A német labdarúgó-válogatott sokszínűsége és a rasszizmus kihívásai
Németországban éppen a labdarúgás integráló szerepéről készült dokumentumfilm, de most mégis a rasszizmus vádja merült fel a készítőkkel szemben. A német válogatott sikerei az elmúlt évtizedekben szorosan összefonódtak a társadalmi sokszínűség elfogadásával és ünneplésével.
A 21. század elején a német labdarúgás komoly válságba került, amelynek a megoldására átfogó programot dolgozott ki a szövetség (DFB). Ennek a programnak egy része volt az is, hogy a változatos társadalmi és etnikai háttérrel rendelkező kisgyerekeket is bevonják az utánpótlás vérkeringésébe. A német válogatott 2006-os sikerét sokan az ország társadalmi egységének sikereként is könyvelték el.
Az igazi focimánia a 2006-os hazai világbajnoksággal indult, majd az igazi eufóriát a 2014-es világbajnoki cím jelentette. Abban a csapatban olyan játékosok játszottak, mint például Jerome Boateng, Mesut Özil, Shkodran Mustafi vagy Miroslav Klose, akik mind bevándorló hátterű családból származnak. Az ARD csatorna dokumentumfilmje az elmúlt 20 év történetét dolgozza fel, amiben természetesen főszerepet kapott a labdarúgás, mint társadalmi összetartó erő.
A rasszizmus árnyékában: játékosok tapasztalatai és a közvélemény
Az elmúlt évtizedek meghatározó játékosai természetesen az őket ért rasszista támadásokról is beszéltek, amivel sokaknak nap mint nap meg kellett küzdenie. Jonathan Tah és Gerald Asamoah az első színesbőrű német válogatott játékosok voltak. Mustafi pedig a török származása miatt került többször is kereszttűzbe.
Nemet mondtak a rasszizmusra
Ennek kapcsán készítette el az ARD a nagy port felvert kérdőívét, amiben az alábbi kérdés is szerepelt: „Ön szeretné-e, hogy több fehérbőrű játékos szerepeljen a német válogatottban?” A válaszadók jelentős többsége (65%) ugyan nem értett egyet a kijelentéssel, de a közvélemény inkább arra kapta fel a fejét, hogy 21% erősen egyetért ezzel. A csapatkapitány Ilkay Gündogan személye külön pont volt a felmérésben, 17% nagyon nem örül annak, hogy egy török származású játékos vezeti a német nemzeti csapatot.
Az ARD felmérés eredményei
| Kérdés | Válasz | Arány |
|---|---|---|
| Ön szeretné-e, hogy több fehérbőrű játékos szerepeljen a német válogatottban? | Nem ért egyet | 65% |
| Erősen egyetért | 21% | |
| Ilkay Gündogan török származású játékosként vezeti a német nemzeti csapatot. Ön örül ennek? | Nagyon nem örül | 17% |
A válogatott és a szakmai stáb határozott állásfoglalása
A kérdéseket és az arra adott válaszokat sokan rögtön úgy értelmezték, hogy egyre erősödik a rasszizmus Németországban, de ezzel a válogatott tagjai egyáltalán nem értenek egyet. A csapat a hazai Európa-bajnokság előtt a szponzoroknak tartott találkozó alkalmából tartott sajtótájékoztatót, ahol többek között Julian Nagelsmann és Joshua Kimmich is felháborodását fejezte ki. Nagelsmann egyáltalán nem fogta vissza magát, egyenesen szarságnak nevezte a kérdőívet.
Joshua Kimmich szintén nem volt boldog, szerinte csak a kívülállók gondolhatják, hogy a sokszínűség hátrány a sportban. „Aki focistaként nőtt fel, az rögtön tudja, hogy mekkora baromság ez a feltételezés. A labdarúgás remek eszköz arra, hogy különböző bőrszínű, vallású vagy származású embereket összehozzunk. Sok remek játékos maradna ki a válogatottból is, ha ez nem így lenne. Az egész témafelvetés rasszista, semmi keresnivalója nincs a német csapat környékén. Pont a hazai rendezésű Eb előtt kellett ezt felhozni, amikor inkább egységre lenne szükségünk, nem pedig álságos széthúzásra. A csapat egységes és szeretnénk nagy eredményt elérni, az a célunk, hogy egész Németországot magunk mögé állítsuk, de ezt most alaposan megnehezítették a számunkra.”
Az ARD csatorna kénytelen volt magyarázatot adni arra, hogy mi állt amögött, hogy megrendelték ezt a felmérést, a válaszuk pedig elgondolkodtató lehet sokak számára. „Rengeteg interjút készítettünk, amikor forgattuk a dokumentumfilmünket. Többször is elhangzott az a panasz, hogy kevés a világosbőrű játékos a válogatottban, de nem szerettük volna, ha ilyen állítások csak anekdotikus formában hangzanak el, ezért szerettünk volna pontos adatokkal szembenézni. Számunkra is döbbenetes és elkeserítő volt látni az eredményt, de sajnos ez is jól mutatja, hogy milyen problémákkal kell megküzdenie manapság a társadalmunknak.”
Politikai és társadalmi visszhangok
A német labdarúgó szövetség (DFB) elnöke, Reinhard Grindel a FAS-nak azt mondta, hogy "egyszerűen ízléstelen" a sportoló és a nemzeti válogatott népszerűségét "politikai lózungok" sulykolására felhasználni. A FAS munkatársai felkeresték azt a müncheni környéket, ahol Jerome Boateng a családjával él, és tapasztalataik alapján a szomszédság nem osztja Alexander Gauland véleményét. A labdarúgó "nagyon rendes és nem szállt el, a gyerekei is ide járnak a sarki óvodába" - mondta az utca egyik lakója.
A vita nem korlátozódik Németországra; hasonló kérdések merültek fel más nemzetek, például a francia válogatott esetében is. Nem volt könnyű követni, kit kell utálni a világbajnokságon. Az világos, hogy ez nem futballtorna volt, hanem annál több, valójában a fehérek játszottak a feketék ellen. A Magyar Időkből tudtam meg, hogy a francia csapatban „kis túlzással élve csak pár éve, gumicsónakkal érkezett franciák fociznak”. Itt meg kell jegyeznünk, hogy van olyan adat, miszerint a 23 fős francia keretből valójában 21-en Franciaországban születtek, a maradék kettő pedig korábbi francia gyarmaton, és gyerekkorukban költöztek Franciaországba. A Mandineren született meg. Ebben az áll, hogy azt ugyan el lehet ismerni, hogy a francia válogatott tagjai többnyire már Franciaországban nevelkedtek, oda jártak iskolába, ott nevelkedtek, „joggal gondolják magukat franciának. A közösségek alakulásának, beleértve a népeket, nemzeteket is, azonban van időfaktora is.
Kiemelten kritizálták a német sajtóban, amikor Bencsik András, az afrikai futball szakértője azt mondta, hogy a két szegény török bevándorló német válogatottat (Özilt és Gündogant) lényegében meglincselték a németek, mert közös fotót mertek készíteni Erdogan török elnökkel. Huth Gergely is azt a gondolatmenetet vitte tovább, hogy „Tulajdonképpen egy török focistának, ha már ott van, egyébként joga van a török identitását őrizni.”
A német válogatott kerete és a sokszínűség megnyilvánulása
A német válogatott az évek során számos, bevándorló hátterű játékost integrált sikeresen, akik közül többek között a 2021-es Európa-bajnoki keretben is találhatók. Például Jamal Musiala, Leroy Sané, Antonio Rüdiger és Serge Gnabry is tagjai a válogatottnak. Joachim Löw a Bayern védőjével, Jérôme Boatenggel kapcsolatban úgy fogalmazott, „remek játékosnak és személyiségnek tartja” és csak elismeréssel tud róla beszélni, ám a rutinos hátvédek közül a 2021-es keretbe más játékosokat választott.
A 2021-es, 26 fős Európa-bajnoki keret számos tehetséges játékost vonultatott fel:
- Kapusok: Bernd Leno (Arsenal), Manuel Neuer (Bayern München), Kevin Trapp (Eintracht Frankfurt)
- Védők: Matthias Ginter (Borussia Mönchengladbach), Robin Gosens (Atalanta), Christian Günter (Freiburg), Marcel Halstenberg (RB Leipzig), Mats Hummels (Borussia Dortmund), Lukas Klostermann (RB Leipzig), Robin Koch (Leeds United), Antonio Rüdiger (Chelsea), Niklas Süle (Bayern München)
- Középpályások: Emre Can (Borussia Dortmund), Serge Gnabry (Bayern München), Leon Goretzka (Bayern München), Ilkay Gündogan (Manchester City), Kai Havertz (Chelsea), Jonas Hofmann (Borussia Mönchengladbach), Joshua Kimmich (Bayern München), Toni Kroos (Real Madrid)
- Támadók: Jamal Musiala (Bayern München), Thomas Müller (Bayern München), Florian Neuhaus (Borussia Mönchengladbach), Leroy Sané (Bayern München), Kevin Volland (Monaco), Timo Werner (Chelsea)
tags: #feketeboru #nemet #valogatott
