Művészeti lexikon és a modern szemléletmód
A Művészeti lexikon a maga nemében hiánypótló mű, amely kereken 30 éve nem jelent meg Magyarországon. Ennek a három évtizednek a hiányát pótolja az új, egyetemes és általános MŰVÉSZETI LEXIKON, amely 4 kötetben 5 világrész művészetének történetét foglalja össze az őskortól napjainkig. Ez az első - és egyben egyetlen - lexikon, amely a régi magyar mesterek (pl. a Bártfai madonna mestere) művészetét is tárgyalja, s az első olyan magyar művészeti lexikon, amely részletesen elemzi a legmodernebb művészeti irányzatokat.
Behatóan foglalkozik a művészettörténet minden neves alakjával. Bemutatja az egyes országok művészetének történeti fejlődését, ismerteti a nagyobb városok fontosabb műemlékeit, múzeumait és más művészeti gyűjteményeit, felöleli a képzőművészet valamennyi ágát, beleértve az iparművészet különböző műfajait, a díszlettervezők és a művészettörténészek munkásságát is.
A MŰVÉSZETI LEXIKON cikkeinek és tanulmányainak írói a képzőművészet legkülönfélébb területeinek hivatott tollú szaktudósai, így a lexikon egyesíti magában a tudományosság és olvasmányosság erényeit. Az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent négy kötet a magyar tudományos élet alapvető forrásmunkája.
A felvilágosodás - Gyorstalpaló
Részlet a lexikon szócikkeiből
A lexikon az egyes művészeket és helyszíneket alfabetikus sorrendben dolgozza fel. Íme néhány példa a kötetek gazdag anyagából:
| Művész/Helység | Leírás |
|---|---|
| Raáb Ervin | Festő, grafikus, Münchenben tanult. Többnyire világos koloritú, dekoratív hatású tájképeket festett. |
| Ráckeve | Műemlékei közül a görög keleti szerb templom és a volt Savoyai-kastély a legjelentősebbek. |
| Rácz György | Építész, nevéhez fűződik a debreceni Penicillingyár és számos műemléki helyreállítás. |
Szemléletváltás a szakirodalomban
A tudományos feldolgozásmód nemcsak a lexikonokban, hanem a szakkritikákban is megjelenik. Az olvasó számára fontos lehet az egyazon tőből fakadó szövegeit egymás után elolvasni, hogy megértse a fejlődés ívét. Például a modern irodalomtudományban Christine de Pizan igen termékeny író, egyben a feminista irodalom egyik első képviselője, aki a nők védelmében írott művében antik auktorok és Boccaccio írásai alapján válogat ki híres nőalakokat, de szerepüket merőben másképp értelmezi.
Hasonlóan komplex szemléletet igényel Manno Miltiades (1879-1935) munkássága is, akiről általában szuperlatívuszokban szoktak írni. Manno életműve máig feldolgozatlan, és különböző értelmezésekre lehetőséget adó munkásságát eltérően, néha elfogultan és felületesen értékelték. Az I. világháborút követően több igen szuggesztív és szélsőséges plakáttal a Horthy-kultusz kialakítójaként írta be magát a magyar és az európai művészettörténetbe.
tags: #fejes #peter #fiorentini
