A FIFA 19 kapáslövés és kirúgásának finomhangolása, valamint a futball története és fejlődése Magyarországon
A FIFA 19 ötödik frissítése jelentős változásokat hozott a játékmenetben, különös tekintettel a kapáslövés (finesse shot) és a kirúgások finomhangolására. Ezen felül kisebb hibajavítások, valamint csukák, címerek és portrék frissítései is helyet kaptak a frissítésben.
A kapáslövés és kirúgások változásai
Állítottak a gyors, oldalról érkező labdák első érintésből történő „finesse shot” hatékonyságán. Mostantól nagyobb lesz a hibalehetőség, pontatlanabb, lassabb és kevésbé csavarodó lehet a labda. Ennek akkor van a legnagyobb hatása, ha a játékos lába felé érkező és a játékos lábát elhagyó labda szöge közti különbség 90 vagy 270 fok, ahol a 0 fok a játékos lábát elhagyó labda iránya.
Továbbá csökkentették a valószínűségét annak, hogy kapuskirúgáskor egy mezőnyjátékos felé irányított labda üres területre menjen. Ezentúl a védekező belső védők közelebb fognak helyezkedni egymáshoz. Ugyanekkor, ha egy támadó és egy védekező játékos küzd a labdáért, a védekező játékos nagyobb valószínűséggel fog a labda leesési pontja felé mozogni, mint eddig.
Valamint azoknál a szituációknál, ahol a támadó ütközhetett az ellenfél kapusával miközben ő fogta a labdát, azt belökhette a kapuba, öngólt eredményezve.
Játékos szerkesztés és vizuális frissítések
Játékosok szerkesztésekor, Pro Club és Player Career esetében is 5 új cipőt helyeztek az elérhető cipők listájára. 26 játékos 2D-s portréja került frissítésre, 25 játékos 2D-s portréját eltávolították, számos csapat mezén, címerén és transzparensén frissítettek.
A labdarúgás eredete és története
A labdarúgás (angol eredetű szóval football, az Amerikai Egyesült Államokban soccer, magyaros átírásban futball, a köznyelvben gyakran foci) labdajáték, amelyet a pályán két, egyenként 11 labdarúgóból álló csapat játszik egymás ellen. A játék célja, hogy a rendelkezésre álló idő alatt a labdát az ellenfél kapujába juttassák, lehetőleg minél többször, és így minél több gólt szerezzenek.
A labda rúgásával kapcsolatos játékok a történelem során számos országban léteztek. A FIFA szerint „nagyon kezdetleges volt a játéknak az a szakasza, amit Kínában gyakoroltak az i. e. 2. és az i. e. 3. évezredben (a játék neve cuju volt)”. Kínában a népesség körében elterjedt kultikus jellegű labdajáték a tsu-küh („rúgni-labda”) volt. Közép-Mexikóban az olmékok a tlacstli labdajátékot tömör kaucsuklabdával játszották. Az ókori Róma játéka, a harpastum, egy rögbiféle játék volt, leginkább ez lehet a labdarúgás távoli elődje. A római légiók szőrrel bélelt felfújt hólyagot, bőrlabdát vittek magukkal hódító útjukra.
A labdajátékok számos variációját játszották a középkori Európában, melynek különböző területein a szabályok nagymértékben eltérőek voltak. 1400 körül Firenzében a calcio labdajátékot előírt szabályok mellett, rögzített méretű játéktéren játszották. A modern szabályok alapjait a 19. században fektették le Angliában.
A modern futball szabályainak kialakulása
A Cambridge-i Szabályokat 1848-ban foglalták írásba a Cambridge-i Egyetemen, ahol részletesen kidolgozták a későbbi szabályrendszert. A Cambridge-i Szabályokat a Trinity College-ban írták le, ahol találkozott egymással az Eton, a Harrow, a Rugby, a Winchester és a Shrewsbury iskola képviselője, de ez a szabályzat nem volt általánosan elfogadott.
Az 1850-es évek alatt sok klub nem állt kapcsolatban a Cambridge-i egyetem iskoláival, így különféle formáit játszották a labdarúgásnak. Néhány klubnak azonban már volt saját szabályzata, például a legnevezetesebbnek, a Sheffield Football Clubnak, amelynek „Sheffieldi szabályok” néven vált ismertté a kódexe. Ezt a klubot egykori középiskolai tanulók alapították 1857. október 24-én.
Ezek a folyamatos próbálkozások hozzájárultak a The Football Association (The FA vagy Angol Labdarúgó-szövetség) 1863-as létrehozásához, amelynek az első gyűlése 1863. október 26. Anglia, Skócia, Wales és Írország Labdarúgó-szövetsége 1885-ben megalakítja az International Football Association Board-ot, amely egyedül jogosult a szabályok módosítására és a velük kapcsolatos döntések meghozatalára.
Amerikai futball kezdőknek | NFL UK
A futball Magyarországon
Magyarországon is megismerték a „footbal-sportot”, amelyről a Vasárnapi Ujság 1901-ben így írt: „Az angol tengerészek és telepítvényesek meghonosították az angol gyarmatokban is. Hódító körútjában hozzánk 6-8 éve került. Ottó József és Collaud Ferencz budapesti tornatanárok ismertették meg tanítványaikat a footballozással. A tulajdonképeni meghonosítók Stobbe Ferencz és Ray Ferencz. Hozzájok csatlakozott Iszer Károly, ki a versenyek egyik intézője. Ez a sport hosszú időkig fejlődött, míg mai formájába finomodott.”
A Fédération Internationale de Football Association (FIFA), a labdarúgás nemzetközi vezető szervezete hat alapító tag közreműködésével 1904-ben alakult Párizsban, és kijelentették, hogy ragaszkodni fognak az egyesületi labdarúgás szabályaihoz, a Laws of the Game-hez. A játék iránti népszerűség nemzetközi növekedése lehetővé tette 1913-ban a FIFA tagjainak belépését az International Football Association Boardba.
Napjainkban a labdarúgást az egész világon amatőr- és hivatásos szinten űzik. A világ számos részén szenvedélyeket idéz elő, és fontos szerepet játszik a szurkolók, a helyi közösségek és az egész nemzet életében; ezért gyakran állítják róla, hogy ez a világ legnépszerűbb sportja.
A magyar labdarúgás mérföldkövei
A magyarországi labdarúgás legelső irodalmi emléke 1879-ből származik. Molnár Lajos a MAC egyik alapítója tesz említést „Athletikai Gyakorlatok” című szakmunkájában. A pesti református főgimnáziumban 1882-ben hozták létre az első szabadtéri játszó társaságot, ahol a diákok örömmel ismerkedtek a „rúgosdi” játékkal is.
A magyar labdarúgás következő fontos dátuma 1885. június 16-a volt, ugyanis ekkor alakult meg az egyik legjelentősebb hazai egyesület, az Újpesti Torna Egylet. 1901. január 19-én 13 egyesület képviseletében alapították meg a Magyar Labdarúgó-szövetséget, amelynek önállóságát a FIFA 1907-ben Amszterdamban tartott ülésén mindörökre elismerte, ezzel fel is vette a tagjai közé.
Az első bajnokságot az alakuló közgyűlésen megválasztott tanács február 4-én már ki is írta, a jelentkező csapatokat az addigi hazai barátságos és nemzetközi mérkőzéseiken elért eredményeik alapján két csoportra osztották. Válogatottunk 1902. október 12-én játszotta első hivatalos mérkőzését, a találkozó helyszíne Bécs volt, az ellenfél Ausztria. A végeredmény 5-0-s osztrák sikert hozott.
A magyar labdarúgókupának az 1909-1910-es idényben volt az első szezonja, a rendezvény győztese az MTK lett.
A legjelentősebb magyar meccs az UTE és az FTC mindenkori csapatának mérkőzése, amely a világ második legnagyobb városi meccse. Városi rangadók közül csak a több mint 250-szer megrendezett Old Firm skót szupermeccs, a Rangers-Celtic meccs előzi meg. Egymás elleni meccseik a labdarúgás legrosszabb időszakában is telt házasak, a két szurkolótábor egymáshoz fűződő viszonya miatt feltüzelt, paprikás, ugyanakkor Európában is kiemelkedő hangulatúak.
A magyar válogatott sikerei
Az 1938-as labdarúgó-világbajnokságon a nemzeti csapatunk ezüstérmet szerzett, a döntőben Olaszországtól szenvedett 4-2-es vereséget. Az 1952-es helsinki olimpián aranyérmet nyert a válogatott.
A magyar labdarúgás egyik legjelentősebb sikerét 1953. november 25-én könyvelhette el Londonban. A hazai környezetben európai csapattól már 90 éve veretlen angol labdarúgó-válogatottat 6-3-ra győzte le. A találkozó az „évszázad mérkőzése” néven híresült el.
Ezt ismét csak ezüstérem követte az 1954-es labdarúgó-világbajnokságon. Ezúttal a döntőben hiába vezetett a magyar csapat már a 9. percben 2-0 arányban, végül az NSZK-é lett a világbajnoki cím.
Az 1964-es olimpián ismételten aranyéremmel gazdagodott a csapat. Tokióban Csehszlovákia marad alul 2-1-re a magyar-válogatott ellen. Magyarország utoljára az 1986-os labdarúgó-világbajnokságon szerepelt.
A legutóbbi jelentős nemzetközi klubsikert a Videoton érte el, azzal, hogy 1985-ben bejutott az UEFA-kupa döntőjébe.
A női labdarúgás Magyarországon
Magyarországon a női labdarúgás meghonosítására már az első világháború előtt történtek próbálkozások. Az első női labdarúgócsapat - a Szegedi Testgyakorló Kör - Szegeden alakult 1912-ben. Példáját több vidéki város követte, de a szélesebb körű kibontakozást megakadályozta az első világégés.
A háború befejezése után néhány munkás-sportegyesület vállalkozott a női labdarúgás megszervezésére (Vasas, UTE járt az élen). Ezután sokáig semmi sem történt. 1964-ben a Testnevelési Főiskolán a hallgatónők játszottak kispályás labdarúgó-mérkőzést a Csörsz utcai pályán.
Súlyosbította a helyzetet egyes sportvezetők és orvosok azon véleménye, hogy a labdarúgás ártalmas a nők számára. A szervezett női labdarúgás iránti igény valójában 1970-ben jelentkezett hazánkban. Ebben az évben alakult meg a Femina női labdarúgócsapata, őket a FŐSPED-Szállítók, majd a Vasas sportiskola csapata követte.
1971-ben megrendezték az első kispályás női labdarúgó tornát - 8 csapat részvételével -, amit a Femina csapata nyert meg. Még ebben az évben alig két hónap alatt 32 női csapat alakult különböző vállalatok, gyárak támogatásával. A csapatok vezetői a Magyar Labdarúgó-szövetség vezetéséhez fordultak, hogy hivatalosan is ismerjék el a női labdarúgást, de ez - hasonlóan a futsalhoz - nem történt meg, mert az MLSZ elnöksége csupán fellángolásnak tartotta a női labdarúgást.
1971-ben a Budapesti Labdarúgó-szövetség (BLSZ) megbízásából a FŐSPED-Szállítók egyidényes kísérleti bajnokságot rendezett, amit a Femina nyert meg. Elkészítették az első női versenykiírást, amely gyakorlatilag a rendezés minden területét érintette. A női labdarúgás fellendülésének az éve 1972, amikor az országban 145 csapatot és 2 500 női labdarúgót tartottak számon. 1974-ben elkezdődött a női labdarúgás hanyatlása, melynek legfőbb oka az anyagi támogatás megvonása volt.
1984-ben újabb fellendülés jelei mutatkoztak: hat csapat részvételével kiírták az első országos bajnokságot. 1985. április 9-én játszotta a magyar női válogatott az első nemzetek közötti mérkőzését Siófokon, a Magyarország-NSZK (1-0) találkozót. 1992-ben írták ki először a női magyar kupát, és 1993-ban lejátszották a női szuperkupát, a Renova-Pécsi Fortuna (4-0) csapatok részvételével.
Mint a sportágak többsége, Magyarországon a női labdarúgás stagnál, helyben topogás tapasztalható. Ennek egyik oka a működéshez szükséges anyagi-tárgyi feltételek hiánya, másik oka, hogy a rendkívül kis létszámú, igazolt nagypályás női labdarúgók száma: 600-650 fő.
Amerikai futball kezdőknek | NFL UK
tags: #fifa #19 #kapusra #valtas
