A Pancho Aréna: Építéstől az Avatásig és Működéséig Felcsúton

Várakozással telve, kissé kesernyés szájízzel autózunk Felcsútra. A média az utóbbi időben kiemelten foglalkozott a stadion építésével. A hírek alapján akár szürreális tragikomédia részeseinek is érezhetjük magunkat. Feltűnik azonban, hogy az építészetről, ha szűkszavúan is, de valamennyien elismerően szólnak: „eláll a lélegzet”; „koherens gondolat van mögötte”; „közelről nem is olyan nyomasztó”; „lebilincselő monstrum”; „üresen kongó ékszerdoboz”; „szépsége ellenére…”; „még szürkületben is káprázik a szem”. Nagy a sürgés-forgás a stadion-avatás előtt szigorú biztonsági intézkedések mellett.

Felcsút 1800 lelkes település a Váli völgyben, Budapesttől - Magyarország fővárosától - 40 km-re nyugatra. Az UEFA 2-es kategóriába sorolta a 3500 fő befogadóképességű stadiont. A Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia új centerpályája 2014 tavaszára készülhet el. Szöllősi György, a PFLA kommunikációs igazgatója elmondta, hogy a közel 4000 fős befogadóképességű arénában a nyitómérkőzésre több száz állóhelyet is biztosítanak. A két év alatt, mintegy 3,8 milliárd forintból épített stadion a TAO-pályázatnak köszönhetően valósult meg.

A stadion megálmodása és tervezése

Sokan már az első pillanatban csalást kiáltottak, amikor Makovecz-stadionként aposztrofálták az épületet. A Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia felkérte Makovecz Imrét, hogy a területén álló Kozma-kúriát kollégium céljára szeretnék átalakítani. Makovecz Imrét 2006-ban kereste fel a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia alapítója, hogy segítségét kérje a felcsúti Kozma-kúria épületének kollégiummá alakításához, valamint további épületek tervezéséhez. Készült egy beépítési vázlat, amelyből elsőként a kollégiumépület valósult meg. A komplexum első épülete az egykori nemesi kúria átalakításából létrejött kollégium volt, még Makovecz Imre, a magyar szerves építészet iskolateremtő alakjának tervei alapján.

A centerpálya ötlete 2008-ban fogalmazódott meg, akkor még három oldalról fedett lelátóként, döntően faszerkezetből építve. Egy megközelítően 1000 főre tervezett, egyoldalú, fedetlen lelátó már az eredeti telepítési koncepcióban is szerepelt, a program azonban idővel folyamatosan bővült. Az első vázlatokat még Makovecz Imre rajzolta, de a megbízói igények idővel folyamatosan bővültek. A fedett aréna elképzelése 2009 nyarán merült föl, az első változatban még csak három, majd négy oldalán fedett, évszázados angol és német stadionokat idéző, faszerkezetes, alul beépítetlen lelátók formájában.

Dobrosi Tamás így emlékszik: Úgy hozta a sors, hogy az építést én felügyeltem, és a következő megbízást, az akadémia szakmai és orvosi központjának, majd éttermének a tervezését a Mester rám − akkori vándoriskolás tanítványára − bízta. 2011-ben már egy jóval bonyolultabb program körvonalazódott az UEFA előírásainak figyelembe vételével - a Mester látta, hogy a teljes egyeztetési és telepítési folyamatot újra kell kezdeni, mert a korábban elképzelt építészeti héj nem alkalmas a jelentősen kibővült program befogadására. Akkor adta át a feladatot Dobrosi Tamás vándorépítésznek. Így a végleges tervezési program alapján kialakult építészeti koncepciót - egyre romló egészségi állapota miatt - csupán érdeklődő és megerősítő figyelemmel kísérte, a terv már az én munkám eredménye. Kívülálló számára talán furcsa ez a gesztus, de épp ez a kivételes nagylelkűség volt Makovecz Imre személyiségének lényege, ami mellesleg egybevág az akadémia törekvéseivel: itt minden a következő nemzedék sikeres útnak indításáról szól. A terveket Makovecz Imre kezdte el, azonban 2011-es halála után Dobrosi Tamás fejezte be.

Építészeti koncepció és lépték

Sokan kritizálják a helyszín megválasztását, azt azonban mindenki elismeri, hogy a meglévő terep lejtését jól kihasználó épülettömeg egyáltalán nem tűnik monumentálisnak. Az általános tájolási követelményeken túl a meglévő épületek és pályák határozottan kijelölték a stadion helyét, amit a terep nyolcméteres lejtése még érdekesebbé tett. Az épület léptékét tekintve előnyös adottság így szerényebb, kezelhetőbb tömeget eredményezett, melynek méretein a kis hajlású tető lefutása tovább tompított.

A pályaszint lesüllyesztése lehetővé tette, hogy a kúria felőli, nyugati homlokzat alacsonyabb legyen, így egy intimebb miliő jött létre e viszonylag szűk területen. Hamar belátható, hogy az egykori kúria ősparkjában egy 27 méteres gerincmagasságú, 140 méter hosszú homlokzat nehezen értelmezhető. Az előcsarnokként funkcionáló kupolák tömegei között lefutó, „földbe kapaszkodó" tetőnyúlványok apróbb, emberléptékű terekre osztják ezt a homlokzati szakaszt, formálásukkal pedig visszaidézik a kollégium és az étterem térfalait.

Felmerült ugyan, hogy az aréna a falu határán kívülre kerüljön, ahol a megközelítés, a parkolás és a funkciók szétválasztása kompromisszummentesen biztosítható, de ne feledjük: ez elsősorban nem egy tágabb agglomerációt kiszolgáló sportlétesítmény, hanem egy bentlakásos labdarúgó akadémia centerpályája, s mint ilyen, ott a helye a kollégium közvetlen szomszédságában.

Elhelyezkedésénél fogva a stadion homlokzatai távolról nem érvényesülhetnek. Ezért az építészeti hangsúly a külső héj szükségszerű monotonitásáról, melyet csak a nézőbejáratoknál felszakadó tetőidom bont meg, átkerült a belső szerkezet dinamikájának érzékeltetésére. A homlokzati térfalak között megnyíló belátásnak köszönhetően külső szemlélő számára is több ponton felsejlik az aréna belső, intim világa, ízelítőt adva a „tisztáson" folyó küzdelem hangulatából.

Az építés és a finanszírozás

A két év alatt, mintegy 3,8 milliárd forintból épített stadion a TAO-pályázatnak köszönhetően valósult meg. Orbán Viktor szerint magáncégek hozzájárulásából épült. Az építés során 2400 köbméter ragasztott fát és ugyanennyi hagyományos faácsolatot, illetve 24 ezer köbméter betont használtak fel.

Különleges anyaghasználat és szerkezet

Az acél-üveg-beton arénák korában szembetűnő az épület szokatlan anyaghasználata. A teljes épületegyüttesre nézve a megbízó határozott szándéka volt, hogy teret biztosítson a magyar szerves építészeti gondolkodásnak. Olyan „médiaképes”, egyfajta védjegyet képviselő épületet kívántak létrehozni, amely egyedi megjelenésével kiemelkedik akár a nemzetközi mezőnyből is. Így nemcsak lehetőség nyílt a különleges, megszokottól eltérő anyaghasználatra, hanem ez egyértelmű elvárás volt.

A stadion egyedi szerkezete rendkívül dekoratív, sokan egy katedráliséhoz hasonlítják. Ami a szerkezetet illeti, arra törekedtem, hogy az a saját belső logikájából következően, tiszta statikai rendszerét hangsúlyozva legyen egyedi és különleges. A vasbeton pillérekből előtörő fa rácshéj-szerkezetű tető egy tisztást szegélyező lombkoronasor képét idézi meg. Határozott szándékom volt a kortárs magyar stadionépítészet racionális irányzata mellett egy olyan alternatíva felmutatása, amely bátran nyúl komplex formákhoz, szerkezetekhez, de új kontextusban alkalmazza azokat. Vagyis: a forma nem feltétlenül alávetettje a funkciónak, meg lehet találni azt a törékeny egyensúlyt, amikor a kettő kölcsönös, szerves egységben erősíti egymást. Ez a fajta léptékváltás az építészeti formálásban is tetten érhető. Ritkán találkozni kupolákkal egy stadionban.

A faszerkezet alkalmazása, annak karbantartása nem jelent többletköltséget? A parasztházakat annak idején minden tavasszal kimeszelték, az irodaházak üveghomlokzatait rendszeresen takarítják. A kültéri faszerkezetek csomópontjait időről időre ellenőrizni kell, a fafelületek védelmét 4-5 évente meg kell újítani. Hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy minden épületről gondoskodni kell. A kérdés az, hogy ennek mértéke arányban áll-e a különleges építészeti megjelenésből fakadó − sokszor nehezen számszerűsíthető − előnyökkel. Mindezek figyelembevételével a fő tervezési irányok meghatározása természetesen minden esetben a megbízó döntése.

A Pancho Aréna funkciói és felszereltsége

Az aréna beépített, fűtött alapterülete meghaladja a 12 000 m2-t, a telek szűkössége miatt az északi és déli, pályára nyúló konzolos lelátók alatti tér kivételével minden talpalatnyi területet felhasználtunk. A terep adottságának köszönhetően az épület különböző részein három szint is közvetlen, akadálymentes kültéri bejárattal rendelkezik.

A pályával közvetlen kapcsolatban álló pinceszint nyugati oldalán található a hazai és vendégcsapat − az UEFA ajánlásainak megfelelő − öltözőblokkja, edzői, bírói öltözőkkel, doppingvizsgáló részleggel, és mindkét öltözőhöz saját, műfüves burkolatú bemelegítő teremmel. A pinceszinten az akadémia növendékei számára további 12 öltöző, valamint kondicionálóterem és rehabilitációs részleg áll rendelkezésre. Ezek a keleti oldalról saját, ellenőrzött bejáratokon keresztül közelíthetők meg.

A szurkolók az épület északi és déli oldalának alagsori szintjén, a kapuk mögötti, szektoronként különálló bejáratokon át jutnak a nézőtérre, világosan szerkesztett, fedett-nyitott tereken át. Mindegyik szektor önálló vizesblokkal és kiszolgáló funkciókkal (büfé, rendészet, elsősegélyhely) rendelkezik. A terepszint teraszos lesüllyesztésével az alagsori helyiségek bevilágításán túl arra is lehetőség adódott, hogy a vendégek hídon keresztül közelítsék meg a bejáratot.

A fél évszázaddal ezelőtti, sok esetben százezer főnél is nagyobb befogadóképességű stadionok helyett az érdeklődés ma már a kisebb léptékű, ugyanakkor hatékonyan üzemeltethető, és komplex kikapcsolódást nyújtó létesítmények felé fordult. Mindezek miatt − az UEFA képviselőivel egyetértésben − a nézőszám növelése helyett sokkal inkább az átlagosnál magasabb komfortfokozat elérésére törekedtünk: a nézőtéri 100 cm-es sor- (és 55 cm-es szék-) távolság a nyugat-európai stadionok első osztályú (business class) helyeinek kényelmét nyújtja. A 3400 fős nézőtépen a 100 cm-es sor- (és 55 cm-es szék-) távolság a nyugat-európai stadionok első osztályú (business class) helyeinek kényelmét nyújtja.

A 420 fős, kiemelt vendégek számára elkülönített VIP-részleg már az akadémia meglévő épületeinek intimebb, családias hangulatát idézi. A nyugati szárny emeletén pedig további hét bérelhető páholy áll teljes kiszolgálással a főtámogatók rendelkezésére. A VIP-részleg helyiségei mellett erre az oldalra kerültek a játékosok és a média bejáratai is, egymástól szintben elválasztva, de a tetőt áttörő kupolák belső átlátásaival mégis összekötve. Ami a sajtót illeti, öt tévéközvetítő-hely, 50 fős sajtótájékoztató terem, 70 férőhelyes médiatribün, és stúdiók biztosítják bármilyen rendezvény élő közvetítésének magas színvonalú lebonyolítását.

A stadion szerepe és hasznosítása

Még el sem készült a stadion, amikor a hazai sajtóban már arról folyt a polémia, kell-e egy 1800 fős településre ekkora, 3800 főt befogadó stadion. Sokan kételkednek abban, hogy megfelelő lesz-e a kihasználtsága. Ez egy utánpótlás-nevelő, az ország bármely pontjáról érkező fiatal számára − kellő szorgalom és előmenetel esetén − térítésmentes képzést nyújtó alapítványi intézmény. Nem kizárólag a település fiataljait tanítja focizni, a lehetőség mindenki előtt nyitva áll.

Az akadémia a következő generáció nevelését felvállalva nemzetközi léptékben gondolkodik, éppen ezért a stadiont is az UEFA igényeihez igazította. A megnyitó óta megtartott meccsek is azt bizonyítják, hogy méretei nem túlzóak. Felszereltségéből következően a magyar bajnoki mérkőzéseken, a korosztályos utánpótlás-tornákon túl az Európa Liga és a Bajnokok Ligája 2. selejtezőköréig bezárólag bármilyen nemzetközi futballesemény megrendezésére alkalmas. A stadion alapvetően a Puskás Akadémia FC mérkőzéseire, valamint nemzetközi és válogatott ifjúsági tornákra készült.

A Pancho Aréna nemcsak a mérkőzésekre várja látogatóit: szívesen megmutatják a stadion különleges és exkluzív helyiségeit a díszpáholytól az öltözőig, a sajtótájékoztató-teremtől az elnökségi tárgyalóig. Azokat a helyeket is megtekinthetik, ahová a mérkőzéseken szurkolóként nem juthatnak be. Továbbá megcsodálhatják Puskás Ferenc olimpiai aranyérmét, világbajnoki ezüstérmét, BEK-trófeáit, a Real Madridban viselt mezét, leülhetnek a pálya melletti kispadra, fényképezkedhetnek a Puskás szobornál, megnézhetik, hol laknak a Puskás akadémisták, és betérhetnek a futballközpont kétszáz éves kápolnájába.

Minden érdeklődőnek érkezéskor belépőjegyet kell váltania. A teljes árú jegy 1000, a diák-, nyugdíjas- és csoportos (10 főtől) jegy 500, a családi (3 főtől) jegy 2000, az óvodás csoportok belépőjegye pedig fejenként 300 forintba kerül.

Puskás Ferenc öröksége az Arénában

Az aréna aulájában Puskás Ferenc serlegei, érmei, oklevelei és kitüntetései is megtekinthetők, az épület főbejárata előtt pedig egész alakos szobra áll, amelyet az ünnepélyes megnyitót megelőzően avatnak fel. Puskás Ferenc olimpiai bajnok, Európa Kupa-győztes és világbajnoki ezüstérmes, a magyar válogatott kapitányaként 1953-ban megnyerte "Az Évszázad Mérkőzését" Anglia ellen (6:3), majd emigránsként a Real Madriddal újabb évtizedig ejtette ámulatba a világot: 3-szor nyert BEK-et (a BL elődje), csapatával megnyerte az első Világkupát, 4-szer volt spanyol gólkirály. Ez az épített környezet - és azon belül a stadion - mint jelkép, a közösség számára viszonyítási alapot, megerősítést, büszkeséget adjon.

Puskás Ferenc Főbb Sikerei

tags: #felcsuti #stadion #avato

Népszerű bejegyzések:

• Személyre szabott foci fejlesztés gyerekeknek
• Az ismeretlen angyal elemzése
• A Jr. NBA kezdetét és céljait bemutató cikk
• Az akadémia fejlesztési programjai
• Mítoszok és valóság a spanyol futballstadionokról