A Fiorentina magyar edzői: Történelmi sikerek az olasz futballban

Az olasz labdarúgás története szorosan összefonódik a magyar edzők és játékosok munkásságával, különösen a huszadik század első felében. Napjainkban ugyan elképzelhetetlen lenne, ám a két világháború között több tucatnyi magyar futballedző dolgozott olasz klubcsapatoknál. Az elmúlt évszázad elején hemzsegtek honfitársaink az olasz bajnokságban, s többen nagyon sikeresek voltak. Az 1920-as évektől a ’60-as évekig találni kiváló magyar szakembereket Itáliában. Az olasz labdarúgásban az 1920-as évektől az 1940-es évek elejéig megannyi magyar edző vállalt szerepet, valamennyi patinás klub történetében találkozhatunk honfitársaink nevével. Károly Jenő volt az első magyar edző, aki magyarországi játékospályafutása után munkát vállalt Olaszországban. Jó munkát végzett, tanár úrként tisztelték, aki naggyá tette az olasz futballt. Károly remek követe volt a magyar futballnak, így a 20-as évek elejétől egyre több és több játékos és edző jött Magyarországról Olaszországba.

„Olaszországban a magyar futballistának vagy a magyar trénernek olyan hírneve van, mint nálunk ezelőtt tizenöt esztendeje az angoloknak” - írta a Pesti Hírlap 1927. február 9-i száma. Az 1926-os év alapvetően változtatta meg nemcsak az olasz, hanem a magyar futballviszonyokat is. Magyarországon haza akarták csábítani a külföldön, jelentős részben Olaszországban játszó futballistáinkat, ezért bevezették a profi bajnokságot, hogy a játékosok csak a futballnak élhessenek. Olaszországban viszont a Carta di Viareggio néven ismert fasiszta rendelet - több éves átmenet keretében - teljes mértékben átformálta az olasz labdarúgás szervezetét. A rendelet a nacionalizmus jegyében a külföldi játékosok szerepeltetését átmenetileg csak korlátozta, 1928-tól viszont teljes mértékben megtiltotta. A rendelet leginkább a magyarokat érintette, a légiósok kétharmada ugyanis magyar volt. A külföldi edzők foglalkoztatását nem korlátozták, így a magyar játékosok 1924 és 1926 közötti invázióját a magyar edzőké követte - a két világháború között, de főleg 1930-tól hetvenhárom magyar dolgozott edzőként Olaszországban.

A magyar edzők aranykora Olaszországban

Kiemelkedik az 1933-34-es szezon, amikor is az élvonal 18 csapatából 12-nél magyar edző ült a kispadon. Ennél több magyar edző egy idényben sem dolgozott a Serie A-ban, de 1930 és 1933, valamint 1937 és 1939 között az első osztályú csapatok legalább felének volt magyar edzője. Jellemző, hogy az 1933/34-es tizenkét magyar edző közül nyolc olaszországi játékos-pályafutását folytatta a kispadon. Az olaszok első világbajnoki címnyerése előtti idényben (1933-1934) a tizennyolc élvonalbeli csapatnál tizenhárom, a második osztály 13 alakulatánál hatnál magyar edző dolgozott. Sokat hangsúlyozott különlegesség, hogy az 1938-as világbajnokságon - éppen a magyarok elleni döntőben - aranyat nyerő Squadra Azzurrájából minden, a tornán szereplő játékosnak volt a pályafutása során legalább egy magyar edzője. A ligarendszerű bajnokság 1929-es bevezetése óta egyetlen külföldi nemzet edzői sem nyertek annyi bajnoki címet, mint a magyar.

A Fiorentina első magyar trénerei

A firenzei klubot 1926. augusztus 26-án alapították, s az egyesület első edzője magyar volt, Csapkay Károly, akit Feldmann Gyula követett 1928-ban a kispadon. Feldmann 1928 és 1931 között dolgozott Firenzében. Ő vitte fel a Fiorentinát a Serie A-ba 1931-ben. Csapkay sokakkal ellentétben nem töltötte a teljes edzői pályafutását Olaszországban, hanem bő egy évtized után hazatért és Magyarországon is több csapatot irányított. Feldmann néhány olasz szerepvállalás után szintén visszatért, és az 1939-1940-es idényben az MTK-t gardírozta. 1933-ban rövid ideig a magyarországi születésű Wilhelm Rady, majd Ging József irányította a Fiorentinát. Ging az egyik első magyar edző Olaszországban; a Törekvésből igazolt a viszonylag közeli Udinébe, majd 1931-ben a harmadosztályú Pisában kezdi edzői karrierjét. A Fiorentina előtt a Viareggióval megnyerte a másodosztályú bajnokságot. 1938-ban Molnár Ferenc dirigálta az együttest. A Fiorentinánál 1926-tól 1934-ig (két idényt leszámítva) csak magyarok dirigáltak, Csapkay Károly, Feldmann Gyula, Rády Vilmos és Ging József.

Hidegkuti Nándor: Az Aranycsapat legendája a Fiorentina élén

A Serie A utolsó magyar edzője Hidegkuti Nándor, az Aranycsapat fedezete volt. Hidegkutiról az edzőről azonban jóval kevesebbet tud az emberek többsége. Az edzői papírokat még játékospályafutása végén megszerezte. A szocialista rendszerben nem volt olyan egyszerű legálisan egy nyugati csapathoz szerződni. Hidegkuti szerződtetéséért az olasz kommunista párt is közbenjárt, így nagy nehezen engedélyezték számára, hogy Olaszországba mehessen edzőnek. Azonban előre kikötötték, hogy három évnél tovább nem maradhat. A firenzei szerepvállalás rendkívül sikeres volt. Hidegkuti első itáliai szezonjában, az 1960-1961-es évadban megnyerte a Kupagyőztesek Európa-kupáját (KEK), valamint az olasz kupát a Fiorentinával. A bajnokságban ugyan csak a 7. helyen végzett a Florentina, a kupát azonban megnyerték, a döntőben a Laziot verték 2:0-ra. De ami ennél is fontosabb, a Kupagyőztesek Európa-kupája első kiírásában is a firenzei lila-fehérek diadalmasodtak.

Előbbi sorozat döntőjében az olasz klub 4-1-es összesítéssel hódította el a trófeát, a skóciai Glasgowban 2-0-ra verte a Rangers-t, majd a firenzei visszavágón 2-1-re győzött Hidegkuti csapata. Ugyanebben az évben a BEK-ben Guttmann Béla Benficája győzött. Így 1961-ben a két legrangosabb európai klubtrófeát magyar edző szerezte meg, még ha nem is magyar csapat kispadján. A következő szezonban a bajnokságban is nagyszerűen szerepeltek a firenzeiek, a harmadik helyen végeztek, miközben ismét bejutottak a KEK döntőjébe. Hidegkuti az 1962-1963-as szezonban - a legjobb négy között az Újpest 3-0-s kiejtésével (2-0,1-0) - ismét döntőig jutott a KEK-ben a gárdával, az Atlético Madrid elleni 1-1-es döntetlen során még ő ült a kispadon. Nem csoda, hogy a Fiorentina meg szerette volna hosszabbítani Hidegkuti lejáró szerződését. Ő azonban, mivel mindössze három évre engedték ki Olaszországba, csak egy évvel tudta volna megújítani a kontraktust, a lilák ellenben ragaszkodtak a hosszabb megállapodáshoz. Így Hidegkuti a számára engedélyezett utolsó évet másik csapat, a Mantova élén töltötte. A világbajnokság miatt négy hónappal később megismételt fináléban azonban már Ferruccio Valcareggi foglalta el a magyar szakember helyét. Hidegkuti Nándor, az Aranycsapat fedezete, a Fiorentinával 1961-ben olasz kupát és KEK-et nyert. Az 1962/63-as volt az utolsó olasz idénye, a Mantovával a 11. helyen zárt. Utolsó olaszországi szezonjában a nem túl acélos játékosállományú Mantova a magyar edzővel a 11. helyen végzett, majd Hidegkutinak haza kellett jönnie.

További magyar edzők a Fiorentina kispadján

A Fiorentinánál Hidegkuti előtt és utána is megfordultak magyar edzők. Az AC Milannal 1951-ben olasz bajnok és az 1954-es világbajnokságon az olasz válogatott szövetségi kapitányaként dolgozó Czeizler Lajos két ízben trenírozta a firenzei klubot, másodszorra 1961-ben is. Hermann Felsner után Rády és Ging révén újra magyar edzők vezették a Serie A élmezőnyében tanyázó együttest. Az 1946-1947-es idényben Senkey mentette meg a kieséstől a csapatot, majd az 1950-es évek végén és az 1960-as évek elején az AC Milannal korábban bajnoki címet nyerő Czeizler Lajos több ízben volt a violák edzője.

Fiorentina és a magyar klubcsapatok: nemzetközi párharcok

A Fiorentinával a nemzetközi kupaporondon eddig 21 alkalommal találkoztak a magyar klubcsapatok. A mérleg 10 firenzei siker, öt döntetlen, valamint 6 magyar győzelem. Érdekesség, hogy a Fiorentina első magyar ellenfelével, az Újpesttel rögtön háromszor csapott össze. 1935-ben a Közép-európai Kupában (Újpest-Fiorentina 0-2, Fiorentina-Újpest 4-3), 1960-ban szintén a Közép-európai Kupában (Újpest-Fiorentina 0-1, Fiorentina-Újpest 0-2* az első magyar siker), 1962-ben pedig a KEK-ben maradt alul az Újpest Hidegkutiékkal szemben (Fiorentina-Újpest 2-0, Újpest-Fiorentina 0-1). A firenzei csapat a 2009-2010-es idényben a Bajnokok Ligája csoportkörében játszott magyar együttessel. A Debreceni VSC-t Budapesten 4-3-ra verte, a firenzei visszavágón 5-2-re győzött. Az utolsó győzelem a „violák” ellen 1976. november 24-én a Vasas SC-hez fűződik, amikor az angyalföldi gárda 1-0-ra diadalmaskodott a Fáy utcában. Legutóbb, tavaly az Európa-konferencialiga csoportkörében játszott magyar együttes a Fiorentinával, a Ferencvárosi TC Firenzében 2-2-es döntetlent ért el, majd a Groupama Arénában 1-1-re végzett az olasz gárdával.

A Fiorentina magyar edzői - összefoglaló táblázat

tags: #fiorentina #magyar #edzo

Népszerű bejegyzések:

• A francia kártya és a játékok kapcsolata
• a kosárlabdapálya részletes bemutatása
• Sportrendezvények Debrecenben
• Tudj meg többet a Real Madridról
• a kaposvári kosárlabda egy korszakának krónikája