Foci Európa Kupa: A Kontinentális Labdarúgás Története és Jelene
A kontinentális labdarúgás évtizedek óta a sportág egyik legizgalmasabb színtere, ahol a legjobb klubcsapatok mérhetik össze tudásukat. Az Európa Kupa fogalma több versenysorozatot is magában foglal, a legrangosabb Bajnokok Ligájától kezdve, az Európa-ligán át egészen a történelmi, mára már megszűnt kupákig, valamint a közeljövőben induló új női sorozatig. Ezek a kupák nem csupán a dicsőségről szólnak, hanem a nemzeti bajnokságok közötti erőviszonyok felméréséről és a labdarúgás folyamatos fejlődéséről is tanúskodnak.
A Bajnokok Ligája: Az Elit Verseny
A legrangosabb európai kupasorozat Gabriel Hanot, a L'Equipe szerkesztője javaslatára jött létre. A francia újságíró korábbi európai regionális sorozatok (KK, Latin-kupa), egy jóval korábbi európai kezdemény (Bajnokok Kupája, 1930) és az 1948-ban megrendezett nagy sikerű dél-amerikai torna, a Bajnokok bajnoksága nyomán javasolta egy kontinentális, oda-vissza rendszerű sorozat létrehozását, zömmel országos bajnokok részvételével. Az első kiírásra (1955-56) 16 csapat nevezett. Az első találkozót 1955-ben rendezték.
Az 1990-es évek elején az UEFA megkezdte az első számú kupasorozat átalakítását és új alapokra helyezését. Az 1991-1992-es kiírásban a korábbi kizárólag kieséses rendszerbe beiktattak a nyolc között egy kétszer négycsapatos csoportkört, a csoportgyőztesek mérkőztek meg a serlegért. A következő kiírástól teljes szervezeti, pénzügyi és marketingreformot vezettek be. A sorozat nevét is megváltoztatták UEFA Bajnokok Ligájára.
Az Európa-liga: A Második Számú Kupasorozat
A Vásárvárosok Kupájától az Európa-ligáig
Az Európa-liga gyökerei egészen 1955-ig nyúlnak vissza, amikor a svájci Ernst Thommen, az olasz Ottorino Barassi és az FA akkori főtitkára, Stanley Rous (később mindhárman magas rangú FIFA-tisztségviselők) javaslatára olyan nemzetközi futballsorozatot hívtak életre, amelyen a nagy nemzetközi vásárokat rendező városok csapatai mérték össze tudásukat. Az első kiírásban, amely csaknem négy esztendőn át húzódott el, valóban városi válogatottak játszottak, 12 vásárváros együttese.
Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) 1971-ben határozta el, hogy saját hatáskörbe vonja az addig a FIFA kupabizottsága által szervezett és felügyelt harmadik számú kupaküzdelmet, a VVK nyomába lépő EVK-t. Az EVK tulajdonképpen a FIFA által kiírt VVK-széria utolsó két évét öleli fel. A mezőny az indulástól kezdve 64 csapatos volt, a vezető európai ligák több csapatot indíthattak, a kisebbek kevesebbet, a legkisebbek csak egyet. Az indulókat a szövetségek a bajnoki helyezés alapján jelölték ki, a 2., a 2-3. vagy a 2.-3.-.4. helyezettek közül. 1999-től a megszűnő KEK gyakorlatilag beleolvadt az UEFA-kupába, a nemzeti kupagyőztesek, illetve a kupadöntők vesztesei ettől fogva ebben a sorozatban indulhattak.
Az UEFA a 2009-2010-es kiírástól kisebb reformot vezetett be a történetileg harmadik, akkorra már második számú kupaküzdelemben. Megszüntette a nyári Intertotó-kupát és a sorozatot átnevezte Európa-ligára. Az új néven futó széria első mérkőzése a négykörös (3 selejtezőforduló+egy rájátszás) selejtezőben 2009-ben volt.
Az Európa-liga jelenlegi formátuma és statisztikái
A Sofascore élőben követi a futballeredményeket és az UEFA Europa League tabelláját, eredményeit, statisztikáit és a legjobb góllövőit. A bajnoki címért minden évben 36 csapat versenyez. A(z) UEFA Europa League bajnoksági formátuma a bajnokság 36 csapatos tabellát tartalmaz, ahol minden csapat 8 mérkőzést játszik különböző ellenfelek ellen, 4 mérkőzést otthon és 4-et idegenben. A bajnokság legjobb 8 csapata közvetlenül a kieséses szakaszba, a legjobb16 közé jut. A 9-24. helyezett csapatok a rájátszásba jutnak, ahol a legmagasabban rangsorolt csapat a legalacsonyabban rangsorolt ellenféllel mérkőzik meg kétfordulós holtversenyben, míg a 25-36. helyezett csapatok kiesnek a versenyből. A(z) UEFA Europa League általában július hónapban kezdődik, és május hónapban ér véget.
A legtöbb UEFA Europa League bajnoki címmel rendelkező csapat a(z) Sevilla. A bajnoki cím jelenlegi birtokosa a(z) Tottenham Hotspur. Tottenham Hotspur nyerte az első UEFA Europa League bajnokságot.
Statisztikai áttekintés: UEFA Európa-liga
Az alábbi táblázat az Európa-liga aktuális szezonjának formátumát és néhány kulcsfontosságú statisztikát foglalja össze:
| Jellemző | Leírás |
|---|---|
| Csapatok száma | 36 |
| Alapszakasz | Egyetlen liga táblázat, minden csapat 8 mérkőzést játszik (4 otthon, 4 idegenben) |
| Közvetlen továbbjutás a legjobb 16-ba | A liga első 8 helyezettje |
| Rájátszásba jutás | A 9-24. helyezett csapatok |
| Kiesés | A 25-36. helyezett csapatok |
| Legtöbb bajnoki cím | Sevilla |
| Jelenlegi bajnok | Tottenham Hotspur |
A Ferencváros szereplése az Európa-ligában
A 2026.03.18-i adatok szerint a Ferencváros az eddigi legjobb magyar szereplést fejezte be Európában a csoportkörök bevezetése óta. A számos rekordot átíró FTC 17.25 UEFA-pontot ért el, ami szintén új magyar csúcsot jelent. Sajnos a Braga elleni párharc volt a plafon a Fradinak. Az idegenbeli 4-0-s vereséggel véget ért az FTC idénybeli nemzetközi kupaszereplése, a portugál csapat ellen a magyar bajnok erősségei és gyengeségei is megmutatkoztak, de az összkép így is pozitív. Gróf Dávid szerint fájdalmas lett a befejezés, de összességében elégedettek lehetünk. Robbie Keane, a csapat edzője kiemelte: „Így is előreléptünk, fejlődtünk, nekem vezetőedzőként ez a legfontosabb visszajelzés.” Pap Marcelo, a portugál-magyar edző szerint az első húsz perc meghatározó lesz a Braga-Ferencváros mérkőzésen. Dán bravúr a ködös Albionban - a Midtjylland idegenben szerzett előnyt a Forest ellen. A Genk hazai pályán minimális előnyt szerzett a Freiburg ellen, a Celta Vigo és az Olympique Lyon nem bírt egymással. Kétgólos győzelmet aratott a Braga elleni El-nyolcaddöntő első mérkőzésén a Ferencváros! A zöld-fehérek esélyt sem adtak a vendégeknek, akik helyzetekig is alig jutottak el.
Braga - Ferencváros (4-0) Resumo | Liga Europa da UEfa | SC Braga vs ferencváros Európa liga
A Kupagyőztesek Európa-kupája (KEK): Egy Megszűnt Sorozat
1960. február 13-án tíz ország - közte Magyarország - képviselői elhatározták egy harmadik számú európai kupasorozat elindítását. Az első kiírásban az alapító tízek indítottak egy-egy csapatot, amelyek között nem is volt mindegyik kupagyőztes. A sorozatot az UEFA két évvel később ismerte el hivatalosnak. A hatvanas évek közepére már csaknem minden tagszövetség nevezte egy-egy együttesét, rendszerint a nemzeti kupa győztesét, vagy ha a bajnokcsapat duplázott, a kupadöntő vesztesét. A KEK 1999-es megszűnése után a nemzeti kupagyőztesek az UEFA-kupában (későbbi Európa-ligában) folytathatták szereplésüket.
A Női Európa Kupa: Egy Új Időszámítás Kezdete
A 2025/2026-os szezontól induló Női Európa Kupába azon csapatok kvalifikálják magukat automatikusan, amelyek harmadikként végeztek hazájuk labdarúgó-bajnokságában, és nemzeti szövetségük a 8-tól 13. hely valamelyikét foglalja el az UEFA-ranglistán, valamint azok, amelyek másodikként végeztek hazájuk bajnokságában, illetve nemzeti szövetségük a 18-tól 24. hely valamelyikét foglalja el az UEFA-ranglistán. A Női Európa Kupát egyenes kieséses rendszerben bonyolítják le, párhuzamosan a Női Bajnokok Ligája versenysorozattal. A sorozat hat körből áll: a két selejtezőkört követően rendezik a nyolcaddöntőt, a negyeddöntőt, az elődöntőt, majd a döntőt. Minden párharc oda-visszavágós. A Női Európa Kupa első selejtezőkörének oda-visszavágós mérkőzéseit szeptember 11-én és 18-án rendezik, ugyanazokon a napokon, amikor a Női BL harmadik selejtezőkörét tartják.
Regionális és Történelmi Kupasorozatok
A Közép-európai Kupa (KK / Mitropa-kupa)
A Közép-európai Kupát (KK, nemzetközi nevén Mitropa-kupa) a múlt század húszas éveiben a profi nemzeti bajnokságok beindítása után hozták létre az akkori időszakban a világ labdarúgóelitjéhez tartozó közép-európai országok. Formálisan Hugo Meisl, az osztrák szövetség elnöke kezdeményezte megrendezését.
Az Intertotó-kupa
A nyári plusz labdarúgótorna gondolatát hárman vetették fel az ötvenes évek végén, a hatvanasok elején. A svájci Ernst B. Thommen, országában a sportfogadások bevezetésének egyik atyja, a VVK egyik alapítója, az UEFA későbbi alelnöke, az osztrák Karl Rappan, a svájci válogatott szövetségi kapitánya az 1938-as és 1954-es vb-n, valamint Eric Persson, a Malmö FF elnöke tett legtöbbet egy nyári, szünetkitöltő torna létrehozásáért. Az UEFA már 2015-ben fontolgatta, hogy a KEK 1999-es és az UEFA-Intertotó-kupa 2008-as megszűnése után újra indítson egy páneurópai sorozatot. A terv lényege az volt, hogy elsősorban az alacsonyabban rangsorolt tagszövetségek együtteseiből is többen kiléphessenek a nemzetközi kupaporondra. Az újonnan létrehozandó sorozatot hozzákapcsolták a már működő két szériához (Bajnokok Ligája, Európa-liga), a selejtezősorozatok struktúrját is lépcsőzetesen igazították azokhoz.
