Az Európa-bajnokságok története: Győztesek és emlékezetes pillanatok
A labdarúgó Európa-bajnokságok története a Nemzeti Sport Online-on. Az alábbi gyűjtőnkben megtalálja az 1960 és 2016 között rendezett döntők minden fontos és érdekes eseményét! Az Európa-bajnokságok során a formátum és a résztvevők száma is többször változott, újításokkal gazdagítva a kontinensviadalt.
Az első évek: Formátumváltás és úttörő győztesek
1960, Franciaország
Az első Európa-bajnokságra 1960-ban került sor Franciaországban. A lebonyolítás újítása: Európai Nemzetek Kupája helyett Európa-bajnokság lett a torna neve. A Kacsalin-gárdáé lett az első aranyérem. A bronzmeccsen Csehszlovákia 2-0-ra nyert Franciaország ellen.
1964, Spanyolország
1964-ben Spanyolország rendezte a tornát. A Második felvonás magyar bronzérmet, spanyol aranyat hozott, így a házigazda válogatott ünnepelhetett.
1968, Olaszország
1968-ban Olaszország adott otthont az eseménynek, ahol Fortuna a házigazdával volt, Olaszország szerezte meg a trófeát.
1972, Belgium
A kontinens negyedik Európa-bajnokságán négy csapat vett részt: a Szovjetunió, az NSZK, Belgium és Magyarország. Az Eb-n összesen négy meccset játszottak: a két elődöntőt, a bronzmeccset és a döntőt, érdekesség, hogy mindegyiket más és más stadionban. Az Európa-bajnokság a német Gerd Müller varázslatos játékáról marad emlékezetes. A Nationalelf-diadal a wembley-beli csoda után született, az NSZK lett az Európa-bajnok.
Gerd Müller – Der Bomber 💣🇩🇪 | Best Goals Compilation
1976, Jugoszlávia
1976-ban Jugoszláviában rendezték a tornát. Két stadion adott otthont a négy mérkőzésnek, a belgrádi Crvena Zvezda stadionja, valamint a zágrábi Maksimir Stadion. Minden idők leggólgazdagabb Eb-je volt az 1976-os, a négy meccsen 19 gól született. Az első elődöntőben Csehszlovákia 3-1-re verte Hollandiát, a másodikon az NSZK 4-2-re Jugoszláviát. A bronzmérkőzésen Hollandia 3-2-re győzött Jugoszlávia ellen, a döntőben viszont büntetőpárbajban győzött Csehszlovákia az NSZK ellenében (a hosszabbítás után 2-2-re álltak a csapatok). Az utolsó büntetőt Antonin Panenka lőtte, kultuszt teremtve a labda alá nyesésével. A „legek” urai az NSZK-verő csehszlovákok lettek.
Az Eb fejlődése: Növekvő létszám és emlékezetes döntők
1980, Olaszország
Az 1980-as olaszországi torna újításokat hozott a lebonyolításban. Ez volt az első olyan Európa-bajnokság, amelyen már nyolc csapat vett részt. Először jutott ki automatikusan a házigazda, így Olaszországnak nem kellett selejtezőt játszani. A döntőben két négyes csoportot sorsoltak ki, mindenki játszott mindenkivel, a győzelem két, a döntetlen egy pontot ért. A bronzmérkőzésen Csehszlovákia büntetőpárbaj után verte az olaszokat, másodszor vett részt az Eb-k történetében 11-es párbajban. A döntő hőse Horst Hrubesch volt, aki a 10. perc után a 88. percben is betalált, akkor 1-1-es állásnál. Németország második alkalommal lett Európa-bajnok, a gólkirály is közülük került ki (Klaus Allofs személyében). Derwall jól sáfárkodott a Schön-örökséggel.
1984, Franciaország
A hét selejtezőcsoport mérkőzéseit 1982-ben és 1983-ban játszották, a csoportgyőztesek jutottak ki az Európa-bajnokságra. A lebonyolítás újításai a négy évvel korábbi Európa-bajnoksághoz hasonlóan ezúttal is nyolc csapat vett részt a tornán. Franciaország már az A csoport küzdelmei során jelezte, nehéz lesz megverni: Dániát 1-0-ra, Belgiumot 5-0-ra, Jugoszláviát 3-2-re verte, mellettük Dánia lépett az elődöntőbe. Kilencgólos Platini-varázslat hazai földön, Franciaország lett az Európa-bajnok.
1988, NSZK
Az 1988-as németországi tornára a hét selejtezőcsoport győztese harcolta ki a részvételt, ezek Anglia, Dánia, Hollandia, Írország, Olaszország, Spanyolország és a Szovjetunió voltak. A nyolc résztvevőt két négyes csoportba osztották, az A jelű négyesből az NSZK és Olaszország, a B-ből pedig a Szovjetunió és Hollandia jutott be az elődöntőbe. Ez az Európa-bajnokság a hollandokról szólt, Narancsos forradalom az NSZK-ban, Hollandia nyerte a kupát.
1992, Svédország
Az elmúlt két Európa-bajnoksághoz hasonlóan nyolc csapat vett részt az eseményen. A rendező Svédország mellett hat selejtezőcsoport-győztes, Anglia, Franciaország, Független Államok Közössége (még Szovjetunióként jutott ki), Hollandia, Németország és Skócia vehetett részt az 1992-es Eb-n. A csapatokat két négyes csoportra osztották, ennek első két helyezettje jutott az elődöntőbe. Az A csoportból Svédország és Dánia, a B-ből Hollandia és Németország jutott tovább. Nyaralásból lettek Európa-bajnokok a dánok, ez egy Történelmi dán diadal volt.
1996, Anglia
1996-ban Angliában rendezték a tornát, ahol az együtteseket négy darab négyes csoportba osztották be, innen a kvartettek első két helyezettje jutott tovább a negyeddöntőbe. A negyeddöntőben Németország Horvátországot, Csehország pedig Portugáliát győzte le. Mind a két elődöntő tizenegyesekkel dőlt el, a finálét Németország és Csehország vívhatta egymással. A foci Angliába, a diadal a németekhez tért haza. A foci 11-en játsszák és megint a németek nyertek.
Az ezredforduló után: Dráma és meglepetések
2000, Belgium-Hollandia
A 2000-es, Belgium és Hollandia által rendezett tornán Hollandia házigazdaként magabiztosan menetelt, a negyeddöntőben 6-1-re kiütötték a jugoszlávokat, az elődöntőben azonban egy gól nélkül végződő drámai összecsapást követően büntetőkkel kikaptak az olaszoktól. A döntőben a gallok a rendes játékidő utolsó pillanataiban egyenlítettek az olaszok ellen, majd Trezeguet aranygóljával megnyerték a kontinensviadalt. Franciaország aranygenerációja emelhette magasba a trófeát.
2004, Portugália
A 2004-es Európa-bajnokságot Portugália rendezte. A lebonyolítás újítása: Az egyenes kieséses szakaszban az aranygól helyett immár az ezüstgól döntött. Meglepetéssel indult a kontinenstorna, a házigazda portugálok ugyanis 2-1-es vereséget szenvedtek a görög válogatottól. Egy másik futballnagyhatalom, Olaszország viszont bizarr körülmények között búcsúzott a C jelű négyesből. Az elődöntőben Portugália Cristiano Ronaldo találatával szerzett vezetést Hollandia ellen, majd Maniche duplázta meg a házigazda előnyét, az Oranje erejéből pedig már csak a szépítésre futotta. Görög hősköltemény Luís Figóék bánatára, Görögország nyerte a bajnoki címet.
2008, Ausztria-Svájc
A 2008-as, Ausztria és Svájc által rendezett Eb-n Már a csoportkörben búcsúzott Franciaország is, a gallok három meccsen mindössze egy döntetlenre voltak képesek, így Hollandia, Olaszország és Románia mögött a negyedik helyre szorultak a C jelű kvartettben. Drámai küzdelmet hozott a csoportmeccsek utolsó körében a török-cseh összecsapás, a félholdasok a rendes játékidő utolsó öt percében két gólt is szereztek, 3-2-es győzelmükkel pedig továbbjutottak a négyesből. A selección másodszor is Európa-bajnok lett, Raúl nélkül, Spanyolország győzött.
2012, Lengyelország-Ukrajna
A 2012-es Lengyelország és Ukrajna által rendezett tornán Iker-siker született: az első címvédés a spanyoloké volt, Spanyolország megismételte korábbi diadalát.
2016, Franciaország
2016-ban Franciaország volt a házigazda, ahol megvolt a tizedik győztes: a döcögve induló Portugália szerezte meg a trófeát.
Gerd Müller – Der Bomber 💣🇩🇪 | Best Goals Compilation
Magyar részvétel és jövőbeli rendezés
Magyarország is fontos szereplője az Európa-bajnokságok történetének, nemcsak a pályán, hanem a sportdiplomáciában is.
2020-as Európa-bajnokság
2014. szeptember. Jelentős sportdiplomáciai sikert aratott Magyarország Genfben. Ma délután döntött az UEFA a 2020-as Európa-bajnokság mérkőzéseinek helyszíneiről. Mint ismeretes 2020-ban rendhagyó Európa-bajnokságra kerül sor, a mérkőzéseket ugyanis nem egy vagy két országban, hanem kontinens-szerte 13 városban rendezik. A nyertes pályázatokat Michel Platini UEFA-elnök jelentette be. A 2020-as Európa-bajnokság döntőjét London rendezi, negyeddöntőt és három csoportmeccset rendezhet München, Baku, Szentpétervár és Róma. Csoportmérkőzéseket és nyolcaddöntőt rendez Koppenhága, Bukarest, Amszterdam, Dublin, Bilbao, Budapest, Brüsszel és Glasgow. A 19 kandidáló labdarúgó-szövetség pályázatai közül választott ki tizenhárom helyszínt az UEFA, köztük Budapestet.
A pályázat sikerében komoly szerepet játszott, hogy Magyarország az utóbbi években egy sor olyan világeseménynek, világ- és Európa- bajnokságnak adott otthont, amelyek kiemelkedő színvonalú rendezése osztatlan elismerést aratott a nemzetközi sport világában, ezzel is megalapozva a Magyar Labdarúgó Szövetség pályázatának sikerességét. Az elmúlt esztendőkben, hazánkban elinduló infrastruktúrafejlesztés megkoronázásaképpen - Magyarország kormánya által nyújtott kormánygarancia segítségével - 2018-ra felépül az új Puskás Ferenc Stadion, amely 68 ezer fő befogadására alkalmas, a XXI. századi igényeket mindenben kielégítő, európai színvonalú létesítmény lesz. A mai döntés értelmében ez a stadion lesz három Európa-bajnoki csoportmérkőzés és egy egyenes kieséses mérkőzés helyszíne. Mindezek mellett a kitűnően előkészített magyar pályázat bemutatta a nívós szállás- és közlekedési lehetőségeket, a pezsgő kulturális életet, a magyar sport, azon belül is a futball hagyományait.
Európa-bajnokok táblázata (1960-2016)
| Év | Rendező | Győztes |
|---|---|---|
| 1960 | Franciaország | Szovjetunió |
| 1964 | Spanyolország | Spanyolország |
| 1968 | Olaszország | Olaszország |
| 1972 | Belgium | NSZK |
| 1976 | Jugoszlávia | Csehszlovákia |
| 1980 | Olaszország | NSZK |
| 1984 | Franciaország | Franciaország |
| 1988 | NSZK | Hollandia |
| 1992 | Svédország | Dánia |
| 1996 | Anglia | Németország |
| 2000 | Belgium/Hollandia | Franciaország |
| 2004 | Portugália | Görögország |
| 2008 | Ausztria/Svájc | Spanyolország |
| 2012 | Lengyelország/Ukrajna | Spanyolország |
| 2016 | Franciaország | Portugália |
