A felnőtt kézilabda edzések átfogó információi és a magyar kézilabda fejlesztési irányai
A kézilabdázás hazánkban is rohamosan fejlődő sportág. Népszerűsége folyamatosan növekszik a női és a férfi nemzeti válogatottak, valamint klubcsapataink nemzetközi sikereinek köszönhetően. A sportág dinamikus fejlődése mellett kiemelten fontos a professzionális megközelítés az edzések és a teljesítményfejlesztés terén, mind az utánpótlás, mind a felnőtt korosztályokban.
A kézilabda történeti háttere és fejlődése
A kézilabda a dán Handboold, a német Handball és a cseh Hazena játékok édes gyermeke. Mindhárom lényege a labda kézzel való továbbítása volt. A Hazenát az 1890-es évek elején Szlovákiában játszották, az első szabályokat 1906-ban írták le. A Handbold (dánul: kézilabda) Holger Nielsen tanár újítása volt 1898-ban a labdarúgás ellensúlyozására. E három sportág alapelemeit gyúrta eggyé 1919-ben, Berlinben, Carl Schelenz professzor, s máris létrejött a mai kézilabda. 1925-re elterjedt a kontinensen, az első válogatott mérkőzést a németek és az osztrákok vívták. 1928-ra megalakult a Nemzetközi Amatőr Kézilabda Szövetség (International Amateur Handball Federation, IAHF), 1936-ban pedig bemutató sportágként az olimpián is debütált, a döntőben Németország 10-6-ra verte Ausztriát, Magyarország a 4. helyen végzett. A férfiak első, 1938-as világbajnokságát (amelyet Németország nyert) tizenegy évvel később követte a hölgyek versengése.
A zord időjárási körülmények kirekesztésére, főként északi nyomásra, előtérbe került a kispályás-, majd teremjáték. 1965-ben már kispályán lett világbajnok a magyar válogatott. A diadal idején Török Bódog volt a szövetségi kapitány.

Az edzők szakmai felkészítése és a képzési tematika
Számos olyan testnevelő tanárral lehet találkozni, akik saját bevallásuk szerint nem szeretnek kézilabdázást oktatni a technikai elemek komplexitása és nehézsége miatt, valamint a saját sportágbeli ismeretanyagukat is hiányosnak gondolják. Ezt az anyagot a testnevelő tanárok, tanítók és sport szakemberek részére szántuk, hogy segítséget nyújtson az alapvető technikai elemek oktatásához, valamint, hogy gyakorlatokkal, játékokkal és multimédiás anyaggal megkönnyítsük a kézilabdázás megtanítását. Természetesen céljaink között szerepel a sportjáték további megismertetése, még szélesebb körben történő bemutatása, igénybe véve az informatika adta nagyszerű lehetőségeket.
Munkánk során felhasználjuk a régebbi és a közelmúltban, vagy akár a jelenben született nagyszerű anyagokat. Mégis az utánpótlás-nevelésben vannak hiányosságaink az eredményességet és a fiatal korosztályok felkészítését illetően. Ha csak gondolkodunk és még semmit nem tettünk a tanítványainkkal, akkor is egységesen tegyük ezt. Legyen ez nevelési alapelv, vagy képzési szempont, az utánpótlás nevelése sok irányból megalapozott, egymásra épülő és egységes folyamat legyen. A tematika abban fog segíteni a sportszervezetek és a nevelőedzők számára, hogy magát a folyamatot helyezi előtérbe. Hiszen a hibák nemcsak akkor kezdődnek, hogy a mit, mikor és hogyan kérdésekre nem megfelelő válaszok érkeznek, hanem a miért pont ezt, vagy miért pont azt helyezzük előtérben az oktatás folyamatában. Egészen pontosan, az objektív képzési elv érvényesülése, szűrni és rangsorolni fogja egy adott edző, adott megoldásra váró feladatait. A képességek fejlesztése a legfontosabb feladata a folyamatnak. Ebben csak az lát tisztán, aki érti és elfogadja magát a felépítettséget. Az egységesség, idővel megszünteti a képzettségbéli különbségeket, főleg 14 éves életkorig. Nagyobb felületet biztosít majd a kiválasztásnak. Az edzők azonos értékrendek mellett oktatják, nevelik tanítványaikat, ami elvezeti őket a jobb kommunikáció használatához és ezzel megváltozhat az eddigi „belterjesen” gondolkodó szemléletmód. Talán, idővel arculata és markáns megjelenése lesz a magyar kézilabdázásnak. A szakmai segítségnyújtás, vagyis maga a tematika országos szintű lefedettséget fog biztosítani. Hatéves életkortól tizennyolc éves életkorig, szakmai képzettségi szempontokat állít fel. Edzéselméleti és edzésmódszertani tanácsokat fogalmaz meg.
Kézilabda edző képzés promó videó
A legnagyobb hiba, amikor a nevelőedző taktikai szempontból akarja képezni tanítványait, több esetben meggondolatlanul. A taktikai képzés a legutolsó fázis a nevelőmunkában! Képességfejlesztés, illetve a mozgások, mozdulatok technika oktatása minden esetben előbbre való tevékenység. Ha nincs izomzat, hiányos, vagy helytelen a technika. Ha nincs kondíció és ezért a technika hibás, nem lehet jó taktikát felépíteni, mert az alapok hiányoznak hozzá! Azonban a képességek fejlesztése területén sem mindegy, hogy mikor, mit és hogyan képezzünk. Az ismeretanyag folyamatos bővülése és a sporttudomány állandó fejlődése miatt, adott korcsoportok esetében irányított ingereket kell behozni a képzésbe. Figyelni kell a szenzitivitásra és arra is, hogy mikor érnek be a „retardált” gyerekek. A nevelőedzők többsége az akcelerált, alapvetően kicsi, de gyors és ügyes gyerekeket játszatja, mert nyerni akarja mérkőzést. Motiváljon, ha kell, nyugtasson, de olykor, ha kibillen a képzésmenete az edző kezéből, képes legyen elmagyarázni, hogy ehhez a képzési szinthez mit kell tenni az edzőnek, hogy tanítványai eljussanak a céljaik felé.
A képzés "lépcsőház" metaforája
Ha egy hatemeletes lépcsőháznak azonosítanánk be az utánpótlás nevelés folyamatát a kisiskoláskortól a felnőtté válás állomásáig, nos, könnyen lehetne szemléltetni a jelen gondjait a képzés területén. Ugyanis ha minden egyes lépcsőfok egy egy lényeges részét alkotja a képzés folyamatának, legyen az akár nevelés, képességfejlesztés vagy technikai érettségi szint. Ebben a lépcsőzésben korán kiesnek azok a gyerekek, akik kisiskoláskorban nem kapják meg a megfelelő koordináció fejlesztést. A kimaradt lépcsőfokokat nem képesek átugrani. Ilyen lehet például az is, ha nem kap kiemelt figyelmet a serdülő életkor elején az aerob állóképesség fejlesztése, illetve a serdülőkor végén a szükséges gyors erő és ezzel szorosan összefüggésben álló technikai képzéshez rendelt kondicionális fejlettség. Ahogy a gyerek kronológiailag növekszik, úgy távolodnak egymástól a lépcsőfokok. Soha nem ismételhető és nem behozható hátrányba kerülnek azok a kollégák, akik kondicionális hátránnyal, vagy technikai hibákkal és eszetlen taktikai tudással akarják felfelé rohantatni a tanítványaikat az emelkedőn. Igen, eddig is voltak és lesznek kiváló sportolóink, akik büszkeséget és örömet okoztak nekünk, mert felnőtt szinten megmaradtak és jó vagy éppen válogatott kézilabdázók váltak belőlük. Na de hányan nem? Az elfogadás a fejlődés felé abban áll, hogy magát az egységességet és a folyamatot állítjuk szembe a múltbéli ad hock képzéssel. Ismereteink bővültek az elmúlt évtizedek alatt. Tudjuk, hogy mikor, mit érdemes tanítani és azt milyen módszerrel vagyunk képesek a leghatékonyabban átadni. Lesznek szakemberek, akiknek nem azt kell megmondani, hogyan csináljuk, hanem, hogyan érdemes. Nekik kötelességük lesz az egész folyamatot ismerni, közvetíteni a területen. Ha elfogadjuk, hogy az edzőnek minden esetben adminisztrálnia kell magát, és ezzel azonosulni tudunk, már csak egy lépés szükséges a tudatos készültségi szint elérése felé. A naprakész, tervező nevelőedző eddig csak kevesek sajátjaként, vagy inkább elképzelés szinten működött.
Az edzésmunka digitalizációja és adminisztrációja
Minden sportszervezetnek és/vagy intézménynek hozzáférése van az MKSZ honlapján egy olyan felülethez, amelyen napi és havi rendszerességgel kötelezően dokumentálandó az edzők és csapataik edzésmunkája. A „kötelező” szóval kezdődő mondat egyfajta ellenérzést vált ki az olvasóból. A régi beidegződések munkálkodása sem javít ezen az állapoton. Azonban olykor a magától értetődő dolgok között is vannak számunkra jobban elfogadható, de végül is kötelező érvényű elvek, tevékenységek, de nem mondjuk ki, hogy kötelező, azonban mégis tisztában vagyunk vele. Minden magára adó edző adminisztrál, tervez, napi jegyzetelést végez, teszteket csinál, rögzíti a különféle felméréseinek eredményeit. Ma még bizonyára sokan írnak, terveznek spirálfüzetekbe, azonban az adatokat, egészen biztos, hogy az informatikai ismeretükre alapozva, digitálisan tárolják el. Mint ahogy a hanghordozók világában is eljutottunk a bakelit lemeztől az mp3 lejátszókig, úgy a papírformátumú lexikonokat, újságokat is leváltja a digitalizált változat. A kérdés tehát nem az, hogy miért kell csinálni, hanem, hogy hová kell adminisztrálni az edzők számára. A kialakított felület, nemcsak az adott edzőnek, hanem a sportszervezet részére is lehetőséget ad az adatok ellenőrzésére, és olyan információk felvitelére, amire a központi adatbázis nem lesz kíváncsi.
A digitalizált edzésnapló használatának lépései
- Minden sportszervezet, intézmény felviszi a saját maga csapatait az edzésbeosztás szerint. Tehát a rendszer arra lesz kíváncsi, hogy a gyerekek, melyik edzővel és hol végzik a heti edzéseket. (egy edzőnek két ilyen csapata lehet).
- Minden sportszervezetnek, intézménynek el kell juttatni az MKSZ részére az összes edzéshelyszínt, ahol csapatai edzésileg foglalkoztatva vannak.
- Az adott edző felviszi a hozzá edzésileg tartozó gyerekeket a rendszerbe.
- Az edzőnek két tevékenysége lesz ezt követően, edzésnaplót vezet és edzéstervet készit egy hónappal előre. Minden tevékenység adott lesz a felületen, amire csak rá kell kattintani. Azt hogy ezen belül milyen gyakorlatokat alkalmaz, már az ő saját maga kreativitására van bízva.
- Lesz egy tesztek, felmérések felület is a rendszerben, amit az edző, vagy a sportszervezet szabadon is használhat, illetve lesznek központilag elvárt felmérések.
A távlati terv, hogy idővel növelni tudjuk a későbbi időkben felhasználható adatainkat. Tehát a felület nemcsak országos szinten, hanem a helyi sportszervezet szakmai munkáját is segíti. Minden az eddigiektől eltérő folyamat, tevékenység, vagy egy új rendszer igényli az ellenőrzés bevezetését. A világ minden táján így van ez. Lényeges továbbá tudni, hogy az adott sportszervezet vezetőjével, az adott terület régióvezetőjével és a megyei szövetséggel is kapcsolatban álljon a szakfelügyelő. Kellő ismerettel a háta mögött a szakfelügyelőnek a digitalizált felületek kezelése és működtetése területén is szükséges lesz a segítségnyújtás az adott területen, hiszen sokan lesznek olyanok, akik nem kevés tapasztalattal rendelkeznek az informatikában. Az a terület, amiért a szakfelügyelő felel, egyes megyékben 35-40 sportszervezetet is tartalmaz. Mindenkihez egy időben nem képes eljutni, ezért a digitális felületen figyelni tudja az edzők tevékenységét. Üzeneteket tud majd küldeni a rendszeren belül az egyéneknek vagy mindenkinek, egyaránt ha ez szükséges. Kiemelném, hogy a szakfelügyelők semmilyen határt, korlátot nem szabnak az edzők öntevékeny kreatív hozzáállásában mindaddig, amíg munkájuk abban a szemléletben zajlik, ahogy ezt a tematika előírja nekik.

Felnőtt kézilabda klubok és a fejlesztésük
A felnőtt kézilabda csapatok működése és eredményessége elengedhetetlen a sportág népszerűsítéséhez és az utánpótlás motiválásához. Az MTK Kézilabda KFT. hosszú és gazdag múlttal rendelkezik. 1946-ban a Magyar Posztó női együttese már MTK színekben indult a bajnokságban, de a szakosztály csak négy évvel később alakult meg a Kelenföldi Goldberger játékosaiból. 1955-ben és 1958-ban megnyerték a nagypályás bajnokságot. A kispályás csapat 1960-ban bajnoki címet szerzett, de néhány év múlva kiesett az első osztályból. A férfiak 1951-ben alakítottak szakosztályt, és a következő évben ezüstérmet szereztek a legjobbak között, de 1959-ben kiestek, és sokáig a második vonalban szerepeltek. Az MTK és a BSE fúziója után újra van NB I-es női csapata a klubnak, mely a 11. helyen zárt. A 2014/15-ös bajnokságnak új edzővel (Horváth Attila) és 13 új játékossal vágott neki a csapat. Horváthot, 2015-ben váltották. A 2019/20-as szezonban női kézilabdacsapatunk a szakosztály történetének legjobb szereplését produkálta, igaz, a koronavírus-járvány miatt a történelemkönyvekből mindez kimarad. A küzdelmek lefújásának pillanatában Golovin Vlagyimir tanítványai a 7. helyen álltak a K&H ligában, a Magyar Kupa negyeddöntőjében pedig a Kisvárdai KC várt volna mieinkre. A 2020/21-es szezonban a hatodik helyen végzett csapatunk a K&H ligában, ezzel a szakosztály története során először kiharcolta az európai kupaindulás jogát. A Magyar Kupában a végső győztes Győri Audi ETO KC elleni negyeddöntő jelentette a végállomást. A 2021/22-es történelmi év volt szakosztályunk számára, hiszen történetében először szerepelhetett a csapat nemzetközi porondon. Az EHF-kupa első körében a török Yalikavak Spor Kulübü ellen mérkőztünk meg, és kettős győzelemmel jutottunk tovább. A következő fordulóban a dán Herning-Ikast Handbold alakulata ellen már nem sikerült a továbbjutás, így ők búcsúztattak minket a nemzetközi kupaszerepléstől. A másik nagy változás a csapatunk életében az volt, hogy több év után távozott Golovin Vlagyimir ‒ a magyar válogatott szövetségi kapitánya lett ‒ a vezetőedzői posztról, a helyét pedig Vida Gergő vette át év közben. A K&H Liga kézilabda-bajnokságot végül a nyolcadik helyen zárta együttesünk, a Magyar Kupában pedig a negyedik fordulóban a Dunaújváros állította meg a gárdát. A 2022/23-as szezon nem a terveink szerint kezdődött, ugyanis négy mérkőzés után győzelem nélkül álltunk a tabellán. Az ötödik forduló előtt távozott a vezetőedzői posztról Vida Gergő, akinek a helyét Marinko Kekezovity vette át ideiglenesen. Az ötödik meccset megnyertük Békéscsabán, és decemberben már új vezetőedzővel, Vágó Attilával kezdődhetett meg a közös munka. Nagyon jó széria következett csapatunk életében, ugyanis a következő tíz mérkőzés alatt tizenkét pontot gyűjtöttünk, ráadásul a DVSC SCHAEFFLER és az FTC-Rail Cargo Hungaria ellen is remek teljesítményt nyújtva, hajszálon múlt a pontszerzés, mindkét ellenfelünktől egy góllal kaptunk ki. A bajnoki menetelés mellett a Török Bódog Tippmix Magyar Kupában is mentünk előre, a Moyra-Budaörs Handball legyőzésével pedig kiharcoltunk a négyes döntőn való részvételt is. Az idény végére nagyon sok sérült játékosunk lett, nem voltunk egyszerű helyzetben, de tisztes helytállással, szimpatikus csapat benyomását keltve lettünk negyedikek a kupasorozatban, a K&H Ligában pedig a nyolcadik helyen zártunk. 2023 nyarán nagy változásokkal kezdődhetett meg a felkészülés, hiszen sok játékos távozott az előző keretből, akiket új igazolások követtek.
| Év | Eredmény / Esemény |
|---|---|
| 1946 | A Magyar Posztó női együttese MTK színekben indult a bajnokságban |
| 1955 | Megnyerték a nagypályás bajnokságot |
| 1958 | Megnyerték a nagypályás bajnokságot |
| 1960 | Kispályás csapat bajnoki címet szerzett |
| 2019/20 | A szakosztály történetének legjobb szereplését produkálta (7. hely a K&H Ligában) |
| 2020/21 | 6. hely a K&H Ligában, európai kupaindulás jogának kiharcolása |
| 2021/22 | Első nemzetközi szereplés az EHF-kupában |
| 2022/23 | Részvétel a Török Bódog Tippmix Magyar Kupa négyes döntőjében (4. hely), 8. hely a K&H Ligában |
Egyetemi és főiskolai kézilabda
A Kézilabda Szakosztály edzés és versenyzési lehetőséget biztosít a BME és más egyetemi, főiskolai hallgatóknak női és férfi fronton is. A csapatokat a különböző egyetemi és főiskolai bajnokságokban indítja, mint például BEFKB és MEFOB. A hallgatók sportoltatása mellett az utánpótlásképzésben is szerepet vállal.
Az utánpótlás szerepe a felnőtt kézilabdában
A Kecskeméti Sportiskola kézilabda szakosztálya elsősorban a kecskeméti felnőtt kézilabda csapatok részére végez utánpótlás nevelő munkát. Mind a felnőtt férfi Kecskeméti Testedző Egyesület, mind a Kecskeméti Női Kézilabda Klub csapatai és játékosai példaképek, motiváló erő a fiatalok számára. Az 1922-ben alapított Budapest Elektromos Sportegyesület régi hagyományokkal rendelkező, a kézilabda sportágakban jelenleg az utánpótlás-nevelő munkában résztvevő egyesület. Jelenleg is nagyon sok Egyesületünknél nevelkedett játékos játszik a Magyar Bajnokság élcsapataiban, a korosztályos és a felnőtt válogatottban egyaránt.
Kézilabdaedzést 3 korosztályban, heti 4 alkalommal tartunk. Minden korosztály számára nyitott a heti 1 alkalommal tartott „mozgáskoordinációs, erőnléti edzés”, melyet edzőink tartanak. Különböző támadási és védekezési rendszereket tanítunk meg, amiket a bajnoki mérkőzések mellett edzőmérkőzéseken is gyakorolhatnak. Nagyon fontos a csapatszellem fejlesztése.

A sportolók holisztikus fejlesztése
A gyermek egész személyiségének, képességeinek önmagához mért fejlesztése kiemelt fontosságú. Azoknak a tehetséges gyerekeknek pedig, akik a későbbiekben versenysportként komolyabb szinten kívánják folytatni a kézilabdát, megadni a lehetőséget a képzések színvonalával és a későbbi versenyeztetés biztosításával az esetleges profi pályafutás elindításához. Sportolást és tanulást összehangoljuk. Sportolói pályafutás építése - az önmenedzselés igényének kialakítása, az önképzés megvalósítása, ezzel a sportteljesítmény színvonalának állandó növelése, teljesítményorientált személyiség kialakítása. Fiatal kézilabdázók felkészítését kiemelt feladatunknak tekintjük. A sportolás utáni, civil életre fel kell készítenünk sportolóinkat. A tanulás folyamatában kialakítjuk az életúton át tartó tanulás (Life Long Learning) igényét és szokásrendszerét, alkalmazzuk és megismertetjük a távoktatás (e - learning) módszerét, illetve a Magyar Kézilabda Szövetség segítségével bízunk benne, hogy bekerülnek sportolóink, szakembereink, hosszú távú képzésekbe. A központi stratégiai célkitűzésekkel szinkronban helyi szinteken kívánjuk egy új dimenzióba helyezni a kézilabdához kapcsolatos szaktudást. Ez a kérdés programunk sikerének legfontosabb eleme. A tudás milyensége a XXI. század kulcskérdése. Ha a szülők érzik, hogy felkészült szakemberek foglalkoznak gyermekeikkel, akkor érdemesnek tartják áldozataikat. Igénylik, hogy a sport ismételten vállalja fel - rendszerváltás után háttérbe szorult - nevelési funkcióit. Legyen ismét fegyelmezett, minőségi munka. A város, a térség nem hagyhatja, hogy a fiatalok elszakadjanak a településtől, a tájtól, de ehhez elő kell készíteni a jövő munkahelyeit, kilátásokat kell mutatni a sportolói lét utáni időszakra is. Nem jó trend az, ami kialakult, hogy a fiataloknak választaniuk kell a sportolás és a tanulás között!
tags: #felnott #kezilabda #edzes





