A Floorball Mérkőzés Hossza és Szabályai: Részletes Áttekintés

A floorball, vagy eredeti svéd nevén Innebandy, egy dinamikus és élvezetes csapatjáték, amely az elmúlt évtizedekben robbanásszerű fejlődésen ment keresztül világszerte. Két nemzet is a saját találmányának tartja ezt a játékot: az Egyesült Államokban már játszották a Floorhockey nevű játékot, míg a 80-as években Svédországban - magyar résztvevővel, Czitrom András személyében - egy nagyon hasonló sportágat dolgoztak ki. Céljuk az volt, hogy a jégkorongozni vágyóknak, akik nem tudnak korcsolyázni, vagy tartanak a hoki agresszivitásától, egy legalább annyira élvezetes, de sokkal tisztább játékot kínáljanak. A svéd szövetség 1981. november 7-én alakult, ekkor rögzítették a játékszabályokat, a "Floorball" elnevezés pedig 1986-tól vált hivatalossá, amikor megalakult a Nemzetközi Floorball Szövetség (International Floorball Federation, IFF).

A floorball egy könnyen elkezdhető sportág, nem igényel nagy befektetést a felszerelésbe, elegendő egy ütő és sportcipő. Nincs szükség előzetes tapasztalatra, a játékosok gyorsan fejlődnek, és szinte mindenki elsajátíthatja az alapvető készségeket, miközben jól szórakozik. Ahogy a játék tempója nő, úgy válik egyre nagyobb kihívássá, fejlettebb labdakezelési, lövési és passzolási technikákat igényelve. Taktikai elemek bevonásával a floorball még igényesebbé válik. A sportot fiúk és lányok, nők és férfiak egyaránt játszhatják, és az egyik nagy előnye, hogy a játékos fizikai adottságai nem döntik el, mennyire jó valaki. A játékos sebessége nem minden, hiszen a labda gyorsabban mozog, teret adva az analitikus gondolkodású játékosoknak is.

Floorball Magyarországon

Magyarországon a hazai egyesületek szövetsége 1997. július 11-én alakult. Ekkor indult meg jelentős fejlődés: főleg a fiatalok, általános- és középiskolások kezdték el játszani. 1998-tól diákolimpiai sportág lett, népszerűségét a diákok körében jól mutatja, hogy minden évben a legtöbb diákot megmozgató diákolimpiai sportágak között szerepel. A bajnokságokon kívül hazánkat 4 válogatott képviseli a nemzetközi versenyeken, amelyek jelenleg a kétévente megrendezett világbajnokságok: a Férfi, az U19-es Fiú, a Női, valamint az U19-es Lány válogatott. Jelenleg két állandó bajnoki rendszerben versenyeznek a fiatal játékosok. A legkisebbek 3 + 1 fős Unihockey rendszerben játszanak, rövidített játékidővel.

A Floorball Mérkőzés Hossza és Menete

A floorball mérkőzés játékidejét pontos szabályok határozzák meg, amelyek biztosítják a fair playt és a játék dinamikáját.

Rendes játékidő

A rendes játékidő 3 x 20 perc, 2 x 10 perces szünettel, amikor a csapatok térfelet cserélnek. Rövidebb játékidőre (de nem rövidebbre, mint 2 x 15 perc) és szünetre a hivatalos szövetségi szervek adhatnak engedélyt. A térfélcserével egy időben a csapatok kispadot is cserélnek. Jóval a mérkőzés megkezdése előtt a hazai csapatnak kell térfelet választania. Minden egyes harmad a középponton elvégzett húzással kell, hogy kezdődjön.

Abban az esetben, ha a játékidőt mérő órán a hangjelzés nem automatikus, a harmad végét a versenybírónak kell jeleznie dudaszóval vagy akármilyen más arra alkalmas hangos hangszerrel. A szünet idejét azonnal a harmad vége után kell elkezdeni mérni. A játékvezetők feladata, hogy a szünet lejártával a csapatokat újra a játéktérre hívják. Ha a játékvezetők úgy gondolják, hogy valamelyik térfél előnyösebb, a csapatoknak a harmadik harmad felénél ismét térfelet kell cserélniük. Erről a kérdésről azonban a mérkőzés megkezdése előtt kell dönteni. Ha a csapatok térfelet cserélnek, a játékot a középponton elvégzett húzással kell folytatni.

A játékidőt meg kell szakítani gól, szabálytalanság, büntető, időkérés és a játékvezetők kérésére különleges események miatt. A rendes játékidő utolsó 3 percében tiszta időt kell mérni. "Tiszta időt mérni" azt jelenti, hogy az órát minden egyes alkalommal meg kell állítani, amikor a játék megszakad, és a játékvezetői sípszóra kell elindítani. A játékidő megállítása után az órát akkor kell újraindítani, amikor a labda játékba hozásának jeléül a játékvezető a sípjába fúj.

A játékvezetők döntenek, hogy mely eseményt lehet különlegesnek ítélni, minden esetben ezek közé tartoznak a következők: ha törik vagy eldeformálódik a labda, ha a palánk részei szétválnak, ha valaki megsérül, ha nem engedélyezett személy vagy tárgy kerül a játéktérre, ha a világítás teljesen vagy részlegesen szünetel, és ha a duda véletlenül megszólal. Ha a palánk részei szétváltak, a játéknak folytatódnia kell, amíg a labda a kritikus részhez közel nem kerül. Ha valaki megsérül, a játékot csak akkor kell azonnal megszakítani, ha a játékvezető komoly sérülésre gyanakszik, vagy akkor, ha a sérült játékos zavarja a játékot.

Időkérés

A rendes játékidő alatt mindkét csapatnak lehetősége van arra, hogy egyszer időt kérjen, amelyet az idő kikérése utáni első játékmegszakításkor használhat ki. Időt bármikor lehet kérni, de ezt csak a csapatkapitány vagy a csapat vezetői tehetik. Álló játék közben kikért időt azonnal meg kell kezdeni, kivéve, ha a játékvezetők úgy vélik, hogy az a másik csapat helyzetét előnytelenül befolyásolná. Abban az esetben az időt a következő játékmegszakításkor kell megadni. A kikért időt mindig meg kell adni, kivéve gól után, ha a csapat eláll az időkérési szándékától. Az időkérés idejének indulását egy játékvezetői sípszó jelzi, amely akkor hangzik el, ha a csapatok már a csereterületükön, a játékvezetők pedig a főbírói asztalnál tartózkodnak. Az idő végét egy másik, 30 másodperccel későbbi sípszó jelzi. Időkérés után a játékot aszerint kell folytatni, amely okkal megszakadt. Büntetés alatt álló játékos nem vehet részt az időkérésben.

Hosszabbítás

Ha egy mérkőzés, amelynek mindenképpen eldöntöttnek kell lennie, döntetlen eredménnyel ér véget, akkor addig kell folytatni a játékot, amíg valamelyik csapat gólt szerez. A hosszabbítás előtt a csapatoknak joguk van 2 perces szünetet tartaniuk, de térfélcserére ne kerüljön sor. A hosszabbítás ideje nem oszlik harmadokra vagy félidőkre. A hosszabbítás időmérésére vonatkozó előírások egyeznek a rendes játékidőével, azzal a különbséggel, hogy a hosszabbításban nem lehet tiszta időt mérni. A rendes játékidőben megkezdett büntetések mérését a hosszabbításban folytatni kell. Az előbbi szabályokra kivételt, 10 perces hosszabbításra, a hivatalos szövetségi szervek adhatnak engedélyt. Ha a mérkőzés eredménye a 10 perces hosszabbítás után is eldöntetlen, büntetőütések következnek.

Büntetőütések a 10 perces hosszabbítás után

A két csapatból 5-5 játékos fejenként egy büntetőütést végez el. Ha a tíz ütés után az eredmény még mindig eldöntetlen, ugyanaz az 5-5 játékos felváltva végez el büntetőütéseket, amíg az eredmény el nem dől. A büntetőütéseket felváltva kell elvégezni. A játékvezetők döntik el, hogy melyik kaput használják, feldobnak egy pénzdarabot, és a két csapatkapitány számára a győztes dönti el, hogy melyik csapat kezdje a büntetőütéseket. A csapatkapitány vagy a csapat egyik vezetőjének feladata, hogy a játékvezetőkkel és a főbíróval írásban közölje a kiválasztott 5 játékos rajtszámát és a sorrendet, ahogy a büntetőütéseket fogják elvégezni. Amint az eredmény eldől az első 10 büntetőütés során, a mérkőzés véget ér, a büntetőkben győztes csapat 1 gólos győzelmét lehet elkönyvelni. Az első 10 büntetőütés utáni további ütések során az eredmény akkor tekinthető eldöntöttnek, mikor az egyik csapat egy gólal többet szerez, mint a másik, miután mindketten ugyanannyi ütést végeztek el. Az első 10 utáni további ütéseket nem kell ugyanabban a sorrendben elvégezni, mint az előző 5-öt, de egy játékos csak akkor végezheti el a harmadik ütését, ha a csapatából a többi kijelölt játékos már mind kettőt-kettőt elvégzett. Büntetés alatt lévő játékos is részt vehet a büntetőütésekben, feltéve, ha nem véglegesen állították ki.

A mérkőzés játékidejének áttekintése az alábbi táblázatban látható:

A Floorball Játéktér és Jelzései

A floorball mérkőzések egy speciálisan kialakított játéktéren zajlanak, melynek pontos méretei és jelzései meghatározottak.

A játéktér méretei

A játéktér egy 40 x 20 méteres terület, amelyet egy 50 cm magas, lekerekített sarkú palánk fog körbe. A játéktér téglalap alakú, a méretszámok a hosszúság x szélességet jelzik. A legkisebb megengedett méret: 36 x 18 méter; a legnagyobb: 44 x 22 méter. A palánk hivatalosan hitelesítve kell legyen. Leginkább tornateremben vagy műfüvön zajlik a meccs egy kézilabdapályán, ahol közel fél méteres palánkkal veszik körbe a felületet.

Jelzések a játéktéren

• Minden jelzést 4-5 cm széles, jól látható színű vonallal kell jelezni.
• A középvonalat és a középpontot jelölni kell. A középvonal legyen párhuzamos a játéktér rövid oldalával és ossza azt kettő egyenlő méretű térfélre.
• A büntetőterületek mérete 4 x 5 m, amelyet a játéktér rövid oldalától 2,85m-re kell mérni. A büntetőterületek téglalap alakúak, a méretszámok a hosszúság x szélességet jelölik (a vonalszélességet is beleszámítva). A büntetőterületeket a játéktér két hosszú oldalvonaltól egyenlő távolságra, középen, kell elhelyezni.
• A kapusterületek mérete 1 x 2,5 m, amelyet a büntetőterületek hátsó vonalától a középvonal felé haladva kell kimérni. A kapusterületek téglalap alakúak, a méretszámok a hosszúság x szélességet jelölik (a vonalszélességet is beleszámítva). A kapusterületeket a játéktér két hosszú oldalvonalától egyenlő távolságra, középen, kell elhelyezni.
• A kapusterületek hátsó vonalai egyben gólvonalként is szolgálnak. Ezért a kapusterületek hátsó vonalán meg kell jelölni a kapufák helyét, úgy, hogy a két jelölés között 1,6m legyen a távolság. A gólvonalakat a játéktér két hosszú oldalvonalától egyenlő távolságra, középen, kell elhelyezni. A kapufák helyét jelölő jelzéseket a kapusterület hátsó vonalán a vonalon lévő kihagyásokkal, vagy pedig arra merőleges, a vonalból közvetlenül kinyúló rövid vonalakkal kell meghatározni.
• Húzás pontokat a középvonalon és a gólvonalak képzeletbeli hosszabbításán a játéktér hosszú oldalvonalaitól 1,5 m-re kell jelölni. A húzás (buli) pontokat kereszttel kell jelölni. A középvonalon lévő pontok lehetnek képzeletbeliek is.

A játéktér ellenőrzése

A játékvezetők jóval a mérkőzés előtt ellenőrizzék a játékteret és gondoskodjanak az esetleges hibák kijavításáról. Minden hibát jegyzőkönyvbe kell venni. A rendező csapat a felelős a hibák kijavításáért és a palánk megfelelő állapotáért a mérkőzés során. Minden veszélyes tárgyat a játéktér közeléből el kell helyezni, vagy pedig puha borítással le kell takarni.

Felszerelések

A floorball sportspecifikus felszerelést igényel a játékosoktól, kapusoktól és játékvezetőktől egyaránt.

A kapuk

A kapuk méretei: 160 x 115 x 40/65 cm. A kapukat a már említett jelölések szerint kell a játéktérre helyezni. A méretszámok a szélesség x magasság x felső/alsó mélységet jelölnek (a kapufák méretét nem számítva bele). A kapufák 32 mm-es átmérőjű henger alakúak és piros színűek legyenek, mindegyik saroknál lekerekítve. A kapuk nyitott oldala a középpont felé nézzen. A kapuknak hitelesítve kell lenniük. A kapukat hálókkal és előhálókkal kell ellátni. Az előhálót a háló felső részéhez kell erősíteni 20 cm-re a kapufák mögött, úgy, hogy az a kapu egész nyitott oldalát takarja.

A mezőnyjátékosok felszerelése

A mezőnyjátékosoknak egyforma ruházatot kell viselniük, amely felsőrészből, sortból és sportszárból álljon. A ruházat sportruha legyen. A csapat összes mezőnyjátékosának ugyanazt a modellt kell viselnie. Ez a modell bármilyen színkombinációból állhat, a felsőrészek nem lehetnek szürkék. Ha a játékvezetők úgy látják, hogy a két csapat ruházata nehezen megkülönböztethető, a vendég csapatnak kell ruházatot cserélnie. A sportszárak is legyenek egyformák, és ha a szervezők úgy döntenek, a csapatokat megkülönböztetőek is. A sportszárat a csapat minden tagjának térdig felhúzva kell viselnie.

Mindegyik felsőrészt számmal kell ellátni. A számok jól látható, egész arab számok legyenek a felsőrész hátsó és elülső felén egyaránt feltüntetve. A háton lévő számok legalább 200 mm, az elülsők pedig legalább 70 mm magasak legyenek. A felsőrészeken akármelyik egész szám szerepelhet 1-től 99-ig, de az 1-es szám mezőnyjátékosok számára nem engedélyezett. Mindegyik játékosnak kell cipőt viselnie. A cipő teremsportokra tervezett modell legyen. A cipőtalpra vonatkozó előírásokat be kell tartani. Zoknit vagy sportszárat nem szabad a cipőn kívül hordani. Ha egy játékos játék közben elveszti egyik vagy mindkét cipőjét, a következő játékmegszakításig játszhat tovább nélküle. A mezőnyjátékosok ütője nagyban hasonlít a hokisokéhoz, az övék azonban könnyűszerkezetű és karbonszálas. A játékot egy kemény, lyukacsos műanyag labdával játsszák.

A kapus felszerelése

Mindegyik kapusnak a saját csapatának mezőnyjátékosaitól eltérő színű felsőrészt és hosszú nadrágot kell viselnie. A kapusok ruházata sportruha legyen. A kapus ütő nélkül állja a sarat, neki térd-, mell-, illetve lábszárvédője van. A kapusok ütő nélkül játszák a játékot, viszont folyamatos védelmük érdekében védőfelszerelést alkalmaznak.

A játékvezetők ruházata

A játékvezetőknek szürke felsőrészt, fekete sortot és fekete sportszárat kell viselniük. Más szín-összeállítású ruhát a hivatalos szövetségi szervek engedélyezhetnek.

Csapatok és Játékosok

A floorballban a csapatok összetétele, a játékosok szerepe és a cserék is szigorú szabályokhoz kötöttek.

A játékosok száma

Minden csapat legfeljebb 20 játékost nevezhet. A játékosokat mezőnyjátékosok és kapusok alkotják. Csak a jegyzőkönyvbe beírt játékosok vehetnek részt a játékban és tartózkodhatnak a csapatuk csereterületén. Játék közben csapatonként legfeljebb 6 játékos tartózkodhat egyidejűleg a játéktéren, akik közül csak egy lehet a kapus. Ahhoz, hogy a játékvezetők elkezdjék a mérkőzést, mindkét csapatból 5 mezőnyjátékosnak és 1 szabályszerű felszereléssel rendelkező kapusnak kell megjelennie, máskülönben az eredmény 5-0 lesz a vétlen csapat számára. A mérkőzés folyamán egy csapatnak legalább 4 játékossal kell játszania, különben a játékvezetők kötelesek a mérkőzést megállítani és a vétlen csapat számára 5-0 arányú győzelmet megállapítani. Ha a pillanatnyi állás előnyösebb a nem vétkes csapat számára, akkor azt az eredményt is meg lehet állapítani végeredményként.

A csere

A mérkőzés során bármikor és akárhányszor lehet cserélni. Minden cserének a csapat csereterületén belül kell lezajlania. A cserejátékos akkor léphet leghamarabb a játéktérre, amikor az azt elhagyó játékos a palánkon épp átlép. Ha sérülés miatt egy játékos a csereterületen kívül hagyja el a játékteret, a helyette bekerülő játékost csak a legközelebbi játékmegszakításkor lehet a játéktérre engedni. A 10 méter hosszú csereterületeket a játéktér egyik hosszú oldala mentén kell kijelölni 5 méterre a középvonaltól, a kispadokat pedig a csereterület mögé kell helyezni. A csereterületeket a palánkon kell megjelölni. A területek szélessége nem lehet több a palánktól számított 3 méternél. A cserepadok a palánktól megfelelő távolságra legyenek elhelyezve, és azokon 19 személy részére legyen elég hely.

Szabályok kapusok számára

• Minden kapust a jegyzőkönyvben meg kell jelölni. A jelölés a kapus neve és száma mellé a margóra írt G betű legyen. Az a játékos, akit kapusként neveztek a szóban forgó mérkőzés folyamán nem szerepelhet ütővel rendelkező mezőnyjátékosként. Ha egy csapat sérülés miatt kénytelen a kapusát egy mezőnyjátékossal helyettesíteni, 3 percet kapnak arra, hogy a játékost megfelelően felszereljék, de ez az idő nem használható bemelegítésre is. Az új kapust a jegyzőkönyvben meg kell jelölni és a változás időpontját is fel kell jegyezni.
• Ha a kapus játék közben teljesen elhagyja a büntetőterületet, visszatéréséig ütő nélküli mezőnyjátékosként szerepel. A kapus akkor hagyta el teljesen a büntetőterületet, ha testének egyik része sem érinti a talajt büntetőterületen belül. A határvonalak is a büntetőterülethez tartoznak. A kapus a büntetőterületen belül felugorhat.

Szabályok csapatkapitányok számára

• Minden csapatnak kell legyen egy csapatkapitánya, akit a jegyzőkönyvben meg kell jelölni. A jelölés a kapitány neve és száma mellé a margóra írt C betű legyen. A csapatkapitány személye a mérkőzés folyamán csak sérülés, vagy végleges kiállítás esetében cserélhető, a változást annak időpontjával együtt a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. A már egyszer leváltott csapatkapitány ugyanazon mérkőzésen nem szerepelhet újból kapitányként.
• Kizárólag a csapatkapitány beszélhet a játékvezetőkkel, de ugyanakkor szintén a kötelessége segíteni nekik. A csapatkapitány érintkezése a játékvezetőkkel bizonyos feltételekhez van kötve. Büntetés alatt álló kapitány nem beszélhet a játékvezetőkkel, hacsak nem maguk a játékvezetők szólítják fel erre. A csapatnak a kapitány büntetésének ideje alatt nincs módja a játékvezetőkkel kommunikálni.

A csapat vezetői

Minden csapat legfeljebb 5 személyt nevezhet, mint a csapat vezetői. Csak a jegyzőkönyvben szereplő vezetők tartózkodhatnak a csapatuk csereterületén. Időkérés kivételével a vezetők nem léphetnek be a játéktérre, csak ha a játékvezetők engedélyezik. Mindenféle edzői tevékenységet csak a csereterületen belül szabad ellátni. A mérkőzés elkezdése előtt a vezetők egyikének alá kell írnia a jegyzőkönyvet, amelyen azután változtatni vagy kiegészíteni már nem lehet.

A büntetőpadok

A versenybírói asztal és a büntetőpadok a csereterületekkel szemközti oldalon helyezkedjen el a középvonal mentén. A versenybírói asztal és a büntetőpadok a palánktól megfelelő távolságra legyenek. Mindkét csapatnak külön büntetőpadja legyen, a versenybírói asztal egy-egy oldalára elhelyezve. Mindkét büntetőpadon legalább 2 személyre elegendő helynek kell lennie. A versenybírói asztal és a büntetőpadok eme elhelyezésének megváltoztatását hivatalos szövetségi szervek engedélyezhetik.

Játékvezetés és Alapvető Szabálytalanságok

A floorball mérkőzések lebonyolításáért és a szabályok betartatásáért a játékvezetők felelnek.

A játékvezetők és a főbíró

A mérkőzést egyenlően elismert hivatalos játékvezetőnek kell vezetnie és ellenőrzése alatt tartania. A játékvezetőknek a hivatalos, szövetség által előírt jelzéseket kell használniuk. A játékvezetők bármikor félbeszakíthatják a mérkőzést, ha nyilvánvaló a kockázata annak, hogy a játékot nem lehet a szabályoknak megfelelően folytatni. Minden hivatalos mérkőzést két, egyenlő felelősséggel rendelkező játékvezetőnek kell vezetnie és ellenőriznie. Minden mérkőzésen kell lennie egy főbírónak. A főbíró semleges kell legyen, ő a felelős a jegyzőkönyvért, az időmérésért és a hangszórókon történő tájékoztatást is neki kell megoldania.

Alapvető szabálytalanságok és büntetések

A mérkőzést két bíró vezeti, ők a szabálytalanságok fokától függően különböző büntetéseket szabnak ki. Az enyhébbeknél a vétlen csapat szabadütést kap, a durvább esetek miatt kettő és öt perc közötti kiállítást kaphatnak a játékosok, de akár végleg is leküldhetik őket a pályáról.

• A labda térdmagasságig játszható meg, különben úgynevezett magasütőt fúj a bíró.
• Tilos megütni az ellenfél ütőjét, nem szabad felszedni és leszorítani sem.
• A játékosok nem ugorhatnak fel a labdáért, nem érhetnek hozzá kézzel és fejjel sem. Ha ezek közül valamelyik mégis megtörténne, az elszenvedő csapat szabadütéssel jön.
• Fontos szabály, hogy váll a vállal ütközhet, akkor történik szabálytalanság, ha valaki használja a kezét és meglöki ellenfelét, ezért akár kiállítás is járhat.

Kezdés (buli)

Új játékrésznél, vagy érvényes gól után a középpontban végzik el az úgynevezett bulit, azaz a kezdést. Ez húzással történik: ilyenkor a játékosok nem érhetnek egymáshoz. A védekező csapat játékosa határozhatja meg, a labda melyik oldalára teszi az ütőjét. A húzásból közvetlenül gólt is lehet lőni.

tags: #floorball #meccs #hossza

Népszerű bejegyzések:

• A siker és fegyelem a kijevi táborban
• Piaget elméletei és munkássága
• A labda evolúciója az őskortól napjainkig
• A Nationalelf felállása és identitása
• TV és online közvetítési lehetőségek Arsenal-Manchester meccsekhez