A Bajnokok Ligája Közvetítési Jogai: Globális Piaci Verseny és a Magyarországi Helyzet
A Bajnokok Ligája, Európa legrangosabb klubfutball-sorozata, nem csupán a sportrajongók, hanem a médiapiac kulcsszereplőinek figyelmét is magára vonzza. A közvetítési jogok körüli tárgyalások és az ezekből származó bevételek hatalmas összegeket mozgatnak meg globálisan, miközben Magyarországon is jelentős átalakulások figyelhetők meg ezen a területen.
Az UEFA jogdíjbevételei és a jövőbeli várakozások
Sportági források szerint még októberben elindítja az égisze alá tartozó nemzetközi kupák - így a Bajnokok Ligája, az Európa-liga és a Konferencia-liga - közvetítési jogairól szóló tárgyalásokat az UEFA. A jelenleg érvényes szerződést 2024-ben kötötték, és 2027-ben jár le, ennek értelmében az európai szövetség minden évben körülbelül 4,4 milliárd eurónyi bevételre tesz szert a különböző médiumoktól.
Ebből az összegből a különböző sorozatokban induló klubok eltérő mértékben részesülnek: a pénz 75 százalékát a legrangosabbnak számító Bajnokok Ligája résztvevői kapják, 17 százalék jut az Európa-liga csapatainak, a maradék 8 százalékon pedig a Konferencia-liga szereplői osztoznak a BBC összesítése szerint.
A 2027-től érvénybe lépő új szerződés révén ez a képzeletbeli „jogdíjtorta” jelentősen, nagyjából 10 százalékkal nőhet. Az UEFA és az európai klubcsapatokat tömörítő érdekvédelmi szervezet, az EFC minimum 5 milliárd eurós éves bevételt remél a megállapodástól, de ez az összeg akár magasabb is lehet - írta cikkében a The Times. A bevételnövekedést a streamingplatformok hangsúlyosabb bevonásától várják, a tervek szerint a győztes minden játéknapon elsőként választhat egy meccset, amit majd csak nála követhetnek a nézők.
Az UEFA a Relevent nevű amerikai sportmarketing- és sportrendezvény-szervező ügynökséget bízta meg, hogy tárgyaljon a jogokról a nevükben. Fontos változás lehet, hogy az eddig megszokott hároméves ciklusok helyett az ügynökség ezúttal egy hatéves periódusra értékesítené a közvetítési jogokat, az Egyesült Államokban is hat esztendőre állapodtak meg CBS csatornával, amely 1,5 millió dollárt fizet a 2024-2030 közötti időszakra.
A növekvő jogdíjbevételek révén az európai kupákban szereplő csapatok még tovább gazdagodnak majd, a tavaly ősszel átalakított BL új formátuma már 25 százalékkal több pénzt hozott a kluboknak a korábbi évekhez képest. Az UEFA elnöke, Aleksander Ceferin az európai klubcsapatok érdekvédelmi szervezetének római kongresszusán hatalmas sikernek nevezte a Bajnokok Ligája új lebonyolítási rendszerét.
A globális streamingóriások belépése a sportpiacra
A piacot alapjaiban változtatják meg a nagy streamingóriások, akik egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a sportjogok iránt.
Netflix, Amazon, Disney: a streamingóriások versengenek a Bajnokok Ligája jogaiért
A nagy streamingóriások közül a Netflix már korábban is jelezte, hogy szeretne beszállni a Bajnokok Ligája közvetítéseibe, ráadásul az utóbbi időszakban egyébként is nagy erőkkel nyomulnak a sportjogok piacán: ők adták tavaly a két karácsonyi NFL-találkozót, és a 2024 novemberi Mike Tyson-Jake Paul-bokszmeccset is, amely az év egyik legjobban várt sporteseményeként hatalmas közönséget vonzott: a legnézettebb pillanatokban 65 millióan kapcsolódtak be az élő közvetítésbe. A Netflixnél nem csak fellángolásról van szó, hosszú távon is komoly szerepet szánnak a különböző sportközvetítéseknek, a dinamikusan fejlődő női futball következő két világbajnokságát, a 2027-es és 2031-es tornát is náluk követhetik majd az amerikai nézők.
Az Amazon már jelenleg is fordulónként egy Bajnokok Ligája-mérkőzést ad az Egyesült Királyságban, Németországban és Olaszországban. Az Apple birtokolja az amerikai bajnokság, az MLS nemzetközi jogait, és a Disney kapcsán is arról hallani, hogy nem szívesen maradnának ki teljesen abból az igencsak jövedelmező buliból, amit a sportközvetítések jelentenek.
A Netflix gyűjtői szemmel - A streaming szolgáltatások problémája | Kibeszélő
A Bajnokok Ligája közvetítése Magyarországon: RTL és az RTL+ dominanciája
Hazánkban a jogokat birtokló RTL az általa közvetített mérkőzések jelentős részét a saját, fizetős streamingfelületén, az RTL+-on adta az előző idényben. A teljes szezon 203 meccséből 192-t láthattak élőben a nézők, a nagyobb összecsapásokat általában a tévében is sugározták, hagyományos, lineáris adás formájában.
Példaként említhető, hogy az Atlético Madrid az Arsenal csapatát fogadja a Bajnokok Ligája szerda esti elődöntőjében. Az RTL főcsatornáján mindenki megnézheti ingyen a mérkőzést. Apró szépséghiba, hogy ez a találkozó valószínűleg csak a két csapat szurkolóinak lesz izgalmas, legalábbis annyira látványosnak nem ígérkezik, mint az előrehozott döntőnek is beillő PSG-Bayern volt. A „matracosok” és az „ágyúsok” összecsapása este 9-kor kezdődik, az RTL felvezető műsora pedig már 20.40-kor.
A visszavágók tekintetében a leosztás sajnos a jövő héten is ugyanez lesz: kedden az RTL-en mindenki láthatja az Arsenal-Atléticót, míg az igazán várt 5-4-es meccs második felvonását, a Bayern-PSG-t csak azok, akik rendelkeznek RTL+ előfizetéssel.
Amellett, hogy az RTL vitte a drágább - úgynevezett A típusú -, 36 meccset tartalmazó közvetítési csomagot, az olcsóbb - B típusú -, 167 meccset tartalmazó csomag maradt a SportTV-nél. Ráadásul ezeknek a meccseknek a digitális jogai is az RTL-hez kerültek, mely így az Európa- és a Konferencia-liga jogaival együtt 323 meccset sugározhat majd különböző platformjain.
A streamingnek ugyanis a sporttelevíziózásban hozzáadott értéke van. Nem arról van szó, hogy azt nézed, amit a tévében adnak és pluszpénzt kérnek érte, hanem arról, hogyha nagyon érdekel valami, foci, tenisz, kerékpár, atlétika bármi, akkor te plusz tartalmat, plusz szolgáltatást kaphatsz a pénzedért. Senki sem kötelez semmire, megteheted, ha akarod. Befizetheted, ha akarod. Mostantól az, akit kicsit érdekel a dolog (értsd: beéri azokkal a meccsekkel, melyet az RTL és a SportTV lineárisan sugároz), az fizet majd azzal, hogy megnéz (jó)néhány reklámot, aki pedig hardcore fan, az előfizet az RTL+-ra és megnézhet akár 323 meccset évente. De meg lehet nézni mind a 323 meccset, amit eddig nem lehetett, mint ahogyan meg lehet nézni egy Grand Slam-torna valamennyi meccsét, vagy ahogy meg lehet majd nézni az atlétikai vb minden másodpercét, párhuzamosan a kalapácsvetést mondjuk a 10 000 méterrel.
A közmédia (MTVA/M4 Sport) szerepének vitatott aspektusai
Az elmúlt években élénk vita zajlott arról, hogy a közszolgálati média milyen szerepet játsszon a rendkívül drága sportközvetítési jogok megszerzésében.
Az „adófizetők forintjaiból felelősségteljesen gazdálkodó magyar közmédia” pénteken kiadott sajtóközleménye (melyet a Magyar Távirati Iroda közölt) azonban arról tanúskodik, hogy ezt azért nem feltétlen mindenki látja így. Önmagában már az is szokatlan, hogy egy sporttelevízió egy vesztes biddinget követően megszólaljon, a pénteki közlemény hangneme azonban inkább emlékeztet egy durcás kisgyerek reakciójára, akinek elvették a kisautóját. Majd’ tíz évvel ezelőtt, amikor az M4 épp a Discoveryt és ezáltal az Eurosportot legyőzve jutott hozzá a Bajnokok Ligája közvetítési jogához, mi sem voltunk boldogok, sajnáltuk azt a 40-50 munkahelyet, amely nem jött létre emiatt Magyarországon, sajnáltuk az elmaradt technikai fejlesztéseket, de tudomásul vettük, ami történt, mondván ez is része a biznisznek.
Azt a pénz abból a 130 milliárd forintból kellett kigazdálkodnia, melyet a költségvetés - tehát az adófizetők - számukra biztosítottak. Az MTVA 2022-ben a produkciós költségekkel együtt több mint 3 milliárd forintot költött a BL-jogokra (plusz még bő félmilliárdot az Európa- és a Konferencia-liga mérkőzéseire, és majdnem ugyanennyit a különböző selejtezőkre), ami azt jelenti, hogy minden magyar állampolgárnak több mint 4-500 forintjába fájt évente csak a nemzetközi klubfoci. Mindez talán nem tűnik soknak, de azért olyan összeg, amiért le szoktunk hajolni akkor, ha meglátjuk a földön. Viszont, ami az összeg nagyságánál is fontosabb: azoknak is ki kellett fizetnie, akik nem néztek belőle egy percet sem, és azok is ennyit fizettek, akik minden meccset végignéztek. Maradjunk annyiban, hogy durván 5-7% szórakozását finanszíroztuk mindannyian.
A közmédiának hivatalos források szerint évi 100 millió forint reklámbevétele volt a BL-jogok környékén, ami a költségekhez képest elenyésző, így a produkció masszívan ráfizetéses volt. Önmagában ez azonban nem lenne baj, egy közszolgálati csatornának nem kell nyereségesnek lennie, valószínűleg sehol nem az, sőt, olyan országok is akadnak, ahol a közmédiában nincsenek is reklámok egyáltalán. Ha ez egy úszó- vagy egy kajak-kenu-világbajnokság közvetítése lenne deficites, vagy egy röplabda/kosárlabda-bajnoki az, azért senki sem szólhatna egy szót sem, hiszen olyan jogokról beszélünk, melyekre üzletileg másnak nem éri meg áldozni, a közmédia nélkül egyszerűen nem kerülnének adásba, ám mivel jók vagyunk bennük, nemzeti ügynek tekinthető, hogy képernyőre kerüljenek.
A közmédia sportközvetítési kiadásai (2022)
| Kupasorozat / Esemény | Költség (Milliárd Forint) |
|---|---|
| Bajnokok Ligája | Több mint 3 |
| Európa-liga és Konferencia-liga | Bő félmilliárd |
| Különböző selejtezők | Majdnem ugyanennyi |
| Összesen (csak nemzetközi klubfoci) | ~4,1 |
Az M4 Sport léte alapvetően üdvözlendő, de az elmúlt években nem csak azon a térfélen játszott, ahol normál esetben egy közszolgálati sportcsatornának játszania kell, hanem másutt is, elindult a nézettségi versenyben, mely kultúrállamban egy közszolgálati csatornának nem volna feltétlen feladata. Az, hogy a foci-BL jogai, egyáltalán a focijogok rentábilisek, onnan látszik, hogy évről évre azért elég sokan pályáznak rájuk. Elképesztően drágák ugyan, ám ma a televíziós piacon már nem csak a reklámbevétellel lehet keresni, hanem a streaming előfizetési díjakkal is, és gyaníthatóan az RTL is ezzel kalkulált a mostani pályázaton. Ha sokat vesztenek, a menedzsment majd megüti a bokáját, ha még többet, a tulajdonosok tönkremennek. Egy köztévében a legtöbb produkció veszteséges, és ezt a veszteséget definíció szerint az adófizető finanszírozza.
A magyar labdarúgó-bajnokság (Fizz Liga) közvetítési jogainak tendere
A magyar labdarúgás közvetítési jogai körüli helyzet is dinamikusan változik, jelentős piaci szereplők érdeklődésével.
A csakfoci.hu még április közepén számolt be arról elsőként, hogy az MLSZ nyílt pályázatot indít a Fizz Liga közvetítési jogaira. Az előminősítési jelentkezések határideje eredetileg 2026. április 23. volt, az első fordulós ajánlatokat pedig április 30-án lehetett volna benyújtani. Úgy tudni, április 24-én mindez megváltozott, ezzel módosultak a pályázati feltételek, így a határidők: április 26. A másik jelentős változás az volt, hogy az érdeklődők esetében eltörölték a 3 millió forintos "letétet".
A közvetítési jogokat eddig az MTVA birtokolta. Mint arról beszámoltunk, az eddig sugárzó MTVA átmeneti időszakban van, és fogalmazzunk úgy, hogy jelenleg nincs olyan személy, aki pénzügyi vállalásokat tehetne, így az eredeti feltételek mellett az MTVA pályázni sem tudott volna, mert a letét biztosítása is nehézségbe ütközött volna. Ez az akadály elhárult, így forrásaink szerint megvan az esély arra, hogy az M4 Sport legalább az érdeklődését tudja jelezni a jogok iránt, és nem esik ki teljesen a pályázati lehetőségből.
A jogdíjak kapcsán annyit érdemes tudni, hogy a 2021-es szerződésben idényenként 9,8 milliárd forintos összeget rögzítettek, ez pedig olyan nagyságrend, amit egyedüli szereplőként nehezen lenne tartható bárki számára. Korábban több piaci szereplőt is megneveztek, akik érdeklődnek a pályázat iránt. Az RTL-nek elsősorban a Ferencváros mérkőzései jelentenek vonzerőt, ráadásul ők inkább streamingben gondolkodnak. A Sport TV továbbra is komolyan esélyes arra, hogy részt vegyen a tenderen, esetükben viszont nehézséget okozna, ha a teljes csomagot egyedül kellene teljesíteniük. Egyrészt a jogdíjak kifizetése komoly teher, másrészt a gyártási költségekkel is érdemes kalkulálni. A jogdíj ugyanis csak az egyik tétele a kiadásoknak, ha minden mérkőzést kizárólag nekik kellene közvetíteniük, akkor az 198 bajnoki esetében is több száz milliós további kiadást jelentene. Egyelőre nehéz elképzelni azt a konstrukciót, amiben ők igazán megtalálnák a helyüket, ha egyedül pályáznak.
Az M4 Sport esetében az idő volt mindig a legnagyobb ellenség, de az új kormány megalakítása után felgyorsulhatnak a közmédiához kapcsolódó döntések is, ami magával hozhatja azt is, hogy az MTVA továbbra is fontos szerepet vállaljon a magyar sportéletben. Ami pedig a magyar válogatott tétmeccseinek közvetítését illeti, azok a jogok az MTVA-nál maradnak a Blikk információi szerint, mivel a szerződés 2028-ig érvényes, és nem a hazai, hanem a nemzetközi szövetségekkel kötötték.
tags: #foci #bajnokok #ligaja #kozvetitesi #jogok
