A Futballkönyvek Világa: Az Előrejelzéstől az Akadémiákig

A labdarúgás gyökeresen átalakult az elmúlt évtizedekben. A csapatok professzionálisabbak lettek, a játék felgyorsult és letisztult, a nézők pedig egyre több mérkőzést követhetnek figyelemmel - nem csupán a tévében. Ebben a folyamatosan fejlődő sportvilágban a futballkönyvek és az elemzőeszközök egyre fontosabb szerepet kapnak, segítve a rajongókat, edzőket és játékosokat abban, hogy mélyebben megértsék a játékot, előrejelezzék a kimeneteleket, vagy éppen betekintsenek a sportág kulisszatitkaiba.

A játék mélyebb megértése: Az "Olvasd a játékot!" című könyv

Sokan nem tudják pontosan, mit is kellene nézniük egy focimeccs közben. Mit csinál egy csapat, ha nála van a labda, és hogyan reagál, ha elveszíti? Miért illik egy játékos egy bizonyos gárdába, és miért teljesít rosszul egy másikban? Az Olvasd a játékot! - Hogyan nézzünk focimeccset? című könyv rámutat arra, hogy egy összecsapás tele van olyan részletekkel, amelyek első pillantásra láthatatlanok a legtöbb futballrajongó számára. Minden akciót döntések, stratégiák, taktikai és játékfilozófiai gondolatok határoznak meg.

A meccsekről közzétett szokványos statisztikák nem szükségszerűen adják vissza a játék képét, és nem szükségszerűen lehet belőlük következtetni az eredményre. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a számokra és adatokra semmi szükség a futballban. „Nincs szükségem adatokra ahhoz, hogy lássam, milyen egy meccs, vagy hogy ki a jó játékos” - szeretjük hangoztatni, miközben az emberi agy erősen hajlamos a kognitív torzításokra. A szerző is megemlíti, hogy vajon hány futballistát nem igazoltak le csak azért, mert amikor a játékosügynök elment megnézni, épp hideg volt és esett az eső, és maga az ügynök kényelmetlenül érezte magát a lelátón? Vagy egy másik gyakori torzítás, hogy az eredmény mindent felülír, holott a fociban, mivel nagyon kevés a gól (szemben mondjuk a kosárlabdával, ahol rengeteg pont születik), nagy a szerepe a véletleneknek is. Ugyanazt a teljesítményt a szurkoló hajlamos egekbe emelni (ha a csapata győzött), vagy totálisan kritizálni (ha a csapata kikapott).

A fociban az egyik nagy forradalom a videó megjelenése volt, a másik, gyakorlatilag most zajló pedig az adatok megjelenésével függ össze. A mai technika lehetővé teszi, hogy rengeteg változót figyeljünk és mérjünk, a kérdés és a kihívás csak az, hogyan nyerjük ki ebből az adathalmazból azt, ami tényleg hasznos lehet számunkra. A szerző több metrikát is bemutat, ezeket gyakorlatilag folyamatosan csiszolják a fejlesztő cégek, hogy minél pontosabban kifejezzék a pályán történteket. A kötet egyik megszólalója például így fogalmaz: „Az összes használható adat csak a meccs utólagos illusztrálására alkalmas. Azt írja le, hogy mi történt, és gyakorlatilag annyira felületes, hogy semmilyen előrejelzés nem alapozható rá. Nem mutatja meg, hogyan kellene célzottan fejleszteni a játékosokat, nem adható konkrét útmutatás ezek alapján.” Ettől függetlenül az adatokból igenis kiolvashatók mintázatok, amelyek pont azt segíthetnek megérteni, miért romlott le mondjuk egy csapat teljesítménye, és ezáltal, ha ezt a konkrét dolgot sikerül feljavítani, az összteljesítmény is javulhat. Az adatok rámutathatnak olyan, a hagyományos statisztikákkal nehezen kifejezhető erényekre is, mint hogy egy játékos például nagyon hatékonyan képes passzokat fogadni a védők mögött.

Az xG (várható gólok) filozófiája: A modern statisztika varázsszava

Az xG, vagyis expected goals (várható gólok) a korszerű futballelemzés mágikus kulcskifejezése, egyúttal az új statisztikaértelmező tendenciákat gyanakodva figyelők, sőt puszta szemfényvesztésnek tartók ködös ellensége. Televíziós stúdióbeszélgetések alapján lehet olyan érzésünk, hogy a kétbetűs varázsige egyfajta tudálékos álszakértelmet kölcsönöz használójának, aki segítségével a bennfentesség és jártasság hamis illúzióját keltheti.

Pedig a futballelemzési divathullám elmúlt években elterjedt slágere ma már a kánon részévé lett: szinte minden klubnál, válogatottnál használják, a média is előszeretettel hivatkozik rá, és árgus szemmel figyelik a kiszámíthatóságért bármit megadó sportfogadók. Ha valaki alaposabban megismerné a játékosok és a csapatok teljesítményének sajátos mutatóját, a gólt eredményező helyzet valószínűségét több tényező alapján előrejelző indexet és a körülötte kibontakozó vitát, immár egy angol nyelvű szakkönyvhöz is nyúlhat, mint például James Tippett The Expected Goals Philosophy című kötetéhez.

A "Bullet" alkalmazás: Precíz futball-előrejelzések mobiltelefonon

Fedezze fel a precíz futball-előrejelzések és a több mint 500 bajnokságra vonatkozó részletes statisztikák erejét világszerte a Bullet alkalmazással. Akár tapasztalt fogadó, akár csak szenvedélyes futballrajongó, a Bullet megadja azokat a betekintéseket, amelyekre szüksége van ahhoz, hogy az élen maradjon.

• Pontos futball-előrejelzések: szakértői tippeket és előrejelzéseket kaphat a világ minden tájáról. Fejlett algoritmusaink csapatokat, játékosokat és trendeket elemeznek, hogy a szükséges előnyt biztosítsák.
• Átfogó lefedettség: a Premier League-től a La Ligáig, a Serie A-tól az MLS-ig, hozzáférhet a világ több mint 500 bajnokságának előrejelzéseihez és statisztikáihoz.
• Valós idejű élő eredmények: Soha ne maradj le egyetlen pillanatról sem az élő eredményekkel. Kövesse kedvenc csapatait és meccseit azonnali értesítésekkel és valós idejű adatokkal.
• Legfrissebb futballhírek és -videók: Maradjon naprakész a legfrissebb hírekkel, meccselőzetesekkel és kiemelt videókkal. Legyen Ön az első, aki értesül a kulcsjátékosok sérüléseiről, átigazolásáról és egyéb, a játékot megváltoztató hírekről.
• Felhasználóbarát felület: Intuitív kialakítás, amelyen könnyű navigálni, akár előrejelzéseket, élő eredményeket vagy híreket néz.

A Bullet teljesen ingyenes, így korlátlan hozzáférést biztosít az összes funkcióhoz. Nincsenek rejtett díjak vagy előfizetések, csak tiszta futballbetekintés. Csatlakozzon a több ezer elégedett felhasználóhoz, akiknek a Bullet a tökéletes focitársa.

A legjobb focis könyvek vérbeli futballrajongóknak

A focis könyvek, ahogy rövid listánk is erre bizonyítékot nyújtott, rendkívül sokszínűek. Találhatók köztük sport életrajzok, vagy klubok történetének bemutatásai. Ami viszont összeköti ezeket, az épp az a szenvedély, ami a futballrajongók között is láthatatlan köteléket teremt. Emiatt pedig érdemes egy-egy munkát akkor is a kezünkbe venni, ha az éppen kedvenc csapatunk riválisáról szól. Íme néhány kiemelkedő kötet a futball irodalmából:

1. 6:3 - A meccs, ami örökre megváltoztatta a futballt

   1953. november 25-én a foci örökre megváltozott. A ködös Wembley Stadionban a sport egyik legjelentősebb alakja, Anglia találkozott az 1950-es évek legkülönlegesebb csapatával, Magyarországgal. Az események alapjaiban megrázták a sportot. Mire a mérkőzés véget ért, az újságírók, a játékosok és a szurkolók is azon gondolkoztak, hogy lehet, ez a megnevezés alul is múlta elképzeléseiket. Most, 60 évvel később a csata jelentése és szimbolizmusa túlmutat a focipályán.

2. Juve! - Sztárok, dopping, bunda - egy európai futballdinasztia története

   Európa topcsapatai között megkerülhetetlen egyesületként tarthatjuk számon a Juventus Football Clubot. Az 1897-ben megalapított csapathoz mindenki viszonyul valahogy. Lehet szeretni vagy utálni, de egyetlen futballrajongó sem tud érzelemmentesen tekinteni a Zebrákra. Ez nem véletlen, hiszen miközben az egyik legeredményesebb olasz csapatról van szó (jelenleg 36-szoros bajnok), addig a története hemzseg a botrányoktól. Herbie Sykes angol sportújságíró alkotásából részletesen megismerhetjük, mit is jelentenek a Zebrák a calcióban.

3. Klopp - Hadd szóljon!

   Egy kezdőcsapat 11 főből áll, ám a legnagyobb klasszisokból álló klub sem érne semmit, ha nem állna mellette egy tehetséges edző. Jürgen Klopp tréneri zsenijét a széles rajongóközösség a Borossia Dortmund kispadján ismerhette meg igazán, majd a patinás, de kis túlzással évtizedek óta sikerre éhező Liverpool csapatával is csodát tett: előbb megnyerte a Bajnokok Ligáját, a következő évben pedig a Premier League-t. Jürgen Klopp története ezek alapján minden kétséget kizáróan a sport életrajzok lapjaira kívánkozik.

4. Halhatatlanok - AC Milan 1989 - Így forradalmasítottam a labdarúgást az AC Milannal

   Az AC Milan a Juve mellett a másik legeredményesebb olasz csapat, ugyanis az itáliai klubok közül a Rossoneri tudhatja magáénak a legtöbb BL címet. A Halhatatlanok című kötet is a klub történetének egy BL-győztes epizódjába enged betekintést Arrigo Sacchi, olasz tréner szemüvegén keresztül. Sacchi tudásának és filozófiájának köszönhetően forradalmasította a Milan játékát, és talán nem túlzás azt állítani, az egész olasz labdarúgást.

5. Chelsea - Küldetés teljesítve

   A Chelsea-t 1905-ben alapították. Bár sokan azt hiszik, hogy A Kékek Roman Abramovics, orosz üzletember pénzének köszönhetik csupán eredményességüket, azonban bizonyos, hogy ebben szerepet játszott annak patinás múltja is. A Chelsea - Küldetés teljesítve című kötet alapmű lehet az angol focis könyvek rajongói számára, hiszen a londoniak megalapításától kezdve ismerhetjük meg az elmúlt évtizedek egyik legsikeresebb szigetországi csapatát.

6. Enyém a pálya (Luka Modrić)

   Mindenkinek nagy meglepetést okozott a horvát labdarúgó-válogatott 2018-as, oroszországi világbajnokságon történő menetelése, elnyerve a franciák mögött az ezüstérmet. A torna alatt a horvátok vezérének kétségkívül Luka Modrićot nevezhetjük, aki a világbajnokság legjobb játékosa is lett. Az Enyém a pálya című műből megismerhetjük, hogyan vált Modrićból korunk egyik legnagyobb futballsztárja, és betekintést nyerhetünk a magánéletébe is.

7. Lila csík, fehér csík (Törőcsík András)

   Bár kétségkívül igaz, hogy a magyar foci csak nehezen talál magára az elmúlt évtizedek bukdácsolásait követően, mégis azt mondhatjuk, hogy egy igazi futballnemzet vagyunk. Egressy Zoltán Lila csík, fehér csík című munkája egy életrajzi regény formájában mutatja be Törőcsík Andrást, az újpesti lila-fehérek, és a nemzeti tizenegy egykori csatárát. Egressy munkája nem csak Törőről, hanem egy kicsit a magyar futballról, és a magyar valóságról is szól.

8. Messi

   Sokan úgy gondolják, hogy a 2022-es katari világbajnokságot követően eldőlt a nagy kérdés, hogy Ronaldo vagy Messi az igazi GOAT? A legkevésbé vitatható, tényszerű valóság viszont csupán annyi, hogy szerencsésnek érezhetjük magunkat, hogy két ilyen futballzsenit láthatunk. Történetük azonban egyértelműen a focis könyvek lapjaira kívánkozik. A Focihősök című sorozat első darabja Lionel Messi életútját mutatja be, megismerhetjük, hogyan lett egy argentin kisfiúból a világ egyik leghatalmasabb futballóriása.

A labdarúgás enciklopédiái és a fiatal generációk nevelése

A HVG Könyvek gondozásában idén megjelent Gól! című ifjúsági enciklopédia minden, amit a labdarúgásról tudni érdemes - hirdeti az alcím. Az eredetileg először 2017-ben, a Dorling Kindersley Kiadó gondozásában publikált kötet valóban teljes körű, izgalmas, friss és áttekinthető ismeretanyaggal szolgál a labdarúgás világáról. A hivatalos megjelölés szerint a hét évnél idősebbeknek ajánlják, és valóban, a személyes felfedezésre alkalmat adó képi megjelenés és a nem túl bonyolult, mégis informatív szövegek elsősorban az általános iskolás korosztálynak adhatnak maradandó élményt.

Az internet korában felmerül a kérdés, van-e még létjogosultsága a papír alapú enciklopédiáknak. Az én futballenciklopédia-kalandom az 1990-es elejéhez kapcsolódik, amikor még internetről sem hallottunk. Az akkori könyvek hatékonyan ösztönözték a játék iránti természetes vonzalmat, és ha van szerepe könyvnek a sportra nevelésben, akkor éppen ez lenne: az átadott ismeretek, vizuális és szöveges ingerek segítségével kedvet csinálni az adott sportág elsajátításához, műveléséhez, értő követéséhez. A mai tizenévesek számára a telefon sok esetben helyettesíti a papír alapú forrásokat, de az enciklopédiák mélysége és alapossága továbbra is páratlan lehet.

Érdekességek a "Gól!" enciklopédiából:

Találni minimális magyar vonatkozást is a könyvben, felbukkan Puskás Ferenc és az Aranycsapat, bár a Sebes Gusztáv-féle válogatott taktikai reformját kissé pontatlanul és elnagyoltan fogalmazták meg. A tartalmat illetően hiányérzetünk lehet amiatt, hogy az egyébként naprakész enciklopédia nem foglalkozik a VAR-technológiával és a Bajnokok Ligáján kívüli európai kupasorozatokkal, a magas minőségű vizuális munka értékén pedig rontanak a szuperhősös rajzfilmeket idéző, kissé életszerűtlen stockfotók.

A magyar futballakadémiák dilemmái és a "Nagypálya" tanulmány

Vajon megéri szülőként energiát és anyagi erőforrásokat fektetni abba, hogy a gyerekünk akadémista labdarúgó legyen? - tette fel a kérdést Rábai Dávid, aki hat magyar fociakadémiát látogatott meg és vizsgált pedagógiai szempontból. A tanulmányából készült és az MCC Press által kiadott könyvben az eldöntendő kérdésre nincs egyértelmű válasz, mégis tanulságos végigolvasni.

Talán a kilencvenes évek közepén jelent meg az első cikk itthon arról, milyen jó is lenne, ha akadémiai kereteket kaphatna az utánpótlás-nevelés, hiszen az Ajax akadémiája milyen nagyszerűen működik. Az első Orbán-kormány a focifejlesztést már a kilencvenes évek végén is meglehetősen komolyan vette, és 2001-ben megalakult az első akadémia Várszegi Gábor üzletember vezetésével Agárdon. 2008-ban az akadémiákról kijövő focistákkal az MTK megnyerte a felnőtt bajnokságot. 2007-ben létrejött a felcsúti akadémia, ami felvehette Puskás Ferenc nevét. Ezek után az ország több pontján is az akadémiákban látták a megoldást.

A 2010-es kormányváltással a fociban eljött a kánaán, és megjelent az állami pénz az utánpótlás-nevelésben is, milliárdokat kapott az akadémiai rendszer. Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke ráérzett, hogy ez a rendszer átvilágításra szorul, ezért a belga Double Passt (DP) hívta segítségül. Az első audit meglehetősen lesújtó képet festett. A felcsúti akadémia, amit a miniszterelnök Európa tíz legjobb intézménye közt szokott megnevezni, itthon is alig fért be az első tízbe, inkább az infrastrukturális fejlettség vitte őket előre, mintsem a szakmai munka. A pénzügyi oldalon ettől ugyanúgy ott maradtak a milliárdok, az eszközpark látványosan javult, de a gyártósorról nem jöttek ki a jobbnál jobb játékosok, inkább csak a középszerűek vagy még azok sem.

A helyzet azóta sem igazán javult, a korosztályos válogatottak nem lettek sikeresebbek. A hazai élvonalban még csak-csak vannak akadémiáról kikerülő játékosok, a külföldi topbajnokságok viszont általában elérhetetlenek. Rábai Dávid tudományos kutatásnak vetette alá az akadémiákat, egészen pontosan hatot (Honvéd, Újpest, MTK, Debrecen, Békéscsaba, Diósgyőr). Interjúkat készített az edzőkkel, kérdőíveket töltetett ki a játékosokkal (a hat akadémián több mint ötszázzal). Rábai azt írta, nem fogadták mindenhol szívesen, és edzőképzés rendszeréről sem kapott kielégítő információkat az MLSZ-től. A kutatás elsősorban nem a futballszakmai, hanem a pedagógiai területet vizsgálta, a tehetséggondozást. A kormányhoz kötődő MCC ezt a tanulmányt Nagypálya címmel könyv formájában meg is jelentette.

A könyv feltárta, hogy a 19 bejegyzett hazai akadémiából 11 pedagógiai programjának nincs konkrét elérhetősége, pedig a szülők, ha a gyerekük jövőjéről hoznak egy hosszú távú döntést, igyekeznek minél alaposabban tájékozódni. Rábai arra is rávilágított, hogy a fővárosi akadémiákon magabiztosabbak az ott tanuló játékosok, mint a vidékieken (42% vs. 26% reméli az élvonalbeli szereplést). A játékosok helyszíntől függetlenül megbíznak az edzőikben (60% elégedett), de problémáik esetén elsősorban a szülőktől kérnek segítséget (80%), nem az edzőktől vagy tanároktól. Vidéken három százalék jelölte meg a szülői hatást az akadémiára kerülés okaként.

Az összes, vagyis 550 alanynál kíváncsi volt arra a szerző, hogy az akadémia után tervezik-e abbahagyni a focit. Három százalék igennel felelt, egyikük úgy nyilatkozott, hogy „kiölték belőle a futball szeretetét az akadémián”. Az akadémisták egyébként a túlterheltségre panaszkodtak leginkább (fővárosban 28%, vidéken 19%). A fővárosba kerülők közül 17 százalékot gyötör a honvágy. Nálunk a bentlakásos intézmények honosodtak meg, szakítva a gyerekeket a családi környezetből. A külföldi karrier lehetősége kapcsán vidéken és a fővárosban egyaránt 20 százalék jelölte meg a jobb keresetet, míg 48 százalék tartotta a szakmai fejlődést a legvonzóbbnak a légiós életben.

A „közeg” problémája is előkerült: „A minket körülvevő közeg tönkreteszi a játékosainkat. Nagyon jól elvagyunk a saját kis környezetünkben, a komfortzónánkban, amikor más impulzusokkal találkozunk, meglepődünk. A nemzetközi szinteken válogatott játékosok találkoznak, nekünk komoly mentális problémáink vannak. És mindez társadalmi jelenség meggyőződésem szerint.” Az MLSZ-nek nem feladata az akadémiák ellenőrzése, de egy háttéranyagban feltárták, hogy volt olyan évfolyam, amelyiknek a szakmai munkáját a beiskolázása után a nyolc félév alatt hét edzői csapat irányította. Az akadémiai rendszer még egy évtized után is csak ott tart, hogy egységesíteni kell azt, amit ott tanítanak, felkészítenek. A cél még mindig az, hogy a minőségi munkát magasabb szintre emeljék, miközben ezrek kerültek ki a rendszerből, akik a saját bőrükön érezték, hogy nem kaptak versenyképes tudást.

tags: #foci #eredmeny #elorejelzes #konyv

Népszerű bejegyzések:

• A German Masters snooker döntőjének összefoglalója
• a Vörös Ördögök története a vászonról
• Real Madrid jelenlegi helyzete
• Országos Szakmai Tanulmányi Versenyek
• A játékvezetői póló evolúciója