A Ferencvárosi Férfi Kézilabda Szakosztály Története és Jelene

Az idősebb Ferencváros-szurkolók még nagyon is jól emlékeznek azokra a hétvégékre. Felejthetetlen családi programokat szerveztek, olykor előfordult, hogy péntek, szombat, vasárnap megnézhették az Üllői úton a futballistákat, a Kisstadionban a hokisokat, aztán nosza, irány a Körcsarnok, ahol meg kettős meccs várt rájuk: szurkolhattak a férfi és a női kézilabdacsapatnak is. Mondani sem kell, rendszerint megtelt a Körcsarnok, és zúgott a „Hajrá, Fradi!”, amikor a fiúk, illetve a lányok rohamozták az ellenfél kapuját.

Azóta minden megváltozott. Pontosabban az évek, évtizedek óta sikeres hölgyeknek. Ami a férfiakat illeti, az külön történet. A hőskorban még minden terv szerint alakult. Csakhogy a férfi kézilabdázóknak valahogy ez nem adatott meg. Nem volt az rossz csapat, 1977-ben például az MNK-ban bronzérmet nyert, 1980-ban pedig egészen a bajnoki ezüstig jutott el. Ám a hőn áhított aranyérmet sehogyan sem tudta megszerezni.

A szakosztály ettől függetlenül élt, működött, létezett. Akkor a fiúk kiestek, a háttér megszűnt, a játékosok tanácstalanok voltak, a jövőkép pedig eltűnt. Biztató szavak helyett aztán jött egy érdekes hír, miszerint a Ferencváros vezetősége nagy lelkesen átvette a Tungsram női kosárlabda-szakosztályát, amely így a Fradi-család tagjaként működik a jövőben. Új szakosztály alakult - cserébe pedig feláldozták a férfi kézilabdázókat. Eközben a zöld-fehér férfi-kézilabda eltűnt a süllyesztőben.

Honnan s miként bukkant elő újra a férfi kézilabda az FTC háza táján? A választ a 49 esztendős Horváth István szakosztályvezető adta meg, akinek az édesapja 16 évig dolgozott edzőként a klubnál annak idején, és aki maga is tősgyökeres fradista, a klub egykori kézilabdázója.

„Felesleges lenne feltépni a régi sebeket - mondta Horváth István. - De az biztos, hogy amikor a klub vezetősége úgy döntött, átveszi a Tungsram női kosárlabdacsapatát, a férfikézilabda sorsa megpecsételődött. Akkoriban óriási volt a tanácstalanság a szakosztályban. Már alacsonyabb osztályban játszottunk, a Dunaújvárossal vívtunk ki-ki meccset a feljutásért, s a találkozó előtt én mint csapatkapitány megkérdeztem a vezetőket, hajtsunk-e egyáltalán, érdemes-e győznünk? Ők meg azt felelték, fogalmuk sincs, majd kiderül, mit akarnak velünk. Megszűnt a szakosztály, eltűnt a férfiszakág a Ferencváros életéből.

Időközben volt ugyan néhány korcs csapat, az FTC név felbukkant itt-ott, az alsóbb osztályú bajnokságokban odacsapva egy másik együttes neve mellé, de hát ez borzasztó időszak volt. Aztán öt évvel ezelőtt elhatároztuk, hogy a Hort SE indulási jogán nevezünk. Az első esztendőben pontveszteség nélkül nyertük meg az NB II-t, azaz a harmadosztályt. Volt olyan meccsünk, amelyen negyven gólos különbséggel győztünk. Olyan ellenfelekkel mérkőztünk, mint a Siklós, a Pénzügyőr vagy a Nagykanizsa. Kevesen tudják, hogy a másodosztályt is megnyertük, de feljutni nem akartunk a legjobbak közé, mert egyszerűen nem volt meg rá a pénzügyi fedezet.

Két éve a feljutás kapujában voltunk, akkor már szerettünk volna NB I-esek lenni, ám Horváth Tibor, a Hort SE tulajdonosa ragaszkodott a saját elképzeléseihez, a jogot még pénzért sem ruházta át ránk, így akkor majdnem megszűntünk. De ezt már sokan nem hagyták. Maglódi Lajos például, akinek rengeteget köszönhetünk vagy Török Zsolt, a Retz Bútorgyár tulajdonosa, aki nélkül most aligha lenne szakosztály, és persze Kiss Gyuri, az edző, aki a nullából, a semmiből csinált csapatot. Hihetetlen mindaz, ami velünk történt, és amit megéltünk az elmúlt években, évtizedekben.

Horváth István 1935-ben Simontornyán született. A Vasas kézilabdázója volt, az angyalföldiektől lett sokszoros válogatott. Edzői tevékenységét is itt kezdte, méghozzá a Vasas ifjúsági lány csapatánál. Elek Gyula hívására - akivel rendkívül jó barátságba került ezután - 1973-ban átjött az FTC-hez és a tartalékcsapatnál kezdte meg a munkát. Hamar eljött az előrelépés lehetősége, hiszen év végén a felnőtt együttesünk trénere, Dékán Rezső átment a Honvédba. 1974 év elején tehát az ő irányítása mellett vágott neki a Fradi az NB I-nek.

Az első évben a mieink a 10. helyet szerezték meg, azonban a remek, Gödöllőn megrendezett tornán már megvillantotta oroszlánkörmeit a fiatal gárda, hiszen ezüstérmet szerzett. Egy év múlva már látszott Horváth keze munkája, ugyanis meglepetésre a Ferencváros az 5. helyen állt a bajnokság félidejében. Sajnos ősszel az eredmények már nem úgy jöttek, így végül be kellett érnünk a 7. hellyel. Nyáron viszont tarolt a Fradi: megnyerte a Tessedik Kupát, a Gulyás Kupát és a klagenfurti nemzetközi tornát. 1976 még nem hozott előrelépést, de 1977 már igen. Ez a bajnoki helyezésben még nem mutatkozott meg, viszont a Magyar Kupában szépen menetelt a gárda és végül a 3. helyen végzett.

Végül a hetvenes évek végére érett be Horváth István munkája. Ekkorra már senki sem mehetett biztosra a Fradi ellen. 1979-ben MNK döntőt játszott az FTC a Debreceni Dózsa ellen, sajnos végül a vidékiek örülhettek, azonban a 2. helyre mindenki felkapta a fejét, pedig ez csak a kezdet volt. 1980-ban ezüstérmet szerzett a Ferencváros a bajnokságban, bronzot az MNK-ban, ráadásul ebben az évben a csapat beállója, Szilágyi István kétszer is magára húzhatta a Világválogatott mezét! Sajnos a sikerek nem ismétlődtek meg. A legjobbjaink máshova igazoltak, köztük Szilágyi is, és elkezdődött egy hosszú folyamat, amely a szakosztály megszűnéséhez vezetett. Horváth István 13 év után 1986-ban távozott az együttes éléről. Máshol többet nem is vállalt edzői munkát, csak távolból figyelte szeretett sportágának kihalását, majd újraalakulását a Fradiban.

A férfi kézilabda-szakosztály a hétvégén nemzetközi jubileumi tornát rendez, amelyet id. Horváth István emlékére tartanak. A Szeged elleni mérkőzés 2009 december 13-án, vasárnap, 18 óra 30 perckor kezdődik.

A Ferencváros hivatalos oldalán jelentette be, hogy 2022 nyarától a jelenlegi vezetőedző, Horváth Attila helyett Pásztor István irányítja majd a zöld-fehéreket. Pásztor játékosként 215-ször szerepelt a magyar válogatottban, amellyel negyedik lett a 2004-es athéni olimpián, a Veszprémmel pedig tizenkét alkalommal nyert magyar bajnoki címet.

„Horváth Attila nagyon sokat tett eddig is a Ferencváros sikereiért, viszont nyáron lejár a szerződése, és úgy éreztük, hogy férficsapatunknak új impulzusokra van szüksége. Pásztor Istvánt nem kell bemutatni senkinek, elismert alakja a magyar kézilabdának, nagyon komoly játékosmúlttal a háta mögött. A jövő évi keret kialakításában, több magyar válogatott szintű játékos leigazolásában Pásztor István személye is nagy szerepet játszott. Bízunk benne, hogy a Fradi férfi-kézilabdacsapatára az utóbbi években jellemző fejlődés töretlen marad, és még magasabb szintekre tudunk lépni a következő időszakban” - fűzte hozzá a bejelentéshez a szakosztály ügyvezető igazgatója, Görög Zsolt.

Az ötvenéves Pásztor a Pénzügyőrnél és a magyar férfi ifjúsági válogatottnál végez szakmai munkát, valamint televíziós szakkommentátorként is dolgozik, ám ezeknek a feladatainak nyáron búcsút int.

„Tisztában vagyok azzal, hogy teljes embert kíván ez a poszt, ezért nem is volt kérdés, hogy csak a Fradira fogok koncentrálni, mert egy vezetőedzőnek a nap 24 órájában rendelkezésre kell állnia a vezetőknek és a játékosoknak is. Óriási megtiszteltetés, hogy engem választottak a Ferencváros elöljárói, én csak annyit tudok ígérni nekik és a szurkolóknak is, hogy rengeteget fogok dolgozni azért, hogy rászolgáljak erre a bizalomra. Az elmúlt hetekben legalább tizenöt meccsét megnéztem a csapatnak, nagyon sok videót vágok, egyénekre lebontva is, mert szeretném, hogy mire elkezdődik a közös felkészülés, addigra úgy tudjak odaállni a csapat elé, hogy mindenkiről tudjam, több-kevésbé mire képes.”

A Ferencváros visszalépett a férfi kézilabda Magyar Kupa negyeddöntőjétől, és ezért vállalja a 200 ezer forintos bírságot. Horváth István szakosztályvezető az MTI-nek szerdán elmondta: úgy érzik, hogy a versenykiírás rossz, pontatlan, és ezért fordulhatott elő, hogy a Szeged elbúcsúztatása után egyből összekerültek a toronymagas esélyes Veszprémmel.

„A visszalépésünket figyelemfelkeltésnek szánjuk. Vállaljuk a 200 ezer forintos bírságot is a ki nem állásért” - fogalmazott Horváth.

tags: #ferencvaros #kezilabda #horvath #istvan

Népszerű bejegyzések:

• Collina, a legendás olasz játékvezető
• Hogyan segíti a játék a tanulást az óvodában?
• A röplabda története
• Ferenc Monok élete
• Versenyinformációk a Röplabda Kupáról