A Fekete Hétfő az NFL-ben: Története, jelensége és az amerikai futball társadalmi hatása
Az amerikaifoci-liga, az NFL alapszakaszát követő első napját, amelyen a legtöbb vezetőedzőt, illetve csapatvezetőt rúgják ki, Fekete Hétfőnek nevezik.
Black Monday commonly refers to the first Monday after the conclusion of the regular season. With Week 18 added to the NFL season in 2020, Black Monday got pushed back a few days, but its impact on coaches and general managers remains. Since Black Monday is the first day of the offseason for 18 NFL teams each year, it is common for multiple head coaches and front office members to be let go across the league.
Az NFL, avagy a Nemzeti Futball Liga
Mi az NFL? Sokan feltehetik a kérdést. Pontos fordításban: Nemzeti Futball Liga (National Football League). Ha az amerikai foci történelmében szeretnénk elmélyülni, akkor 1869. november 6-ával kell ezt elkezdenünk.
A következő fontos dátum 1920, amikor is megalakult a mai NFL elődje, az APFA (American Professional Football Association), ahol az első bajnoki címért 14 csapat harcolt. Megnézve az akkori ligát, egy olyan csapatot találni, amely még ma is aktív részese az NFL-nek.
1921-ben alakult meg a liga máig legeredményesebb (és itt Európában egyik legismertebb) csapata, a Green Bay Packers, amely 12-szer örülhetett a bajnoki címnek. Egy évvel később jött létre az NFL, amikor is az AFPA megváltoztatta a nevét a ma is jól ismert NFL-re.
1932-ig a bajnoki cím azé a csapaté lett, amelyik a legjobb győzelmi mutatót érte el, a rendszer azonban 1933-ban alapjaiban változott meg, hiszen bevezették a bajnoki döntőt (NFL Championship Game), amelyet először a Chicago Bears nyert meg. Az akkori ellenfele, a New York Giants a mai liga 3.
1936-ban megszületett a draft (az elsőt a Philadelphiai Ritz-Carltone Hotelben rendezték meg, és az első draftolt játékos a chicagói egyetemről Jay Berwanger volt, akit a Philadelphia Eagles igazolt le), 1939. október 22-én pedig lezajlott az első televíziós közvetítés, méghozzá egyetlen kamerával, kizárólag a New Yorkban élők számára (a premieren a Brooklyn Dodgers játszott a Philadelphia Eaglesszel).
1951-ben az NFL döntésének értelmében létrehozták a Pro Bowl-t (All-Star Game) ezt először az American Conference és a National Conference játszották egymás ellen, majd 1954-1970 között East és West, végül 1971 óta az AFC (American Football Conference) és az NFC (National Football Conference) legjobbjai csapnak össze. Az első Pro Bowl-t a Los Angeles-i Memorial Coliseum-ban játszották és az AFC 28:27-es győzelmével zárult. Ezután 10 éven keresztül mindig Los Angeles-ben rendezték a Pro Bowl-t.
1958. december 28-án zajlott le az NFL történetének legnagyobb mérkőzése. Ezen a napon sugározták először élőben a bajnoki döntőt, és ekkor dőlt el először hosszabbításban a bajnoki cím sorsa. A két résztvevő a Baltimore Colts (a mai Indianapolis Colts jogelődje) és a New York Giants volt. A mérkőzés heroikus csatában, nagyon rossz időjárási viszonyok közepette a Colts győzelmét hozta, 23:17 arányban. Ez mintegy intő jelként az NFL szétszakadására, illetve szétesésére hívta fel a figyelmet. A sors furcsa érdekessége, hogy ez a szétszakadásra utaló jel végül is az NFL megerősödéséhez és az USA legnépszerűbb sportágához vezetett és később létrehozta a világ egyik legnézettebb bajnoki döntőjét, amellyel csak egy olimpiai esemény vetekedhet.
1960 és 1966 között az amerikai fociban két bajnokot avattak, egy NFL- és egy AFL-bajnokot. 1967. január 15-én zajlott le az első Super Bowl mérkőzés a Los Angeles-i Memorial Coliseumban, amit a már említett Green Bay Packers és a Kansas City Chiefs játszott. A mérkőzés eredménye 35:10 lett a Packers javára. A mérkőzés még arról is híres, hogy a nyertes csapat edzőjéről, Vince Lombardiról nevezték el a későbbi Super Bowl kupát (Vince Lombardi Trophy).
1970-ben ismét gyökeres változáson ment át a liga. Összeolvadt az NFL és AFL 26 csapata (ma már 32-es a mezőny), és 13-13 csapatos bontással 2 konferencia alakult. Ezek az NFC (National Football Conference) és az AFC (American Football Conference).
1970. szeptember 21-én indult útjára a legendás Monday Night Football (a hétfő esti főmérkőzés), a 31:21-es hazai sikert hozó Cleveland Browns - New York Jets meccsel. A hétvégi amerikaifoci-népünnepély mintegy megkoronázásaként jött létre ez az esemény, hiszen pénteken játsszák a középiskolai bajnokságot, a szombat az egyetemi bajnokságé, vasárnap a profik lépnek pályára, és ha hétfő, akkor Monday Night Football.
1940. december 8.-án rendezték az NFL Championship Game-t a Chicago Bears és a Washington Redskins között, melynek az esélyese a Redskins csapata volt. Korábban az alapszakaszban már találkozott egymással a két csapat és 7-3-as Redskins győzelemmel zárult a mérkőzés. Ennek fényében egy kissé mellbevágó élményben lehetett részük a Redskins drukkereknek mert minden idők legnagyobb pontszámbeli különbségű mérkőzését láthatták.
1971. december 25. is egy emlékezetes nap volt az amerikai foci rajongóinak, amikor mindenidők leghosszabb összecsapását láthatták. Az AFC Divisional Playoff meccsen a Miami Dolphins 27:24 arányban győzte le kétszeri hosszabbításban a Kansas City Chiefs csapatát.
A 2003-as New York Giants - San Francisco 49ers playoff (rájátszás) meccsen majdnem megdőlt egy 10 éves rekord. Ez a rekord pedig a legnagyobb hátrányból való fordítás és meccs nyerés. A rekordot az 1993. január 3.-i AFC Wild Card Game-n a Buffalo Bills csapata állította fel a Houston Oilers ellen. A Miami Dolphins 1972-ben történelmet írt. A Super Bowl megnyerésével veretlenül - 17 győzelem, 0 vereség - lett bajnok. Ezt előtte és azóta senki sem tudta megtenni. Négy évre rá pedig John Madden vezetőedző (Head Coach) ért fel a csúcsra, miután az Oakland Raiders-el megnyerte a Super Bowlt. Ezzel végére is értünk a történelmi bemutatónak és a legendás rekordoknak. Azt azért meg kelljegyezni, hogy ez az áttekintés korántsem teljes. Ahhoz, hogy mindenről írhassunk már egy többszáz oldalas könyvre lenne szükség.
A Fekete Hétfő jelensége az NFL-ben: Kinevezések és kirúgások
Az NFL-ben a Fekete Hétfő kifejezés 1998-ban vált figyelemre méltóvá. The Associated Press, New York Post and Houston Chronicle all used Black Monday in headlines on the same day after the season ended.
A Fekete Hétfő a gyakorlatban: Évről évre
A szezon végére az már cseppet sem okozott meglepetést hogy a Philadelphia Eagles 14 év után új irányt választott, és elköszönt korábbi sikerkovácsától, Andy Reidtől. Ugyan sokszor felvetődött, mégsem volt egyértelmű, hogy a Chicago Bears is úgy dönt, elég volt 9 év hiábavaló próbálkozás Lovie Smithszel. A vezetőedzői posztot 2004-ben elfoglaló Smith háromszor is megnyerte a Bearsszel az NFC Északi-divízióját, egyszer pedig még a Super Bowlig is elvitte a brutálisan erős védelméről híres Chicagót. A kilátástalan támadójátékra azonban ráunt a legutóbb 1985-ben bajnoki címet ünneplő csapat vezetősége, és menesztette az edzőt, akinek a posztja talán a holtszezon legjobban keresett munkája címre is pályázhat. A Bears a menesztés bejelentése után nyilvánosságra hozta azt is, felvette a kapcsolatot Mike McCoyjal, aki legutóbb a Denver Broncos támadó-koordinátora volt.
Nagy meglepetést okozott viszont, hogy a New York Jets megtartotta a vezetőedző posztján azt a Rex Ryant, akinek az utóbbi évek alatt maximum a nyilatkozatai keltettek feltűnést, illetve kezei alatt az idei szezonra paródiává változott a Jets. Vezetőedzőt cserél majd a szezon leggyengébbje, a Kansas City Chiefs is, ahol megköszönték Romeo Crennel munkáját, meglepetésre azonban megtarthatta állását az általános manager Scott Pioli. Nem volt ilyen szerencséje a Cleveland Browns stábjának, ahol a GM Tom Heckert Jr, és a vezetőedző Pat Shurmur is új állás után kénytelen nézni. Szintén az álláskeresők táborát erősíti majd a Buffalo Bills ma elbocsátott vezetőedzője Chan Gailey, a Jacksonville Jaguars általános managere, Gene Smith és az Oakland Raiders támadó-koordinátora, Greg Knapp.
2026
Once the 2025 season wrapped up, the Atlanta Falcons wasted no time in moving on from head coach Raheem Morris and general manager Terry Fontenot - just hours after winning their fourth straight to end the year. Black Monday 2026 officially kicked off with the Cleveland Browns firing Kevin Stefanski following their 5-12 season. Later on, Pete Carroll was fired by the Las Vegas Raiders after the 74-year-old coach spent just one season with the Silver and Black. The Arizona Cardinals then moved on from Jonathan Gannon, who was 15-36 over his three seasons. On the other end, two NFL teams made even earlier moves and fired their head coaches during the 2025 regular season. The Tennessee Titans moved on from second-year coach Brian Callahan after a 1-5 start. He went 3-14 in his first season, enabling the team to select Cam Ward at No. 1 overall in 2025. Weeks later, the New York Giants fired Brian Daboll following another blown lead. The Giants were 2-8 on the year when Daboll was let go, and they went 20-40-1 with him at head coach since 2022.
2025
There were seven coaching changes after the 2024 season, but only one was fired on Black Monday. Three teams fired their coaches during the 2024 regular season: Robert Saleh of the New York Jets, Dennis Allen of the New Orleans Saints and Matt Eberflus of the Chicago Bears. The New England Patriots made the first after-season move, firing Jerod Mayo just over an hour after their Week 18 victory. The Jacksonville Jaguars then made the only Black Monday move, firing head coach Doug Pederson after a 4-13 season. Two teams waited later to make head coaching changes. The Las Vegas Raiders fired Antonio Pierce two days after the regular season ended, while the Dallas Cowboys waited more than a week before announcing that Mike McCarthy would not return.
2024
Five head-coaching positions opened up following the conclusion of the 2023 regular season. The Falcons parted ways with Arthur Smith the same day as their Week 18 loss and the Washington Commanders cut ties with Ron Rivera the morning of Black Monday. The Titans waited another day before firing Mike Vrabel, who had been their head coach for six seasons. The Wednesday after Black Monday saw Pete Carroll’s 14-year tenure as Seattle Seahawks head coach come to a close, while Bill Belichick and the Patriots officially moved on from another the next day after 24 seasons. Three teams got ahead of the 2024 Black Monday by firing their head coaches during the regular season. The Raiders fired Josh McDaniels in October 2023, the Carolina Panthers fired Frank Reich in November and the Los Angeles Chargers fired Brandon Staley in December.
2023
Matt Rhule (Panthers), Reich (Colts) and Nathaniel Hackett (Broncos) were all let go from their respective teams midseason, while the Houston Texans fired Lovie Smith just hours after their season-ending victory on Sunday, Jan. 8, 2023. Kliff Kingsbury was the lone head coach to be fired on Black Monday in 2023.
2022
Ahogy az várható volt, ezúttal sem telt csendesen a fekete hétfő az Egyesült Államokban. Így nevezik ugyanis az amerikaifoci-liga, az NFL alapszakaszát követő első napot, amelyen a legtöbb vezetőedzőt, illetve csapatvezetőt rúgják ki. Most is komoly nevek kerültek a munkanélküliek listájára az NFL.com hírei szerint. Talán nem meglepetés, hogy elsőként a Chicago Bears-szel még néhány éve az év edzője díjat is bezsebelő Matt Nagy került lapátra, miután katasztrofális szezont futott jelentősen megerősített csapattal is. Szintén elküldték a csapatigazgató Ryan Pace-t is, aki hiába ügyeskedett jól a draftokon, nem sikerült működőképes csapatot építenie az évek alatt. Másodikként a Bears divízióriválisánál, a Minnesota Vikingsnél végeztek nagytakarítást. A vikingek nem sokkal maradtak le a rájátszásról, de így sem tarthatta meg állását a vezetőedző Mike Zimmer és az általános igazgató Rick Spielman sem. Zimmer 2014 éve volt a Vikingsnél, így kijelenthető: véget ért egy korszak a csapat történetében.
The biggest surprise when it came to head coaching moves following the 2021 regular season happened in Miami. The Dolphins fired Brian Flores on Black Monday after he spent three seasons in the role. Vic Fangio was fired on a Sunday since his Broncos concluded their 2021 regular season with a Saturday matchup in Kansas City. In New York, Joe Judge was gone after two seasons with the Giants, though the team waited an extra day before letting go of its head coach. David Culley lasted a few more days before the Texans fired him. Urban Meyer and Jon Gruden did not make it through the 2021 regular season.
2021
Two coaches were fired on Black Monday in 2021: Anthony Lynn of the Chargers and Doug Marrone of the Jaguars. Some teams did not wait until that Monday to cut ties with their coaches. The Jets fired Adam Gase that Sunday after losing to the Patriots in the regular season finale. Matt Patricia, Dan Quinn and Bill O’Brien were all fired by their teams during the 2020 regular season. Doug Pederson, meanwhile, was fired by the Philadelphia Eagles exactly one week after Black Monday.
A Fekete Hétfő jelentősége: Társadalmi áttörések és a játék fejlődése
Manapság persze már egyáltalán nem nagy kunszt, ha a tengerentúli profi amerikaifutball-bajnokság (NFL) nagydöntőjében egy afroamerikai irányító a pályára lép, gondoljunk csak Russell Wilsonra, aki a 2013-as bajnok Seattle Seahawksot vezette végső sikerre, vagy Cam Newtonra, aki a Carolina Panthersszel a 2015-ös idényben egészen az utolsó lépcsőfokig jutott, mielőtt elbukott volna a Denver Broncos ellen. Nem volt ez azonban mindig ilyen magától értetődő.
Doug Williams: A Super Bowl első fekete irányítója
A Washington Redskins nevezett először afroamerikai kezdő irányítót a Super Bowlra, pedig alig több mint 25 évvel korábban az NFL-ben utolsóként, J. F. Kennedy elnök külön fenyegetése mellett volt csak hajlandó feketéket a csapatba engedni.
A hős, aki az Egyesült Államok történetében oly sokáig elnyomott és számtalanszor még ma is a rasszizmus akadályába ütköző kisebbségi csoportnak reményt adott azáltal, hogy olyat tett, amilyet korábban még senki, jelesül az 1987-es szezon Super Bowljáig navigálta a Washington Redskinst, nem más volt, mint Doug Williams.
RASSZISTA MÚLTÚ CSAPATNÁL VOLT ÚTTÖRŐ. Ha nem volna elég, hogy ő volt az első fekete kezdő irányító az akkor már több mint húsz éve megrendezett Super Bowlok történetében, akkor rójuk le a tiszteletünket az előtt, hogy ezt melyik együttessel sikerült elérnie. A jelenleg az indiánok által támadott, minimum balszerencsésen elnevezett Redskinsnek nem először akadt össze a bajsza egy amerikai kisebbséggel: George Preston Marshall, a köztudottan rasszista egykori tulaj az 1950-es és 1960-as évtizedek fordulóján a többi franchise-zal ellentétben nem volt hajlandó az afroamerikai játékosok szerződtetésére, sőt mereven elzárkózott az ötlet elől. Csak azért adta be az NFL-ben utolsóként a derekát, mert az egy évvel később egy merénylet áldozatául esett John F. Kennedy amerikai elnök 1962-ben azzal fenyegette, hogy kipaterolja a Redskinst a fővárosból, ha nem halad a korral, márpedig ezt Marshall bankszámlája bánta volna.
EGYETLEN EDZŐ VOLT KÍVÁNCSI RÁ. Egyfelől tehát Kennedynek, másfelől pedig Joe Gibbsnek köszönhető, hogy a Washington az 1988. január 31-én megrendezett döntőbe Williamst nevezte kezdőként. A Tampa Bay Buccaneers támadóegységének trénere volt ugyanis az egyetlen edző az NFL-ben, aki ellátogatott a Grambling State egyetemen villogó irányítóhoz, hogy felmérje, mire is képes. Nos, annyira lenyűgözték a látottak és hallottak, hogy amint visszaért az egyébként még csak két éve létező, és addigi 28 mérkőzéséből mindössze kettőt nyerő együtteséhez, közölte, a draft első körében ki kell halászni a gyerekkorában Louisianában a bőrszíne miatt sokszor még az utcára sem merészkedő ígéretet. Így is történt, a 17. helyen kiválasztott Williams pedig azonnal megmutatta, milyen fából faragták, négy év alatt háromszor is a rájátszásba, sőt, egyszer a Nemzeti főcsoport döntőjébe vezette a brigádot. Mivel azonban az első szerződésének lejárta után nem tudott megállapodni az őt illető fizetésről a Buccaneers vezetőségével, a sikeres együttműködés ellenére végül szedte a sátorfáját.
Az NFL-ből elmenekülő, és az újonnan alapított futball-ligában (USFL) hajlékot kereső Williams a következő két évben csak szenvedett, s a szárnyai kibontására képtelen bajnokság bedőlése után már a pályafutása végéről csicseregtek a madarak, ám ekkor a már a Washingtont edző Gibbs újabb esélyt adott neki. Ezt az eleinte a cserepadon ücsörgő behemót azzal hálálta meg, hogy ahányszor be kellett állnia Jay Schroeder helyett, győzelemre vezette csapatát, s teljesítményével kivívta, hogy a Redskins az 1987-es idény rájátszásának már az ő kormányzásával vágjon neki.
„NO ÉS MIÓTA VAGY FEKETE IRÁNYÍTÓ?” A Chicago Bears és a Detroit Lions félreállítása után már csak a szezon legértékesebb játékosát, John Elwayt felvonultató Denver Broncos maradt hátra. Bár a coloradóiak voltak az összecsapás egyértelmű esélyesei, de minden szem Williamsre szegeződött, hiszen ő volt az első fekete bőrű irányító a Super Bowlok történetében. A legenda szerint az egyik újságírót annyira zavarba hozta ez a tény, hogy amikor rá került a sor, azt kérdezte az interjúalanyától: „Na és mióta vagy fekete irányító?” Szerencséjére Williams nem csinált ebből ügyet, lazán annyit reagált, hogy körülbelül tíz éve irányító, és egész életében afroamerikai volt. És parádésan teljesített. A meccs második negyedében szerzett, csúcsot jelentő 35 pont, a tízpontos hátrányból megfordított találkozó, s a 42-10-es, elsöprő győzelem, illetve a nagydöntő legértékesebb játékosának járó díj elnyerése után azonban a korábban mindig szerény és visszahúzódó Williams megváltozott.
A következő évben sérülései miatt pályafutása is véget ért, ráadásul az 1983-ban tragikus körülmények közt megözvegyült futballista már korábban is ott csalta az 1986-ban megismert második feleségét, ahol tudta, de miután hősi magasságokba került Washingtonban, már meg sem próbálta leplezni a félrelépéseit. A család házából kiköltöző Lisa Robinsont végül azzal próbálta megvádolni, hogy lopott tőle, de miután kiderült, hogy erről szó sem volt, sőt, Williams volt az, aki a hölggyel és közös gyermekükkel kitolva egyszer szó nélkül elhozta a feleségének a repülőtéren hagyott autóját, a bíró is ellene ítélt. Szép és jó, hogy a Public Enemy számában a Super Bowlra vonatkozó sor Williamsre utalt, de az asszony nagyképű félreállítása is igaz lett a futballistára. Azóta azonban talált magának új feleséget, akitől még hat gyermeke született a korábbi kettő mellé, és boldogan él együtt az egész pereputty, ráadásul Williams azóta már a Redskins játékoskeretéért felelős alelnök. Ilyen magas posztot pedig sosem töltött be fekete szakember a gárdánál, szóval minden jel arra mutat, hogy sikerült kimásznia a gödörből.
Az amerikai foci evolúciója és brutalitása
Hogyan lett amerikai a foci? Avagy a rögbi volt előbb vagy a tojáslabda? Az amerikai foci korai története, minden brutalitása ellenére, meglepő módon az elit egyetemekhez kapcsolódik. Kevesen tudják, de az 1950-es évekig ez a sport valójában nem volt igazán népszerű. A foci a maga kis zárt világában élt, ahol más szabályok uralkodtak - pontosabban, alig voltak szabályok. Mindenki tisztában volt vele, hogy veszélyes, és éppen ezért vonzotta a játékosokat. Hogyan vált a „bostoni játék” milliárdos sportüzletté, és miért nem tiltották be már az elején? Valójában be is tiltották egy időre, de ez még inkább növelte a népszerűségét.
Az amerikai foci egyértelműen szabályos verekedésekből fejlődött ki, míg a rögbi a fair play egyik legerősebb bástyájának számít. A tizenkilencedik században az egyetemisták egyesítették a futball és a rögbi szabályait, bár pontosabb lenne azt mondani, hogy szinte alig voltak szabályok. Az így létrejött játék lehetőséget adott az idősebb diákoknak arra, hogy demonstrálják fölényüket a fiatalabbak felett. Az így létrejött játék a „védd a labdát (eszmét), juttasd el A-ból B-be, de közben az ellen minden oldalról támad, tanuld meg, jobb, ha összefogsz” elven alapult. Bár ez szépen hangzik, a szadistább hajlamú játékosok túlkapásai nem feltétlenül erősítették az egységet.
Az NFL paradox módon egyszerre testesíti meg az amerikai vadnyugat keménységének idealizálását, valamint a szervezés és irányítás angolszász módszereit. Walter Camp, a játék atyja, arra törekedett, hogy a játékosok egyformán eddzék elméjüket és testüket, egyszerre követelve tőlük fizikai áldozatot és gondos taktikai tervezést. Így egy olyan sportot hozott létre, amely egyszerre hihetetlenül erőszakos és szorosan szervezett, és ebben az értelemben teljes mértékben amerikai.
Az európaiak gyakran az amerikai focit a rögbi egy változatának tekintik, de ez félreértés. Valójában a korai időkben sok egyetemen ténylegesen európai értelemben vett focit játszottak, de minden intézmény a saját szabályai szerint. Egyes iskolák közelebb álltak az európai focihoz, míg mások a rögbihez. Az évtizedek során, egy 60-70 éves evolúciós folyamat eredményeként, alakult ki az amerikai foci.
Mindkét játék gyökerei a 19. század közepén Nagy-Britanniában játszott különféle futballváltozatokhoz vezethetők vissza, ahol a cél az volt, hogy a labdát a kapuba vagy egy meghatározott vonalon túlra juttassák. Ezek a változatok az angol állami iskolák futballjátékain alapultak. Esetenként a játékok annyi sérülést okoztak, hogy egyes intézmények betiltották a sportot. Az egyetemek közötti játékok népszerűsége nyomán a sport fokozatosan szabványosabbá vált: csökkent a játékosok száma és a pálya mérete is. Valójában az egyetemközi játékok fektették le az amerikai foci szabályainak alapjait.
Fontos látni, hogy az angol foci sem volt kezdetben olyan békés sport. Hosszú időbe telt, mire határozottan elkülönült a rögbitől. Emellett nem szabad megfeledkezni az olasz Calcio Fiorentinóról sem, amely a 16. századi Firenzéből származik. Hasonlóan agresszív labdajátékokat játszottak az indiánok, maják, aztékok és eszkimók is. A futball ezen archaikus formáit, amelyeket jellemzően csőcselékfocinak, mob footballnak minősítettek, a szomszédos városok és falvak között játszották. Korlátlan számú, hömpölygő embertömegek csaptak össze egymással, legtöbbször egy felfújt disznóhólyagot kellett bármilyen módon eljuttatni A-ból B-be. Egyes változatokban a játék még ősibb és véresebb rituálékból fejlődött ki, például a viking betolakodók elleni küzdelem során, amikor is egy levágott „dán fejét” rugdosták - ez volt a „danes head”.
1531-ben Sir Thomas Elyot ezt írta: „Nem szépítsük, az angol futball nem más, mint az állatias düh és szélsőséges erőszak.”
Az amerikai egyetemek átvették ezeket az angolszász hagyományokat, azonban számukra a játék elsősorban az erősek kiválasztásának és szerveződésének eszköze volt. A játékok nagyrészt rendezetlenek maradtak, minden iskola a saját futballját játszotta. A Princeton Egyetem hallgatói már 1820-ban a „ballown” nevű játékot játszották. Az egyik legkorábbi ős amerikai foci esemény neve is sokat elárul: „Bloody Monday”. Ez a „Véres Hétfő” néven ismert harvardi hagyomány 1827-ben kezdődött, és a gólyák és a másodévesek közötti tömeges labdajátékból állt, amely gyakran tömegverekedésekké fajult. 1860-ban a városi rendőrség és az egyetemi hatóságok egyetértettek abban, hogy a „véres hétfőnek” véget kell vetni. A harvardi hallgatók válaszul gyászolni kezdték egy „Football Fightum” nevű figurát, akinek temetési szertartást is tartottak. Az egyetemi hatóságok szilárdan kitartottak döntésük mellett, így sok év telt el, mire a Harvardon ismét játszhattak futballt.
A pörgős, vad sport gyorsan felkeltette a sajtó figyelmét, így a „bostoni játék” népszerűsége az 1860-as években tovább terjedt. Az Oneida Football Club állítólag soha nem veszített mérkőzést 1862 és 1865 között.
A játék az 1860-as évek végén kezdett visszatérni a campusokra, ahol a Yale, a Princeton, a Rutgers és a Brown Egyetemek mind elkezdték játszani a népszerű „rúgdosó” játékot. 1867-ben a Princeton labdajátéka a Londoni Labdarúgó Szövetség szabályain alapult, míg a kanadai Montreal Football Club 1868-ban átvette a rögbire emlékeztető „futójátékot”.
Ezek a mérkőzések legendásak voltak, mivel nem lehetett tudni, mikor lesz a következő. 1870-ben a Princeton és a Rutgers Egyetem játszott egymás ellen, és a Princeton 6-0-ra legyőzte Rutgers-t. A játék erőszakossága olyan közfelháborodást váltott ki, hogy a következő évben egyáltalán nem rendeztek mérkőzéseket.
Az egyetemek közötti mérkőzésekre jellemző volt, hogy az egyik nap az egyik csapat, a visszavágón pedig a másik csapat szabályai szerint játszottak. E szabályok néha csak apró eltéréseket jelentettek, például volt-e szabadrúgás vagy sem, máskor viszont jelentős különbségekhez vezettek. Ezek az eltérések és az egyes egyetemek által bevezetett fejlesztések révén alakult ki az amerikai foci végleges változata.
Külön említést érdemel a Gallaudet és a Georgetown Egyetem rendszeres párharca Washingtonban. A Gallaudet játékosai siketek voltak, mégis időnként legyőzték a legendás Georgetown csapatát. Ráadásul a siketnéma Gallaudet játékosok saját maguk varrták egyenruháikat, nehéz vászonból, fekete-fehér csíkokkal. Az egyetemi fociból származnak a csapatok furcsa nevei is, mint például az Oklahoma City Terrors (kedvencem), a North Carolina Tar Heels, a Michigan State Spartans és a Clemson Tigers.
Majdnem minden híres iskola hozzájárult a mai szabályok kialakításához, de a legfontosabb ötleteket a Yale-es Walter Camp hozta, akit később az „amerikai futball atyjaként” emlegettek. Camp, amíg a Yale hallgatója volt, olyan szabályokat vezetett be, amelyek alapjaiban határozták meg a modern futballt, beleértve a játékosok számának 15-ről 11-re való csökkentését. A McGill és a Harvard egyetemek közötti mérkőzés során bekerült a köztudatba a „try” fogalma, amely lehetőséget adott a csapatnak, hogy az ellenfél gólvonalának elérésével mezőnygólt szerezzen. Ez később a touchdown-ig fejlődött. Az utolsó és kétségkívül legfontosabb újítás, amely az amerikai focit végül egyedülállóan „amerikaivá” tette, az interferencia, vagyis a blokkolás legalizálása volt. Ez a taktika a rögbi szabályai szerint szigorúan tilos volt, de az amerikai fociban engedélyezetté vált, és ezzel alapvetően megváltoztatta a játék dinamikáját.
Az 1900-as évek elején maga a játék még halálosan brutális volt. A játékosok tömeges, zárt formációkba tömörültek és sisak nélküli fejüket faltörő kosként használták. A labdával szaladókat gyakran az akár összesen fél tonnát nyomó védelem szinte teljesen összepréselte. Sporttörténészek szerint a túlzott brutalitás következtében 1905-ben jelentős változás történt, amikor a legmagasabb szintről avatkoztak be. Theodore Roosevelt elnök, aki maga is nagy focirajongó volt, és akinek fiai is játszottak, több egyetemi futballedzőt hívott meg a Fehér Házba. Roosevelt figyelmeztette őket, hogy ha nem tisztítják meg a sportot az erőszaktól, betiltja. A Chicago Tribune „halálaratásnak” nevezte a 19 halálesetet és 137 súlyos sérülést hozó 1905-ös évadot.
Az egyetemközi konferencián - amely a National Collegiate NCAA előfutára lett - végül meghozták a hőn áhított módosításokat. Lehetővé tették az előre passzot, eltörölték a veszélyes tömegformációkat és egy semleges zónát hoztak létre a védők és a támadók között. Az új szabályok nem szüntették meg ugyan a sport veszélyeit, de a halálesetek száma csökkent: az 1906-os és 1907-es évadban egyaránt 11-11 esetet regisztráltak, miközben a sérülések száma meredeken zuhant. Az 1909-ben meghozott újabb reformok tovább szigorították a szabályokat, megteremtve ezzel a modern sport alapjait.
Eleinte a „bostoni játék” kifejezés kizárólag a keleti parti magánegyetemek körében volt használatos, különösen a Harvardra utalva. Az idő előrehaladtával a rivalizáló egyetemek közötti egyeztetések révén közös szabályrendszerek születtek. Idővel csatlakoztak a nyugati parti és déli intézmények is, míg a középnyugati kisebb egyetemek számára presztízskérdéssé vált, hogy legalább ebben legyőzzék a híres Ivy-ligás egyetemeket - ami gyakran sikerült is nekik.
Az egyetemi futball végül átterjedt a munkásnegyedekre és városrészekre is, ami hozzájárult ahhoz, hogy főként az Egyesült Államok középnyugati ipari városainak sportjaként a professzionális labdarúgás nemzeti jelenséggé váljon. A játék brutalitása, érdekessége és a hozzá kapcsolódó botrányok miatt egyre inkább a közbeszéd tárgyává vált. Nem szabad elfelejtenünk, hogy ebben az időszakban még valóban léteztek a helyi büszkeségre okot adó, a környéket reprezentáló csapatok, amit gyakran elhallgatnak az egyetemi amatőrsport mítoszát hangsúlyozó beszámolók. Ráadásul a fogadások révén jelentős pénzek forogtak kockán, amit ritkán említenek.
Az újságok nagy figyelemmel követték a csapatokat, és rajongók ezrei gyűltek össze a mérkőzéseken, akiknek gyakran semmi közük nem volt az adott egyetemhez. A diákok és az öregdiákok pedig megszállottan követték a sportot. Woodrow Wilson, a Princeton professzora és későbbi amerikai elnök (1913-1921), egyszer megjegyezte egy befektető üzletemberekből álló csoportnak: „A Princetont ma három dologról ismeri a világ: a futballról, az egyetemi oktatásról és a nemzetközi kutatási projektekről. Gondolom, fiúk, most az első az, amiről hallani szeretnétek.”
A futball jelentős bevételnövekedést és hírnevet hozott az egyetemek számára. Az 1909-1910-es szezonban a Yale csaknem 73 000 dollár profitot termelt a futballból, ami ma körülbelül két és fél millió dollárnak felelne meg. Érdemes megemlíteni, hogy 2013-ban a legnagyobb bevételt termelő csapat a Texas Longhorns (Austin) Egyetem volt 109 millió dollárral, míg tíz évvel később ez az összeg már 230 millió dollárra nőtt. Jelenleg az Ohio State Buckeyes csapata vezeti a bevételi rangsort, évi 251 millió dollárral. De mennyire is voltak veszélyesek és erőszakosak ezek a korai amerikai focimeccsek? A válasz: rendkívül. Bővebben, nagyon, de nagyon.
A Fekete Hétfő a tőzsdén: Az 1987-es összeomlás
Black Monday is not an exclusive term to the NFL, but its sinister connotation continues throughout its various meanings. Black Monday has been used to reference a notable drop in the stock market, particularly as part of crashes in 1929 and 1987.
Az alábbiakban a New York-i tőzsde 1987-es összeomlásának történetét beszéljük meg. A fekete hétfőként ismert nap 1987. október 19-én a Dow Jones index 23 százalékot veszített az értékéből. Ez gyakorlatilag a legnagyobb napon belüli esés az index történetében, melynek okaként számos elmélet született.
Ahogy az alábbi grafikonon láthatjuk két hét alatt a 2500 pontos szintről egészen 1600 pontos mélypontig esett vissza a Dow Jones index (japán gyertyás képen látható csak a mélypont), azaz a mélyponton 36%-os mínuszban volt a Dow Jones index. Az S&P500 index grafikonján hasonló visszaesést láthatunk. Itt két hét leforgása alatt a 300 pontos szintről esett vissza az index 220 pontig, azaz a mélyponton 26%-os esést láthattunk. A fenti visszaesések jelentős mértékűek, különösen a napon belüli visszaesés a fekete hétfő napján. Azonban ha a két hetes távot vizsgáljuk, akkor a visszaesés mértéke nem annyira szokatlan, de még így is ritka esetek közé tartozik. A fenti grafikonokon jól látható egyébként, hogy a tőzsdeindexek 1986-ban egy szűkebb sávba szorultak be. az 1700-2000 pontos sávban mozgott az index, majd innen indult meg az emelkedő hullám, így 1987 októberére, a fekete hétfőre már közel 40 százalékos pluszban volt az index. Számos elmélet született arra vonatkozóan, hogy mi lehetett a fekete hétfő oka.
Egyik kézenfekvő magyarázat, amit már fentebb is részleteztem, hogy 1987-ben jelentős emelkedés volt tapasztalható a tőzsdéken, a közel 40%-os emelkedés után pedig túlvetté vált a részvénypiac. A fekete hétfő másik oka a kötvénypiacon keresendő, ugyanis a fekete hétfői tőzsde összeomlást megelőző hetekben meredeken emelkedett az amerikai kötvények bond hozama. Az alábbi képen piros téglalappal jelöltem, hogy a fekete hétfői tőzsde összeomlást megelőzően már 10% volt a 10 éves amerikai államkötvény hozama, azaz az ezt megelőző időszakban kiáramlott a pénz a kötvényekből, ezért emelkedett a hozam. Ugyanakkor a fekete hétfőt megelőzően 10 százalékos kockázatmentes hozam volt elérhet a kötvénypiacon. A fekete hétfőt követő tőzsdei összeomlás hatása a kötvénypiacon is látható, mivel meredek hozamesést látunk. Ahogy fentebb is beszéltünk róla a nagy emelkedéseket nagy visszaesés követi, így ha az éves 40%-os emelkedés vizsgáljuk, akkor különös okokat nem érdemes keresni a visszaesés mögött. Azonban a fentiek nem adnak magyarázatot arra, hogy miért egyetlen napon történt nagymértékű esés. A fekete hétfő okaiként számon tartják a számítógépes algoritmusok elterjedését, a határidős tőzsdeindexek és a részvénypiaci arbitrázs ügyletek automatizálását. Ezeknek az a lényege, hogy az arbitrázs ügylet során vizsgáljuk az index határidős piacán kialakult ár és az index árát. Ha eltérés alakul ki, akkor a részvénypiacon pozíciót nyitunk, melyet a határidős piacon fedezünk. Például ha a határidős piacon alacsonyabb ár alakul ki, akkor long pozíciót nyitunk, a részvénypiacon pedig short pozíciót. Ezzel az arbitrázs ügylettel kockázatmentes profitra lehet szert tenni. Azonban a kis különbségek miatt nagy pozíciók felvételére van szükség, így nagy mennyiségű részvény short kerülhet az azonnali piacra.
