A válogatott edző szerepe és a szakmai munka megítélése a modern sportban
Az edzői munka megítélése és az edzők hozzáadott értékének meghatározása a csapatsportokban komplex feladat, amely számos kihívást rejt magában. Az edző sikere, hozzáadott értéke közvetlenül semmilyen formában nem érzékelhető, hiszen nem őt, hanem az általa edzett sportoló eredményein keresztül kell megítélni a tevékenységét. Az edző munkája kizárólag mások munkájával együtt, torzítva hat, nehezen mérhető. Ez a téma különösen aktuális egy válogatott edző felkérése és munkájának értékelése kapcsán, ahol a legapróbb részletek is döntőek lehetnek.
Az edzői munka megítélése és kihívásai
A sportszakmai elemzések során gyakran felmerül a kérdés, hogy az edzői teljesítmény mennyire mérhető objektíven. Egyes megközelítések, mint az Economist egyik cikke, azt állítják, hogy az edző sikere szerencsefaktor kérdése, tisztelet a kivételnek. Az Economist cikk állítása szerint az edzőnek közvetlen ráhatása a sikerre a Premier League elmúlt 15 év adatai alapján nincs is. Implicit módon pedig azt mondja, hogy néhány speciális esetet és személyt nem számítva tulajdonképpen az edző nélkül, a csapat önmagában is képes arra, amit elért. A cikk a számítógépes menedzser játékprogramokban használt játékosértékelésekre alapozta állítását, és ez alapján kaptak minden csapatra egy várhatóértéket, hogy mire lehet képes a csapat pusztán a játékosállományt illetően a tabellán vett pozíció tekintetében. Ha az edző számít, akkor a csapat által szerzett pontok száma rendre meghaladja a játékosállomány által elvárható szintet, de ez végül csak kis százalékban következik be, tehát a szerencse dominál egy-egy sikernél, a játékosállomány a meghatározó.
Adatértelmezési hibák és az edzői szerep
Fontos hangsúlyozni, hogy minden adatelemzőnek kell legyen realitásérzéke, és villognia kell a piros lámpának, ha valami az életszerűséggel kevésbé vág össze. Ha a szerzőknek konkrétan igazuk lenne ebben a formában, akkor edzőre egyáltalán nem lenne szükség, a játékosok teszik a dolgukat. A téma kapcsán mindkét említett cikk, a külföldi és a hazai is, szakmai - adatelemzési - hibák sorát vonultatja fel, és von le körültekintő módon alá nem támasztott tanulságokat egy-egy vezetőedző menesztése kapcsán.
- Nulladik típusú hiba: Az adatok mennyisége önmagában nem hitelesít semmilyen állítást, bármilyen szerteágazó, lenyűgöző, kimerítő is legyen az.
- Fogalmi hiba: Senki sem tud tartósan "felülteljesíteni", hiszen az elvárások is változnak évről évre. A világ legjobb sakkozója sem tud felülteljesíteni önmagához képest, hiszen előbb-utóbb az elvárások igazodnak a saját korlátaihoz.
- Adatértelmezési hiba: A játékprogramban használt adatok nem függetlenek a vizsgált összetevőktől. A programot úgy állították össze, hogy szimulálja többé-kevésbé a valóságot. Tehát tulajdonképpen a jövő ismeretében vetítettünk vissza a múltba, majd abból jeleztünk előre a jövőre.
- Logikai hiba: A játékos képességének fejlődése és eredményessége nagyban függ a csapatban betöltött helyétől, a taktikától, amit az edző határoz meg. A játékos "jósága" függ attól, hogy melyik edző által irányított csapatban szerepel.
- Szakmai hiba: Mindig végzünk hibabecslést. Például a Premier League-ben 8 pontnyi ingadozás mindkét irányban lehetséges, így az valójában 16 pontnyi bizonytalanságot jelent.
A sport sajátos természete
Érzékelési hiba is előfordul, amikor a sportpályákon elért eredményesség nem vethető össze egy kereskedelmi vagy szolgáltatási piac, így az egyesület eredményességével sem. Előbbi fizikai "csata", az utóbbi az erőforrásokért, azok megszerzésére irányuló versengés. Az üzleti életben a stratégia döntő jelentőségű, a sportban a taktika. A sportban egymással szemben álló felek vannak, azaz mindig kénytelen reagálni az egyik versenyző, csapat az ellenfél változtatásaira. Nincs közeg, amelyen keresztül hat jelentős késleltetéssel valami, hanem szemtől-szemben, azonnal. A jobb adaptációval rendelkező csapat hosszabb távon nyer. De, ugye, az edző feladata reagálni, és a taktikát igazítani a körülményekhez?
Az edző feladatai és felelőssége
Hogyan lehetne akkor mérni egy edző hatékonyságát, hozzáadott értékét? Ehhez mindenekelőtt azt kellene meghatároznunk, hogy mit is csinál közelebbről egy edző. Mi a felelőssége, hatásköre? A probléma rögtön az, hogy egyesületenként eltérő lehet az edző feladatköre. Az angolszász rendszerben akár általános ügyvezetői feladatokat is elláthat a felnőtt csapat mellett. Ez lehet az egyik legtágabb értelmezés, bár korántsem mindenhol van így még ott sem. Az edző szűk értelemben a csapat összeállításért, a taktikáért, a játékosok tétmérkőzéseken mutatott játékáért, az eredményért felel.
A stáb szerepe és az edző hatásköre
Ráadásul bizonyos feladatokat nyilvánvalóan delegál az edző, amelyért bár ő a felelős, de nem ő a végrehajtó. Például, ha a csapat erőnléte problémás, netán túl sok a sérülés, akkor bizony a pályaedző környékén is problémákat keresnénk. Ha a keret összeállításánál a posztokra döntően nem megfelelő személyeket hoz a csapat, ez éppúgy lehet a játékosfigyelők hiányossága is, hiszen rossz merítésből nehéz jól dolgozni. Ha a klub kevesebb figyelmet fordít a bevételeire, mint kellene, akkor a csapat eleve versenyhátrányból indul, és nem látszik az edző valós hozzáadott értéke. Az edző választja a stábot? Akkor minden stábtag hibája az ő hibája (is), de egyébként ez nem feltétlenül van így.
Az edzői teljesítmény mérése és értékelése
Az edzőt legtöbbször aszerint mérik, hogy mennyi és milyen trófeákat nyert el a csapatával, illetve a bajnokságban hány pontot tudott szerezni. A mérleg másik oldalán a pénzmennyiség van: mennyit költött erre a csapat.
Trófeák, pontok és pénzügyi érték
Ebből két mutató jöhet ki az edzőre nézve:
- a trófea / költött pénz
- a szerzett pont / elköltött pénz
Két szemponttal lehet még kiegészíteni a listát: az is számít az edző sikerességének megítélésében, hogy a trófeákat kizárólag egy csapattal, vagy többel érte-e el valaki. Kevés olyan személy van, akinek a sikerei döntően egyetlen csapathoz kötődnének. Másik minősítési forma lehet a szezon előtti elvárás és az annak való megfelelésnek a gyakorisága. A szezon elején a csapat kijelöli a célokat, és ezeket az edző teljesíti, +1 pont, ha "jelentősen" túlteljesíti, +2 pontot kap, míg negatív irányban ennek ellenkezője igaz.
Az edző mint pedagógus
Személyes meglátás szerint az edző egy pedagógus, aki "osztályt" és/vagy "tanulókat" is fejleszt. Az eredményét a csapatsportokban az "osztályok" közötti versenyben mérik, de ehhez nyilván kell a "tanulókkal" is foglalkozni. Mindegy, hogy szavakkal, hitet adva a játékosoknak, a csapatnak, vagy tudásával képes-e újat tanítani (technikailag, taktikailag) a nebulóknak, vagy egyszerűen megtanítja őket együttműködni. Mindegyik fontos és kulcstényező lehet. Ahogy a legjobb tanárok sem (feltétlenül) a legjobb matematikusból, fizikusokból, történészekből, sportolókból kerülnek ki, úgy az edzőnek sem a legjobb focistának kell lennie. Ha az edzőt mint pedagógust nézzük, azaz a játékosból, a csapatból kihozza-e a benne rejlő képességeket, akkor viszonylag egyértelműen megmondható, ki a jó edző: az, akinél a csapatba került játékosok, azaz a csapat átlagos pénzügyi értéke arányaiban leginkább növekszik. Egy játékos értéke az egyéni fejlődésétől és a csapat eredményességétől egyaránt függ, és mindkettőre hat az edző.
Az edzők "regnálásának" hossza és a klubok türelme
Minősíthet-e egy edzőt az, hogy mennyi ideig tartják az állásában? A Nemzeti Sport cikke például azt vizsgálta, hogy mennyire szokásos például az egyes bajnokságokban az edző csere - ahogy ők fogalmaztak: mennyire türelmetlen a közeg? Tegyük hozzá, hogy az az állítás, hogy az edzőváltások száma határozza meg a közeg türelmetlenségét, tévedés. Az edzőváltások száma egyetlen szezont vizsgálva ráadásul igen csalóka, hiszen sok embert a szezon elején vagy a közepén küldenek el, például a téli felkészülés előtt. A számunkra helyesnek tűnő mérték az edzők "regnálásának" a hossza napokban és mérkőzésekben is számítva az edzőváltások valószínűségének előrejelzésére. A kettő együtt, egymástól függetlenül mutatja a valódi "türelmességet" az egyesület vezetői részéről.
| Bajnokság | Pont/mérkőzés | Várható tartózkodási idő/döntés | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Román bajnokság | 1,3 felett | 1 év szigorított szerződés | Ritka a hosszú távú példa, éves váltás jellemző |
| Román bajnokság | 1,168 alatt | Fél év után menesztés | Jellemző küldés |
| Román bajnokság | 0,9 | 70 nap vagy 8 forduló | Rövid idő utáni váltás |
| Magyar bajnokság | 1,3 | Akár két szezon | Jó eredményesség mellett |
| Magyar bajnokság | 1,63 felett | Több mint két szezon | Ha nem kap jobb ajánlatot máshonnan |
| Magyar bajnokság | 7-8 mérkőzésből 6 pont | Átlagosan menesztés | Alacsonyabb elvárások melletti döntés |
Romániában például egy edző jellemzően fél szezonra kell tervezzen. Naptárilag és a mérkőzések számát tekintve is ez a legvalószínűbb forgatókönyv. A magyar bajnokságban a szezonban a 8. és a vége előtti 8. forduló időpontja a kritikus, minden más esetben hagyják dolgozni az edzőket. Érdekes, de egyik bajnokságban sem függ össze közvetlenül az eredményesség a szerződések hosszával. Ha a türelmetlenség motiválja az edzőváltást, akkor Magyarországon tényleg türelmesebbek a klubvezetők az edzőkkel szemben a romániai állapotokhoz képest. Talán néha túlságosan is, hiszen 7-8 mérkőzésből szerzett 6 pontnál gondolják átlagosan meneszteni idehaza az edzőket.
A magyar férfi A-válogatott felkészülése és a szövetségi kapitány szerepe
A válogatott edző, vagyis a szövetségi kapitány szerepe kulcsfontosságú egy nemzeti csapat sikereiben. Marco Rossi, a magyar férfi A-válogatott szövetségi kapitánya a közelgő Európa-bajnokságra való felkészülés kapcsán osztott meg információkat. A maximálisan nevezhető 26 játékos alkotta kerettel vág neki az Eb-felkészülésnek a férfi A-válogatott. Az Eb-keretbe a márciusi kerettagok többsége mellett megtalálható Botka Endre, Csoboth Kevin, Fiola Attila, Kata Mihály és a tavalyi selejtezősorozatban végig kerettag Szappanos Péter is. A szakmai stáb azért döntött a 26-nál több kerettag meghívása helyett tartalékok megnevezése mellett, mert ennél több játékossal csökkent volna az edzések hatékonysága, így az Eb-re történő lehető legoptimálisabb felkészülés is csorbát szenvedett volna.
Marco Rossi az mlsz.hu-nak elmondta: „A keret összeállításánál a játékosok teljesítménye mellett minden más szempontot is mérlegeltünk, többet között azt is, hogy kik voltak részesei a 2023-as selejtezősorozatnak, melyen kivívtuk az Eb-részvételt. Emellett pedig kiugró teljesítményt egyetlen új játékostól sem láttunk, így új kerettag behívása emiatt sem volt indokolt. A harmadik kapus személyére viszont ki szeretnék térni külön is: Szappanos Péter tavaly egész évben velünk volt, és a sportszakmai teljesítményén túl kulcsembere volt a közösségnek, hatalmas szerepe volt a csapategység kialakításában, ezért döntöttem mellette. Tóth Balázs kitűnően teljesített márciusban, amikor velünk volt, és kétség sem férhet hozzá, hogy a jövőben fontos tagja lesz a magyar válogatottnak.”
A felkészülési időszak fontosságáról is beszélt a szövetségi kapitány: „A mi felkészülési időszakunk szerencsére hosszabb lesz, mint az ellenfeleinké. Már május 27-én megkezdjük a munkát, míg a hivatalos FIFA-napok csak egy héttel később kezdődnek. Ez a múltban mindig előnyt jelentett, bízunk benne, hogy ez ezúttal is így lesz. Két felkészülési mérkőzésünk lesz, június 4-én Írországban, 8-án pedig Debrecenben Izrael ellen, ezt követően pedig Németországban fogjuk befejezni a felkészülést, melynek során minden területre maximálisan kiterjed majd a figyelmünk.”
A válogatott kerettagjainak többsége május 27-én kezdi meg a felkészülést Telkiben, Ádám Martin, Bolla Bendegúz, Gazdag Dániel, és Styles Callum azonban csak később csatlakozik a csapathoz. A válogatott június 3-án utazik el Dublinba, az Írország elleni felkészülési mérkőzés helyszínére, ahonnan a mérkőzést követő napon tér vissza Telkibe, majd június 8-án a debreceni Nagyerdei Stadionban játssza utolsó felkészülési meccsét Izrael ellen.
A tudományos támogatás jelentősége a sportban
A sport világában a tudományos támogatás és a szakértelem egyre inkább felértékelődik. Dr. Wladár Sándor, a MÚSZ elnöke rangos felkérést kapott: a Debreceni Egyetem Tudományos és Társadalmi Tanácsadó Testületének tagja lett. Wladár Sándor elmondta: „A díszes megbízólevélen az én nevem áll, de ez az elismerés nem csupán az eddigi pályámnak, hanem az egész magyar úszósportnak szól. Nem is tudom szavakba önteni, milyen érzés egy ilyen nagyrabecsült testület tagjának lenni, amelybe számos szaktekintély, többek között két Nobel-díjas tudós is elfogadta a felkérést. Debrecen városával eddig is kifejezetten szoros volt a kapcsolatunk, ezt talán hangsúlyoznom sem kell, ezt az új szerepkört pedig arra is fel kívánom használni, hogy a Debreceni Egyetem által nyújtott tudományos támogatást is minél jobban kiaknázhassuk. Olyan tempóban fejlődik a világ sportja, hogy minden segítséget meg kell ragadnunk - a felelősségünk pedig óriási, hiszen egy tízmilliós ország szerepel az elsőszámú olimpiai sportág élvonalában, ami páratlan teljesítmény.” Ez is rávilágít arra, hogy a modern sportban az edzők és a sportszakemberek munkája mögött egyre inkább komplex tudományos háttér áll.
tags: #felkeres #valogatott #edzo
