Magyar válogatott legidősebb gólszerzője és egyéb érdekességek

A magyar labdarúgó-válogatott története gazdag múltra tekint vissza. Az első „footballt” Esterházy Miksa hozta be 1875-ben, mint a Monarchia attaséja. 1901. január 19-én alakult meg a Magyar Labdarúgók Szövetsége (MLSZ). Az alapító egyesületeket két osztályba sorolták be és elindult az első magyar bajnokság. Az első bajnoki labdarúgó-mérkőzést a BTC és a BSC csapatai játszották. A válogatott első nemzetközi mérkőzése 1901. április 11-én volt. Az ellenfél egy angol klubcsapat, a Richmond AFC volt, az összecsapás 4-0-s vereséggel zárult. Az első nemzetközi válogatott mérkőzés 1903. április 5-én volt Csehország csapata ellen. Az első hivatalos válogatott gól szerzője dr. Borbás Gáspár volt. Ezzel a magyar válogatott lett a 10. válogatott a nemzetközi labdarúgóvilágban, a csehek pedig a 11. válogatott. 1907-ben, a FIFA elismerte a szövetség önállóságát és felvette Magyarországot tagjai sorába. Az első világháború keresztbe vágta a virágzó magyar labdarúgás történetét. Magyarországon Hadi bajnokság jött létre. A fronton is rendszeresek voltak a foci meccsek, a hadifogolytáborokban jöttek létre csapatok, egyesületek. A 2020-as olimpia megrendezési jogától megfosztották Budapestet és helyette Belgium rendezte meg. Az 1938-as labdarúgó-világbajnokságon a válogatott ezüstérmet, az 1952. évi olimpiai labdarúgó tornán aranyérmet szerzett. Egy évvel később európa kupát nyert a csapat az olaszok elleni döntőt követően. 1953. november 25-én játszották Londonban „az évszázad mérkőzése”-ként is emlegetett Anglia-Magyarország derbit. A találkozót nagy várakozás kísérte, hiszen az angol csapat hazai pályán ekkor már 90 éve veretlen volt (kivéve a brit szigetek csapatait). A Wembley-stadion 105 000 nézője már az első percben magyar gólt láthatott, hiszen Hidegkuti Nándor betalált Merrick kapujába. Ebben a félidőben még 5 gólt láthatott a közönség, hiszen a magyar csapatból még betalált Hidegkuti a 22., Puskás a 25. és a 29. percben, valamint az angolok közül Sewell a 14., Mortensen a 38. percben, így az eredményjelző 45 percnyi játék után 4:2-es állást mutatott a javunkra. Puskás Ferenc azóta is legendás gólja a 25. percben esett meg, mégpedig egy parádés támadás befejezéseképpen. A vége 6:3 lett és az Aranycsapat sporttörténelmet írt. A budapesti visszavágót kevesebbet emlegetik, pedig azon az angolok legrosszabb rémálmai váltak valóra: a magyarok 7:1-re legázolták őket, ahogy az akkori pesti vicc mondta: "Az angolok egy hétre jöttek és 7:1-re mentek". Az 1954-es labdarúgó-világbajnokságon a magyar csapat másodszor jutott döntőbe. A világbajnoki döntő találkozón elszenvedett 3-2-es vereség után az aranycsapat addig létezett, amíg az 1956-os forradalom ki nem tört. A válogatott gerincét adó Honvéd játékosai ekkor Európa Kupa-mérkőzésen vendégszerepelt Spanyolországban. A bizonytalan helyzet miatt vártak a hazatéréssel, illetve beiktattak egy dél-amerikai túrát. Mire véget ért a túra a szovjet csapatok leverték a forradalmat, játékosaink pedig rettegtek a megtorlástól. A Honvéd két részre szakadt azokra a játékosokra, akik hazatértek (Bozsik József, Grosics Gyula) és azokra, akik külföldön maradtak (Puskás Ferenc, Kocsis Sándor, Czibor Zoltán). A római olimpián Baróti Lajos vezette ki a csapatot, ahol a dobogó harmadik fokát érte el a csapat a jugoszlávok és a dánok mögött. Az 1964-es labdarúgó-Európa-bajnokságon bronzérmet szereztünk. Az 1964. évi nyári olimpiai játékokon ismét olimpiai aranyérmet szerzett a magyar csapat, 1968-ban pedig meg tudta védeni bajnoki címét. Ezzel egyedüli csapatként háromszor nyert aranyat olimpián. A 72-es Európa-bajnokságon 4. a 72-es olimpián 2. 1985-ben csoportelsőként jutott a válogatott a mexikói világbajnokságra, ahol azonban csúfos kudarcot vallott. Ezután 30 éven át nem jutott ki a csapat egyetlen nemzetközi világversenyre sem. A kínosan hosszú csend 2016-ban szakadt meg, amikor kijutottunk a 2016-os Európa-bajnokságra, ahol a nyolcaddöntőig sikerült eljutni. 2020-ban a koronavírus-járvány miatt az Európa-bajnoki pótselejtezők csak az év második felében kerültek megrendezésre, míg a kontinenstornát a következő évre halasztották. A 2020-2021-es Nemzetek Ligája B ligájában a magyar válogatott az oroszokkal, szerbekkel és a törökökkel került egy csoportba. Az Európa-bajnokságon az ellenfelek sorrendben az Eb-címvédő Portugália, az aktuális világbajnok Franciaország és Németország voltak. A portugálok ellen a 84. perc után kapott három góllal 3-0-s vereséget szenvedett a válogatott. A franciák ellen az első félidő végén szerzett góllal a 66. percig előnyben játszott a csapat, a végeredmény 1-1 lett. A németek ellen győzni kellett a továbbjutáshoz. A 11. percben szerzett gól után a 66. percig tartott az előny, majd a németek egyenlítését követően rögtön újabb góllal visszavette a vezetést a magyar válogatott. A németek csak a 84. percben tudtak egyenlíteni, ami számukra a kiesés elkerülését és a továbbjutást jelentette. 2021-ben a 2022-es vb-selejtezőkön a válogatottnak többek között Angliával, Lengyelországgal és Albániával kellett játszania, végül e három csapat mögött a csoport negyedik helyén zártak. 2022-ben a válogatott a Nemzetek Ligájában már az A ligában szerepelt, az olaszokkal, németekkel és az angolokkal egy csoportban. A csoportban 10 pontot szerezve a második helyen végeztek, Angliát kétszer legyőzték, a németek ellen pedig 4 pontot szereztek. Az eredménynek köszönhetően a 2024-es Eb-selejtező sorsolásán az 1. kalapba került a csapat.

A magyar válogatott mérkőzései és rekordjai

Ezer mérkőzés - nagyon soknak hangzik, hiszen a klubcsapatokkal ellentétben a válogatottak évente csupán néhány mérkőzést játszanak. Mégis, a mai, Törökország elleni idegenbeli mérkőzésen ehhez a mérföldkőhöz érkezik a nemzeti csapat, amely eddigi 999 összecsapásából 471-et tudott megnyerni. Voltak fényes és kevésbé dicsőséges időszakok, de az biztos, hogy a szurkolók mindig ott álltak a magyar válogatott mellett, a legnehezebb időkben is buzdították őket a Népstadionban, a Puskás Arénában vagy bárhol, ahol játszottak, és idegenbeli túrákra is szép számmal kísérték el a fiúkat.

A legsúlyosabb vereségeink szerencsére a legnagyobb különbséggel elért győzelmeknél valamivel szerényebbek, de így is fájdalmasak: még a korai években, 1908-ban kaptunk ki 7-0-ra Angliától Budapesten, majd Nagy-Britannia válogatottja ugyanennyire verte a magyar csapatot az 1912-es olimpia negyeddöntőjében.

A legtöbb győzelmet Ausztria ellen arattuk (67), ellenük játszottuk a legtöbb mérkőzést (167), és az ő kapujukat terheltük a legtöbb góllal (299).

Leghosszabb veretlenségi sorozatunk 31 (az NDK elleni nem hivatalos meccsel 32) találkozóból áll, természetesen az Aranycsapathoz fűződik, 1950. június 4-től 1954. július 4-ig, azaz az elvesztett világbajnoki fináléig tartott.

Szövetségi kapitányaink közül Baróti Lajosnak volt a legtöbb meccse, 117-szer irányította a válogatottat két turnusban: először 1957-től 1966-ig, majd 1975 és 1978 között. Mögötte Marco Rossi áll 72 mérkőzéssel, ma este lesz meg a hetvenharmadik. A legtöbb győzelem, 62 szintén Baróti nevéhez fűződik, megelőzve az Aranycsapat mesterét, Sebes Gusztávot (50) és Rossit (34).

A magyar válogatott legnagyobb sikereit 1938 és 1968 között aratta: az 1938-as és 1954-es világbajnokságon ezüstérmesként, az 1964-es Eb-n bronzérmesként zárt. Emellett aranyérmet szerzett az 1952-es, az 1964-es és az 1968-as olimpián.

A magyar válogatott tartja a leghosszabb idejű veretlenségi sorozatot a világon: 1950. június 4-e és 1954. július 4-e között 32 mérkőzésen nem találtak legyőzőre.

A 20. században sikert sikerre halmozó csapat 1986 után 30 éven át nem tudta kvalifikáltatni magát nemzetközi sporteseményre. Ez az átok 2016-ban tört meg, amikor a csapat kijutott a 2016-os Eb-re. Ott az első helyen jutott tovább a csoportjából, de a nyolcaddöntőben Belgiumtól 4-0-s vereséget szenvedett.

A nemzeti együttes az elmúlt időszak legjobb FIFA-világranglista helyezését 2016. március 7-én érte el, amikor a 18. helyen állt.

A magyar válogatott 26 fős kerete a 2025. március 20-i mérkőzésre: Gulácsi Péter, Dibusz Dénes, Szalai Gábor, Lang Ádám, Kecskés Ákos, Szalai Attila, Fiola Attila, Nagy Zsolt, Botka Endre, Varga Keresztes, Varga Bence, Schäfer András, Kalmár Zsolt, Nagy Ádám, Gazdag Dániel, Kleinheisler László, Kiss Tamás, Katona Máté, Horváth Krisztofer, Szoboszlai Dominik, Nego Loic, Sallai Roland, Varga Barnabás, Ádám Martin, Bolla Bendegúz, Csoboth Kevin.

A magyar nemzeti csapat hivatalos szerelése a piros mez, fehér nadrág és zöld sportszár. Ez a színkombináció a magyar nemzeti zászlóból fakad. Hazai összecsapásokkor a válogatott ilyen dresszben lép pályára. Az idegenbeli mez évek óta tiszta fehér, illetve néha piros nadrággal kombinálva. A kapus mez általában tiszta fekete (Grosics Gyula óta, hisz ő védett elsőként tiszta feketében), ha az ellenfél dressze megköveteli, sárga vagy szürke mezben véd a magyar kapus. A válogatottnak évtizedek óta a német Adidas gyártja és szállítja mezeit.

Az első Ausztria-Magyarország válogatottmérkőzést Bécsben rendezték 1902-ben. Magyarország volt az első nem egyesült királyságbeli válogatott, amelynek sikerült legyőznie Angliát a Wembley-ben a legendássá vált 6-3 alkalmával 1953. november 25-én. Hét hónappal később Budapesten ismét legyőzték az angolokat, ezúttal 7-1 arányban.

Az 1950-es években Sebes Gusztáv kapitánysága alatt 72,06%-os teljesítménnyel zárt a válogatott (49 győzelem, 12 döntetlen, 7 vereség), melyben volt egy 30 mérkőzésen át tartó veretlenségi sorozat.

Magyarország tudhatja magáénak az egy világverseny alatt felmutatott legminőségibb támadójátékot. Az 1954-es labdarúgó-világbajnokságon 27 gólt szereztek (5,4 gól/mérkőzés) + 17-es gólaránnyal, ami messze a legjobb teljesítmény a modern játékok történetében.

Magyarország érte el a legmagasabb Élő-pontszámot (2166 pont) Uruguay 4-2-es legyőzésével az 1954-es vb elődöntőjében, 1954. június 30-án. Szintén a magyarok érték el a második legmagasabb pontszámot (2156), amit 1956-ban állítottak be.

Az IIFHS statisztikái szerint Puskás Ferencet a 20. század legjobb játékosának tartják.

A 20. század leggólerősebb válogatott játékosa közül hárman is magyarok voltak, ketten az Aranycsapat tagjai.

A magyar labdarúgó-válogatott az 1950-es években Skócia 1888-as 22 mérkőzésen át tartó veretlenségi szériáját törte meg kilenccel több, 31 vagy 32 (az NDK elleni mérkőzés nem számít hivatalosnak) mérkőzéssel. Ezzel Magyarország a harmadik leghosszabb veretlenségi sorozatot tudhatja magáénak, amit 1950. május 14. és 1954. július 4. között sikerült beállítania.

Rekordok és érdekességek

Ami a korrekordokat illeti, hazánk nemzeti tizenegyében Horváth József lépett pályára a legfiatalabbként: az 1890-es születésű Horváth a BTC futballistája volt, 1906 áprilisában még nem volt 16 esztendős, amikor Csehország ellen lehetőséget kapott, októberben pedig már kevéssel születésnapja után rúgott kettőt ugyanannak az ellenfélnek. Ezzel egyúttal ő a legifjabb gólszerző is címeres mezben.

A legidősebb, aki betalált, Szojka József, ám ő 42 évesen, 10 hónaposan és 21 naposan ugyanúgy a Vasas SC elleni nem hivatalos találkozón rúgott gólt, mint az akkor 38 esztendős, 11 hónapos és 7 napos Tichy Lajos. Ha csak a hivatalos meccseket vesszük figyelembe, Gera Zoltán 2016-ban 37 évesen, 6 hónaposan és 22 naposan vette be Andorra kapuját.

Király Gábor egy ideig az Európa-bajnokságok történetének legidősebb játékosa volt, mivel 40 évesen és 86 naposan védett a belgák ellen 2016-ban. 2024-ben azonban Pepe átvette tőle a rekordot.

Bödör László az MTK legidősebb futballistája, és a legidősebb magyar válogatott játékos volt.

A legtöbb gólt, szám szerint 54-et a portugál Cristiano Ronaldo lőtte 2023-ban, aki a szaúd-arábiai Al-Nassr mezében 44, a válogatottban 10 alkalommal volt eredményes.

Varga Barnabás a kilencedik legtöbb találatot jegyezte 2023-ban, ám a tíz legeredményesebb játékost felvonultató listán szereplő labdarúgók között messze a legkevesebb percet játszotta - derült ki a Wyscout adatbázisából.

Gera Zoltán a második tripláját jegyezte az NB I-ben, az elsőt 2004. április 4-én érte el a Győri ETO FC ellen. Azóta csak Gera, André Schembri, valamint Böde Dániel triplázott az első osztályban a Ferencváros színeiben, mindhárman kétszer érték el ezt a bravúrt.

Szilágyi I Gyula 37 és fél évesen játszotta utolsó NB I-es mérkőzését, a Vasas 1923-as születésű csatára utolsó idényében, 1960-ban triplázott a Haladás ellen. Ugyancsak 37 évesen fejezte be élvonalbeli pályafutását Toldi Géza (1909), aki a Zuglói MADISZ játékosaként 1946 júliusában mesterhármast jegyzett a Kőbányai Barátság ellen 3:0-ra megnyert bajnokin. Gera tehát mind a kettőnknél idősebben ért el egy bajnokin három gólt.

A pályafutásuk során a gólokat „futószalagon gyártó”, legendás labdarúgók közül Bodola Gyula 37 évesen játszotta utolsó NB I-es mérkőzését (ő 36 esztendősen, 1948 márciusában az MTK játékosaként nyolc gólt szerzett a MOGÜRT elleni bajnokin!), Hidegkuti Nándor, Szusza Ferenc és Tichy Lajos 36, Sándor Károly, Takács II József és Várady Béla 35, Keszthelyi Mihály és Kozma Mihály 34 esztendősen fejezte be az NB I-ben.

Az örökös gólkirály Deák Ferenc („Bamba”) négy nappal 33. születésnapja előtt játszotta utolsó élvonalbeli bajnokiját, Bene Ferenc és Dunai II Antal 33, Albert Flórián 32 esztendős volt, amikor utoljára szerepelt az első osztályban.

Góllövők és statisztikák

Az eddigi meccseken összesen 2002 alkalommal örülhettek gólnak a magyar szurkolók. A legtöbbször, 84-szer Puskás Ferenc ünnepelhetett, 75 gólos Kocsis Sándor, 58-szor volt eredményes Schlosser Imre, 51-szer Tichy Lajos, 42-szer Sárosi György, 39-szer Hidegkuti Nándor, 36-szor Bene Ferenc és Zsengellér Gyula, 32-szer Nyilasi Tibor, míg 31-szer Albert Flórián.

A világ legeredményesebb labdarúgói 2023-ban:

Raduly József 1927. május 6-án született Budapesten. 1945 májusában szovjet hadifogságba került, ahonnan csak 1950 decemberében szabadult. A hazatérése után a Szentlőrinci AC-nál jelentkezett, de ott meglehetősen bizalmatlanul fogadták. Játszott egy kicsit a Füszért csapatánál, de sokkal jobb futballista volt annál, hogy ott ragadjon. A SZAC utódklubja, a Postás már befogadta. 1952 februárjában, az idény első mérkőzésén már az NB I-ben futballozott. Két idényt töltött a postásoknál, aztán Baróti Lajos átvitte a Vasashoz, amelyben aztán hét bajnoki idényben 133 mérkőzést játszott, 21 góllal. Tagja volt a piros-kékek első Magyar Népköztársasági Kupa-győztes alakulatának (1955), az első bajnokcsapatának (1957 tavasz), kétszer is elnyerte a csapattal a Közép-Európa Kupát (1956, 1957). 1955-ben két alkalommal játszott az A-válogatottban, nem meglepő módon a svájciak és a svédek ellen is győzött a magyar csapat. 1959-ben egy lábtörés vetett véget élvonalbeli pályafutásának. Visszavonulása után kisebb alakulatoknál edzősködött, egyebek mellett a BKV Előre, a Csepel Autó, az Égszöv és a Szigetszentmiklós gárdáját segítette. Dolgozott a Vasas ifistáival, sőt, az angyalföldiek legutóbbi bajnoki címnyerése idején (1976-1977) ő és Berendy Pál voltak Illovszky Rudolf segítői.

tags: #magyar #valogatott #legidosebb #gollovoje

Népszerű bejegyzések:

• Hiba Fortnite indításakor
• Újpesti Röplabda Szakosztály eredményei
• Mezőkövesd elleni meccs utáni nyilatkozat
• Labdarúgó Bajnokság Közép-csoport
• Gyerekeknek szóló focis sípcsontvédők