A női futball szeretete: Szenvedélyes történetek a pályáról és a média világából

Öt évvel ezelőtt indult útjára a Kislány, nagy foci blog, s talán akkor még maga László Ági sem gondolta volna, hogy mára ő lesz hazánk legismertebb labdarúgással foglalkozó női bloggere. Mellette a bősi származású Nagy Júlia, aki a futball szerelmese már gyermekkorától kezdődően, amit családi örökségként emleget. Júlia kislányként felismerte, hogy mennyire szeret edzőcipőt húzni, levezetni a feszültséget a pályán, és igazi csapatjátékos, inspiráló személyiség. Az interjú során választékosan és összeszedetten mesélt az elmúlt évek sikereiről, a foci iránti hozzáállásáról és szeretetéről. Emellett bepillantást nyerünk Nóri, a Mészöly Focisuli fiatal játékosának életébe is, valamint Szoliva Zsolt edző gondolataiba a női utánpótlásról.

A futball-láz eredete: Személyes történetek

László Ági útja a bloggerré válásig

László Ági esetében a futball-láz David Beckham félpályás góljával kezdődött, amit ’96-ban lőtt a Wimbledonnak. Mint elmondta: "Mindent tudni akartam róla és a Manchester Unitedről. Teljesen rabul ejtett a klub történelme, hagyományai, a ’92-es korosztály, Ferguson személye és az a tény, hogy a pályán soha nem adják fel. Erre a legjobb példa a ’99-es Bajnokok Ligája-döntő." Édesapjának köszönheti a sportág iránti szerelmet: "Egészen kicsi voltam, amikor leültem mellé meccset nézni és azóta tart a szerelem."

A bloggereket megkérdezték, mennyi meccset néz meg egy héten. Erre ő azt felelte: "Egy Crystal Palace-Newcastle United meccset sokkal szívesebben megnézek, mint egy Levante-Las Palmast, vagy egy Hellas Verona-Palermót. Régebben kevesebbet néztem, de csak azért, mert akkor még nem lehetett követni az interneten a meccseket és a blogom miatt is sokkal intenzívebben követem a labdarúgást." A foci életének szerves része: "Ha programot tervezünk a párommal, akkor általában átgondoljuk, hogy épp milyen meccsek lesznek. Nem szeretünk lemaradni a fontos mérkőzésekről."

Kiemelten fontos számára, hogy a párja is szeresse a futballt: "Mindkettőt megtapasztaltam és nagyon rosszul éreztem magam, amikor jó pár meccset azért hagytam ki, mert tekintettel voltam a volt páromra. Szerencsére most nem ez a helyzet és ez nagyon boldoggá tesz. Szerencsére ő is szereti a focit, mi több, még saját blogja is van az MLS-ről és az amerikai labdarúgásról Jenkifoci néven, így mindketten fociőrült bloggerek vagyunk." A közös érdeklődés közös élményeket is szül: "Nem gondolom, hogy a sportág szeretete és a kimozdulás ne férne meg egymás mellett, például többször is voltunk már együtt meccsen. Nyáron Salzburgban néztük meg a Salzburg-Chelsea felkészülési találkozót, és az egészet összekötöttük egy mini nyaralással a varázslatos osztrák városban."

Az élmények között kiemeli a stadionlátogatást: "Tavaly májusban volt szerencsém élőben látni a Manchester Unitedet. Libabőrös lettem, amikor felsétáltam a stadion lépcsőin, és megláttam az Álmok Színházát."

Nagy Júlia útja a játékostól az edzőig

Nagy Júlia sportszeretete családi örökség: "Mindig is sportszerető kisgyerek voltam. A focihoz úgy kerültem közelebb, hogy a családom egy igazi futballista család. Főleg a nagypapám, hiszen ő elég nagy név volt a csallóközi focivilágban." Bár nem érzett nyomást, a futball természetes módon része lett az életének: "Tulajdonképpen az unokatestvéreimmel kezdtem focizni, akikkel 9-10 éves koromig csak a hátsó kertben játszottunk. Majd az alapiskolai éveim alatt rádöbbentünk, mennyire különleges osztályunk van, mert a lány osztálytársnőim is szerettek focizni. Testnevelés órán mindig kierőszakoltuk, hogy focizhassunk, amit Kovács Zsolt tanító bácsi örömmel vett. Végül elértük, hogy megalakult egy lánycsapat, akikkel eljutottunk a járási, majd a kerületi bajnokságra is."

A tehetségére hamar felfigyeltek: "Az iskolai lelkesedésünk után itt Bősön volt egy kezdeményezés, amely által a Russell Kupa keretein belül eljutottunk Dunaszerdahelyre focizni. A torna végén egy edző odament az édesanyámhoz, és kiemelt, hogy van érzékem és tehetségem a futballhoz. Szerették volna, ha csatlakozom a csapatukhoz, Nagybodakon. Elmentünk a barátnőmmel megmérettetni magunkat, amely hihetetlen élmény volt számomra. Úgy éreztem ezáltal, hogy van, aki felkaroljon és foglalkozzon velünk."

Tizenhárom évesen már felnőtt csapatban játszott: "Egy év után megszűnt a diákcsapat, így 13 évesen csatlakoztam a felnőttekhez. Hatalmas kihívás volt ez számomra! Egyáltalán nem akartam abbahagyni a futballt, így helyt kellett állnom az apró termetemmel a tőlem jóval idősebb és testesebb ellenfelekkel szemben." Hátvédként is megtalálta a helyét: "Az alapiskolán töltött évek során csapatban mindig hátul maradtam, mert szerettem beleállni az ellenfelekbe. Élveztem, ha letámadnak, mert jó érzés volt kidurrantani alóluk a labdát, vagy erősen beleütközni egész testtel az ellenfélbe, nyilvánvalóan mindezt szabályosan. Fogalmazhatunk úgy is, hogy ez az adrenalin és az agresszió levezetése volt."

Amerikai tapasztalatai is meghatározóak voltak: "Nagy szerencsém volt, mert nagyon jó csapatba kerültem, és ennek köszönhetően rengeteget fejlődtem. Amerikában teljesen más hozzáállás volt, és máshogy is edzettek bennünket. Minden áldott nap edzés volt, és rengeteg mérkőzésen vettünk részt. Úgy gondolom, technikailag sokat javultam, és kétségkívül megértettem, hogyan kell focizni."

Később edzői pályára lépett: "Mikor hazaérkeztem, újra a DAC-nál kötöttem ki, ahol két évig maradtam. Az U19-es csapatban játszottam, ahol a csapatkapitányunk lett az edző, Horváth Dóra. Majd Dóra meglátta bennem a fantáziát, és rákérdezett, hogy miért nem kezdek bele az edzői pályába. Mindig is próbáltam motiválni a csapattársaimat és racionálisan meglátni a dolgokat. Így később Dórával együtt edzőként tevékenykedtem az U15-nél. Nagyon szerettem ezt az időszakot, mert átadhattam a tudásomat. Büszkén éltem át a lányok mindennapi fejlődését."

A fiatal generáció: Nóri és a foci

Nóri, egy 6 éves kislány, közel másfél éve az óvodában kezdte a focit. Azóta iskolás lett és csatlakozhatott a Mészöly Focisuli U8-as kiemelt lánycsapatához. Nóri elmondta, hogy a fociedzést jobban szereti, mint az iskolát, és nagy kedvence edzője, Zsolti bácsi. Az óvodában azért kezdett focizni, mert "jó, és sok barátom járt edzésre." Az edzéseken kívül is gyakran focizik otthon és a parkban apukájával.

Szülei, Tóth Tímea és Bodor Szabolcs, meséltek Nóri kezdeti lépéseiről: "Másfél évvel ezelőtt az óvodában Zsolti bácsi jött bemutató edzést tartani, amire mi nem mentünk el. Azonban pár héttel később mondta Nóri, hogy szeretne fociedzésre járni, valószínűleg megtetszett neki a társak elmondásai alapján. Ekkor elmentünk, megnéztük miről van szó, egyből megtetszett, hogy játékosak és pörgősek a foglalkozások. Az első edzést követően este odajött hozzánk, hogy „apa, anya szeretnék focira járni”. Egymásra néztünk, meglepődtünk, de örültünk. Tudtuk, hogy valamit kell sportolnia, örültünk, hogy az oviban van ilyen lehetőség. Ezután a sportágválasztó már nem is volt opció."

A szülők hangsúlyozzák, hogy ez egy közös, családi döntés volt: "Mindent megbeszéltünk egymás között és Nórival is. A mozgás maga, illetve, hogy valamilyen labdás jellegű foglalkozás legyen, volt az elsődleges szempont a sportágválasztásnál. A focit Zsolti bácsi kedveltette meg velünk. Kialakult egy olyan csapat és közösség, amit már nem adnánk fel. Ameddig kedve van ehhez Nórinak, addig mi támogatjuk benne."

A női futball helyzete és kihívásai Magyarországon

Előítéletek és sztereotípiák

A nők focival kapcsolatos tapasztalatai gyakran sztereotípiákkal terheltek. László Ági is találkozik ezzel: "Sajnos ők [barátnők] általában nem szeretik a focit, de maximálisan elismerik a blogomat és tiszteletben tartják a rajongásomat. „Tudod mi az a les?” Ennél idegesítőbb kérdést szerintem nem lehet feltenni egy futballt szerető nőnek. Haha, ezt a kérdést én inkább néhány játékvezetőnek tenném fel!"

A közvélekedés a futballt gyakran férfias sportnak tartja: "Manapság azért nem szereti a legtöbb lány a focit, mert egyrészt, sok lány nem kedveli az erőszakos dolgokat és talán a néhányan a focit is túlságosan erőszakosnak vélik, mert lehet eléggé durván focizni. Bár szerintem a foci nem feltétlenül egy kegyetlen játék, csak ha valaki ilyen stílusban akarja játszani, vagy nem igazán megy neki és emiatt az ellenfélen szeretné kitölteni a haragját, vagy így próbál meg sikeres lenni."

A társadalmi nevelés is jelentős szerepet játszik: "Szerintem az egyik legnagyobb ok, amiért nem kedvelik, az az, hogy már alapból úgy nevelik őket, hogy ne is igazán érdekelje őket a foci. (Ez a szokás talán még abból az időből maradt fenn, mikor a nők és a férfiak nem voltak egyenlőnek tekintve). A szülők is sokszor azt mondják a gyermekeiknek, hogy a foci az fiúknak való sport. Az apák inkább a fiúkkal mennek ki focizni, a lányokat pedig más dolgokra ösztönzik. Gyakran le is beszélik őket a fociról. „Ugyan már ez nem neked való, ebben könnyen megsérülnél, és nem is sikerélményed, neked ez nem is lenne izgalmas.” Azonban ezt nem is csak a szülők hangoztatják, ez sokkal több területen megjelenik." Nóri szülei is tapasztalják a meglepetést: "Sokak számára fura, hogy lányként, ennyi idősen fociedzésre jár Nóri. Ritka dolog, néha még mi is mosolygunk rajta, de elfogadják ezt."

Szoliva Zsolt edző szerint a nemi sztereotípiák csökkenése hozzájárul a női foci térnyeréséhez: "Azt gondolom, hogy társadalomban a nők karrierlehetőségeinek bővülése jó hatással van a focira. Ezt mutatja az is, hogy a különböző világversenyeken egyre magasabb számban vannak jelen nők. A hölgyek társadalmi helyzetének javulása az ötven vagy akár a tíz évvel ezelőttihez képest mindenképp jó hatást gyakorolt a női labdarúgásra."

Ugyanakkor Magyarországon még sok a teendő: "Magyarországon - sok minden más mellett - kevésbé nyitottak a női focira, sokaknál, ahogy meghallják, aktiválódnak a nemi sztereotípiák. Kevesen látják az ebben rejlő potenciált, pedig óriási kitörési lehetőség van benne a lányok és Magyarország számára egyaránt. A fiúknál hatalmas a verseny, rengetegen fociznak. A lányoknál megfelelően kiépített rendszerrel, akár nagy versenyeken is esélyes válogatottat tudnánk kinevelni rövid idő alatt. Nyugaton már nagyobb sikernek örvend a sportág női változata és az utánpótlás is fejlettebb, amit a számok is bizonyítanak." A sztereotípiák negatív hatása itt is megmutatkozik: "Sokszor ha egy szülő meghallja, hogy lányfoci, akkor furcsállja a dolgot és meg sem adja az esélyt a kipróbálására. Tehát ki sem derül, hogy a lánya élvezi-e vagy sem a futballt. A pozitív élmények segítik a gyerekkori elköteleződést a sport iránt, azonban bezárkózott szülőkkel ez nem megvalósítható." A skandináv példa viszont reményt ad: "A skandináv népek általánosságban nyitottabbak a világ dolgaira, és ez meg látszik azon is, hogy náluk vannak a legnagyobb arányban női labdarúgók. Mondhatjuk úgy, hogy a számok egyenesen arányosak a társadalmak fejlettségével és nyitottságával."

A klubok szerepe és az utánpótlás

A női utánpótlás helyzete Magyarországon aggasztó: "A női foci elmaradott helyzete az utánpótlás szintjén indul, hiszen mindössze tizenhárom éves kortól választják külön a lányokat a fiúktól." Pozitív példa azonban a Mészöly Focisuli: "Van egy újító példa is, nevezetesen a Mészöly Focisuli, akik augusztusban egyedülálló módon U8-as csapatot indítottak, tele lelkes kislányokkal."

A korai kezdet fontosságát Szoliva Zsolt is kiemeli: "A legkiemelkedőbb és legjobb helyzetben lévő kluboknál is csak U13-tól kötelező kiállítani lány csapatot. Az a probléma ezzel, hogy sok lány csak tizenkét éves kora körül kezd el egyesületben focizni, így kimaradnak a fejlesztés szempontjából nagyon fontos évek. A nyolc-tizenegy éves kor között szerzett lemaradást később nagyon nehéz behozni."

A változáshoz rendszerszintű beavatkozásra van szükség: "Magyarországon a klubok hozzászoktak, hogy csak akkor csináljanak valamit, akkor válnak motiválttá valamilyen lépés kapcsán, ha azt anyagilag megfelelően kompenzálják. A változás eléréshez mindenképp egy felülről induló, de az alját, a kiskorú tömegesítést megcélzó intézkedés lenne szükséges."

Hogyan kerülnek be a lányok a foci körforgásába?

Szoliva Zsolt edző három típust különböztet meg:

Az edző kiemeli a fiúk elleni játék fejlesztő hatását is: "Én kicsit örülök is neki [hogy fiúk ellen játszanak], mert a fiúk kicsit máshogy játszanak, illetve sokszor gyorsabbak is, szerintem ez rendkívül fejlesztő hatású. A fiúkkal való közös edzéseknek, fiúk ellen való versenyeztetésnek abszolút helye van. Ezt egészíthetik ki a lányok ellen vívott meccsek és a lányos edzések, amelyek a közösség összekovácsolódását alapozzák meg."

Nők a sportmédiában és a futball szakmában

László Ági blogja és média szereplései

László Ági blogja, a Kislány, nagy foci, idén nyáron lesz öt éves. "Nagyon szeretek az oldalam követőivel beszélgetni. Igazából csak egy jó közösséget szerettem volna, ahol beszélgethetünk a meccsekről." Az oldal látogatói között 80-20 az arány a férfiak javára, de folyamatosan csatlakoznak hozzájuk új lányok is. A blog sikerét jelzi, hogy Ágit többször meghívták a Digi Sport Reggeli Start című élő műsorába, rendszeresen írt a Futballsztárok című újságba, és szerepelt a Pátria Rádióban is. Interjút készített Hajdú B. Istvánnal, a Nemzeti Sport és a Világgazdaság is közölt vele interjút. Egy beszélgetésre is meghívta Csepelyi Adrienn, ahol Bogdán Ádám és Gazdag József mellett szerepelt, ami "elég jó visszajelzés" a számára.

Női szakértők és kommentátorok a sportban

A női szakértők szerepe a médiában is szóba került. "Említsük meg a Digi Sportot, hiszen jelenleg ők közvetítik a Premier Leauge mérkőzéseket. Ott például a mérkőzések előtti felvezető műsorban csak férfiak szerepelnek. Szerinted hazánkban nincs megfelelő női alany akit oda lehetne ültetni, vagy a csatorna nem elég bevállalós? Biztos vagyok benne, hogy a szakértelem vagy a futballszeretet nem nemi kérdés. Én is lánynak születtem, de úgy gondolom, bárki olvassa ezt az interjút, át tudja érezni a sportág iránti elkötelezettségemet. Szóval szerintem egy nő is helyt tudna állni ebben a szerepkörben. Én például szívesen kipróbálnám magam egy Premier League Magazinhoz hasonló műsorban."

Angliában már előrébb járnak ezen a téren: "Angliában sokkal jobb a helyzet ilyen szempontból. Ott van például Amy Lawrence, aki a Guardian újságírója, maximális a bizalom az irányába." A női kommentátorok kérdésére Ági elmondta: "Annyira nem utópisztikus gondolat, mert volt már rá példa, de szerintem ez nem fog meghonosodni. Angliában Jacqui Oatley volt az első nő, aki meccset közvetített. De végül ott sem lett divat a női kommentár. Ami engem illet, kommentátor nem szeretnék lenni, de újságíróként vagy egy magazinban el tudnám képzelni magam."

A labdarúgásban való elhelyezkedés lehetőségeiről is nyilatkozott: "Ami a férfi labdarúgásról beszélő nőket illeti, nem látok hátráltató tényezőt! Úgy gondolom, hogy ha egy nő szenvedélyesen szereti a futballt, ha megvan a lexikális tudása és kész beletenni rengeteg munkát, hogy lentről elindulva eljusson a célig, jó a hozzáállása, odafigyel a részletekre. Nem látok okot arra, miért ne lehetne sikeres ebben a szakmában. Amikor a DIGI Sport bejelentette, hogy lesz egy női szereplője is a Három oroszlán című műsornak, rengeteg üzenet kaptam, amiben érdeklődtek, hogy engem választottak-e. Egyébként szívesen kipróbálnám ezt a műfajt, érdekes kirándulás lenne."

A futball pozitív hatásai és jövőképe

Közösség, motiváció és személyiségfejlődés

A futball több mint játék, ahogy azt László Ági is összefoglalta: "A fociban rengeteg jó dolog van. A játék nagyon izgalmas, és különleges, remek érzés nézni, hogy hogyan építenek fel egy-egy támadást, de talán a hibákból keletkezett helyzetek a legjobbak. A focinak a játékon kívül van még egy nagyon fontos része: a szurkolás. Ha eljön rengeteg ember, aki ugyanannak a csapatnak szurkol, akkor ők hatalmas hangulatot tudnak csinálni, Nagyon jó együtt szurkolni, énekelni, üvölteni, szomorkodni."

Nagy Júlia is a csapatszellemet emeli ki: "Elsősorban csapatjátékos vagyok, és szeretem, hogy nem vagyok teljesen magamra utalva, mert ott vannak a pályán a csapattársaim. Ha valaki elveszíti a labdát vagy hibát csinál, akkor együttesen igyekszünk fordítani a helyzeten. Úgy gondolom, hogy a csapatsportokban más a mentalitás, mert ebben sosem érzem úgy, hogy magam lennék. Mindig számíthat az ember a többiekre. Ez az egység, hogy tartozol valahová, ez annyira elmondhatatlanul jó érzés." A sportág felelősségre is tanít: "Az, hogy mire tanít a foci, nagyon sokrétű. Elsősorban felelősségtudatot kaptam ezzel, hogy nem csak magamért csinálok bizonyos dolgokat, mert mások maximálisan számítanak rám."

Nóri szülei is látják a sport jótékony hatásait: "A közösség, a sport jó hatással van minden gyerekre, illetve nagyon mozgásfejlesztő jellegűek az edzések. Továbbá az is nagyon pozitív, hogy ennyi idősen már egyesületben játszik. Heti kétszer jár edzésre, ezáltal le tudja vezetni az energiáit. Az iskola elég fárasztó - az edzésen kikapcsol, leenged, aktív pihenését tölti." A Nóri és edzője közötti kapcsolat is motiváló: "Nóri oda meg vissza van érte. Ez nagyon motiváló mindenki számára. Az első nyílt edzésen nagyon meglepő volt, hogy úgy tart edzést, mintha nagyokkal dolgozna, betartatja a szabályokat és figyel a rendre. Még mindig furcsa ez kicsit, de nagyon pozitív, hogy ennyire partnerként tekint a gyerekekre, ezáltal ők is felnéznek rá."

A foci a lányoknak: Előnyök és támogatás

Fontos, hogy a lányok körében is népszerűsítsék a focit: "Szerintem fontos, hogy népszerűsítsük a focit a lányok körében is, mert ez egy nagyon szuper sport és egyáltalán nem csak fiúknak való, a lányok is tudják ugyanannyira élvezni és ugyanannyira jól játszani is, csak nyitottnak kell lenniük az új dolgokra és néha meg kell szegniük ezeket a kimondatlan szabályokat." A nemek közötti egyenlőség is szóba került: "Mivel szerintem elég fontos, hogy a nők és a férfiak egyenlő felekként legyenek kezelve, de ezt csak úgy érhetjük el, ha teszünk is érte nem csak beszélünk róla! A változás nem következik be magától, ha tudsz változtatni magadon, változtathatsz a világon is."

Szoliva Zsolt edző, aki hét éve dolgozik edzőként, és saját klubot is alapított, elhivatott a női foci fejlesztésében. "Vitathatatlan, hogy megérdemelt számára ez a szerep, hiszen a kislányok és a szüleik egyaránt kedvelik, lelkesednek az edzésekért. Emellett csillapíthatatlan elánnal olvassa a női focis szakirodalmakat."

Az edzői szerep kulcsfontosságú a lányok elköteleződésében: "Az edző szerepe nagyon meghatározó. A szülő és a gyerek sem sportágat, hanem edzőt választ. Ha jó az edző, jó az edzés. Ha jó az edzés, a gyerek jól érzi magát. Ha jól érzi magát, akkor megszereti. Ha megszereti, akkor elköteleződik." A szülők bevonása is elengedhetetlen: "A hétvégi meccsen szívmelengető volt látni a lelkes közösséget - ehhez szülők is hozzátartoznak -, hallani a „Hajrá csajok!” buzdításokat. Igen, ez a szülőt is elkötelezi. Ilyen kis korban talán ez is ugyanannyira fontos, mint a gyerek elköteleződése. Ha a szülő látja, hogy vannak sorstársai, akkor az még egy pluszt ad ahhoz, hogy hetente két-háromszor elhozzák a gyereküket fociedzésre."

tags: #foci #interju #egy #lany #miert #szereti

Népszerű bejegyzések:

• többet a magyar öttusázóról, Marosi Ádámról
• Érdekességek a magyar válogatottról
• Táskák jégkorongozóknak
• Real Madrid Történelmi Otthona
• Újítás vagy felesleges bonyolítás a kék lap?