Sándor Figura és a Kézilabda Világa: Személyiségek, Taktikák és Történelem
A kézilabda sportág dinamikus és sokszínű világa számos kiemelkedő személyiséget és taktikai elemet foglal magába. Jelen cikkünkben Figura Sándor, a Vas Megyei Kézilabda Szövetség elnöke tevékenységén keresztül mutatjuk be a sportág oktatásának és fejlesztésének fontosságát, majd további neves "Sándor" nevű alakok pályafutásával és a kézilabda legjellemzőbb "figuráival" és taktikáival ismerkedhetünk meg.
Figura Sándor és a Kézilabda Oktatás Fejlesztése
Bemutatkozó látogatásra érkezett a Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központba Marczinka Zoltán, nemzetközi hírű kézilabda-szakember, a Nemzeti Edzőképző Központ igazgatója, Farkas Ágnes, olimpiai és világbajnoki ezüstérmes, Európa-bajnok kézilabdázó és Figura Sándor, a Vas Megyei Kézilabda Szövetség elnöke, akiket Lenner Tibor igazgató fogadott.
A találkozó középpontjában az ELTE szombathelyi campusán elérhető kézilabda edző képzés állt. A felek szót ejtettek a kézilabdasport helyzetéről, az utánpótlásnevelés fontosságáról és a testnevelés, illetve a szabadidősportok közoktatásban betöltött szerepéről. A Savaria Egyetemi Központban 2017-ben indult kézilabda edző képzés, a régió szakemberigényének kielégítése céljából.
Neves Sándorok a Magyar Kézilabda Történetében
A magyar kézilabda gazdag történelmében több Sándor nevű sportember is kiemelkedő szerepet játszott, akik játékosként, edzőként vagy éppen sportvezetőként hagyták ott névjegyüket a sportágban.
Vass Sándor: Válogatott Kézilabdázó és Szövetségi Kapitány
Egy zseni száz élete címmel Lantos Gábor tollából könyv jelent meg Vass Sándor volt válogatott kézilabdázóról, edzőről, a magyar férfiválogatott korábbi szövetségi kapitányáról. Vass Sándor játékosként kétszer szerepelt olimpián és világbajnokságon, háromszoros magyar bajnok, gólkirály és az év játékosa volt. Edzőként a magyar válogatottal világbajnoki 4. és Európa-bajnoki 6. helyet ért el, dolgozott Ausztriában és a Veszpréznél is, BEK-győztes és magyar bajnok lett. 2004 és 2011 között a Magyar Kézilabda-szövetség szakmai alelnöke volt.
Bajusz Sándor: A Szegedi Szív, Szeretet, Harcosság
A PICK Szeged csapatának legendás alakja, Bajusz Sándor pályafutása is felejthetetlen. „Szív, szeretet, harcosság!” - ez a felirat került arra az üveg plasztikára, amelyet a PICK Aréna avatóján nyújtott át klubunk elnöke, dr. Szűcs Ernő Péter Bajusz Sándornak. A mindenki által csak „Bajusz Sanyi!"-nak szólított játékosunk is felkerült a Legendák Falára.
Az említett három szó jól jellemzi igazán őt, és azt, hogy mit tett a szegedi férfi kézilabdáért, miért rajongtak érte az emberek, és miért veszi körül még mindig hatalmas szeretet.
- Szív: Szorgalommal, munkával, kitartással érte el azt, hogy ilyen jó játékos váljon belőle. Megküzdött érte, tett azért, hogy napról napra jobb legyen. A vajdasági Adán ismerkedett meg a sportág alapjaival, szélsőként kezdett, majd átlövő lett, de irányítóként is otthonosan mozgott a pályán. A szíve vitte mindig Csak előre, ezért volt a szegedi közönség nagy kedvence.
- Szeretet: Jelenleg távol él Szegedtől, de nem szakadt el a várostól, a csapattól, attól a klubtól, amelyet mindig szeretett. Példaértékű, ahogy mind a mai napig a PICK Szegedről nyilatkozik, és mesél róla bárkinek. Jó érzés hallgatni azokat a szavakat, amelyet rólunk mond. Büszkeség hallgatni, megtapasztalni, mit jelentett a csapatban játszani, mit jelentett számára a szurkolók szeretete.
- Harcosság: Ha ő felment a pályára, nem ismert elveszített meccset, küzdött, hajtott az utolsó pillanatig. Éppen ezért volt sikeres. Ha kellett, a keménységért sem ment a szomszédba, de ő is kapott rendesen, nem kímélték a védők, de állta a sarat. Kétszeres magyar bajnok volt velünk, egyszer tagja volt a Magyar Kupa-győztes PICK Szegednek is. Sikeres pályafutás az övé. Igazi példakép.
Az pedig igazán különlegessé teszi klubunkkal való a kapcsolatát, hogy gyermeke, Bruno is pályára lépett PICK-mezben, magyar bajnok ő is, gólt szerzett a BL-ben, így apáról fiúra szállt a kézilabda szerelem. Az első dolog, ami eszembe jut róla, az a szerénység, alázatosság, amelyet a pályán bemutatott. A civil életben pedig a kedvesség. Minden edző megbízhatott benne, nem volt intrikus, mindig a csapat érdekét tartotta szeme előtt. Ő volt az, aki mindent megtett a szegedi klubért, éppen ezért volt nagy kedvence a szurkolótábornak.
Sándor Cséfay: A Kézilabda Sportág Úttörője Magyarországon
A kézilabda magyarországi meghonosításában és fejlesztésében kulcsszerepet játszott Sándor Cséfay. Sándor Cséfay was a versatile sportsman. From 1919 to 1929 he competed in athletics in the colors of MTE. In 1927, at the Prague Workers’ Olympics, became acquainted with the developing sport of handball, and from 1930 he played this new sport on the team of Elektromos. From 1930 to 1941 he won the Hungarian championship 8 times and played 14 times in the Hungarian national team. Cséfay was not only enthusiastic on the pitch. In 1933, he first proposed the formation of a national handball association, and then became a founding member of the Association of Hungarian Handball Associations. From 1937 to 1945 he was the federal captain of the Hungarian women’s handball team and had the same position for men between 1945 and 1951 and between 1957 and 1958.
Kézilabda Figurák és Taktikák: A Játék Elemei
A kézilabda rendkívül komplex sportág, ahol a fizikai felkészültség mellett a taktikai érzék és a technikai tudás is döntő fontosságú. Számos specifikus mozdulat és taktikai elem, "figura" létezik, amelyek a játék részét képezik.
Népszerű Kézilabda Figurák és Szabályok Magyarázata
- Cunder: Iváncsik Mihály és Görbicz Anita jele az oviban. A sportközhelyek szerelmesei „a fizika törvényeit meghazudtoló” mozdulatnak hívják, a szurkolók ellenben csak „hoppácska, vaze!” néven emlegetik. A felkanyarodó szélső a szöget kifelé mozogva záró kapus zoknija mellé gurítja a labdát, de tesz bele egy olyan csavart, hogy amikor a portás épp a „Hülye vagy, kisfiam?” mosolyával akar lehajolni a guruló bogyóért, az eltávolodik tőle, majd hirtelen irányváltással betekeredik a hosszú sarokba. Nagyon sok búgócsigázásra van szükség gyerekkorban, hogy valaki ráérezzen a cunder technikájára.
- Emberelőny: Akár jól is ki lehet jönni belőle. A bírók nem csak nyílt színi gyilkossági kísérletért állítanak ki két percre játékost, elég ehhez a ziccerben szaladó támadó alá picit odalépni, mintha csak egy 1 euróst akarnánk fölszedni az útjából. A becsapódás helyén keletkezett krátert még be se temeti a szél, amikor már letelik a két perces büntetés, amit a mai iszonyat dinamikus védőmunka korában nem is olyan könnyű kihasználni. Az irányító pillanatok alatt eldöntheti, hogy a létszámhiányos védőfalat egy ütemtelen, falba lőtt passzal vagy szélre kitett labdával szedi ízekre, esetleg gyorsan eladja a labdát és az emberelőny gólhátránnyá változik.
- Kínai figura: Senki sem gondol a kifejezés hallatán fröccsöntött Mao Ce Tung-babákra, hiszen a kínait évtizedek óta bevetik a firkálósabb játékosok. Az irányító vagy az átlövő magasan a levegőbe íveli a labdát, a szélről berepülő társ pedig, még mielőtt leesne (ő és a labda), behúzza a kapuba. Ha nem sikerül, olyan a hatása, mint a színpadon keresztben elszálló balerinának, akit elfelejtenek elkapni: vicces. Ma már több, mint show-elem: az alaptaktika része, ide-oda zúgó átlövők és szélsők oda-vissza passzogatják a labdát, zavarva a légköri viszonyokat. Egy okos brazil figura végén jön az újabb egyenlítés.
- Beálló: Főnévvé változott melléknévi igenév. Eredetileg a „marha nagy pofonokért önként a 120 kilós gólemek közé beálló 120 kilós gólem” volt a jelentése, majd önálló poszttá nemesedett. A beálló a kézilabdacsapatok jolly jokere, Bud Spencer fizikumát kell vegyítenie egy APEH-kommandó ütemérzékével. Nincs annál lenyűgözőbb látvány, amikor a hegyomlás méretű beálló röptiben kapja el a magas passzt, majd ugyanazzal a vonalvezetéssel már lövi is kapura, csak közben tesz egy 180%-os fordulatot és szabad kezével valamint fogával kiemeli a védőket a falból. (Kinizsi Pál volt a poszt ősapja a krónikák szerint.) Egy rossz beálló ellenben egy hetedik védővel egyenlő, mondta egyszer Németh András, és igaza volt.
- Hatosfal: A legprimitívebb védekezési forma, eredete a török kor várostromaira tekint vissza. Akkoriban volt evidens, hogy nem ide-oda szaladgáló végvári vitézekkel lehet feltartóztatni az ellenséget, hanem a megfelelő pontokon megerősített baromi magas falakkal. Az orosz kézilabda sikereit a jegenyefák ottani sűrűségével magyarázzák sokan, de Napóleon is tudna mesélni a megfelelően összeállított hatosfalak hatékonyságáról.
- Nyitott védekezés: Itt viszont nyilvánvalóan Zrínyi Miklós a történelmi előfutár. Mint miniszterelnöki interjúban az előre nem egyeztetett kérdés, úgy tudja összezavarni a kellő koncentráltsággal a védőfalból kitámadó ember a támadót/interjúalanyt. Nehezebb passzolni mellette, és még csúnya is közelről. Ma már a nyitott védekezés ezer fajtája ismert, például a passzsávba hajított felmosóvödör - igaz, nem minden játékvezető díjazza.
- Középkezdés: Mesélik öreg emberek, hogy ilyen is volt valaha a kézilabdában. Ma gól után a leglustább kapus is olyan eksztázisban ront a saját kapujába, szedi ki a hálóból és hajítja előre a labdát, mint a vidéki kislány, ha meglátja Fluor Tomit a színpadon. A csapattárs rajongók pedig nála is elszántabb sprintben száguldanak előre, így sokszor az elhajított labdáért senki se fordul vissza. Miután Fluor Tomi testőrei visszahozták a szomszéd utcából a bogyót, a bírók méltóságteljesen visszafütyülnek mindenkit és mégiscsak lehet rendesen "közepet kezdeni".
- Hétméteres: Büntetőlövés, melyet a 11-essel ellentétben lehet védeni akkor is, ha jól lövik. A kapu kicsi, a kapus nagy. Ez régen is így volt, ám azóta - mivel a kapu szabályozásilag változtathatatlan - a kapusok paramétereit elkezdték változtatni. A megfelelő paraméterű kapus jobb kezével kiszedi a pókot a pipából, miközben bal lábával megigazítja a csarnok pislákoló neoncsöveit. Ezért nehéz átejteni. Ellenben egy szeme közé húzott, vagy derék magasságból a lábai közé pattintott hetessel hosszabb távon tartalommal tölthetjük meg a sportpszichiáterek üres óráit.
- Belemenés: Szexuális felhangokkal terhelt ősi kifejezés, egynemű sportolók esetében kifejezetten pikáns, ám a látvány elejét veszi a pajzán képzelgésnek. A belemenés az a szabálytalanság, amikor a vehemens támadó a „két pont között legrövidebb út az egyenes” igazságát mindenféle oldalmozgás nélkül próbálja bizonyítani, figyelmen kívül hagyva, hogy közte és a kapu között egy másfél mázsás útelem is található, a védő. És nekimegy. Hogy miért bele-, és miért nem nekimenés a gesztus neve? Passz, forduljunk talán Freudhoz.
- Visszarendeződés: A szélsebes kézilabda alapkövetelménye, a dobott gól ünneplésére ma már a legújabb skandináv szakirodalom szerint 0,00073 sec időt fordíthat egy átlagos kézilabdás, a maradék időt a védekezésre visszafutás kell, hogy kitöltse, mert gyors a játék. Állítólag lengyel szakemberek már próbálkoztak az abszolút tökéletes visszarendeződéssel, amikor az egész csapat még a támadás befejezése előtt hátrarohan, de így, mint kiderült, nem lehet gólt lőni.
tags: #figura #sandor #kezilabda
