Ferencváros és a szlovák labdarúgás: Átigazolások és a történelmi összecsapások
A magyar és szlovák labdarúgás, különösen a Ferencváros és a szlovák klubok közötti kapcsolat mindig is kiemelt figyelmet kapott. Ez a cikk részletesen bemutatja a Ferencváros szlovák kötődéseit, játékosátigazolásokat, valamint a két nemzet közötti legemlékezetesebb futballösszecsapásokat, különös tekintettel a Slovan Bratislava elleni történelmi és a közelmúltbeli mérkőzésekre.
Stanislav Sesták: Egy szlovák válogatott a Fradiban
A labdarúgó NB I-ben szereplő Ferencváros hivatalos oldalán bejelentette, hogy szerződtette az 58-szoros szlovák válogatott csatárt, Stanislav Sestákot. Az FTC a hivatalos oldalán bejelentette, hogy mindenben megállapodott Stanislav Sestákkal, így a szlovák válogatott támadó a Ferencvárosban folytatja pályafutását. A Nemzeti Sport Online korábban összeszedte, ki lehet jelölt arra, hogy Böde Dániel riválisa legyen csatárposzton. Akkor azt írtuk, az egyik legvalószínűbb érkező lehet Sesták, aki csütörtökön alá is írt a Fradihoz.
A támadó 58-szor lépett pályára a szlovák válogatottban, amelynek színeiben 13 gólt szerzett. Sestáknak a VfL Bochumnál a hónap végén lejár a szerződése, így ingyen érkezik az Üllői útra. A 32 éves támadó 27 meccsen kilenc gólig és öt gólpasszig jutott a 2014-2015-ös szezonban a Bundesliga 2.-ben, piaci ára a transfermarkt.de szerint 1.28 millió euró. Sesták - aki korábban Törökországban is légióskodott - 86 alkalommal lépett pályára a német első osztályban, 28 gólt szerzett és 15 gólpasszt adott.
Az új igazolásnak Böde Dániellel kell megküzdenie a centerposztért. A magyar válogatott támadó korábban az NSO Tv-nek elmondta, megküzd azzal, akit mellé hoz a vezetőség, amikor úgy fogalmazott: „minden évben hoznak támadót, aztán mindig én játszom…”. Sesták az Európa-ligára készülő Ferencváros harmadik nyári igazolása Cristian Ramírez és Leandro után.
Az alábbi táblázat Stanislav Sesták 2014-2015-ös szezonbeli teljesítményét mutatja:
| Bajnokság | Mérkőzések | Gólok | Gólpasszok | Piaci érték |
|---|---|---|---|---|
| Bundesliga 2. (2014-2015) | 27 | 9 | 5 | 1.28 millió euró |
| Német első osztály (összesen) | 86 | 28 | 15 | - |
Más szlovák kötődések és ismerős arcok
Michal Skvarka 2019 és 2021 között erősítette a Ferencvárost, ahol bár nem tudott alapemberré válni, a csapattal két bajnoki címet nyert, és bejutott az Európa Liga, valamint a Bajnokok Ligája csoportkörébe.
A szlovák bajnok keretében egy korábbi ferencvárosi labdarúgót is megtalálhatunk az ötszörös magyar válogatott középpályás, Holman Dávid személyében. Holman 2012 és 2015 között játszott a Fradiban, amelynek színeiben 46 mérkőzésen hét gólt szerzett. Két Ligakupa-győzelem mellett a 2013/2014-es szezon végén bajnoki bronzérmet nyert a Fradival. A válogatott játékos a Slovan mindkét eddigi BL-selejtezőjén pályára lépett, 50 percet játszott.
Rajta kívül is van még NB I-es vonatkozása a szlovákok keretének, a Slovan egyik támadója ugyanis a nigériai Ezekiel Henty, aki a MOL Fehérvár és a Puskás Akadémia csapatában is szerepelt. Henty a 2019-es, 2-2-re végződött bajnokin a felcsútiak mezében duplázott is a Groupama Arénában, de ezen kívül még a székesfehérvári csapat színeiben is bevette a Fradi kapuját, most azonban nem szerepel a szlovákok mérkőzés-keretében. A Transfermarkt.de adatai alapján a Slovan keretének összértéke 21.08 millió euró (a Ferencvárosé ugyanitt 42.8), a szlovákok legértékesebb játékosa pedig az örmény nemzetiségű 28 éves támadó, Tigran Barseghyan, akit 2022 januárjában szerződtettek a kazah Asztanától.
A csapatkapitány a vezetőedző, Vladimir Weiss fia, a 32 esztendős, 74-szeres szlovák válogatott Vladimír Weiss, aki Pozsonyban született, de a Slovannal nyert bajnoki címek mellett aranyérmes volt például Skóciában a Glasgow Rangers, majd Görögországban az Olimpiakosz Pireusz színeiben is. Érdekesség, hogy Weiss és Bogdán Ádám pályafutásában van közös szál, ugyanis a szlovák válogatott labdarúgó az angol bajnokság 2009/2010-es szezonjában éppen abban a Bolton Wanderesben futballozott, amely kapusunkat is foglalkoztatta.
A fekete nap: Slovan-Ferencváros 1992
Előzmények és politikai háttér
1992. szeptember 16. nem az eredmény miatt lett a magyar futball egyik fekete napja. Bár a Slovan Bratislava 4-1-es győzelme a Ferencváros ellen az első alkalommal kiírt Bajnokok Ligája első fordulójában önmagában is elszomorító lett volna, sokkal keserűbb a szánk íze, amikor a meccs előtt és alatt a lelátón történtekre emlékszünk vissza.
Az 1987 kora őszén, egy Real Madrid-Napoli BEK-meccsen fogant gondolatból megszülető Bajnokok Ligája 1992 őszére öltött testet, új korszakot nyitva a világ labdarúgásában. Az első kiírásra a régi Bajnokcsapatok Európa-kupájához hasonlóan csak az országok bajnokai nevezhettek, így 36 csapat állt rajthoz. Köztük természetesen a magyar bajnok, Ferencváros és a csehszlovák bajnok, Slovan Bratislava is.
Még Csehszlovákiában vagyunk, a politikai döntés értelmében Csehország és Szlovákia 1993. január 1-én, békésen vált ketté. Ennek ellenére a szlovák oldalon rendkívül feszült volt a belpolitikai helyzet. A júniusi parlamenti választások után megalakult az új, Vladimir Meciar által vezetett kormány, és megkezdődött Szlovákia önállósodása. A magyar kisebbség tiltakozása ellenére fogadták el az új alkotmányt, és a Bős-Nagymaros-vita sajátos lezárásaként elkezdték előkészíteni a Duna elterelését. Ami a sport részét illeti, az SK Slovan Bratislava hatalmas csatában, a végén hárompontos előnnyel nyerte az utolsó előtti közös, csehszlovák bajnokságot a Sparta Praha előtt.
A sorsolás után két nappal a kommunizmus és a Csehszlovák Népköztársaság 1989-es felszámolása óta a Cseh, illetve a Szlovák Köztársaság államszövetségeként működő Csehszlovákia kvázi hivatalosan is megszűnt, miután július 17-én a nacionalista miniszterelnök, Vladimir Meciar kihirdette Szlovákia függetlenségét. Az önálló szlovák állam megszületésére hivatalosan 1993. január 1-ig még várni kellett, azonban a nacionalista hergelés azonnal teljes fordulatszámon kezdett pörögni, aminek főként persze az ország déli részén, a Csallóközben élő magyarok látták a kárát. De idehaza sem kellett messzire menni egy kis „szlovákozásért", jó páran voltak, akik nem tudtak/akartak megbékélni Szlovákia önállóságával. A 20. század megannyi keserves emléke rontotta a kapcsolatokat a trianoni döntéstől kezdve, a második bécsi döntésen át, a második világháborút követő lakosságcserékig és a magyar kisebbségek jogfosztásán át egészen a Bős-nagymarosi vízlépcső nemzetközi figyelmet kiváltó, éppen azokban a hónapokban leginkább eldurvuló ügyéig.
A mérkőzésre való felkészülés és várakozások
A legjobb 16 közé jutásért rendezett július 15-i sorsoláson mindenféle földrajzi-politikai megkötés nélkül alakították ki a párokat. A sorsolás előtt két nappal Havasi Mihály, a Fradi akkori technikai vezetője a Nemzeti Sportnak a majdani ellenfélről csak annyit mondott, hogy jó lenne verhető csapatot kapni, és tovább lépni a második körbe. A sorsolás másnapján megjelenő sportlap cikkének címe frappánsan fogalmazta meg a két csapat népszerűségét saját hazáhjában: Két Fradi egymás ellen, írták. Nyilasi Tibor, a Fradi edzője így értékelte a sorsolást: „Amikor megtudtam, hogy a Slovan az ellenfelünk, rögtön az jutott eszembe, hogy szinte egyformák az esélyeink. A csehszlovák futball ereje azonos a magyaréval, és, ha a két ország bajnoka találkozik, akkor bármi lehetséges.”
Nyilasi Tibor 1990 augusztusában lett a Fradi edzője. A csapat 1981 óta nem volt bajnok, és a klub korábbi legendájától várta mindenki, hogy visszavezeti az FTC-t a győztes útra. A Fradi nagy reményekkel várta a sorozatot. A keret nagyjából egyben maradt, sikerült Gregor Józsefet a Honvédtől, Sorin Cigant az Újpesttől leigazolni. A klub költségvetése már akkor is kiugró volt, a bajnoki cím miatt 190 millióval számoltak az Üllői úton. A csapat bajnokhoz méltóan kezdte az idényt, hiszen legyőzte a Csepelt, a Békéscsabát és a Kispestet is. Aztán szeptemberben megtorpant a Fradi. Ennek elsősorban a sérülések is okai voltak.
Úgy utaztak Pozsonyba hogy nem tarthatott a csapattal a bajnoki címben óriási szerepet vállaló Fodor Imre, a védő Szergej Kuznyecov, a két új igazolás, Gregor és Cigan, valamint egy harmadik csatár Nagy Zsolt sem. Öt alapember esett ki az év egyik legfontosabb mérkőzései előtt.
A szurkolók és a rendőri brutalitás
A feszült politikai helyzet miatt, és mivel a fradisták korábban Koppenhágában, Bécsben és Szófiában is balhéztak, várható volt Pozsonyban is történni fog valami. A mérkőzésre óriási volt az érdeklődés hazai és vendég részről is. A ferencvárosi szurkolóknak az IBUSZ is szervezett utazást, de sokan mentek ki egyénileg is. A Fradi végül 1500 jegyet kapott a találkozóra, de a meglehetősen lepusztult Téglamezei Stadionban (amelynek a helyén azóta az új szlovák nemzeti stadion áll) a nézők mintegy negyede volt magyar, rengetegen mentek ki egyénileg, és nagyon sok felvidéki magyar is a vendég szektorokba vett jegyet a meccs napján.
A várható atrocitások már a meccs előtti napon elkezdődtek. Az Aranyhomok strand szállodájában lakó Fradi-drukkereket már a meccs előtti napon lerohanták a szlovák rendőrök, és közülük 21-et őrizetbe vettek, majd kitoloncoltak. A kihallgatáson részt vevő pozsonyi magyar konzul, Váradi Lajos azt nyilatkozta a Magyar Nemzetnek, hogy „a kommandósok fellépése talán nem minősíthető eléggé megfontoltnak, a bárban nem történt olyan esemény, ami miatt indokolt lett volna a szokásostól eltérő rendőri beavatkozás".
Már a meccset megelőzően is volt jele a rendőri brutalitásnak: a stadionba vezető úton, illetve a találkozó előtt is rátámadtak a rendőrök a fradistákra. A helyszínen tartózkodók egybehangzó véleménye volt, hogy a kommandósok keresték a lehetőséget a támadásra. Aki nem földre szegezett tekintettel ment, esetleg szembenézett a szlovák rendőrökkel, az egyből kapott néhány gumibot ütést. Egy szűk kapun egyesével engedtek át mindenkit, így meglehetősen türelmetlenül várakoztak az emberek, de nem történt baj. Az természetes, hogy a belépéskor mindenkit megmotoztak, de nehéz szavakba foglalni a rendőrök tekintetét, mozdulataikat, ahogy a gumibotokkal felénk nyúlkáltak, szóval minden gesztusukkal fenyegettek minket - mondta egy drukker.
Az incidens a mérkőzés alatt és annak következményei
A találkozón aztán a 60. perc környékén szabadultak el az indulatok, vagy inkább a szlovák kommandósok. A Slovan Pavol Gostic, és az előző idény cseh-szlovák bajnokságának gólkirálya, Peter Dubovsky két góljával 3-0-ra vezetett, amikor a kommandósok teljesen váratlanul és indokolatlanul megrohanták a vendég szektorokat, és ütöttek-vertek-rúgtak-gumibotoztak mindenkit, akit csak értek, tekintet nélkül arra, hogy az illető férfi, nő, öreg vagy fiatal. „A harmadik szlovák gól után, a 60. percben fekete álarcos kommandósok jelentek meg a lelátón, és módszeresen verni kezdték a magyar szurkolókat.” - nyilatkozta a Népszabadságnak a helyszínen szurkoló Farkasházy Tivadar. Szerinte nyolcezer magyar szurkolóból ha száz volt höbörgő, részeges. Mind mondta, már az is szándékos provokáció volt, hogy nem különítették el a két tábort. Ehhez képest csak néhány tucat drukker balhézott, a tömegek között nem volt konfliktus. De ez nem számított, mert legalább 40 álarcos előbbi a déli szektor állóhelyi részében, majd egy másikban is szabályosan végigverte a szurkolókat, persze csak a magyarokat.
„Ezek nem egyszerű rendőrök, hanem kőkemény hivatásos gyilkosok, szadista állatok voltak. Tudom, hogy súlyos dolgokat állítok, de azt hiszem, hogy nem olyan újságírónak ismernek, aki szítja a nemzetek közötti feszültséget.” A játékosok is látták, hogy mi történik a Fradi-szurkolók szektorában, Lipcsei Péter még azt is felvetette, hogy levonuljanak a pályáról, ezt azonban Nyilasi Tibor határozottan megtiltotta. A klub akkori elnöke, Szívós István, olimpiai bajnok vízilabdázó is a helyszínen nézte meg a mérkőzést, ami után így fogalmazott: „Ha nem látom a két szememmel, amit a szlovák rendőrök műveltek, talán el sem hiszem. Pedig sportszerű meccs volt, de amit a kommandósok csináltak, az példátlan. Bűnözőkre kiképzett emberek lányokat, gyerekeket vertek és nem kíméltek senkit, aki magyarul beszélt. Hogy előre megtervezett akció volt-e, azt nem tudom, de abban biztos vagyok, hogy a rohamosztagosokat nem azért hívták, hogy meccset nézzenek. (…) A Slovan vezetőivel nem is találkoztam, ami felettébb furcsa. Ami Pozsonyban történt, az már túllép a sporton.”
A klubvezetőnél is keményebben fogalmazott a végül 4-1-re elveszített találkozó lefújása után a Fradi edzője, Nyilasi Tibor: „Meggyőződésem, hogy előkészített menetrend szerint zajlottak az események. Nem félek kimondani, amikor a barna ruhás, fekete maszkos kommandósok megindultak, a fasizmus jutott eszembe.” Jól látszik a történtek súlya abból is, hogy mindkét országban a politika legmagasabb köréig jutott az ügy. Magyarországon a Pozsonyban történtekkel kezdődött a parlament hétfői ülése, Boross Péter akkori belügyminiszter még a magyar rendőrség felelősségét is felvetette.
Gémesi István, IX. kerületi kapitány a meccs után a feletteseinek azt jelezte, hogy a szlovák rendőrök fellépése jogszerű volt, ittas magyar szurkolók hergelték őket. Ugyanakkor egy magyar rendőri vezetőnek a jelentéséből az derült ki, hogy „A második félidőben a különleges rendőri egység bevetését (a belügyminiszter parancsára) pedig a C szektorban lévő magyar szurkolókkal szemben konkrét okokkal nem tudják indokolni, s brutális fellépésük mindenkiben megdöbbenést váltott ki. Valójában nem a szabálytalankodó személyekkel szemben jártak el, hanem kollektíve példát statuáltak. Ugyanakkor a hasonlóan viselkedő szlovák szurkolókkal szemben semmiféle megtorló intézkedést nem alkalmaztak.” A Pozsonyba utazó szurkolók közül végül 14-et kellett kórházi ápolásban részesíteni. Sokáig olyan pletykákról is hallani lehetett, hogy egy szurkoló meghalt.
Slovan Bratislava-Ferencváros | 4-1 | 1992. 09. 16 | MLSZ TV Archív
Az UEFA gerinctelenségért és kétszínűségért már akkoriban sem ment a szomszédba: a Fradi óvását nem csupán elutasították, mondván a lelátón történtekre már 3-0-s hazai vezetésnél került sor, az tehát nem befolyásolta a végeredményt, de a rendező Slovanhoz hasonlóan a Fradit is megbüntették 15 ezer svájci frankra. A zöld-fehéreket azért, mert provokálták a rendőröket, a szlovákokat pedig az aránytalanul durva rendőri fellépés miatt. Ha nem is lelátón történtek miatt kapott ki a Fradi, a történtek nagyon is hatással voltak a játékosokra, ezt erősítik meg a „pozsonyi csatát" átéltek egykori Fradi-játékos, Wukovics László szavai is: „Természetesen ránk, játékosokra is hatással voltak a történtek. Nem azt mondom, hogy emiatt kaptunk ki 4-1-re, de a lelátón zajló „háború" nyilván rányomta a bélyegét a teljesítményünkre. Amikor a második félidőben kinéztünk a lelátóra, csak annyit láttunk, hogy a 60. perc környékén berontottak a kommandósok a Fradi-tábor szektorába, és válogatás nélkül ütöttek mindenkit, férfit, nőt, vagy éppen gyermeket. Sokkoló volt, még ma is beleborzong az ember az emlékekbe, annál is inkább, mert szülők, rokonok, barátok is ott ültek a lelátón."
A visszavágó előtt számos helyen lehetett olvasni, hogy kegyetlen bosszút fognak állni a Fradi-drukkerek az Üllői útra érkező szlovák szurkolókon, így nem csoda, hogy Slovan óva intette a drukkereit a budapesti utazástól. Végül egyetlen vendégdrukker jelent meg, egy 16 éves fiú, akit semmilyen bántódás nem ért. A visszavágón a meccs végeredménye 0-0 lett, így a Fradi búcsúzott a Bajnokok Ligájától. Bár sokan készültek a visszavágóra, az incidensre emlékeztető fekete csuklyát húztak sokan a lelátón. De a szlovákokat csak annyira sikerült megijeszteni, hogy csak egy szurkolójuk érkezett az Üllői útra, aki bátor tettéért örökös bérletet kapott. Ferencváros: Balogh T. - Simon, Telek, Szekeres, Keller - Páling, Albert, Szűcs, Lipcsei - Schneider (Balogh G.
A rivalizálás újjáéledése: BL-selejtező 2022
2022 július 20-án, szerdán Ferencváros-Slovan Bratislava mérkőzést rendeztek a Groupama Arénában a Bajnokok Ligája selejtezőjének második fordulójában. A selejtezők első fordulóinak múlt heti visszavágója óta nincs olyan, a találkozót felvezető magyar cikk, amely ne foglalkozna a harminc évvel ezelőtt a Téglamezei Stadionban történtekkel. A mai napig joggal szorul ökölbe minden magyar fociszurkoló keze, a történtek felidézésekor. Nem túlzás azt állítani, hogy a pozsonyi eset az európai klubfutball egyik legsötétebb fejezete volt.
Magyar bajnok és kupagyőztes férfi futballcsapatunk szerdán fölényes győzelmet aratott a kazah aranyérmes FC Tobol ellen, így bejutott az UEFA Bajnokok Ligája idei selejtezőjének 2. fordulójába, ahol a szlovák liga címvédője, a Slovan lett az ellenfele. A szlovákok a Dinamo Batumi kiejtését követően kvalifikálták magukat a második selejtezőkörbe. Az első, Pozsonyban rendezett összecsapás 0-0-s döntetlenje megismétlődött Batumiban is, ahol a kétszer 15 perces hosszabbításban előbb a házigazda vezetett, majd a 115. és a 120+3. percben szerzett találatokkal fordított a Slovan.
Szurkolóink körében régóta várt ellenfél volt a Slovan, nem véletlenül. Együttesünk idáig kétszer mérkőzött meg a Slovannal, 1992 szeptemberében a Bajnokcsapatok Európa Kupájában 4-1-es összesítéssel a szlovákok jutottak tovább. Az akkori Ferencvárosban többek között olyan futballisták játszottak, mint legendánk, a jelenleg az NB II-es Soroksár vezetőedzőjeként dolgozó Lipcsei Péter vagy kapusedzőnk, Balogh Tamás, illetve Szűcs Mihály és Keller József.
A 2022-es összecsapás: A visszavágó sikere
A Slovan 2-1-es győzelemmel készülhetett a hazai visszavágóra, miután Budapesten a mérkőzés végén megfordította az eredményt. A pozsonyiak Attila, hun vezért próbálták becsmérelni, de más módon is üzengettek. A 800 ferencvárosi szurkoló vonattal érkezett a szlovák fővárosba, amelyen magyar rendőrök ügyeltek a biztonságra, de nagyobb rendbontás nem történt. A drukkerek fekete egyenpólóban érkeztek, amelynek jobb oldalán az FTC klubszíneinek megfelelően zöld-fehér csík futott végig vízszintesen, ezt az egyesület címere "zárta le", a bal oldalon pedig a Magyarország címere után a piros-fehér-zöld nemzeti trikolor következett.
A mérkőzés azután telt ház előtt vette kezdetét, de az első percekre inkább az óvatosság volt jellemző, majd hosszú percekig állt a játék, miután Civic Medvedev belépője után véletlenül fejen találta a Slovan játékosát. A pozsonyiaknak cserélniük is kellett, a cseh kiválóságot ugyanis hordágyon vitték le a pályáról. Az első információk alapján a korábban is sérült szemével vannak ismét gondok. A szlovákok nem nagyon tudtak veszélyeztetni, viszont a zöld-fehér Civic a 23. percben egy nem túl acélos beadást eresztett el a tizenhatosba, amit De Marco alulbecsült, de mellette ott volt Boli, aki rögtön a kapuba lőtte a labdát. A második félidő kezdetén igyekezett a szlovák bajnok magasabb fokozatra kapcsolni, de az első negyedórában leginkább a küzdelmekben mutatkozott meg ez a pályán. A Ferencváros viszont ismét abba a hibába esett, mint az első mérkőzésen. Nagy fölényben játszott, a helyzetek tekintetében mindenképp, de egy ajándékszöglethez juttatták a Slovant, amely után De Marco lefejelte a magyar védőket és 1-2-re szépített. Amikor pedig már úgy tűnt, hogy a hosszabbítás valóban megfelel mindkét csapatnak, Botka beadását a szlovák védők Traoré elé juttatták, akinek a lövésébe Chovan csak beleérni tudott, ezzel a góllal pedig a Ferencváros kiharcolta a továbbjutást.
- SLOVAN: Chovan - Medvedev (A. Green, 11.), Kasia, Abena, De Marco, Pauschek (Weiss, 87., Holman, 90+3.) - Barszegjan, Kankava (Agbo, 90+3.), Kucka, Csakvetadze - Saponjics (Csavrics, 87.). Vezetőedző: id. Vladimír Weiss.
- FERENCVÁROS: Dibusz - Botka, S. Mmaee, Knoester, Civic - Esiti, Laidouni - A. Zachariassen, Tokmac Nguen (Traoré, 70.), Marquinhos (Loncar, 83.) - F. Boli (Mercier, 70.). Vezetőedző: Sztanyiszlav Csercseszov.
- Gólszerző: De Marco (70.), ill. F. Boli (20.), Zachariassen (31.), A. Traoré (89.)
tags: #ferencvaros #szlovak #labdarugo
