A Bajnokcsapatok Európa-kupája és a Bajnokok Ligája legsikeresebb klubjai
A Bajnokok Ligája és elődje, a BEK története tele van legendás sztorikkal. Miközben az UEFA átszervezéssel próbál új lendületet vinni a csoportkörökben megfáradt BL-be, mi a nagy előd BEK-et sírjuk vissza, amely kizárólag az egyenes kieséses rendszer drámájából állt.
A legrangosabb európai kupasorozat Gabriel Hanot, a L'Equipe szerkesztője javaslatára jött létre. A francia újságíró egy kontinentális, oda-vissza rendszerű sorozat létrehozását javasolta, zömmel országos bajnokok részvételével. Az első kiírásra (1955-56) 16 csapat nevezett. Az 1990-es évek elején az UEFA megkezdte az első számú kupasorozat átalakítását és új alapokra helyezését. Az 1991-1992-es kiírásban a korábbi kizárólag kieséses rendszerbe beiktattak a nyolc között egy kétszer négycsapatos csoportkört, a csoportgyőztesek mérkőztek meg a serlegért. A következő kiírástól teljes szervezeti, pénzügyi és marketingreformot vezettek be, ekkor a sorozat nevét is megváltoztatták UEFA Bajnokok Ligájára.
Manapság divatos nézet, miszerint a futball annyira elüzletiesedett, hogy már csak a legnagyobb országoknak van esélyük megnyerni a Bajnokok Ligáját. De valójában ez mindig is így volt. Korábban annyi volt a különbség, hogy egy-egy országot csak egy csapat, az aktuális bajnok, esetleg, ha ez nem volt azonos a BEK címvédőjével, akkor ketten képviselték a kupasorozatban, ma pedig akár egy top liga negyedik helyezettje is felülhet Európa trónjára. Három kivételtől eltekintve, mindig is csak a legszűkebb elit kiváltsága volt a kupagyőzelem.
A legsikeresebb nemzetek és klubok
Nem meglepő módon a tízszeres győztes Real Madrid szerezte a legtöbb pontot a labdarúgó Bajnokok Ligája és elődje, a Bajnokcsapatok Európa-kupája története során. A labdarúgó Bajnokcsapatok Európa Kupájának a története lehengerlő Real Madrid-fölénnyel kezdődött. A legtöbb BEK/BL győzelmük, és döntős részvételük a spanyoloknak van. A 18 sikert mindössze két csapat, a Real Madrid és a Barcelona szorgoskodta össze. A két óriáson kívül másik két hispán csapatnak is sikerült eljutni a végjátékig.
Győzelmeket tekintve második helyen az angolok állnak, egyben ők képviseltetik magukat a legtöbb csapattal mind a győztesek, mind a döntősök rangsorában. Ami azt is jelenti, hogy nekik öt csapat (Liverpool, Nottingham Forest, Manchester United, Aston Villa, Chelsea) hozott össze annyi győzelmet (13-at), mint a Real Madrid egymaga.
A győzelmek számában csak egy egységgel maradnak le az angoloktól az olaszok. Nekik a 12 sikeres finálé mellett van azonban 16 ezüstjük is van. Utóbbi kategóriában ők a listavezetők, jelentős mértékben a Juventusnak köszönhetően, akik két sikerük mellett hétszer hagyták el a pályát vesztesen. Az olaszok közül a Milan immáron 6, az Internazionale és a Juventus 2-2 alkalommal bizonyult a legjobbnak.
A németek a döntős csapatok számában az olaszokkal állnak holtversenyben, mindkét ország 6-6 egyletet tudott eddig delegálni a legrangosabb kupa fináléjába. A hét német sikerből öt köthető a Bayern Münchenhez. Mellettük egy-egy győzelme van a Hamburgnak és a Dortmundnak. A tíz BEK/BL ezüst felét is a bajorok hozták össze, a maradékon pedig öt csapat osztozik.
A hollandok és a portugálok, bár futballnemzetnek számítanak, a bajnokságaikat nem szokás a legszűkebb elitbe sorolni. Pedig a négy topligán kívül ők azok, akik többször is BEK/BL-t tudtak nyerni. A hollandok ráadásul csak egy győzelemmel maradnak el a németek mögött. Abban is hasonlítanak a nagy szomszédhoz, hogy ennek nagy részét egy csapat hordta össze. A hat holland sikerből négy az Ajaxnak köszönhető. De mellettük a Feyenoordnak és a PSV-nek is van egy-egy győzelme. Sőt, az első holland BEK győzelmet a rotterdamiak szállították, közvetlenül megelőzve az amszterdamiak hármas sorozatát. Az Ajaxnak emellett két vesztes párharca is van.
A portugálok kevesebb győzelmet büszkélkedhetnek ugyan, mint a németalföldiek, döntős részvétel tekintetében (9) azonban verik őket. Ez elsősorban a Guttmann átoknak köszönhető, hiszen a Benfica öt vesztes döntőjével, a Bayernnel holtversenyben második a Juve mögött. A portugál győztesek a Benfica és a Porto.
A francia pontvadászatot a top bajnokságok közé soroljuk, de a győzelmek számát tekintve a kicsik közé tartoznak. Az egy győzelmüket azonban az öt döntős jelenésükkel tudják ellensúlyozni, amivel viszont már helyük van az elitben. A legsikeresebb gall csapat a Marseille, akik a második döntőjükben begyűjtötték az ország egyetlen BL trófeáját, és a Reims, akik még az 1950-es évek nagy Real Madridja ellen buktak el két finálét.
Az "elit" bővítése: A váratlan győztesek
És mindössze három ország, három csapata mondhatja el magáról, hogy nem a hét nagy futballnemzetből érkezve tudta elhódítani a kupát. Érdekességként meg kell jegyezni, hogy a BEK győzelemhez mindhárom ország képviselőinek kétszer kellett döntőbe jutniuk. Sőt, amelyik ország csapata legalább kétszer bejutott a fináléba, az legalább egyszer meg is nyerte azt. A Celtic és a Steaua két döntője bizonyíték is arra, hogy a győzelmük nem kicsúszott eredmény volt. Hiszen a győzelmük után három évvel, mindketten újra döntőbe jutottak, de ott már nem sikerült újra nyerniük. A szerbeknek és románoknak viszont ez az egy nemzetközi kupagyőzelmük van.
Máshogy jött össze a két döntő a belgrádiaknak, mert részükről két különböző csapat abszolválta a két finálét. A Zvezda, a Partizán 1966-os Real Madrid elleni veresége után 25 évvel szerezte meg, az akkor még jugoszláv futball számára a BEK trófeát. Szerencsére megkönnyíti a besorolást, hogy mindkét csapat ugyanabból a városból származik.
Döntősök, akiknek nem jött össze a győzelem
A görögök, a svédek, és a belgák azok az országok, amelyek a Panathinaikosz, a Malmö, és a Brugge révén csak egy-egy alkalommal képviselték magukat a legrangosabb európai kupasorozat végjátékában, de győzniük nem sikerült. Ne becsüljük le azonban az ő teljesítményüket sem. Hisz mi magyarok, vagy más olyan egykori vagy aktuális futball nemzetek, mint például az osztrákok, lengyelek, csehszlovákok, szovjetek, és ezek utódállamai, mit meg nem adnánk/adnának, ha nekünk/nekik is lenne legalább egy vesztes BEK döntős szerelésünk/szereplésük.
| Ország | Győzelmek száma | Győztes csapatok száma |
|---|---|---|
| Spanyolország | 18 | 2 |
| Anglia | 13 | 5 |
| Olaszország | 12 | 3 |
| Németország | 7 | 3 |
| Hollandia | 6 | 3 |
| Portugália | 4 | 2 |
| Franciaország | 1 | 1 |
| Skócia | 1 | 1 |
| Románia | 1 | 1 |
| Jugoszlávia/Szerbia | 1 | 2 |
Magyar klubok és futballisták a BEK történetében
Magyar klubok is eljutottak az elődöntőkig, magyar futballisták lőttek hatalmas gólokat a döntőkben. Magyar együttes soha nem jutott BEK-döntőbe. Lássuk a legkiemelkedőbb magyar szerepléseket a Bajnokcsapatok Európa-kupájában.
A Vörös Lobogó (MTK) az első kiírásban (1955-56)
Már a BEK 1955-ös rajtjánál sem volt egy súlycsoportban - legalábbis a létszám alapján - a kelet-európai klubfutball a nyugat-európaival, a 16 csapatos mezőnybe a francia L’Equipe válogatása alapján mindössze négy helyet kapott a szocialista blokk. Közülük a sorsolás nélkül összerakott első kört a Partizan mellett a Vörös Lobogó, vagyis az MTK is túlélte, 6:3-ra és 4:1-re legyőzve az Anderlechtet, úgy, hogy az első meccsen Palotás Péter háromszor is betalált a Népstadionban. A későbbi döntős Reimsszel egy hat- és egy nyolcgólos meccset vívott a magyar együttes. Mindkétszer 4:1-re vezettek már a franciák, a budapesti visszavágóból innen sikerült 4:4-et kihozni, Palotás főszereplésével.
A Vasas az elődöntőben (1957-58)
Az első kiírás sikerén felbuzdulva egyre több klub jelentkezett a megméretésre, két évvel később már szinte csak bajnokcsapatokból állt a BEK - amely angolul a European Cup nevet viselte. A Vasas első magyar csapatként az 1957-58-as idényben az elődöntőig menetelt: a CDNA Szófia, a Young Boys és az Ajax elintézésével kerülhetett szembe az állandó győztesnek számító Reallal. A kor támadószelleméhez méltóan ontotta a gólokat az angyalföldi csapat, a bolgárok ellen Csordás Lajos háromszor is betalált itthon (6:1), a svájciak ellen mindhárom magyar gólt ő jegyezte, a Népstadionban előbb 70 ezer néző előtt a hollandok kiütéséhez is hozzájárult (4:0), majd 100 ezer néző előtt a spanyoloknak is betalált (2:0). Az összesített góllövőlistán két góllal maradt csak el Alfredo Di Stéfanótól. A Vasas (az elődöntőben: Real Madrid-Vasas 4-0, 0-2) az 1957-58-as kiírásban került a legjobb négy közé.
Puskás Ferenc mesternégyese és mesterhármasai a döntőkben
Az 1960-as döntő hozta a legnagyobb magyar sikert, az egyéni teljesítményeket is nézve. Bár Di Stéfano háromszor is megzörgette az Eintracht Frankfurt hálóját, mégsem ő lett a glasgow-i finálé legeredményesebb játékosa, hiszen Puskás Ferenc négyet vágott a Realban. Tíz gólt azóta sem láttak a legrangosabb európai kupasorozat döntőjében, ahogyan mesternégyest sem, ráadásul két gyönyörű, felső sarkos találattal. Közel 128 ezer néző lehetett jelen, ami szintén rekord. Puskás pedig fölényesen elvitte a gólkirályi címet is, de a listán a harmadik és az ötödik helyre is feliratkozott magyar futballista: a barcelonai Kubala László és Kocsis Ferenc.
Jóval kevesebben tudják, hogy Puskás az 1962-es BEK-döntőben is összehozott egy mesterhármast a Real Madridban, de valahogy úgy járt, mint Kylian Mbappé a 2022-es vb-döntőben, hiszen ez is kevés volt a diadalhoz. A továbbra is Guttmann Béla vezette címvédő Benfica előbb 0:2-ről talpra állt, majd 3:3-nál Eusébio két találatával győzött. Bombagólokban ezúttal sem volt hiány.
Kocsis és Czibor góljai a döntőben (1961)
Bernbe, az 1954-es német-magyar vb-döntő városába 1961-ben a Barcelona játékosaként BEK-döntőre térhetett vissza Kocsis Sándor és Czibor Zoltán, akik többek között Kubala László és Luis Suárez, az egyetlen spanyol aranylabdás társaként rohamozhatták a Benfica kapuját. A meccs nyitó és záró találata Kocsisé, illetve Cziboré lett, közben azonban háromszor a portugálok ünnepeltek, akik Guttmann Bélával feljutottak a csúcsra. Ezzel együtt Czibor a BEK- és BL-döntők történetének egyik legnagyobb gólját ragasztotta ballal a jobb felsőbe.
A Győri ETO az elődöntőben (1964-65)
Második magyar együttesként a Győri ETO - amelyre még a Vasas nevet is rátalpalták akkor - jutott elődöntőbe, 1965-ben. Ez sem volt gólszegény sorozat, a Chemie Leipzigot 6:2-es, a Lokomotiv Szófiát 8:7-es összesítéssel sikerült felülmúlni. Az amszterdami Door Wilskracht Sterk (DWS) elleni győri visszavágón Povázsai László 87. percben elért gólja jelentette a továbbjutást, a legjobb négy között Eusébio és a Benfica viszont már nem adott esélyt. A Győri ETO (az elődöntőben: Benfica-Győr 4-0, 1-0) az 1964-65-ös kiírásban került a legjobb négy közé.
Az Újpesti Dózsa és a Bayern München (1973-74)
A hetvenes évek magyar szuperalakulata, a bajnoki címet egy évtizedre kibérlő Újpest 1974-ben jutott a legmagasabbra, ekkor egyetlen - bár elég nagy - lépésre volt a döntőtől. A Bene Ferenc, Zámbó Sándor, Fazekas László, Fekete László fémjelezte álomcsatársorral az élen előbb az ír Waterford United, majd a Benfica és a nagyszombati Spartak Trnava skalpját gyűjtötte be, de a Bayern elleni elődöntőben sem tartotta senki esélytelennek a lilákat. A Népstadionban 80 ezer néző előtt Sepp Maier, Franz Beckenbauer, Paul Breitner, Gerd Müller és Uli Hoeness is pályára lépett a vendégeknél, a szintén legendás Udo Lattek együttesében.
Az NSZK labdarúgása pedig nemcsak az egyik aranykorát élte, hanem a legfényesebbet: a Nationalelf 1972-ben Európa-bajnok, 1974-ben világbajnok lett, míg klubszinten a Bayern sorozatban háromszor nyert BEK-et - éppen ekkor kezdte. A budapesti első felvonásból jó meccs lett, Fazekas a hajrában mentett döntetlenre, de a vendégek így is elégedetten utaztak haza, és ebből nem csináltak titkot. A visszavágót pedig magabiztosan hozták, 3-0-ra. Az Újpesti Dózsa (az elődöntőben: Bayern München-Újpest 1-1, 3-0) az 1973-74-es kiírásban került a legjobb négy közé.
Kű Lajos a BEK-döntőben (1978)
Kű Lajosnak 1978-ban a döntő is megadatott a Wembleyben: a Club Brugge középpályásaként 58 percet tölthetett a pályán a Liverpool ellen, többek között Georges Leekens, későbbi magyar szövetségi kapitány társaságában. Hat perccel azután, hogy Kűt sérülés miatt lecserélte Ernst Happel, Kenny Dalglish, a fenomenális skót zseniális mozdulattal szerezte meg a címvédő vörösök győztes gólját. „Belga csapat addig a közelébe sem került ilyen eredménynek, egy isteni csoda volt, amit átéltünk - mesélte később Kű Lajos. - Azt a mérkőzést azóta is a belga foci legnagyobb sikerének tartják. A Magyar Televízió megvásárolta a közvetítési jogot, ezért látott az egész ország, de Vitray Tamás egyszer sem mondta ki a nevemet, csak a mezszámomat, mert egy évvel azelőtt disszidáltam. Én lettem a 10-es játékos.” Ez lett az első és egyetlen nemzetközi meccse a Club Brugge színeiben: az MLSZ kezdeményezte nemzetközi eltiltása a döntő előtt járt le, a következő kiírás első körében pedig nem játszott, és a csapata búcsúzott.
tags: #melyik #foci #csapat #nyerte #el #a
