérkőzéseken egy játékvezető, két asszisztens, valamint egy tartalékbíró működik közre. A játékvezető „őrködik” a szabályok betartásán, ha kell, a játék folyamatossága érdekében alkalmazza az előnyszabályt. Amennyiben szükséges, megszakítja a játékot - például komolyabb sérülés esetén - vagy akár félbeszakíthatja a mérkőzést a játékosok, vagy a közönség botrányos magatartása, vagy a rossz idő miatt. A játékvezető sárga lappal figyelmezteti a sportszerűtlen játékosokat, súlyosabb szabálytalanság, vagy az eredményességét befolyásoló (például: gólhelyzetben történő szabálysértés) esetén pedig piros lapot mutat fel a vétkesnek, akinek ez után el kell hagynia a játékteret, és be kell mennie az öltözőbe. A játékvezető a játéktér tartozéka, vagyis a róla pattanó labda olyan, mintha például kapufáról pattanna.
A játékvezető munkáját két asszisztens segíti az oldalvonal mellett, térfelenként egy-egy. A „zászlósok” feladatai: bedobások, kirúgások, szögletek, lesek, gólok, illetve szabálytalanságok jelzése. Az asszisztensek nem hoznak ítéletet, csak javasolhatnak. A tartalék játékvezető feladata a cserék lebonyolítása, a hosszabbítás időtartamának bemutatása. Műhibáról akkor beszélünk, ha a bíró nem az érvényes játékszabályokban előírt ítéletet, döntést hozza meg. A játékvezetői műhiba miatt csak akkor lehet óvni, ha a spori a szabályokat egyértelműen megsértette.
A játék menete - Gól, Les, Büntető
Gól
A gól érvényes, ha a labda teljes terjedelmével áthalad a kapuvonalon a kapufák és a keresztléc között határolt területen.
Les
Lesről akkor beszélünk, ha a támadó olyan helyzetben van, hogy játékba avatkozhat, és az átadás pillanatában közelebb van az ellenfél alapvonalához mint a labda és az utolsó védő. Ha a saját térfélről indul a csatár az átadás pillanatában, akkor a lesszabály nem érvényesül. Nincs les akkor sem, ha a támadó egy vonalban van a labdával, ha egy vonalban van az utolsó védőjátékossal. Kirúgás, bedobás, szögletrúgás és játékvezetői labda esetében sincs les.
Büntetőrúgás
A büntetőt rugó játékos a kaputól 11 méterrel felfestett pontra helyezi a labdát. Régen egyből lőnie kellett, nem állhatott meg a nekifutásban, manapság nincs érvényben ez a tilalom. A kapusnak a gólvonalon kell állnia a labda elrúgásának pillanatáig, lába nem mozdulhat el előrefelé, de a gólvonalon mozoghat.
Tizenegyespárbaj
A büntetőrúgások célja, hogy eldöntsék a győztes kilétét azokban a helyzetekben, ahol a versenyszabályzat előírja, hogy döntetlen esetén is győztest kell hirdetni. A játékvezető kijelöli azt a kaput, amelyre a rúgásokat végrehajtják, majd pénzfeldobással sorsolja ki, melyik csapat kezd. Minden csapat három rúgást végez el, három különböző játékos hajtja végre őket, felváltva. Ha az egyik csapat több gólt szerez, mint amennyit a másik csapat a hátralévő rúgásaival elérhetne, a rúgásokat leállítják. Ha mindkét csapat elvégezte a három rúgását és azonos számú gólt szerzett, vagy egyik sem szerzett gólt, a rúgások addig folytatódnak, amíg az egyik csapat egy góllal többet nem szerez, mint a másik, azonos számú további rúgással. Azon játékosok, akiket kiállítottak, nem vehetnek részt a rúgásokban. Bármely jogosult játékos helyet cserélhet a kapussal. Ha a kapus megsérül a tizenegyesrúgások során és emiatt nem tud kapusként folytatni, helyettesíthető egy cserejátékossal. A rúgást végző játékoson és a két kapuson kívül minden játékosnak a rúgások helyével ellentétes térfélen kell tartózkodnia.
Szabálysértések és fegyelmi intézkedések
Közvetlen szabadrúgás
Közvetlen szabadrúgás jár az ellenfél csapatának, ha egy játékos gondatlanul, vakmerően vagy túlzott erővel elköveti a következő szabálytalanságok bármelyikét: ellenfél megrúgása vagy megkísérlése, ellenfél felrúgása, ellenfélre ugrás, ellenfél megtámadása, ellenfél lökdösése vagy tartása, szándékos kézilabda (kivéve a kapus saját büntetőterületén belül). Ha ezeket a szabálytalanságokat a büntetőterületen belül követik el, tizenegyesrúgás jár.
Közvetett szabadrúgás
Közvetett szabadrúgás jár, ha egy játékos: veszélyesen játszik, szándékosan akadályozza az ellenfelet, megakadályozza a kapust a labda játékba hozásában, vagy a kapus elköveti az alábbi szabálytalanságok valamelyikét: hat másodpercnél tovább tartja a labdát, kézzel érinti a labdát, miután egy csapattárs szándékosan passzolta neki, kézzel érinti a labdát ismét, miután játékba hozta.
Fegyelmi intézkedések
A fegyelmi intézkedések sárga lappal (figyelmeztetés), 5 perces kiállítással vagy piros lappal (végleges kiállítás) járhatnak.
- Sárga lapos szabálytalanságok: Sportszerűtlen viselkedés, szándékos kézilabda (gólhelyzet megakadályozása nélkül), reklamálás szóval vagy tettel, a szabályok ismételt megsértése, a szabadrúgásoknál, szögleteknél vagy bedobásoknál előírt távolság be nem tartása, belépés vagy visszalépés a pályára a játékvezető engedélye nélkül, belépés a pályára "repülőcsere" során, mielőtt a lecserélt játékos teljesen elhagyta volna a pályát.
- Végleges kiállítást (piros lapot) eredményező szabálytalanságok: Ha a játékos erőszakos szabálytalanságot követ el (szándékosan megrúgja vagy megkísérli az ellenfelet, hátulról felrúgja a támadót, lerántja a kapu felé törő támadót). Ha a játékos súlyos sportszerűtlen viselkedésben bűnös (szándékosan megüti vagy megkísérli az ellenfelet, leköpi az ellenfelet, durva vagy sértő nyelvezetet használ, durván megsérti a játékvezetőt, megfogja a karját vagy a vállát, a labdát játékon kívülről ellenfélre vagy csapattársra rúgja, vagy szándékosan eldobja).
A játék újraindítási módjai
Bedobás
A labda játékba hozatalának módja az oldalvonalról egyféle módon történhet: bedobással. A labdát a dobó játékosnak a játékterület felé fordulva, mindkét lábával az oldalvonalon vagy azon kívül állva, mindkét kezével a feje mögül és fölül kell a pályára juttatnia. Közvetlenül bedobásból nem születhet gól. A bedobó játékos nem érintheti újra a labdát, mielőtt azt egy másik játékos érintette volna. A labda abban a pillanatban játékban van, amint a játéktérre jut.
Kirúgás
A kirúgás a játék újraindításának egyik módja. Közvetlenül kirúgásból nem lehet gólt szerezni. A kapusnak a büntetőterületen belülről kell kidobnia vagy kirúgnia a labdát. Az ellenfeleknek a labda játékba hozásáig a büntetőterületen kívül kell tartózkodniuk. A labda abban a pillanatban játékban van, amikor elhagyja a büntetőterületet. Ugyancsak meg kell ismételni a kidobást, ha valamelyik játékos azelőtt ér labdához, mielőtt az elhagyta volna a büntetőterületet. Ha a kapus a kidobás után ismét érinti a labdát, mielőtt azt egy másik játékos érintette, közvetett szabadrúgást kell ítélni az ellenfél javára arról a helyről ahol a szabálysértés történt.
Szögletrúgás
A szögletrúgás a játék újraindításának egyik módja, és közvetlenül lehet belőle gólt szerezni. A labdát a gólvonal és az oldalvonal metszéspontjában lévő negyedkörbe kell helyezni. A védő játékosoknak legalább 3 méter távolságra kell lenniük, amíg a labda játékban nem lesz. A támadó csapat végezheti el a rúgást, és a rúgó játékos nem érintheti újra a labdát, mielőtt azt egy másik játékos érintette volna.
tags: #fejelgetni #szabalyos #labdarugas #szabalyok
