Kovács Ferenc: Az MTK legendás alakjától a magyar labdarúgás mesteredzőjéig
Kovács Ferenc (Budapest, 1934. január 7 - Székesfehérvár, 2018. május 30.) a magyar labdarúgás kiemelkedő alakja volt. Olimpiai bronzérmes, magyar válogatott labdarúgó, mesteredző (1983) és egykori szövetségi kapitány. A magyar labdarúgás kiemelkedő alakja 84 éves korában hunyt el.
Játékosévek az MTK-nál: Kovács III.
Kovács Ferenc 1934. január 7-én Budapesten látta meg a napvilágot. Az egész játékos-pályafutását az MTK-ban töltötte, bárhogy is nevezték éppen akkor a klubot. A Budapesti Textiles, a Budapesti Bástya, a Budapesti Vörös Lobogó és az MTK játékosa volt 1947 - 1965 között. Az MTK saját nevelésű játékosaként 1954-ben mutatkozott be az első osztályban, és több mint 10 éven keresztül viselte a kék-fehér mezt.
A sportsajtóban játékosként Kovács III. néven ismerték, ugyanis az olimpiai bajnok Kovács Imre, valamint öccse József miatt Kovács III néven szerepelt a csapatban. Volt olyan időszak a klubnál, amikor négy Kovács szerepelt a csapatban. Kovács I Imre és Kovács II József testvérek voltak, Kovács III Ferenc és Kovács IV István névrokonok. Igaz, csak egyszer fordult elő, hogy a négy Kovács együtt volt a pályán.
Kovács Ferenc első találkozóját az NB I-ben, 1954-ben, a 20. születésnapja előtt játszotta a Csepel ellen 4-1-re megnyert hazai bajnokin. Pályafutása során 195 bajnoki mérkőzést játszott, és 12 gólt lőtt.
Kiemelkedő sikerek az MTK színeiben
Az MTK-val Kovács Ferenc számos hazai és nemzetközi sikert ért el:
- A csapattal az 1957-1958-as szezonban magyar bajnok volt, az idényben 23 bajnokin lépett pályára.
- Az MTK-val a nemzetközi színtéren is kiemelkedő eredményeket ért el. A Közép-európai Kupát (KK) 1955-ben és 1963-ban nyerte.
- Legnagyobb nemzetközi sikerét utolsó teljes idényében érte el az 1964-es KEK döntőbe jutással. Az 1963-1964-es szezonban részese volt az első nemzetközi kupadöntős magyar klubszereplésnek - nem számítva a KK-t.
Az MTK a Kupagyőztesek Európa-kupájában (KEK) a fináléig jutott. A kupasorozat során a 11 mérkőzésből 8 alkalommal lépett pályára és a Zwickau ellen 11-esből gólt is szerzett. A döntőben a magyar csapat 3-3-s döntetlent játszott a Sporting Lisszabonnal, viszont az újrajátszott döntőben a portugál együttes 1-0-ra győzött, így elhódította a serleget.
Egyetlen válogatott mérkőzés
Kovács Ferenc a magyar labdarúgó-válogatott mezét hivatalosan egyszer öltötte magára, 1955. november 13-án a Népstadionban. A Svédország elleni 4-2-es siker során a szünetben állt be Várhidi Pál helyett. Hogy miért nem többször? Azt mondta, azért nem, mert olyan klasszisok játszottak a posztján, mint Lantos és Zakariás.
Egy makacs sérülés miatt korán be kellett fejeznie játékos pályafutását.
Edzői pályaív: Vissza az MTK-ba és további sikerek
Edzői tevékenységét 1965-ben - hol másutt - az MTK-ban, az utánpótlás csapatnál kezdte. Aztán 1968-tól két idényen át vezetőedző volt a klubnál.
Szövetségi kapitányként
Eközben a magyar válogatottnál Baróti Lajos segítője is volt a világbajnokságra készülő csapat mellett. Az argentínai vb után leköszönő Baróti helyett ő lett a válogatott szövetségi kapitánya 1978. szeptember 20. és 1979. május 19. között. Kovács Ferenc a magyar válogatottat 1978 és 1979 között 8 találkozón irányította.
A Videotonnal elért csúcsok
Kovács Ferenc visszavonulása után vezetőedzőként a legnagyobb sikereit Székesfehérváron, a Videoton kispadján érte el. Haláláig tiszteletbeli elnöke volt a fehérváriaknak, akiknek három időszakban is volt a vezetőedzője. "Amikor a legelső alkalommal megkerestek Fehérvárról, én egy lépcsőfoknak tekintettem a Videotont. Végül, kis túlzással, az életem lett ez a város. Bármelyik korszakra gondolok vissza, ragyogó csapatom volt Sóstón. Volt, amikor remekeltünk a nemzetközi színtéren és divat lett a Videotonnak szurkolni."
1972 és 1977 között megszilárdította a csapatot az élvonalban. Kovács Ferencék 1976-ban a Ferencvárossal szemben az utolsó pillanatban veszítették el a bajnoki versenyfutást.
A nyolcvanas évek közepén két bajnoki harmadik hely mellett, az 1984-1985-ös UEFA-kupa (a mai Európa Liga elődje) döntőbe jutás, a Real Madrid elleni döntő volt edzői pályafutásának csúcsa. A második fehérvári periódusában az 1984-1985-ös szezonban az UEFA-Kupa-döntőig vezette a „Vidit”, amely a Real Madrid elleni fináléban a Santiago Bernabéu Stadionban rendezett második mérkőzésen 1-0-ra nyert. Azonban 3-1-es összesítésben a spanyol gigász bizonyult jobbnak.
Egyéb klubok és edzői örökranglista
1977-ben a bajnok Vasas irányítását vette át Illovszky Rudolftól. Az újpestiek irányítását 1990-ben vette át, éppen akkor, amikor a névváltozás zajlott, s az Újpesti Dózsából Újpesti TE lett. Edzői karrierje végén az Újpestet vezette kupagyőzelemig.
Összesen 533 magyar bajnoki mérkőzésen ült edzőként a kispadon. Ezzel a magyar örökranglistán Garami József (797), Lakat Károly (626), Csank János, Jávor Pál és Gellei Imre mögött a hatodik helyen áll a kiváló szakember.
Egyedülálló teljesítmény és örökség
Kovács Ferenc ezzel az egyetlen lett, aki játékosként és edzőként is magyar klubcsapattal játszott döntőt nemzetközi kupában. Pályafutása során mindkét szerepkörben elérte ezt a kiemelkedő eredményt.
A legendás szakvezető 2008-tól a Puskás Akadémia szakmai fejlődését segítette, mint az intézmény tanácsadó testületének tagja.
