Gödöllői Röplabda Club

A Békéscsaba Előre jelene és jövője: Gáborok és Sándorok a csapat körül

2026.06.02

A Békéscsaba Előre labdarúgóklub története és aktuális helyzete számos izgalmas fordulatot tartogat, melyekben kulcsszerepet játszanak olyan nevek, mint Gábor és Sándor. A csapat az elmúlt években megélt sikereket és kudarcokat egyaránt, miközben folyamatosan próbál megújulni és visszatalálni a magyar labdarúgás élmezőnyébe. Merüljünk el a békéscsabai futball világában, bemutatva a klub múltját, jelenét és a jövőre vonatkozó ambiciózus terveit.

A Békéscsaba Előre rövid történeti áttekintése

A békéscsabai futball históriája 1888 novemberében, a Békés Csabai Torna Egylet alapításával kezdődött. A labdarúgás Arad (1899) és Nagyvárad (1906) érintésével került Békéscsabára, majd 1912-ben megalapították a Csabai Atlétikai Klubot. A városban rohamosan fejlődött a labdarúgás, így megalakult a Békéscsabai Előre Munkás Testedző Egyesület.

A csapat első szerelése citromsárga ing, fehér nadrág és fekete harisnya volt. 1919-ben egy Uhrin nevű hentesmester lila-fehér színű szerelést ajándékozott a csapatnak, ami annyira megtetszett mindenkinek, hogy ez vált a gárda hivatalos színévé. A Békéscsabai Előre Munkás Testedző Egyesület 1921-1922-ben jól szerepelt a területi bajnokságban, köszönhetően a hatalmas termetű kapusának, a Kispestről igazolt Amsel Ignácnak. "Náci" olyan kimagaslóan védett, hogy a Ferencváros leigazolta.

1945 nyarán, a világháború utáni átszervezéseket követően a Törekvés az OB I Keleti csoportjába került. Ekkor több próbajátékos is megfordult Csabán, többek között a későbbi 101-szeres válogatott Bozsik József is felhúzta a fehér-lila mezt. Az 1948-as év újabb változást hozott a klub életében: az Előre a Csabai AK és a Textiles Sport összevonásából megszületett a Békéscsabai Szakszervezetek Sport Egyesülete, kék-fehér színekkel. 1963 januártól újra lila-fehér lett a klub színe, a neve pedig Békéscsabai Előre Sport Club.

A klub az első meccsét éppen csapatunk ellen játszotta, és 15.000 néző előtt 3-1-re nyert. 1988-ban megnyerték a Magyar Népköztársaság Kupát, a döntőben 3-2-re legyőzve a Bp. Honvédot. 1991 januárban megalakult a Békéscsabai Előre FC. A csapat kiesett az NB I-ből, de sikerült azonnal visszakerülnie. 1994-ben bronzérem, Intertotó- és UEFA Kupa-szereplés következett. Új idény, új névvel: Előre FC Békéscsaba. 2005 nyarán kényszerhelyzet alakult ki a békéscsabai labdarúgásban, az NB I-ből kiesett csapat nem kapott rajtengedélyt egyik bajnoki osztályban sem. Egy NB III-as év után másodosztálybeli esztendők következtek, majd feljutás a 2015-2016-os bajnokságban az NB I-be, ahonnan utolsó helyezettként estek ki.

A Békéscsaba Előre történelmi klublogója és csapatfotója

Jelentős játékosok és vezetőedzők: Gáborok és Sándorok a Békéscsabánál

A Békéscsaba Előre története során több Gábor és Sándor nevű személyiség is meghatározó szerepet játszott. 2021 júniusában a huszonkilenc éves Puskás Gábort a feljutó Kecskeméti TE csapatától igazolták, aki főképp szélső védő, de a középpályán is bevethető tapasztalt játékos. Vele együtt Varga Szabolcs is érkezett, aki támadó szekcióinkat erősíti a jövőben, főképp bal szélsőként, de a jobb oldalon, valamint védekező középpályásként is bevethető. A 175 centiméter magas, gyors és fordulékony labdarúgó a Vasas csapatában nevelkedett, de kipróbálta magát Hollandiában is, az SC Heerenveen csapatánál. Ebben az időszakban hangzott el a csapat részéről: "Gábor és Szabolcs, köszöntünk benneteket Békéscsabán!"

A keretükben korábban is szerepelt több olyan játékos, akik NB I-es múlttal rendelkeztek, köztük Nagy Sándor és Polényi Gábor is.

Puskás Gábor játékban a Békéscsaba mezében

A vezetőedzői poszton is találkozunk Sándor nevű szakemberrel. Csató Sándor a Békéscsaba vezetőedzőjeként több alkalommal is nyilatkozott a csapat helyzetéről és teljesítményéről. Egy korábbi mérkőzés előtt azt kérte játékosaitól, hogy bátrak legyenek. Ezen a meccsen Borsos Filip remekül teljesített, ami Csató Sándor elmondása szerint rég volt a pályafutásában, hogy három gólt rúgott. Az edző bízott benne, hogy ezt hosszú távon is hozza. Edzői pályafutását Biatorbágyon kezdte, majd a Kubala Akadémia és Maglód érintésével 2017 nyarától egy éven át a Dorogi FC vezetőedzője volt, 2018 nyarán pedig az FC Ajka élére nevezték ki. Csapatával bajnoki címet szerzett az NB III Nyugati csoportjában, és ellenünk győzni tudott csapatával a Magyar Kupában.

2023 júliusában, a Békés-Drén Kft. telephelyén tartott találkozón Barkász Sándor, a csapatot működtető gazdasági társaság többségi tulajdonosa is megszólalt. Elmondta, hogy a kollégáival együtt fáradtságos munkával teremtik elő azt a néhány százmilliós forrást, amiből az Előre működését évről-évre finanszírozzák. Nem gondolta volna tavasszal, hogy kiesés lesz az együttes vesszőfutásának vége, de sajnos bekövetkezett. A búcsú rávilágított arra, hogy újfajta koncepciót kell kialakítani, melynek lényegi részét a helyi érzelmi kötelék jelenti. Célként tűzte ki, hogy a játékosok zöme vármegyei labdarúgóból álljon, vagy viharsarki kötődéssel rendelkezzen. „Szégyellem magam, hogy idáig jutottunk, de sok összetevője van, amit visszacsinálni már nem lehet. Azonnal vissza kell kerülni a másodosztályba és ott olyan eredményeket elérni, hogy a mezőny első harmadában legyen a csapat.” Hozzátette, hogy a kiesést követően nem sikerült építkezni, és az utóbbi három-négy év egyértelműen kudarc volt. Bízott benne, hogy érintés nélkül sikerül felkerülni, ehhez a bajnoki cím megszerzése után az osztályozót is eredményesen kell venniük.

A nemrég kinevezett vezetőedző, Csató Sándor is nyilatkozott a nehéz helyzetről, szerinte a futballban vannak megmagyarázhatatlan dolgok, a csapat kiesése is azok közé tartozik. Kijelentette, hogy mindenkinek vért kell izzadnia, különben nem lesz felemelkedés. Az elmúlt négy hétben a munka mellett sok lelki ráhatást is kaptak a játékosok, éreztetve velük, hogy most nem a kiesés elkerülése, hanem a bajnoki cím a cél. Elmondta, hogy túl kell tenniük magukat a nehézségeken, és a legjobb gyógyszer mindenre a győzelem. A támadószekciót szerették volna megerősíteni, hiszen sokat fognak felállt fal ellen játszani, de az újak sok gólt hoztak magukkal. Korábban azt látta, hogy gyávák a játékosok, nem mertek focizni akkor sem, ha vezettek, de akkor sem, ha hátrányban voltak. Próbált önbizalmat adni nekik, de sajnos nem ment, pedig a keret megfelelő volt.

Játékoskeret és aktuális célok (2023)

A Békéscsaba 1912 Előre keretét pillanatnyilag 27 labdarúgó alkotja, de az összetétele folyamatosan változott. Horváth Péter igazolt el, ám Bora György szolgálataival sem számolnak a jövőben. A klub megköszönte eddigi segítségüket és további sportsikereket kívánt nekik. A maradó játékosok a következőket:

  • Albert István
  • Babinyecz Balázs
  • Czinanó Antal Áron
  • Farkas Márk
  • Fazekas Lóránt
  • Futó Zsombor
  • Hodonicki Márk
  • Ilyés Tamás
  • Kóródi Nándor
  • Krnács Richárd
  • Mágocsi Bence
  • Máris Dominik
  • Mikló Roland
  • Pap Szabolcs
  • Póser Dániel
  • Szabó Csaba
  • Váradi Ádám
  • Zádori Krisztián
  • Zvara Levente

A klub célja egyértelmű: az azonnali visszajutás a másodosztályba és ott olyan eredmények elérése, hogy a mezőny első harmadában legyen a csapat.

A Békéscsaba Előre 2023-as felkészülési edzése

Kiemelt mérkőzések és eredmények

A békéscsabaiak a Merkantil Bank Liga legutóbbi három kiírásában (valószínűleg a 2023-as kiesést megelőzően) az élmezőnyben végeztek, sorrendben az 5., a 3., majd a 6. helyen. Az NB II idei pontvadászatában a 23. forduló után - ami valójában 22 lejátszott mérkőzést jelent - a 10. helyen álltak 30 ponttal, 8 győzelemmel, 6 döntetlennel és 8 vereséggel. A találkozókon 26 gólt lőttek, és 28-at kaptak. A Békéscsaba házi gólkirálya öt találattal Nikola Pantovic volt, aki korábban csapatunkban is futballozott, és velünk Magyar Kupát és bajnoki ezüstérmet is nyert.

MTK Budapest elleni összecsapások

Az NB I-ben először 1974. augusztus 31-én Békéscsabán játszottak az Előrével, s 3-1 arányban alulmaradtak. Az akkori MTK-ban Kovács Imre vezetőedző irányításával többek között Bicskei Bertalan, Dunai Lajos, Csetényi Csaba, Borsó János, Kovács Béla és Becsei József is pályára lépett. Az eddigi utolsó, 49. NB I-es összecsapásra 2016-ban került sor.

Az MTK hazai környezetben megrendezett 25 összecsapásából 15-öt megnyert, 5 döntetlen és 5 Békéscsaba siker mellett. A másodosztályban eddig háromszor futottak össze a csabaiakkal, idegenben kétszer döntetlenre végeztek. Az Új Hidegkuti Nándor Stadionban lejátszott eddigi egyetlen összecsapást pedig közel két éve, 2018. 2019-ben, a Merkantil Bank NB II 2019-2020-as szezonjának 5. fordulójában játszották le.

MTK - Békéscsaba NB I-es mérkőzések (MTK hazai pályán)

Összecsapások száma (MTK hazai pályán) MTK győzelem Döntetlen Békéscsaba győzelem
25 15 5 5

A Vasas elleni emlékezetes mérkőzés

Egy emlékezetes másodosztályú bajnokin a Vasas és a Békéscsaba az év egyik legjobb mérkőzését szolgáltatta. A hazaiaknál Pethő fejesből duplázott, a kakaskodásoktól sem mentes mérkőzésbe pedig egy piros lap is belefért. Erős Gábor, a Vasas edzője a mérkőzés után úgy nyilatkozott: "Ma nagyon jól játszottunk, rengeteg lehetőséget dolgoztunk ki, de az ellenfél kapusa nem is 10-esre, inkább 11-esre védett. A mi számunkra kritika, hogy nem szabad három gólt kapni hazai pályán. Voltak olyan hibák, amik egyéni hibák voltak és nem a csapatvédekezés volt rossz. De le a kalappal a csapat előtt, minden dicséretet megérdemelnek ahogy mentek előre a győzelemért. Egy góllal jobbak voltunk, de a Békéscsaba előtt is le a kalappal. Nem éreztem, hogy átadtuk volna a játék irányítását. Sajnos egyéni figyelmetlenségek voltak, pedig többször is elmondtam, nincsen könnyű szituáció, se a saját sem az ellenfél kapuja előtt. Nem ajándékozhatunk egyetlen meccset sem az ellenfélnek. Nem hozhatjuk így vissza a meccsbe."

tags: #gabor #es #sandor #bekescsaba #elore

Népszerű bejegyzések:

GRC