A Ferencváros vízilabdacsapatának történelmi diadalai és európai kupagyőzelmei

A Ferencvárosi Torna Club férfi vízilabdacsapata gazdag és dicsőséges múlttal rendelkezik, számos hazai és nemzetközi sikert aratva. A klub története során több alkalommal is a csúcsra ért Európa legrangosabb vízilabdakupáiban, melyek közül kiemelkednek a Bajnokok Ligája és a Kupagyőztesek Európa-kupája győzelmei.

A Bajnokok Ligája trófeája: 2019 és 2024

A magyar bajnok és kupagyőztes Ferencváros férfi vízilabdacsapata 10-10-es rendes játékidőt követően, ötméteres-párbajban legyőzte a címvédő Olympiakoszt a Bajnokok Ligája hannoveri nyolcas döntőjének szombati fináléjában, ezzel története során először hódította el a legrangosabb európai trófeát.

A két csapat november 30-án az Európai Szuperkupáért küzdött meg egymással, akkor a Komjádi Uszodában ötméteresekkel az Eurokupában címvédő Ferencváros diadalmaskodott, 1993 óta ez volt az első alkalom, hogy a második számú európai sorozat győzteséhez került a trófea.

A 2019-es siker után az FTC-Telekom férfi vízilabdacsapata történelmi sikert ért el a Bajnokok Ligája máltai döntőjében, ahol a csúcstartó és a legutóbbi három év győztese, a Pro Recco ellen tudott nyerni és ezzel 2019 után újra elhódította a legrangosabb európai klubtrófeát.

A szezon elején tudtuk, hogy ha Bajnokok Ligáját akarunk nyerni, akkor előbb-utóbb az összes nagy riválist le kell győznünk a sorozat valamely szakaszában. A csoportkörökben begyűjtöttük az Olympiakosz, a Brescia és a Barceloneta skalpját is, a máltai Final Four első meccsén pedig a tavalyi ezüstérmes Novi Beogradot is legyűrtük, ötméterespárbaj után.

A döntőben jött a legnehezebb feladat, a címvédő Pro Recco. Ahogy az elődöntőben, úgy most is Vigvári Vendel szerezte meg a vezetést az FTC-nek, a Pro Recco azonban gyorsan fordított (1-2). Érezhetően mindkét fél tartott a másiktól, ez pedig azt eredményezte, hogy rengeteg emberelőny maradt kihasználatlanul. A szünet után is fej-fej mellett haladt a két rivális. Előbb szerb világklasszisunk bombázott a címvédő kapujába, Marco Del Lungo ugyan beleért a labdába, de akkora erő volt a lövésben, hogy az olasz világbajnoknak esélye sem volt (3-2).

Sajnos, korábbi játékosunk, Aaron Younger is megmutatta lövőerejét (3-3), de volt válaszunk rá és Jansik Szilárd révén megint vezetéshez jutottunk (4-3). Ezt még egalizálta a Recco, de 4-4 után felrúgtuk a sormintát. Jansik robogott végig a jobb oldalon és mivel senki nem lépett ki rá, fantasztikus mozdulattal átejtette a kapus fölött a labdát (5-4), rögtön utána pedig Mandics villant másodszor a meccsen, így 6-4-es vezetéssel fordulhattunk rá a döntő második felére. Ilyenre még nem volt példa a Recco elleni meccseinken, hogy a félidőben két találattal vezessünk.

A rekordbajnok a harmadik negyed elején 6-5-re zárkózott, de ez nem fogta meg Nyéki Balázs együttesét, Argiropulosz és Varga Dénes találataival sikerült ellépnünk 8-5-re. Ekkor Zalánki Gergőék is megmutatták, hogy mire képesek, egy találatra csökkentették a különbséget (8-7). A harmadik negyed vége viszont a miénk volt, Vogel vezérletével összeállt a védekezésünk, támadásban pedig Argiropulosz a bal szélről hatalmas gólt vágott (9-7). Megfogtuk a Pro Reccót! „Mindent bele, mindent bele!” - zúgott a Fradi-tábor a lelátón. De rengeteg volt még ez a nyolc perc, egy teljes negyed, ami ekkor hátra volt a mérkőzésből, nem lehetett egy pillanatra sem elveszteni a koncentrációt.

Jöttek a kiállítások, de sikerült kettős emberelőnyt kivédekeznünk Merkulov fenomális blokkjával. A következő támadásnál azonban ötméterest kapott a Pro Recco, amit Younger értékesített (9-8), majd négy perccel a vége előtt 9-9-nél egyenlítettek. Jött azonban egy újabb fordulat! A játékvezetők videózás után elvették az olaszok gólját és brutalitás miatt kiállították az előző év legjobbjának megválasztott Zalánki Gergőt. Így négyperces emberelőnyt és ötméterest kaptunk, amit Mandics bevágott. 9-9 helyett 10-8 lett a javunkra az állás, azonban gyorsan jött az olasz válasz, amire Varga kontrázva megszerezte második találatát (11-9).

Nyéki Balázs pályafutása első vezetőedzői szezonjában csúcsra vezette a Fradit, amely a Magyar Kupában, a bajnokságban és végül a BL-ben aranyérmes lett. A döntőben, 2024-ben a gólszerzők: Mandics 4, Argiropulosz 2, Jansik 2, Varga D.

„Nem találok szavakat, egy nap alatt két magyar Bajnokok Ligája-győzelem. A Győr női kézilabdázói a hetedik BL-címüket nyerték, ami fantasztikus. Gratulálok nekik! A mi diadalunk is ugyanilyen fantasztikus, mert magyar csapat még nem védte meg a címét a férfi vízilabda-BL-ben. Vannak nagyszerű történetek, Manhercz Krisztián elment, aztán tavaly nyáron visszajött, most pedig dobott hat gólt a döntőben. Nyéki Balázs pedig bejelentkezett minden idők legjobb edzője címére.”

Nyíri kiemelte, azt szeretné, hogy a Vasas elleni bajnoki döntő első két meccse ismétlődjön meg minél többször, mert szerinte azok készítették fel a zöld-fehéreket erre a csatára, éppen ezért „ez az egész magyar vízilabda sikere, nem csak a Fradié”. „Úgy erősítünk, hogy nem igazolunk senkit, csak távozók lesznek - tekintett a következő szezonra Nyíri Zoltán, aki név szerint csak a visszavonuló Pohl Zoltánt említette. - Fiatalokat építünk be, mint Vismeg Zsombor és Varga Vince.”

A Kupagyőztesek Európa-kupája (KEK) 1998-as diadala

Az 1990-es éveket a magyar férfi vízilabdaklubok uralták a nemzetközi kupasorozatokban. Az UTE zsinórban háromszor jutott be a BEK döntőjébe, 1994-ben az élen végzett, 1993-ban, 1997-ben és 1999-ben a LEN-kupát nyerték meg a lila-fehérek. 1995-ben a Vasas a Kupagyőztesek Európa-kupáját hódította el, 20 évvel ezelőtt pedig, ezen a napon, 1998. május 17-én az FTC pólócsapata is a KEK-ben jutott a csúcsra.

A Magyar Kupa-győztes, fiatal Fraditól senki sem várt ilyen jó szereplést az 1997/98-as idényben, főleg úgy, hogy a szezon előtt a támadójáték három meghatározó embere, Fodor Rajmund, Kiss Gergely (ők Olaszországba) és Nagy Sándor (Horvátországba) is elszerződött.

A KEK csoportkörében Athénban szerepeltek a zöld-fehérek, ahol a házigazda Olympiakosz, a holland Keukens Alphen és a szlovén VK Koper volt Székely Bulcsúék ellenfele. Az Alphent 12-6-ra, a görögöket 7-6-ra - hosszabbítás után -, a Kopert 9-2-re győzte le az FTC, ez már azt mutatta, hogy ebből lehet valami. A negyeddöntőben a jugoszláv Budvanska következett, de sok gondot nem okoztak a jugók, kettős győzelemmel léptek túl rajtuk a fradisták. A Komjádiban 9-6-ra, idegenben 6-5-re diadalmaskodtak Steinmetz Barnabásék.

Inkább jött az egész sorozat talán legerősebb, a KEK-győzelemre legesélyesebb ellenfél, a Benedek Tibort is soraiban tudó Ina Assitalia Roma a legjobb négy között. Ahol az első hazai meccsen 4-0-ra elhúztak a Pelle Balázs védéseitől szárnyra kapó zöld-fehérek, de Benedekék visszajöttek a meccsbe és végül csak eggyel kaptak ki (6-5). A visszavágón a rómaiak léptek el 7-4-re, többek között Benedek Tibi négy góljával. Godova ekkor beküldte Nyéki Balázst, aki az első fór végén kapásból tette be a labdát. A másodiknál belelóbált egyet, az előtte blokkoló Benedek erre kitűnt a képből, aztán szépen besimította a rövid felhőbe. Ferretti még összehozott egy négyest, ám ez pusztán a 8-8-hoz volt elég.

A döntőt idegenben kezdte a Fradi, ahol a Fradi újság tudósítása szerint "szinte végig Székelyék vezettek egy góllal, és Pelle - ezúttal is - szenzációsan védett. Az utolsó percben természetesen ismét emberelőnyhöz jutottak a görögök - már a tizenkettedikhez, szemben a mi hat fórunkkal -, amelyet néhány másodperccel a meccs vége előtt kihasználtak, így egyetlen találattal megnyerték a KEK-finálé első összecsapását." A 7-6-os FTC-vereség azt jelentette, hogy itthon kettővel kellett legyőzni a görögöket a trófea megszerzéséhez.

Sikerült. A 8-6-ra megnyert meccsen kivétel nélkül látványos gólokat szereztek a Ferencváros pólósai, tényleg utánozhatatlan körülmények között. Ahogy a Fradi Újság írta: "az 1998. május tizenhetedikei KEK-döntő alatt is forrt a levegő - no, és természetesen a víz is - a Komiban, és közel két évtized után ismét a Fradi őrizheti a legjobb európai kupagyőztesnek járó trófeát." A 3-4-es görög vezetés után fokozta a tempót a hazai csapat és fantasztikus szurkolótábora egyaránt. Barna vágott be messzebbről egy emberelőnyt, hogy aztán ismét Ádám varázsoljon, a víz alól (!) mutatott be egy zseniális svédcsavart. Székely egy megúszást fejezett be szépen, avagy "tűz, Csucsu!" Matajsz szinte kötésig kiemelkedve vágott be egy fórt, Hesz Máté pedig bombagólt szerzett. Négy perccel a vége előtt 8-5-re ment már a Fradi, vagyis összesítésben kettő volt az előnye. Az Olympiakosz már csak szépíteni tudott, 8-6-ra nyert a Ferencváros, 1974, 1977 és 1979 után 1998-ban negyedszer hódította el a Kupagyőztesek Európa-kupáját.

A KEK-döntő, 2. mérkőzés, 1998. május 17-én a Komjádi-uszodában 3500 néző előtt zajlott, a Ferencváros-Olympiakosz Pireusz mérkőzés 8-6 (3-2, 2-2, 1-1, 2-1) eredménnyel zárult. A gólszerzők: Matajsz 2, Steinmetz Á. 2, Székely 2, Hesz 1, Steinmetz B.

A magyar vízilabdázás kezdetei és az FTC alapítása

Nemcsak a labdarúgást köszönhetjük a briteknek. Ők voltak ugyanis azok, akiknek a fejében megszületett az az eretnek gondolat, hogy a futballt a vízben is lehetne játszani. Egészen pontosan 1870.05.12-én fektette le a Londoni Úszó Szövetség a vízi futball nevű játék első szabályait. Igen, akkor még vízi futballnak nevezték, ami csak annyiban hasonlított a mai vízipólóra, hogy vízben és labdával játszották. 1877-ben egy William Wilson nevű újságíró Glasgow-ban az angoloktól függetlenül írt egy vízi futball szabálykönyvet.

Az angolok „vándorlásával” együtt terjedt a játék, illetve annak híre világszerte. Ausztráliába 1879-ben jutott el, Európa országaiba pedig sorjában, 1893-ban Németországba, 1894-ben Ausztriába, 1895-ben Franciaországba és Belgiumba, majd 1897-ben Magyarországra. Dr. Füzesséry Árpád a Magyar Úszó Egyesület (MUE) elnökeként Bécsben látta meg az új sportot és egyből elhatározta, meghonosítja azt Magyarországon. Az elhatározásból tett lett, 1897-ben alakult meg a MUE vízipóló csapata.

1904.07.01-jén megalakult az FTC vízilabda csapata, amely azonnal nevezett a szeptemberben lebonyolítandó bajnokságba. Abba a bajnokságba, amelyen négy csapat, az FTC-én kívül a BUE, a Postatakarékpénztár SE és a Budafok-Kistétény SE indult el. A hátvédek közül ismerős lehet Horn K. Lajos neve, ő ugyanaz a Horn K. Lajos, aki akkor futballcsapatunk stabil játékosa volt, ő is bizonyította, hogy akkoriban univerzális sportemberek voltak tagjai az FTC-nek. A bajnoki rajt hidegzuhannyal ért fel, hiszen az FTC 12:0-ra kikapott a BUE csapatától. A történelmi első bajnokságot a negyedik helyen fejezte be. Egy esztendővel később hasonló volt a helyzet, négy csapat közül, ugyancsak pont nélkül a negyedik helyen végzett a csapat. A második bajnokság végén az FTC-ben valami változott, rájöttek, ez így nem mehet tovább, sokkal tervszerűbben kell ebben a sportágban is a jövőt építeni. Ebből a megfontolásból kiindulva az utánpótlásra, a kemény edzésekre helyezték a hangsúlyt, olyannyira, hogy úgy döntöttek, amíg nem lesz versenyképesnek ítélt csapatuk, nem indulnak a bajnokságban. Ez az állapot három esztendeig tartott.

Az FTC vízilabdacsapatának nemzetközi sikerei a XX. század elején

Az FTC szorgalmas edzéseinek 1909-re érett be a gyümölcse, ekkor tudott kiállítani egy olyan csapatot, amely nyugodtan kihívhatta az egyeduralkodó MUE együttesét, amely meg is történt. Így az 1909-es magyar bajnokságot eldöntő mérkőzés egy MUE-FTC párharc volt, ahol az FTC 7:5 arányban vereséget szenvedett. Ez a vereség mégis más volt, mint az évekkel azelőttiek, ebben benne volt a remény.

Az addig egyeduralkodó MUE csapatánál is látták, hogy az addigi előnyük odalett, a jövő záloga az ellenfélnél van. Fel is vetettek egy érdekes ötletet, fuzionáljon a két csapat, így jöjjön létre egy nemzetközileg is eredményes csapat. Az FTC vezetői hajlottak is erre, ám volt egy kikötésük, a fúzió csak az FTC neve alatt jöhet létre, amibe viszont a MUE nem ment bele. Belement viszont több játékosa, a nagynevű és hírű, osztrák állampolgárságú Freund Jacques, valamint az ifjú, nagy tehetségnek tartott Fazekas Tibor és Hégner Jenő, akik az FTC-hez igazoltak, tovább erősítve az amúgy is jó csapatot.

Az FTC vezetői komoly fantáziát láttak az ígéretes fiatalokból álló együttesben, ezért a továbblépés érdekében merész döntést hoztak, kinevezték a csapat élére az akkor 26 esztendős kapust, Speisegger Ernőt. Ez a kinevezés azt jelentette, hogy innentől kezdve Speisegger lett a csapat mindenese, vezetője, intézője és edzője egy személyben. Kiderült, hogy ez a húzás fantasztikus volt, Speisegger Ernő elgondolásai maximálisan bejöttek, szervezőképessége, munkabírása páratlan volt, nem véletlenül nevezték el már akkoriban a vízilabda Malakyjának, a futballcsapat legendás intézőjére Malaky Mihályra utalva.

Speisegger alapelgondolása az volt, hogy a fejlődéshez minél több, komoly ellenfelekkel vívott mérkőzés kell. Mivel idehaza csupán egyetlen ellenfél volt, így a bajnokságok egyetlen meccsen dőltek el, a hazai lehetőségek nem jöhettek számításba, maradtak a nemzetközi összecsapások. Ha pedig nemzetközi mérkőzések, akkor azok legyenek a legjobb, európai hírű ellenfelekkel, így lehet igazán fejlődni. Az elgondolás teljesen ugyanaz, mint a labdarúgóknál ugyanazon időkből, hisz tudjuk, ők is akkoriban alapozták meg a magyar futball és a saját tekintélyüket szerte Európában. A történéseket ismerve elmondhatjuk, nemcsak az elgondolás, az eredmény is ugyanaz lett, az FTC a vízilabdában is megalapozta úgy a saját, mint a magyar póló tekintélyét.

1910, ahogy az előzmények ismeretében várható volt a sikerkorszak kezdetének éve lett. Az FTC pólósai Európában számos nagy tornát nyertek és megszerezték első bajnokságukat. A nagycsapat, az aranycsapat, a sporttörténeti könyvek, publikációk csak így említik az 1910-ben kialakult FTC vízilabda csapatot. Már 1910-ben több olyan külföldi csapattal találkoztak a pólósok, akik régebben és szervezettebben űzték ezt a sportágat. 1910.02.13-án jött el a nap, hogy a csapat először játszott külföldön mérkőzést a német Neurer SV Breslau ellen, amelyet 5:4-re megnyertek. Majd benevezték az FTC-t az osztrák vízipóló bajnokságba, ahol 1910.03.13-án és 04.03-án, Bécsben nagyszerű győzelmekkel nyitottak az Union ellen 5:1, az Amateur ellen 5:2 arányban.

Nem volt megállás, a csapatot meghívták Magdeburgba egy nagy nemzetközi tornára, ahol négy nemzet hét csapata szerepelt. Résztvevő volt a német és svéd bajnok is, ám a tornát általános meglepetésre az FTC csapata nyerte, miután a döntőben 7:4-re legyőzte a német bajnok Germania együttesét. Ezt erősítette a következő nagy diadal is Frankfurtban. Az FTC nevezett a „nagy frankfurti úszás” keretében megrendezett hármas vízilabda tornára, ahol rajta és a vendéglátó frankfurtiakon kívül a belga bajnokcsapat, a Cercle de Natation de Bruxelles vett részt, amely gyakorlatilag megegyezett az Európában elsők között jegyzett belga válogatottal. Eredmény? Az FTC 4:3-ra legyőzte a belgákat, végleg beírva magát az európai élcsapatok közé.

A Magyar Úszó Szövetség (MUSZ) és az FTC konfliktusai

Gondolhatnánk, a fenti sikereknek Magyarországon mindenki örült. Valószínűleg igaz volt ez, ám néhány kivétel akadt. Sajnos ezeket a kivételeket a MUE és a MUSZ keretein belül lehetett megtalálni, akik bizony furcsa dolgokat vittek véghez. Az egész ott kezdődött, amiről már szó is volt, hogy a két csapat (az FTC és a MUE) nem tudott megegyezni a fúzióról, aminek egyik következménye az lett, hogy a MUE három játékosa (Ádám Sándor, Hégner Jenő és Fazekas Tibor) az FTC-be igazolt. A MUSZ egy szabálya miatt, amely kimondta, hogy az átigazolást követően három hónapig ún. úszózárlatot kell tartani, ami azt jelentette, hogy ezen idő alatt itthon nem indulhattak nyilvános versenyen, pólóban nem vehettek részt hazai mérkőzésen. Nos, ennek ellenére mindhármukat eltiltotta a MUSZ, noha Ádámnál és Hégnernél a három hónap zárlati idő is eltelt.

Ádám eltiltása 1910.07.20-ig, a másik két játékosé 1910.09.01-ig szólt. Ezen eltiltás következtében a MUSZ megtiltotta, hogy az FTC a három játékosát kivigye Frankfurtba a nagy megmérettetésre. Hanem azért, mert a frankfurti rendezők kérelemmel fordultak a MUSZ-hoz, hogy az eltiltást függesszék fel a torna idejére. A MUSZ engedett, de az indoklásban kimondta, hogy ezt a német egylet levelében és táviratában felhozott kényszerítő okok folytán, melyek szerint nevezett egyesület az eltiltás folytán rendkívül kellemetlen helyzetbe került volna, s így a kérelmet csakis a német szövetség és egyesületre való tekintetből adta meg, kimondva egyúttal, hogy ezt tisztán a németekkel fennálló jó viszony érdekében, nem pedig a FTC-re való tekintettel tette. Ezek után nyert az FTC! Joggal zenghetett, „Szép volt fiúk!”.

Fazekas és Hégner még az eltiltását töltötte, amikor az FTC-ét augusztusban meghívták Drezdába a szász király által felajánlott vándordíjért folyó nemes küzdelembe. Az FTC a szövetséghez fordult, amelyik engedélyt adott arra, hogy két héttel az eltiltásuk lejárta előtt, 08.14-én Drezdában vízbe ugorhassanak. Meg is tették, az FTC az Austria ellenében hazahozta a vándordíjat.

Nem sokkal később, 1910.09.05-én, a SportVilág arról tudósított, hogy a MUSZ kiírta az 1910-es vízipóló bajnokságot 1910.09.18-ra, amelyet a MUSZ megbízásából az FTC rendez. A nagy ellenfél, MUE képviselői azonban megint érthetetlent húztak. A bajnokságra két csapat az FTC és a MUE szabályszerűen nevezett, szeptember 18-án azonban a meghirdetett időpontban a MUE nem jelent meg, nem volt mérkőzés. Kihirdették, a 2010-es vízipóló bajnokságot az FTC csapata nyerte. Nos, erre a MUE fellebbezett, mondván őket a rendező egyesület nem kellő időben értesítette a mérkőzés helyéről és idejéről. A MUSZ ezt a fellebbezést 10.12-én elfogadta, apró szépséghiba, hogy a fellebbezést tárgyaló ülésükre az FTC képviselőit meg sem hívták, őket meg sem hallgatták, a MUE bemondására ítéltek. A lényeg, hogy elsőfokon kimondták, nem bajnok az FTC.

Az FTC vezetőit nem is az a tény bántotta, hogy megsemmisítették a bajnokságot, sokkal inkább az, hogy őket meg sem hallgatták, ezért megfellebbezték az elsőfokú ítéletet. Közben persze a vízben is bizonyították, hogy a MUE-nek nem sok keresnivalója van, hiszen a jogi procedúra ideje alatt, 1910.10.10-én, a MAC és a MAFC úszóversenyének a végén megmérkőztek a MUE csapatával és 6:1-re legyőzték. A MUSZ az FTC fellebbviteli kérelmét befogadta és 1910. december 31-én hozott döntésével az FTC vízipóló csapatát hivatalosan is bajnoknak nyilvánította.

Az első számú férfi vízilabda európai kupasorozat (BEK, BL, Euroliga) eddigi győztesei

tags: #ferencvaros #vizilabda #bek #gyoztesek

Népszerű bejegyzések:

• EB középdöntő: magyar kézis vereség
• Az utánpótlás-válogatottakról bővebben
• Részletes statisztikák az EuroKupa H csoportjáról
• Az Újpest szurkolói botrányának háttere
• felkészülés az Európa-bajnokságra