A Sportfogadási Csalások Átfogó Elemzése és A Sport Integritása
A sport integritását fenyegető veszélyek közül a legismertebb a dopping, a sportmanipuláció, vagy ahogy Magyarországon ismerik, a bunda, a korrupció. Újabban pedig egyre nagyobb figyelmet kapnak a szexuális visszaélések, vagy a sportolókat érő fizikai, verbális, lelki fenyegetettség, illetve az interneten, különösen a közösségi médiában előforduló abúzus, gyűlölethullám. A helyzet tehát nem jó, sőt rossz. Olyannyira rossz, hogy a fentiek közül jónéhány terület már a bűnüldöző szervek, a politika és a különböző szakértők figyelmét is felkeltette.
Mi, sportrajongók szeretünk hinni a sport nemes eszményeiben, mint a fair play és az egyenlőség, és ez maradjon is így, mert szükségünk van rá és szerencsére mindig találunk jó példákat. Azonban tudomásul kell vennünk, hogy világszerte megnőtt a sportban elkövetett bűncselekmények száma. A sportnak ma már nemcsak önmagával, hanem az önvédelmével is foglalkoznia kell, mert ahogy gyengülnek az erkölcsi normák, úgy szaporodnak az emberi visszaélések, ahogy egyre több a pénz, úgy egyre nagyobb a csábítás is. Márpedig egyre többen vannak, akik mindennek ellen tudnak állni, csak a kísértésnek nem.
Egyszóval, a sport ma öntisztulásra és egyben külső segítségre szorul, még ha ezt nem is mindenki ismerte fel. De a figyelmeztető jeleket már nem lehet figyelmen kívül hagyni, így a média is egyre gyakrabban foglalkozik ezzel a témával.
A Szerencsejáték és a Sportfogadási Ipar Aranykora
Bizonyos szempontból ez a helyzet, mert az illegális fogadások az iparág sötét bugyraiba tartoznak. A legális fogadások viszont szárnyalnak, nem utolsósorban az internet fejlődésének köszönhetően, bár itt is vannak árnyoldalak. Néhány adat az iparág gazdasági jelentőségéről: az Egyesült Királyságban bejegyzett Bet365 nevű cég 2021-ben 3,7 milliárd font bevételre tett szert, amelyből 2,7 milliárd font a szerencsejátékokból és a sportfogadásból keletkezett. A németországi bejegyzésű bet-at-home nevű vállalat 2020-ban sportfogadásból nettó 42.862 millió euró bevételre tett szert, az amerikai BET MGM 2022 első negyedévében 271 millió dollár bevételt regisztrált sportfogadásból és IGamingből, idehaza pedig a Szerencsejáték Zrt. 2021-ben több mint 700 milliárd Ft árbevételt könyvelhetett el.
De hiba lenne csak a fogadóiparral azonosítani a sport integritását fenyegető veszélyt. A hollandiai székhelyű CSCF Sport Integrity Group például az oktatástól a tanácsadáson át a hírszerzésig, monitorozásig sokféle szolgáltatással áll a sportszféra és mások rendelkezésére - mert szükség van rá. Ennek az alapítványnak az alapítója és vezetője Rubicsek Norbert, akinek nemzetközi rálátása van a szerteágazó problémakörre. Rubicsek, a jogász végzettségű, egykori - a szervezett bűnözés elleni területen dolgozó - rendőr alezredes 2008-ban került ki Hágába, az Europolhoz, ahol a különböző országok oda kihelyezett rendőri szervei nemcsak egymással, hanem az Europollal is együttműködnek. Az Europolnak nincs nyomozati jogköre, de európai háttérintézményként fontos szerepet tölt be a szervezett bűnüldözés elleni küzdelemben.
Nemzetközi Ügyek és a Bochumi Botrány
2013 februárjában az Europol sajtótájékoztatóján megtelt egy hatalmas terem - az óriási érdeklődés magyarázata, hogy ekkor került napvilágra, hogy sok ország érintett a később bochumi ügyként elhíresült, a labdarúgásban elkövetett nemzetközi sportmanipulációs sorozatnak. Ebben Németország, Ausztria, Finnország, Szlovénia és Magyarország volt érintett, a nyomok pedig Szingapúrig vezettek. A szervezők bizonyítottan több száz mérkőzést manipuláltak világszerte, a sportfogadás csak a pénzkifizetés eszköze volt - mondja Rubicsek Norbert. Az érintett országok közös nyomozócsoportot állítottak fel az ügy felgöngyölítésére, amelynek bonyolultságára jellemző, hogy Magyarországon például 2022-ben született meg az elsőfokú ítélet, amely alapján nyolc vádlott fegyházbüntetést, négy vádlott pedig nagy összegű pénzbüntetést kapott.
Ez volt az az ügy, amely arra késztette a világpolitikai szférát és a bűnüldöző szerveket is, hogy közös erővel felvegyék a küzdelmet a sportban megjelenő szervezett bűnözéssel szemben. Ez az ügy volt az alapköve a vonatkozó kezdeményezések és elfogadott dokumentumok, mint például az ENSZ-nek a sportkorrupció elleni, vagy az Európa Tanácsnak a sportmanipuláció elleni egyezménye megszületésének. Ezzel új szintre léptünk, az Europolnál is megalakult egy ezzel foglalkozó szervezet, ahol az én feladatom volt az európai rendőrségek összefogása ez ügyben, ami izgalmas szakmai kihívás volt.
Fogalmak Tisztázása: Bunda, Sportmanipuláció és Meccsfixing
Amikor leültem a különböző szakemberekkel, hamar kiderült, hogy először a fogalmakat kell tisztáznunk, mert mindenki másra gondolt a sportmanipulációról, vagy az úgynevezett meccsfixingről. A sportmanipuláció már ősidők óta létezik, de a bűnüldöző szervek részére még mindig viszonylag új terület, bár már 2005 körül is voltak világszerte előforduló nagy sportmanipulációs ügyek, igazán az internet elterjedése hozta be ezeket a köztudatba. Az én olvasatomban a sportmanipuláció és a meccsfixing is külön kategória.
A sportmanipuláció alapja valójában nem más, mint az, hogy a meccsfixingben résztvevők olyan belső (bennfentes) információt generálnak, amit csak ők ismernek. Ez, mint bármely más belső (bennfentes) információ, pénzre váltható adat. Amíg azonban ez a tevékenység például az értékpapírok világában az egyik legsúlyosabb szabályszegés, a sport világában néha még csak nem is büntetendő cselekedet.
A nálunk bundaként ismert jelenség az, amikor az adott mérkőzés eredményét alakítják tudatosan a megbízók érdekei szerint, hogy azok aztán sportfogadási oldalak félrevezetésével - hiszen az eredményt ők maguk állították elő, így az nem legális - illegális anyagi előnyhöz jussanak. Ezek a megbízók nem egy esetben úgynevezett bűnszervezetek, amelyek sajnos, átszövik a sportmanipuláció világát. A bundát azt hiszem jobban értjük, elvégre ismerhetjük például az 1988-as magyar labdarúgó bundabotrányt, amikor szinte a rendőrség állította össze a válogatottat, attól függően, hogy éppen melyik játékosnak kellett kihallgatásra mennie. Aztán 2005-ben jött az olasz totóbotrány, amely kapcsán a Juventustól elvették a bajnoki címet és a másodosztályba száműzték a csapatot, és még sok példát mondhatnánk.
A Sportmanipuláció Különböző Formái
A sportmanipulációt azonban jó volna egy kicsit jobban részletezni. Pontosan mit is értünk sportmanipuláció alatt? Például olyan barátságos mérkőzések szervezését, amelyek látszatra hivatalosak, így szerepelhetnek a fogadóirodák kínálatában, de valójában semmi közük az adott ország válogatottjához, vagy egy klub csapatához. Korábban előfordult, hogy magukat menedzsereknek beállító személyek bejelentkeztek az adott szövetségnél, klubnál és felajánlották barátságos mérkőzés szervezését, úgy, hogy vállalták a bírók biztosítását is. Csak éppen nem igazi válogatott sportolókkal, vagy az adott klub igazolt játékosaival, hanem innen-onnan összeszedett játékosokkal játszottak és a bírókat is megvették - így pedig könnyen lehetett manipulálni az eredményeket. A labdarúgásban erre több példa is volt.
Ide tartozik a korábban már említett magyar szálakon is futott nagy labdarúgó bundaügy módszere is, amikor egy nemzetközi bűnszervezet országos vezetője játékosokat keres meg a nemzeti bajnokságban, s pénzt ad nekik, hogy a meccsükön jelzésre gólt engedjenek be vagy a bírók éppen büntetőt ítéljenek meg. Az is sportmanipuláció, amikor valaki hamis személyazonossággal játszik - a női bajnokságban esett meg ilyen a hétvégén.
Tanking mint Stratégia és Manipuláció
De továbbmegyek, ilyen a "tanking" is, amit a sportban sokan stratégiának, vagy taktikának hívnak, hiszen úgy tűnik, mintha a játékos taktikázna azzal, hogy nem tudásának megfelelően játszik, hogy elkerülje a nehezebb ellenfelet a következő fordulóban. Ez vajon sportmanipuláció? A Nemzetközi Olimpia Bizottság szerint az, hiszen a 2012-es londoni olimpián kizárták a kínai és a koreai tollaslabda válogatottat, mert látványosan egyik csapat sem akart nyerni, hogy elkerüljék a győztesre váró ellenfelet.
Az egyik legismertebb tanking valójában nem tankingként ismert cselekmény: 2001-ben Barrichellónak - egy csapatdöntés alapján - el kellett engednie csapattársát, Schumachert kevéssel a cél előtt. A döntés miatt akkora volt a felháborodás, hogy a Forma-1-ben bevezették azt a szabályt, hogy a csapatok nem utasíthatják a versenyzőiket helycserére. Valamiért a szabály csak néhány évet élhetett, 2008-ban kivezették a szabálykönyvből. A FIFA az 1982-es labdarúgó-vb után a békés döntetlent hozó Ausztria-Németország mérkőzés miatt vezette be azt a szabályt, hogy az utolsó csoportmérkőzéseket egyidőben kell lejátszani. Ez egy jó döntés, de ettől még nem szűnt meg a futballban a manipuláció.
„Szellem Mérkőzések” és „Court Siding”
Vannak olyan események is, amelyek ugyan szorosan összefonódtak a sportmanipulációval, de valójában nem azok. Ettől függetlenül meglehetősen sokkoló látni, hogy az emberi leleményesség mire lehet képes olyan helyeken, ahol azt elképzelni sem tudjuk: ilyenek a „szellem mérkőzések” vagy „ghost game”-ek. A sportesemény szervezői bejelentik a mérkőzést, de nem játsszák le, csak dokumentálják, mintha lejátszották volna és máris megvan a kívánt eredmény. (Ilyen volt az indiai krikett „bajnokság”.)
Vagy például a 2014-es Roland Garros óta ismert a hatóságok előtt, hogy a nézőtéren olyanok is ülnek, akik kihasználták azt, hogy időkülönbség lehet az élő esemény történései és a fogadóirodáknál online leadható fogadások időpontja között, és így adták le a fogadásaikat. Az eltérés a földrajzi távolságtól függően néhány másodperctől több percig terjedhet, és ez bőven elég a fogadások megtételére. Ennek nincs köze sem az aktuális sporthoz, sem nem manipulál semmiféle sporteseményt, de megkárosítja azokat a sportfogadó irodákat, amelyek nem zárják ki ezt a fajta csalási metódust. Ennek felismerése óta egyébként stewardok vannak a nagy teniszbajnokságok lelátói előtt, akiknek az feladatuk, hogy elkapják azt, aki ezzel próbálkozik. Ezt court sidingnak hívjuk - igen, ma már erre is van egy fogalom.
Ezért nagyon fontos a megfelelő fogalmi keretek felállítása, mert csak ezeken belül tudunk fellépni a csalások, a bunda, a manipulációk ellen. A sportvilágban az a mondás járja, hogy az igazán jó bundázáshoz magas szinten kell űzni az adott sportágat. Vízilabda-mesteredzőtől tudom, hogy például az 1970-es években két magyar csapat olyan szikrázó rangadón játszott döntetlent egymással az OB I első fordulójában, óriási gólokkal, nagyszerű védésekkel, kapufát döngető lövésekkel, hogy az kiváltotta a sportsajtó lelkendezését, mondván, ha már a kezdés ilyen jó, akkor a folytatás még jobb lehet - a meccs azonban le volt vajazva. Egy másik klasszikusunk pedig a lóversenyzéshez kötődik. Koltai Róbert színész-rendező mesélte el, hogy a Sose halunk meg című film forgatásánál hogyan hozták ki a zsokék célfotóval az előre megbeszélt sorrendet, úgy, hogy a célegyenesre fordulva ez még lehetetlennek tűnt. A felvétel sikerült, Koltai pedig többet nem fogadott lóversenyen, mert rájött, hogy a zsokék a tökéletes színészek, mivel művészi szinten tudják szállítani a kívánt eredményt.
A manipulálással létrehozott belső információk generálása és megosztása nemcsak a fogadóiparra van hatással, hanem a közvetítési jogokra és a szponzorációra is. Miért fizessen egy televízió, vagy egy streamingszolgáltató sok pénzt olyan sportág közvetítési jogaiért, ahol csalnak? Miért legyen egy vállalat szponzor olyan sportágban, ahol manipulálják az eredményeket? A sportszövetségek elkezdtek különböző intézkedéseket tenni, de még mindig nem eleget. S főképp nem a fogadási csalások esetében.
A Fogadási Csalások Gyakorlata: Hogyan Működik?
Nyilván napjainkig akadnak „külsősök” által megvett meccsek, de nincs szükség „közvetítőkre”, nem kell mást is bevonni, aki ha bukik, magával ránt. Az internetes sportfogadás korában még veszélytelenebb a történet, senki nem látja a sportolót, még csak nem is kell, hogy a saját nevén legyen a számla és mégis könnyedén juthat komoly pénzhez.
Bár valóban jobban fizet (magasabb az odds) az esélyes „váratlan” vereségére, mint sok egyébre, a lebukás nagyobb esélye okán amatőr dolog a klasszikus 1X2-vel variálni. A labdarúgóknak felesleges kockáztatniuk, amikor egy mérkőzés kapcsán akár száznál is több lehetőség szerepel a kínálatban. Lehet fogadni a minimális gólkülönbségre - a hírek szerint a mostani bundaügyek kapcsán nem egyszer ez vált gyanússá. De arra is lehet „tippelni”, hány gól, 11-es, bedobás, szöglet, kirúgás, kapura lövés, sárga/piros lap lesz, s ugyanez él egy adott tízperces időszakra is, de szerepel a kínálatban, hogy mikor lesz az első gól, sárga lap stb. Ezek között jócskán akad olyan, amely nem tűnne fel senkinek, ráadásul vélhetően az ellenfél sem „dolgozik” a tipp ellen.
Élő Fogadás és a Tenisz
A sportolók számára a legnagyobb aranybánya azonban az élő fogadás. Ezzel leginkább talán a teniszezők él(het)nek. Veszíteni sem kell, elég egy rövid „megingás” és tele a buksza. Egy normál oldalon is lehet jócskán keresni, de a legkönnyebb a Betfair-nél, amely úgy működik, akár egy tőzsde: az iroda a felületet adja, s a fogadók valójában egymástól nyerik el a pénzt. Ha az esélyesebb és valóban jobb teniszező kedvére irányítja a mérkőzés alakulását, az adott meccsen a segítőjével akár többet kereshet, mint egy kisebb torna megnyerésével. Az odds, azaz a nyereményszorzó fel-le mozog az találkozó állásától függően. Ha emberünk elhúz az elején, az ellenfél odds-a az egekbe szökik - a segítő fogad az ellenre. Majd jön egy „rossz szakasz” és a vetélytárs közelebb kerül, vagy akár fordít, így a saját győzelmének az odds-a emelkedik és az elsővel ellenkező fogadással már be lehet biztosítani, hogy bármi történik a folytatásban, csörög a pénz. Persze lehet alkalmazni más taktikát is, sőt el lehet jutni odáig, hogy az ellenfél sikere több mint százszoros összeget hoz a konyhára, s egy kevésbé fontos versenyen gond nélkül le lehet dobni a meccset. Akadnak, akik olykor meg is teszik…
Nos, bár biztos léteznek fogadással foglalkozó „bandák”, biztos akadnak ledumált meccsek, de ezek csak a jéghegynek azt a bizonyos csúcsát jelentik. Kevésbé látványos módon, a lebukás veszélyének csökkentésével, és külső szerepelők nélkül is él és virul a trükközés.
A Sportradar 2022-es Jelentése a Fogadási Csalásokról
Az már évek óta nyilvánvaló, hogy a sportfogadási piac exponenciális növekedése magával hozta a csalások elterjedését is. A Sportradar idén is közzétette jelentését, amiből sajnos az derül ki, hogy 2022-ben ismét rekordot döntött az olyan sportesemények száma, amelyeken történt csalás vagy fölmerült ennek gyanúja. Szomorú megállapítással kezdődik a Sportradar sportfogadási csalások leleplezésére létrejött szervezet 2022-es jelentése.
A minap közzétett 32 oldalas dokumentumból ugyanis kiderül, hogy a tavalyi volt az első olyan év, amikor átlépte az ezret a fogadási csalás által érintett mérkőzések száma. 2022-ben 92 országban és 12 sportágban nem kevesebb mint 1212 gyanús mérkőzésre és versenyre bukkantak - ez a 2021-es adathoz képest 307-tel több. A Sportradar fogadási monitoring rendszere tavaly több mint 850 000 sporteseményt vizsgált meg a fogadások szempontjából, ami százezerrel több az egy évvel korábbinál. A Sportradar második alkalommal adta ki éves jelentését. A 2021-es és a 2022-es adatok összehasonlítása alapján enyhe növekedés figyelhető meg a legtöbb sportágban és az összes sportágban együttvéve is. A Sportradar szakemberei 2018 óta a mesterséges intelligenciát is alkalmazzák a fogadások monitorozására. Egészen megdöbbentő adat, hogy 2022-ben a világ több mint 600, a Sportradar által figyelt sportfogadási szolgáltatójánál több mint 30 milliárd darab fogadást kötöttek a különböző sporteseményekre. A mesterséges intelligencia abban nyújt nagy segítséget a szakértőknek, hogy minél gyorsabban és minél mélyrehatóbban tudják feldolgozni ezt az irgalmatlanul nagy mennyiségű adatot.
A Leginkább Érintett Sportágak és Ligák
A jelentésből kiderül, hogy az egyes sportágakban mennyi gyanús mérkőzésre bukkantak az elmúlt évben. Nem meglepő módon a labdarúgás végzett ennek a nem túl dicsőséges rangsornak az 1. helyén. 2022-ben összesen 775 gyanús focimeccsre bukkantak a Sportradar szakemberei - 2021-ben 695 ilyen mérkőzés volt. A sportágban igen népszerűek az ún. élő kombinált fogadások, amikor a csalók a mérkőzés ideje alatt egyszerre több dologra is nagy összegben fogadnak - ez alatt elsősorban a gólok számára és a pontos eredményre kell gondolni. Ezek a manipulációk teszik ki az összes visszaélés 48.7%-át. Jelentősnek mondható még a kizárólag a gólok számára leadott fogadások aránya is, ami 24.8% volt 2022-ben. Jelentős még az olyan csalások aránya is, amikor a bírókat és az asszisztenseket vesztegetik meg a maffiózók, hiszen az esetek 7.9%-ában került sor ilyesmire. Természetesen akad példa a játékosok megkenésére is.
Az adatokból az is kitűnik, hogy elsősorban a másod- és harmadosztályú, valamint ennél alacsonyabb szintű bajnokságokban történik a legtöbb csalás - az összes eset majdnem 60%-a ezeken a szinteken történt. Ennek oka az, hogy az ezekben a ligákban szereplő játékosokat, bírókat és partjelzőket könnyebb megvesztegetni, hiszen alacsonyabbak a fizetések, s a sportfogadási csalásokkal szembeni védekezést szolgáló tanfolyamok is sok esetben nem valósulnak meg, azaz az érintettek nincsenek tisztában azzal, hogy mit kell tenni akkor, ha a fogadási maffia megkörnyékezi őket. Az első osztályú bajnokságok esetében 17.5, az amatőr és területi ligák esetében 15%-os arányról beszélhetünk, de még az ifjúsági sorozatok esetében is 7.85%-os a csalások aránya. Érdekesség, hogy az élő fogadás keretében elkövetett csalások (melyek az összes eset 82%-át teszik ki) közel fele a mérkőzések első 15 percében történt.
A 2. helyen a kosárlabda végzett, ahol viszont igen komoly mértékben növekedett a gyanús mérkőzések száma, hiszen tavaly 220 találkozó volt érintett valamilyen fogadási visszaélésben, s ez a szám a 2021-es adathoz (63) képest közel négyszer magasabb. A Sportradar szakértői szerint az eddig rekordévnek számító 2019-cel szemben 214%-kal nőtt a gyanús mérkőzések száma tavaly ebben a sportágban. A szakemberek szerint annak tudható be ez a hatalmas növekedés, hogy a kosárlabdában csak az elmúlt pár évben kezdtek el komolyabban foglalkozni a fogadási csalások felderítésével. A labdarúgással ellentétben itt elsősorban az első osztályú bajnokságokban történtek csalások, de nem elhanyagolható az alsóbb osztályú összecsapások esetében történt visszaélések aránya sem. 2022-ben az összes gyanús kosárlabda-mérkőzés 91%-ára Európában és Ázsiában került sor. Összesen 33 ország 101 csapata (klubcsapatok és válogatottak egyaránt) volt érintett fogadási csalásban. A 220 mérkőzésből 101-nél az egyik csapat legalább x pontos vereségére érkeztek nagy számban fogadások. 82 esetben az adott összecsapás összpontszámára vonatkozó fogadásokat manipulálták - ebből 53 esetben x pontnál több, 29 esetben x pontnál kevesebb pontra fogadtak. 23 esetben történt csalás a mérkőzés két csapata közötti pontkülönbségre beérkezett fogadások tekintetében.
A ranglistán összesen 12 sportág szerepel. A 4. helyen az asztalitenisz végzett 62 gyanús mérkőzéssel. Ezen kívül még jelentősnek mondható az esportban föllelt fogadási csalásgyanús események száma, ugyanis 2022-ben 36 ilyen esetre került sor. A 2022-ben talált 1212 gyanús sportesemény 64%-a a labdarúgáshoz kapcsolódik, igaz, ez jelentősen kisebb a 2021-es 77%-os arányhoz képest, ami elsősorban abból következik, hogy egyre több sportesemény kerül a Sportradar górcsője alá és egyre több sportágban derül fény visszaélésekre vagy ezek gyanújára. A kosárlabdában és az asztaliteniszben regisztráltak még jelentős növekedést, hiszen előbbi sportágban 157-tel több gyanús mérkőzést találtak, utóbbiban pedig 52-vel lett több az ilyen meccsek száma. Bár a többi sportágnál csak elenyésző számú gyanús mérkőzésről lehet tudni, de a krikett, a kézilabda és a futsal is éves rekordot döntött ebben a tekintetben, ami nem túl jó hír. Különösen lesújtó a Sportradar azon megállapítása, miszerint, ha a labdarúgást nem vesszük figyelembe, akkor 2019 és 2022 között 236%-kal emelkedett a gyanús események száma.
Gyanús Mérkőzések Gyakorisága Sportáganként
| Sportág | Gyanús mérkőzések száma (2022) | Gyakoriság (1/X mérkőzés) |
|---|---|---|
| Labdarúgás | 775 | 171 |
| Kosárlabda | 220 | 194 |
| Esport | 36 | 499 |
| Asztalitenisz | 62 | 2322 |
| Tenisz | N/A (de szerepel a ranglistán) | 1441 |
A jelentésből az is kiderül, hogy a hét mely napjai voltak a leginkább érintettek a fogadási bűncselekményekben. Nem meglepő módon a szombat és a vasárnap áll az élen 19.5 és 21.5%-os „részesedéssel”. Ami a havi bontást illeti, szeptemberben és októberben regisztrálták a legtöbb gyanús mérkőzést, hiszen előbbi hónapban 125, utóbbiban pedig 120 eset történt. Nem sokkal van elmaradva a május, az április, a július és a március sem.
Földrajzi Eloszlás és Érintett Országok
A Sportradar éves jelentésében földrajzi alapon is rangsorokat állított föl. Ami a földrészeket illeti, nem meglepő módon Európában találták a legtöbb, szám szerint 630 gyanús mérkőzést. A 2. helyen a fogadási maffia egyik kedvenc területének számító Ázsia található, ahol 240 gyanús mérkőzésre került sor. A lista 3. helyén Dél-Amerika áll, ahol 225 olyan mérkőzés volt tavaly, amellyel kapcsolatban fölmerül a fogadási csalás lehetősége. Afrikában 93, Észak-Amerikában meglepő módon csupán 24 gyanús mérkőzés volt - utóbbi földrészen valószínűleg azért ennyire csekély az ilyen mérkőzések száma, mert nagyon szigorú szabályok vonatkoznak a sportfogadásokra.
Ami az országokat illeti, a Sportradar fölállította a világ tíz, a sportfogadási bűncselekmények által leginkább érintett országát. Ezt a rangsort Brazília vezeti 152 mérkőzéssel. A 2. helyen Oroszország végzett 92 meccsel. Elsőre talán meglepőnek tűnhet, de a 3. helyre egy közeli ország került: Csehországban 2022-ben 56 gyanús sportesemény volt. Sokan emlékezhetnek rá, hogy 2020-ban hetekre felfüggesztették a cseh labdarúgó-bajnokságot, mivel egy sosem látott nagyságú fogadási csalásra derült fény. Nem áll sokkal jobban a sportfogadások tisztaságának terén Lengyelország sem, ahol tavaly 36 gyanús sporteseményt találtak. Ezzel az ország a 9. helyen áll. A 4. helyen Kazahsztánt találjuk 43 gyanús eseménnyel. A közép-ázsiai országot Kína (41), Görögország (40) és Argentína (39) követi. Ebben a tíz országban került sor a gyanús sportesemények 47.1%-ra. A labdarúgás 71.5%-os szeletet vágott ki magának ebből a tortából. A kosárlabda 17.5%-kal áll a 2. helyen ebben az összevetésben, az asztalitenisz pedig 6%-os eredménnyel a 3. legfertőzöttebb sportág.
Szankciók és Büntetőeljárások
Az éves jelentés arról is hírt ad, hogy a Sportradar ténykedésének köszönhetően hány sportszakmai és büntetőjogi szankció kiszabására került sor 2022-ben sportfogadási ügyekben. Tavaly összesen 169 büntetés született meg, amiből 154 volt sportszakmai, azaz valamely sportszervezet által saját hatáskörben meghozott döntés és 15 esetben született bírósági ítélet ilyen ügyekben. Összesen 14 sportágban és 21 országban születtek ezek a szankciók.
A jelentés részletesen ismerteti a Sportradar és az osztrák szövetségi rendőrség együttműködését, melynek keretében az elmúlt fél évben 15 ember ellen emeltek vádat azért, mert Ausztriában és más európai országokban fogadási csalásokat követtek el egy Délkelet-Európában létrejött bűnszervezet tagjaiként. A Sportradar szakértői rengeteg osztrák labdarúgó-mérkőzés kapcsán állapították meg a fogadási csalás tényét vagy gyanúját. Elsősorban az Osztrák Kupában és az alacsonyabb osztályú országos és területi bajnokságokban történtek visszaélések. A 15 vádlott közül 14-en álltak bíróság elé Grazban (a 15. tag szökésben van), s közülük eddig 12-öt ítéltek el - közülük többen börtönbüntetést kaptak, mások megúszták pénzbírsággal. Az eljárás azonban ezzel nem ért véget, ugyanis még mindig több mint negyven gyanús mérkőzést vizsgálnak Ausztriában. Emiatt biztosra vehető, hogy az eddig lezárt ügyekben megállapított összesen 470 000 eurónyi (181.4 millió forintnyi) kár, amelyet a fogadási maffia ténykedésével okozott, tovább fog emelkedni.
Globális Sportfogadási Piac Mérete és Előrejelzések
A Sportradar jelentése kitér még a globális sportfogadási piac méreteire is. Egészen elképesztőek a számok, akár sportáganként, akár bajnokságonként nézzük azokat. A sportágak közül természetesen a foci generálja a legnagyobb forgalmat a sportfogadási piacon, hiszen 2022-ben 730 milliárd euró, azaz mai árfolyamon 281.7 billió forint értékben kötöttek a tisztességes és tisztességtelen játékosok mindenféle fogadásokat labdarúgó-mérkőzésekre. Meglepő módon a krikettnek van a 4. legnagyobb fogadási piaca, de ez elsősorban annak tudható be, hogy Indiában lényegében külön iparágnak számít a sportfogadáson belül a krikettfogadás, mivel rendkívül népszerű sportágról van szó arrafelé. A krikett globálisan 67 milliárd eurós, azaz 25.8 billió forintos forgalmat generál, az indiai Premier League-hez köthető fogadások pedig 135 millió eurót (52.1 milliárd forintot) tesznek ki. Ami a bajnokságok sorrendjét illeti, itt a labdarúgó Bajnokok Ligája vezet 225 millió eurós, vagyis 86.8 milliárd forintos globális forgalommal. A 2. helyen az angol Premier League található 202 millió euróval (77.9 milliárd forinttal), a 3. helyre pedig az NFL futott be 138 millió eurós, mai árfolyamon 53.2 milliárd forintos forgalommal. A már említett indiai krikett Premier League a 4. helyen végzett, amivel megelőzi a spanyol, az olasz és a német labdarúgó-bajnokságot, a labdarúgó Európa Ligát és az NBA-t is. Ezekből a számokból is egyértelműen kiderül, hogy a sportfogadás egy elképzelhetetlenül nagy üzlet, így sajnos mondhatni természetes hátulütő, hogy akadnak csalók, akik a gyors és busás haszon reményében piszkos módszerekkel igyekeznek minél nagyobb szeletet kihasítani a sportfogadási tortából.
A Sportradar jelentésének végén egy előrejelzést is megfogalmaz 2023-ra. Ez sajnos nem túl derűlátó, a szakemberek ugyanis azt várják, hogy idén folytatódni fog a fogadási csalás által érintett mérkőzések és egyéb sportesemények számának növekedése. Sok sportágban nem túl rózsás a versenyzők, a klubok anyagi helyzete, ami miatt ezen a téren nagy a bizonytalanság. Emellett az is serkentheti a fogadási maffia működését, hogy sok sportágban még mindig hiányos vagy egyáltalán nem létezik a fogadási csalások elleni intézményrendszer, vagyis a sportolók nem kapnak megfelelő védelmet ezekkel a folyamatokkal szemben. A szakértők szerint több esetben a nyomozások lassúsága vagy elégtelensége is hozzájárul a fogadási maffia további bővüléséhez. Valószínűleg továbbra is a labdarúgás és a kosárlabda lesz a két leginkább fertőzött sportág, mint ahogy a régiók között Európa is meg fogja őrizni vezető helyét. Abban bíznak, hogy idén még több sporteseményt tudnak górcső alá venni az egyre fejlettebb monitoring rendszernek köszönhetően, ezáltal még több csalásra tudnak fényt deríteni.
