A Magyar Kézilabda Utánpótlás-fejlesztés Stratégiája és a Játékszabályok Érintett Változásai
A Magyar Kézilabda-szövetség (MKSZ) kiemelt figyelmet fordít az utánpótlás-nevelésre és a sportág jövőjének biztosítására. Ennek érdekében jelentős strukturális átalakítások történtek, valamint a játék szabályai is folyamatosan fejlődnek a modern kézilabda igényeinek megfelelően, melyek mind az ifjúsági, mind a felnőtt korosztályokat érintik.
Új Utánpótlás-fejlesztési Igazgatóság az MKSZ-nél
2026. május 1-jével megkezdi munkáját a Magyar Kézilabda-szövetség utánpótlás-fejlesztési igazgatósága Pitz András vezetésével - olvasható a magyar szövetség hírlevelében.
Ilyés Ferenc, a Magyar Kézilabda-szövetség elnöke kiemelte, hogy a szövetség szakmai munkáját szerették volna átalakítani. „Az elnökséggel együtt arra jutottunk, hogy a felnőttválogatottak szakmai irányvonalát természetesen a szövetségi kapitányok szabják meg és koordinálják, az elnökség pedig rendszeres kapcsolatban van velük” - mondta Ilyés Ferenc. Hozzátette: „Az utánpótlás-válogatottakra és általában véve az utánpótlás-fejlesztésre a továbbiakban még kiemeltebb figyelmet szeretnénk fordítani, több kolléga bevonásával, osztott feladatokkal.”
Ennek jegyében megalakították az utánpótlás-fejlesztési igazgatóságot. „Hiszünk benne, hogy kollégáival együtt olyan lendületet ad a területnek, a sportszervezetekkel és a képzési helyszínekkel együttműködve, amely révén a magyar kézilabda-utánpótlás szélesíteni tudja tömegsportbázisát, és még több játékost tud elkísérni az NB I-es tagságig és a felnőttválogatottakig” - fejezte ki reményeit az elnök.
Szakmai Vezetés és Célkitűzések
A döntéssel párhuzamosan új struktúra alakult ki, és megszűnt a sportszakmai igazgatóság, Juhász István sportszakmai igazgató megbízatása áprilisban véget ért. Dr. Juhász István több mint másfél évtizedet dolgozott a Magyar Kézilabda-szövetség kötelékében, szakmai igazgatóként, a férfiválogatott másodedzőjeként, sportakadémiai központ vezetőjeként, majd sportszakmai igazgatóként. Az MKSZ ezúton is köszöni a sportág érdekében végzett munkáját.
Az utánpótlás-fejlesztési igazgatói posztot május 1-jétől ellátó, pedagógusi, illetve szakedzői végzettséggel rendelkező Pitz András - aki az utóbbi években az MKSZ operatív igazgató-helyettesként dolgozott - elmondta, hogy kollégáival számos részterületen szeretnék még jobbá tenni az utánpótlás-fejlesztés munkáját, részint a társtudományok bevonásával is. „Fontos hangsúlyozni, hogy az utánpótlással foglalkozni nem lehetőség, hanem felelősség” - emelte ki Pitz András.
Fő fókuszuk az utánpótlás-válogatottak menedzselésén, versenyeztetésén, az utánpótláskorú játékosok fejlődésének, képzésének segítésén lesz. Emellett természetesen a gyerekbajnokságok versenyrendszerének auditja, és ennek eredményeként esetlegesen azok módosítása is szerepel a terveik között.
A munkában Pitz Andrásnak nagy segítség lesz Sebestyén Máté utánpótlás-fejlesztési vezetőként, a női szakág kapcsán ifj. Kiss Szilárd, a férfiszakágban pedig Rosta István, akik csatlakoznak a csapatukhoz.
Kapitulált az Orbán-rendszer plakátosa, dől a NER-dominó – Ez Viszont Privát
Játékszabályok Módosításai a Kézilabda Sportban
Az utánpótlás-fejlesztés stratégiai kérdései mellett a játék technikai szabályainak folyamatos aktualizálása is kulcsfontosságú a kézilabda modernizálásában és a sportág fejlődésében. A nemzetközi szövetség (IHF) által tesztelt, majd 2016-ban bevezetett szabálymódosítások jelentősen befolyásolják a játék dinamikáját és a mérkőzések lebonyolítását.
„Valóban ezeket teszteltük, nagyon büszkék voltunk arra, hogy az IHF erre bennünket kért fel, és hogy az MKSZ, illetve a ligakupa csapatai támogattak ebben. Nekik volt talán a legnehezebb, hiszen hétközben játszottak az új szerint, hétvégén pedig az érvényben lévő szabályok szerint” - mondta el az egyik szakember a tesztidőszakról.
Főbb Szabályváltozások és Részleteik (2016-tól)
- Kapuscsere mezőnyjátékosra: A pályán már nem kell mindig kapusnak lennie, azaz, ha a kapus helyett bejön egy mezőnyjátékos, neki már nem kell kapusmezt viselnie. Ez egyben azt is jelenti, hogy ez a mezőnyjátékos nem léphet be a kapuelőtérbe (ha mégis megteszi, ugyanúgy büntetendő, mint bármely más mezőnyjátékos esetében). Fontos, hogy nem feltétlenül ugyanennek a játékosnak kell lemennie, ha vissza akarják cserélni a kapust.
- Sérülés, ápolás: Ha sérülés miatt meg kell szakítani a játékot, kizárólag a játékvezető adhat engedélyt arra, hogy a pályán ápolhatják-e a sportolót, előtte azonban kikérheti annak véleményét, hogy tudja-e ápolás nélkül folytatni a játékot. Abban az esetben, ha a pályán ápolják a sérültet, az ápolást követően el kell hagynia a játékteret, és csapata következő három támadásánál nem léphet pályára. Ha a játékos a megengedettnél hamarabb lép pályára, az szabálytalan cserének minősül, és annak megfelelően kell büntetni.
- Passzív játék: A játékvezető passzív játékra figyelmeztető felemelt karja után legfeljebb hat passzra van lehetősége a támadó csapatnak, hogy lövéssel fejezze be az akciót. Az átadások számolása szabaddobás és blokkolt lövés után sem kezdődik elölről. A passzokat a játékvezetők számolják, és ez ténybéli döntésnek minősül, azaz nem szolgálhat óvási alapul, ha eltévesztik a számolást. Korábban néhány világversenyt vizsgálva a statisztika azt mutatta, a játékosok átlag 3,8 passzt használtak passzív jelzés után. „Az, hogy passzív jelzés után egy csapat hat helyett csak négyet passzolhat, a taktikailag lassabbak számára lehet hátrányos, de azt kell mondanom, a csapatok nagyon felkészültek. Ők annyi passzt használnak ki, és arra dolgoznak ki taktikát, amennyire a szabály lehetőséget ad. Úgy gondolom, ezzel a szabállyal semmi sem fog változni” - hangzott el a szakmai vélemény.
- Utolsó egy perc helyett fél perc: Miután a játék az utóbbi időkben még inkább felgyorsult és az erőviszonyok sok esetben kiegyenlítettebbé váltak, az utolsó percre vonatkozó szigorúbb elbírálásokat a jövőben csak az utolsó fél percben alkalmazzák, valamint az esetleges hosszabbítások utolsó fél percében.
- Szándékos szabálytalanság, büntetés: A szándékos szabálytalanságért nem csak kizárás jár, a vétlen csapat büntetőt is dobhat. Ebben az esetben úgy is lehet büntetőt ítélni, ha előtte nem állt fenn gólhelyzet. Csak azokban az esetekben kell hétméterest ítélni, amelyekben az eddigi szabályok alapján azonnali piros lapot kellett adni, és jelentést írni. „Eddig ezt rögzített játékhelyzetben alkalmazták: amennyiben a teljesen mozdulatlan kapust 7 méteres dobásból (vagy a védőjátékost szabaddobásnál) fejbe dobták, az azonnali kizárást (piros lapot) ért. De ezt nagyon sok aspektusból meg lehetett közelíteni. Kapusszempontból is nehéz kérdés, mert lehetetlen elvárni, hogy a dobásnál mozdulatlan legyen. A másik a lövő játékos nézőpontja. Sosem gondolnám, hogy akarattal történhet ilyen. Mi úgy védünk, ahogy tudunk. Csak örülni tudok ennek. Vannak esetek, amikor senki nem ér hozzá a lövőhöz, és nem látom értelmét, miért kell a kapus fejét célozni ilyenkor” - kommentálta a szabály egy kapus.
- Kék lap: A játékvezetőknek a sárga, illetve a piros lap mellett egy harmadik színű kártya is rendelkezésükre áll majd arra, hogy döntéseiket egyértelművé tegyék a nézők és a csapatok számára. Amennyiben kék kártyát kap egy játékos, úgy róla írásbeli jelentést kell készíteniük a játékvezetőknek, az eset pedig a fegyelmi bizottság elé kerül. A kék kártyával történő kizárás előtt a piros lapot fel kell mutatniuk a játékvezetőknek.
Ezek a szabályváltozások a 2016/17. évi NBI., NBI/B, NBII. felnőtt és NBI. utánpótlás bajnokságokban is bevezetésre kerültek. Az NBI/B és NBII. osztályok felnőtt és utánpótlás bajnokságait is érintették. A megyei bajnokságokat rendező megyei szövetségek saját hatáskörükben dönthetik el az új játékszabályok bevezetésének lehetőségeit.
Általános Pályarendszabályok Kézilabda Mérkőzéseken
Az MKSZ által meghirdetett általános pályarendszabályok a sportlétesítményekben tartózkodók biztonságát és a rendezvények zavartalan lebonyolítását szolgálják, amelyek minden mérkőzésre, így az utánpótlás korosztályok találkozóira is érvényesek.
Kérjünk ennek megfelelően gyertek a meccsekre, és ennek megfelelően viselkedjetek. A belépőjegy/bérlet megvásárlása szerződéses jogviszonyt keletkeztet a Sportszervezet és a jegyvásárló között a mérkőzés időtartama alatt a sportlétesítmény területén.
- A résztvevő kizárólag a belépőjegyen, bérleten, meghívón megjelölt beléptető kapun keresztül léphet be a sportlétesítmény területére, a kijelölt útvonalon közelítheti meg a szektorát és a belépőjegyen/bérleten/meghívón feltüntetett ülőhelyet foglalhatja el.
- Aki a nézőktől vagy a nézők meghatározott csoportjától elzárt területre lép vagy e területre bármit bedob bűncselekményt követ el.
- A nemzetközi szövetségek által szervezett nemzetközi mérkőzéseken nem fogyaszthat a sportlétesítmény területén szeszesitalt.
- A biztonsági előírások megszegéséből eredő kárért a néző, több károkozó esetén a károkozásban résztvevő nézők egyetemlegesen felelősséggel tartoznak. A kártérítési felelősség nem érinti a néző szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségét.
- Gondoskodik a Pályarendszabályok értelmében be nem vihető tárgyak dokumentált átvételéről, biztonságos megőrzéséről és a jogosult részére távozásakor történő visszaadásáról.
- Ha a sportrendezvény elmaradt, illetve nézők kizárásával vagy a nézőszám korlátozásával került megrendezésre a belépőjegy ellenértéke három munkanapon belül visszatérítésre kerül.
tags: #kezilabda #ifi #szabalyzat
