A Felvidéki Labdarúgás Hosszú Története és Az Összetartozás Tornái
„Ha minden magyar megfogja egy másik magyar kezét, a keblünkre ölelhetjük a Kárpát-medencét” - erről beszélt Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke a 11. alkalommal megrendezett Székelyföldért teremlabdarúgó tornán. Amelyen nemcsak erdélyi, hanem felvidéki sőt még lengyel együttesek is részt vettek. Parázs mérkőzéseket hozott a 11. Székelyföldért Teremlabdarúgó Torna, amelyet több év kihagyás után sikerült ismét megrendezni. A diósdi versenyen a székelyföldi és magyarországi együttesek mellett Felvidékről és Lengyelországból is érkeztek csapatok. A teremtorna bevételének egy részét valamilyen jótékonysági célra ajánlották fel a szervezők, a kedvezményezett kárpátaljai település ezúttal Nagygejőc volt. Ez a szellem jellemzi a Felvidéken zajló számos labdarúgó kezdeményezést, amelyek a sport erejével erősítik a magyar közösségek összetartozását és a sportélet fellendítését.
A Felvidéki Labdarúgás Történeti Gyökerei
A világháború harcainak elülte után az elcsigázott lakosság arra vágyott, hogy az élet ismét visszatérjen az 1914-et megelőző mederbe. Csehszlovákia területén a sportélet szervezettsége meglehetősen egyenetlen volt. A cseh és morva régiókban az 1862-ben alapított Sokol nevű tornamozgalom révén a testnevelés és a szabadidősport rendkívüli népszerűségre tett szert. 1920-ra a szervezet már több mint 50 ezer taggal rendelkezett, s kiterjedt hálózattal bírt.
A kezdetek és az első szervezett lépések
A Felvidék ezzel szemben szerényebb előzményeket tudott felmutatni. Csupán négy olyan egyesülete volt a vidéknek, amely a már századforduló előtt megalakult: a Pozsonyi Hajós Egylet, a Pozsonyi Torna Egylet, az Eperjesi Torna és Vívó Egylet, valamint a Komáromi Futball Club. Mivel szlovák klubok 1919 januárjában még nem léteztek, így a meglévő magyar, illetve magyar-német egyletek vezetői vállalták fel a felvidéki sportélet összefogását.
1919. február 3-án megalakult a Pozsonyi Sportegyesületek Szövetsége (közkeletű nevén: Bund), amely megkezdte az egykori koronázóváros futballéletének újjáélesztését. 1919 márciusától júniusáig Sport-Rundschau néven egy német nyelvű hetilapot is kiadtak, amely magyar nyelvű cikkeket is közölt. A Bund munkájának hatására 1919 nyarán a vidéki sportélet is mozgásba jött, s bejelentették csatlakozásukat a szenci, diószegi, galántai, pusztafödémesi és nagysurányi csapatok.
A Szlovenszkói Labdarúgók Szövetsége és a nemzetiségi alapon szerveződő sportélet
A kialakult helyzetben a Bund vezetői elhatározták, hogy a Pozsonyi Sportegyesületek Szövetségét átalakítják egy országos szervezetté, s a csatlakozó vidéki egyletek bevonásával 1919. augusztus 24-én megalapították a Szlovenszkói Labdarúgók Szövetségét (Slovenský futbalový zväz). A Szlovenszkói Labdarúgók Szövetsége (továbbiakban SzLSz) 1919. október 13-án tartotta meg első rendkívüli közgyűlését. Az eseményt Moravek Gyula alelnök vezette le, aki örömmel jelentette be, hogy a szervezet már 56 klubbal és mintegy 1800 taggal rendelkezik.
A megjelent egyesületek képviselőivel közölték a bajnokság lebonyolítási rendjét, amely szerint a kétfordulós kerületi ligák győztesei egymással vívnak meg, hogy kiharcolják a pozsonyi kerület első helyezettjével a bajnoki döntőben való találkozást. A vidék ekkor 7 kerülettel rendelkezett: érsekújvári, losonci, ruttkai, iglói, kassai és ungvári. 1920 elején az ungvári kerületből létrejött a Kárpátaljai Labdarúgó Szövetség, amely némi autonómiával bíró alszervezetként működött tovább. Az SzLSz mintegy két évig létezett. A Csehszlovák Futballszövetséggel való viták és a legitimitásért folytatott harcok hosszútávon ellehetetlenítették a szervezetet. Az irányításáért vívott küzdelem végül elvezetett oda, hogy Csehszlovákiában a sportélet merőben újszerű módon, nemzetiségi alapon szerveződött meg. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a csehek és szlovákok közös sportági szakszövetségei mellett a németek, a magyarok a zsidók és a lengyelek saját szövetségeket alapíthattak, amely lehetőséget teremtett egy rendkívül aktív és színes sportélet kialakulására.
Nemzeti Összetartozás Labdarúgó Torna: A Hídépítő Sportesemény
Idén, szeptember 12-15. között a felvidéki Marcelházán rendezték meg a IV. Nemzeti Összetartozás Labdarúgó Tornát - tájékoztatta szerkesztőségünket az Országgyűlés Sajtóirodája. Kövér László házelnök, csapatkapitány vezetésével az Országgyűlés válogatottja megmérkőzött Csángóföld, Délvidék, Felvidék, Kárpátalja, Székelyföld magyarságának vezetőiből/tisztségviselőiből álló csapataival.
Marcelháza, a házigazda
A több mint négyezer lakosú Marcelháza nem mindennapi eseménynek, a IV. Nemzeti Összetartozás Labdarúgó Tornának adott otthont. A csütörtök este megérkezett csapatokat a kultúrházban nagyon esztétikus, „otthonos” és barátságos házigazda csapat fogadta. Az estet Retkes János főszervező nyitotta meg, majd Varga Ervin polgármester házigazda köszöntötte a megjelenteket. Varga Ervin bevezetőjében bemutatta a községet, majd felidézte a jelenlegi felvidéki helyzetet, nagyjainkat idézve reményét fejezte ki: „ha összefogunk, hallatjuk hangunkat kell, hogy komolyan vegyenek bennünket”. Duray Miklós „Szép Felvidékünk” című könyve előszavából idézett: „nyárfáinak májusi sercenése, tikkadt melege tavaszi és őszi ködje”. Az est kultúrműsorral folytatódott, melyben Vadkerti Imre és Derzsi György fellépésükkel fokozták az est hangulatát.
A Torna céljai és hagyományai
Péntek, szombat az eső ellenére a fociról szólt. Az Országgyűlés futballcsapata hosszú évtizedek óta működik. 2012-ben jött az ötlet, hogy hozzanak létre egy Kárpát-medencei mérkőzést. A cél érdekében az első találkozás a székelyekkel volt. A trianoni tragédia 100. évfordulóján indult a Nemzeti Összetartozás Labdarúgó Torna a székelyeknél Csíkszentdomonkoson. A cél nyilvánvaló: a magyar sport jó hírének fokozása, az egykori Aranycsapat emlékének tisztelete. Polgár László, a Moldvai Csángók Szövetségének és a Bákó Megyei RMDSZ elnöke negyedik alkalommal vett részt a tornán. Számára ezek a találkozások nagy megtiszteltetést jelentenek, és lehetőséget a kapcsolatok, barátságok bővítésére.
A péntek délutáni program része volt az Aranycsapat Emlékfa ültetése, és az emléktábla megkoszorúzása. Ez már hagyománnyá vált minden helyszínen. Itt beszédet mondott id. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, aki minden alkalommal elkíséri a csapatokat. Lomnici Zoltán az örökös futballrajongó, ünnepi beszédében a történelmi múltat idézte, melynek meghatározó része volt a magyar sport, s ezen belül is az Aranycsapat győzedelmes időszaka. Zuhogó esőben, de méltó tisztességgel helyezték el koszorúikat: a Magyar Országgyűlés nevében Kövér László, Pánczél Károly, a Felvidéki Kurucok Csapata nevében Gubík László és Retkes János, és Varga Ervin a község polgármestere. Két nap sárban, vízben ázva, fázva, de nem megtörve rúgták a labdát.
A IV. Nemzeti Összetartozás Labdarúgó Torna eredményei
A mérkőzések helyezési sorrendje így alakult:
- Délvidék
- Kárpátalja
- Felvidék
- Országgyűlés
- Székelyföld
Az esti találkozók kultúrműsorral folytatódtak. Majd Retkes János főrendező megköszönte a marcelháziak nagy segítségét, élen a polgármesterrel, Varga Ervinnel.
A Felvidéki Labdarúgó-bajnokság (FLB): Az Amatőr Foci Ünnepe
A Via Nova idén Szepsiben rendezte meg a Felvidéket szinte teljesen lefedő legnagyobb kispályás amatőr bajnokság, a Felvidéki Labdarúgó-bajnokság döntőjét. A Felvidéki Labdarúgó-bajnokság negyedik évadához érkezett, amely a magyar amatőr focit és játékosokat országosan összekapcsoló rendezvénnyé nőtte ki magát. A Felvidéki Labdarúgó Egyesület sikeres első évet tudhat maga mögött, melynek válogatottja nemzetközi tornán is szerepelt. Óriási fejlődésen megy keresztül a felvidéki labdarúgó-válogatott.
2013 óta évente lezajlik a Felvidéki Labdarúgó-bajnokság. Amatőr kispályás labdarúgók tornájáról van szó. Az országos döntőt régiós tornák előzik meg, innen jutnak a legjobbak a záró mérkőzéssorozatra. A bajnokság alapszakaszának fordulóit április 26. és június 24. között tartják. A nevezés a Felvidék legnagyobb amatőr kispályás labdarúgó tornájára, a Felvidéki Labdarúgó Bajnokságra, lezárult. Április 20-ig jelentkezhettek a felvidéki amatőr futballcsapatok a Felvidéki Labdarúgó-bajnokság hamarosan induló - immáron ötödik - idényére.
A Felvidéki Labdarúgó-bajnokság évfolyamai és eredményei
Az alábbi táblázatban összefoglaljuk a Felvidéki Labdarúgó-bajnokság eddigi bajnokait és ezüstérmeseit, valamint a döntők helyszínét és a résztvevő csapatok számát:
| Évfolyam | Év | Bajnok | Ezüstérmes | Döntő helyszíne | Csapatok száma |
|---|---|---|---|---|---|
| I. | 2013 | Udvard | Negyed | Érsekújvár | 40 |
| II. | 2014 | Szepsi | Udvard | Martos | 38 |
| III. | 2015 | Nyitracsehi | Szepsi | Dunaszerdahely | 45 |
| IV. | 2016 | Szepsi | Fülek | Rimaszombat | 36 |
| V. | 2017 | Szepsi | Léva | Szepsi | 44 |
| VI. | 2018 | Ímely | Léva | Martos | 45 |
2013 - Az I. Évfolyam
Az első Felvidéki Labdarúgó-bajnokság nyitánya minden várakozást felülmúlt, hiszen 40 csapat nevezett be. Varga Péter társrendező, a Szabad Újság laptulajdonosa örömmel jelentette, hogy valóra vált az álma. Kilenc régió győztese bajnokként és a legjobb második helyezett (Szeszta helyett Jéne) jutott a tíztagú érsekújvári döntőbe, amely 2013. július 5-én és 6-án zajlott. A döntőben Udvard és Negyed csapott össze, ahol Udvard 5:1-es győzelmet aratott. Díjazottak: legjobb mezőnyjátékos: Zoller Dávid (Léva), legjobb kapus: Roman Jakubáč (Udvard), legeredményesebb: Kókai Krisztián (Rimaszombat) - 15 góllal. A helyosztók során a Jéne és Rimaszombat közti 10:10-es döntetlen, ahol mindkét játékos, Berki Iván és Kókai Krisztián is 10-10 gólt szerzett, vitát váltott ki, de a vezetőség végül jóváhagyta az eredményt. Pálinkás Péter, a győztes Udvard csapatkapitánya kiemelte: „Remek ötlet volt az FLB létrehozása.”
2014 - A II. Évfolyam
Varga Péter társrendező az I. kiírás befejezése után nagy érdeklődésre való tekintettel pénzdíjasnak ígérte a következő bajnokságot. Összesen 38 csapat indult, Martoson volt az országos döntő, melynek utolsó mérkőzésén Szepsi és Udvard találkozott. A dobogósok: 1. Szepsi, 2. Udvard, 3. Nagyszelmenc.
2015 - A III. Évfolyam
Iván Tamás, a harmadik kiírás főszervezője a Szabad Újságban közölt összefoglalóban megerősítette a dobogósok sorrendjét: 1. Nyitracsehi, 2. Szepsi, 3. Léva. Elmondta, hogy negyvenöt csapat volt versenyben, és ezzel lefedték az egész Felvidéket. Nagyjából hatszáz focista kapcsolódott be a bajnokságba, és több ezer focidrukkert is megmozgattak. Dunaszerdahelyen volt az országos döntő, melynek utolsó mérkőzésén Nyitracsehi és Szepsi találkozott. Suba Imre, a győztes nyitracsehi csapat kapitánya hangsúlyozta: „A nyitrai régióban sikerült már harmadik alkalommal megnyernünk a selejtezőt, boldogok vagyunk, hogy eljutottunk a döntőig. A csapatban vannak idősebbek is. Örülünk neki, ha focizhatunk. Számunkra ez egy jó szórakozási lehetőség.”
2016 - A IV. Évfolyam
A 2016-os Szabad Újság írásaiból csak az derült ki, hogy meghirdették az az évi bajnokságot is, és feltüntették a versenyszabályzatot és időpontokat. Összesen 36 csapat indult, Rimaszombatban volt az országos döntő, melynek utolsó mérkőzésén Szepsi és Fülek találkozott. Végeredmény (dobogósok): 1. Szepsi, 2. Fülek, 3. Léva.
2017 - Az V. Évfolyam
Összesen 44 csapat indult, Szepsiben volt az országos döntő 2017. augusztus 5-én. Az elődöntők és a döntő is szoros küzdelmet hozott. A döntőben a Szepsi és Léva mérkőzött meg, melyet Szepsi nyert 2:2-es döntetlent követően, hetesekkel 3:2-re. Végeredmény: 1. Szepsi, 2. Léva, 3. Zselíz. Díjazottak: legjobb kapus: Belák Lajos (Léva), legjobb játékos: Mácsadi Balázs (Farnad), gólkirály: Dobiás Milan (Zselíz) 10 góllal.
2018 - A VI. Évfolyam
Összesen 45 csapat indult, Martoson volt az országos döntő 2018. július 7-én. Farkas Attila társszervezőnek köszönhetően a korábbi kiírásoktól eltérően alaposan összeállított tényanyag maradt a bajnokságról. Először volt 16 csapat az országos döntőben. A döntőben az Ímely és Léva csapott össze, az Ímely 5:1-re győzött.
tags: #felvideki #labdarugo #torna
