Rasszizmus ellenes jelmondatok a fociban: A küzdelem a diszkrimináció ellen

A faji megkülönböztetés elleni küzdelem nemzetközi napján az EU nevében az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, a Bizottság alelnöke, fontos üzenetet intézett a nyilvánossághoz. Európában egyértelműen tilos a faji vagy etnikai származáson alapuló megkülönböztetés. Ennek ellenére az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének közelmúltbeli jelentéseiből az derül ki, hogy ez a fajta diszkrimináció aggasztó méreteket öltött. Az Európai Unió azon dolgozik, hogy ezen változtasson. Ezért léptették életbe a 2020-2025-ös időszakra szóló, rasszizmus elleni uniós cselekvési tervet. Ezért hoznak olyan szabályokat, amelyek megerősítik az egyenlőséggel foglalkozó szerveket. Ezért támogatják a rasszizmus elleni nemzeti terveket.

A magyar futball és a rasszizmus esetei

Korábbi büntetések és incidensek

Büntetés miatt az első zártkapus meccse 2013-ban volt a magyar válogatottnak. Ezt a nemzetközi labdarúgó szövetség, a FIFA szabta ki a 2012 augusztusában, a Magyarország-Izrael barátságos meccsen (1-1) történtek miatt. A szurkolók egy része kifütyülte és fújolta az izraeli himnuszt, hátat fordítottak a vendég válogatottnak, aztán felharsant az „Indul a vonat Auschwitzba.” A magyar válogatott gólja után pedig a lelátón lévők egy része „mocskos zsidózni" kezdett. A meccsen történtek diplomáciai szintet is elértek. A szurkolók viselkedése miatt a magyar kormány és az MLSZ is bocsánatot kért Izraeltől. A büntetést a kulcsfontosságú magyar-román világbajnoki selejtezőn kellett letölteni (az eredmény 2-2 lett, a románok a 92. percben lőtték a góljukat). Az MLSZ egyébként sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy „a magyar válogatottnak egy barátságos meccsén történt eset miatt egy sorsdöntő, a legrangosabb nemzetközi sorozatba illeszkedő mérkőzésen kell letöltenie a kirótt büntetést”. A FIFA ugyanakkor arra figyelmeztette az MLSZ-t, hogy legközelebb súlyosabb büntetést szab ki, akár pontlevonást vagy kizárást is.

A következő büntetést ugyanakkor nem a FIFA, hanem az európai szövetség szabta ki. Egy 2015-ös teltházas, 0-0-s magyar-román Európa-bajnoki selejtezőn a szurkolók egy része „ki nem ugrál, büdös román, hejj, hejj”-ezett, aztán cigányozott. Mindezt - az izraeliek elleni meccshez hasonlóan - az európai rasszizmus ellenes mozgalom (FARE) rögzített videófelvételekkel, és juttatta el az UEFA-nak. A Feröer elleni Eb-selejtezőnk lett volna zárt kapus eredetileg, de az MLSZ fellebbezett a döntés ellen. A magyar szövetség azzal érvelt, hogy az elítélendő rasszista megnyilvánulás egyáltalán nem jellemezte a mérkőzés hangulatát, sőt, szemben a bukaresti meccs ijesztően ellenséges hangulatával, a hazai teltházas meccs igazi sportélmény volt. Amikor a szurkolók egy kis része rasszista bekiabálásokkal próbálkozott, a többség pár másodperc után tudatosan, hangos buzdítással nyomta el ezt a hangot. A mérkőzés általános hangulatát így egyáltalán nem a gyűlöletkeltés vagy a rasszizmus határozta meg, hanem a szenvedélyes szurkolás.

"Az MLSZ mélységesen elítéli és bánja, hogy a szurkolók egy része tiszteletlenül viselkedett a román nemzeti himnusz alatt. Ez a fajta viselkedés messzemenőkig távol áll szurkolóink általános szemléletétől és viselkedésétől. Az MLSZ nem vitatja, hogy a fenti vétség megtörtént a mérkőzés során, ám felhívná a döntéshozók figyelmét arra, hogy ez a sajnálatos eset az idegenbeli odavágó mérkőzésen történtekre adott reakció volt, amelyen több mint ötvenkétezer román szurkoló fütyülte ki a magyar nemzeti himnuszt."

"Az MLSZ szerint "a mérkőzésről készült jelentések közül egyedül a FARE szervezet mérkőzés helyszínén tartózkodó megfigyelője által az UEFA rendelkezésére bocsátott jelentése tartalmazott rasszista magatartásra utaló eseteket". A magyar szövetség szerint egyáltalán nem igaz, amit a FARE megfigyelője állít, hogy “a magyar nemzeti csapat szurkolóinak jelentős része”, “több ezer magyar szurkoló” cigányozott. Azt "a FARE megfigyelője a rigmust pár másodpercig, a hazai szurkolók egy egészen elenyésző részétől hallotta, hallhatta". Ezt támasztja alá, hogy az UEFA mérkőzés ellenőrnek és az UEFA biztonsági ellenőrnek nem hallotta a rigmusokat. Az MLSZ szerint a bizonyítékként becsatolt videofelvétel is azt támasztja alá, hogy "hallván az elenyésző számú hazai szurkoló offenzív rigmusait, a magyar szurkolók pozitív hangvételű dalokkal és tapssal igyekeztek biztatni a csapatukat, osztván az MLSZ által a szurkolás terén lefektetett alapelveket és értékeket". A fellebbezés végül nem volt eredményes, a zártkapus meccset három évvel később (!) a 2018-as Nemzetek Ligája sorozatban kellett letölteni, mivel a fellebezés elutasítása után ez volt a következő hazai rendezésű, UEFA-versenyrendszerben lebonyolításra kerülő" meccs. Görögország ellen. A zártkapus meccset 2019. október 13-án töltöttük le, az azeriek elleni, 1-0-ra megnyert Eb-selejtezőn.

A legutóbbi UEFA szankciók és a politikai állásfoglalás

Az UEFA az Európa-bajnokság minden magyar meccse után bejelentette, hogy vizsgálja a magyar csapat szurkolóinak a viselkedését. Végül pénteken közölték, hogy a magyar szurkolók diszkriminatív megnyilvánulása miatt három zárt kapus mérkőzésre büntette a magyar szövetséget. Kettőt le is kell tölteni, a harmadikat két évre felfüggesztették. Miután visszaesők voltunk az UEFA-nál, ezért lett 2+1 meccsen a büntetés az Európa-bajnokságon történtek miatt. Amit nem világbajnoki selejtezőn, hanem UEFA-s rendezvényen töltünk majd le. Ez a Nemzetek Ligája két meccse lesz.

Csányi Sándor, MLSZ-elnök (és az UEFA alelnöke) már a válogatott három magyar Eb-meccse után fordult a magyar szurkolókhoz, megköszönve, hogy „olyan fantasztikus hangulatot teremtettek az Európa-bajnokság mérkőzésein, mely egyértelműen hozzájárult a magyar férfi válogatott tiszteletre méltó szerepléséhez. Köszönöm, hogy az utazási nehézségek ellenére, sokan idegenbe is elkísérték a csapatot”. Hátra volt még a budapesti, holland-cseh nyolcaddöntő, ami miatt arra kérte a szurkolókat, hogy viselkedjenek rendesen. „Vasárnap még egy nyolcaddöntő-mérkőzésnek, a Hollandia-Csehország összecsapásnak ad otthont a Puskás Aréna, melyre ismét több tízezer magyar néző váltott jegyet. Ahhoz, hogy a jövőben is házigazdája lehessen Magyarország rangos sporteseményeknek, és ami legalább ennyire fontos, hogy a magyar válogatott mindig és mindenkor telt házas buzdítás mellett játszhassa mérkőzéseit, a kitűnő hazai szervezés mellett a sportszerű légkör is elengedhetetlen. Tényleg nem győzte hangoztatni: „Tiszteljük a résztvevő csapatok játékosait, szurkolóit!”, illetve „Kérek mindenkit, hogy minden tekintetben sportszerűen szurkoljon, tartózkodjon a himnuszok kifütyülésétől, továbbá minden olyan kirekesztő (rasszista, homofób, soviniszta) megnyilvánulástól, mely beárnyékolná a magyar nemzeti válogatott és a szurkolók elismerésre méltó teljesítményét, és ez által az ország megítélését."

Orbán Viktor „A térdelősdivel a legkevésbé sem szimpatizálok” - mondta a csütörtöki kormányinfón a köztévé kérdésére. Szerinte semmi helye az ilyen gesztusoknak a sportpályákon, a magyar embereknek pedig kulturálisan is idegen mindez. A fociválogatottól ráadásul pont „az ellenkezőjét várjuk el, hogy harcoljanak, győzzenek, és ha nem sikerül (…) akkor állva haljanak meg”. Elmondta még, hogy meglátása szerint „ezt az egészet” a volt rabszolgatartó országok „találták ki”, ezért a „magyarok nem látják ennek a súlyát meg a terhét, mert Magyarország sosem volt rabszolgatartó ország”. „Ne provokáld a házigazdát, ha eljössz hozzá vendégségbe” - mondta el magáról a kifütyülésről. Szerintük ezeknek az országoknak erkölcsileg nehéz szembenézniük a múltjukkal, de akkor sem hozhatják fel a focipályára, és a magyarok nem tudnak nekik segíteni ebben. „A szurkolókkal értek egyet - mondta Orbán Viktor."

A táblázat a magyar válogatottra kiszabott zárt kapus büntetéseket mutatja be:

Nemzetközi példák: A rasszizmus globális problémája

Bulgária

Csak azokat lephette meg, hogy a súlyos hazai vereséggel végződő minapi bolgár-angol Eb-selejtezőn a hazai szurkolók kemény magja huhogással, illetve náci karlendítéssel szórakoztatta magát, akik eddig nem foglalkoztak a balkáni labdarúgás eseményeivel. A bolgár futballnak ugyanis már régóta kísérője a rasszizmus és a gyűlölet: 2011-ben a nemzeti labdarúgó szövetséget ugyancsak az angol válogatott fekete bőrű játékosainak sértegetése miatt büntették meg, két évvel később pedig azért tört ki botrány, mert április 20-án a Levszki Szófia szurkolói méretes molinón kívántak boldog születésnapot Adolf Hitlernek. 2018 sem múlt el botrány nélkül: a kupadöntőn jelen lévő egyik gyerek náci karlendítéssel üdvözölte a játékosokat, míg mellette álló társának mellén egy horogkereszt éktelenkedett. Helyi források szerint a szurkolók leginkább a válogatott meccsekre tartogatják rasszizmusukat. A bajnoki meccseken ugyanis rosszul venné ki magát, ha azok a szurkolók huhognának az ellenfélnél játszó feketékre, akiknek kedvenc csapatában ugyancsak játszanak más bőrszínűek. Egyébként az is kiderült, hogy sok bolgár szurkoló anyagi megfontolásból száll be a skandálásba, abban bíznak ugyanis, hogy a klubok, vagy a szövetség képviselői legközelebb lefizetik őket azért, hogy a meccsek idején ne gyalázzák az ellenfél játékosait. Bár a szövetségi kapitány Kraszimir Balakov és a válogatott kapusa, Plamen Ilijev megvédte a szerintük jól viselkedő szurkolókat, a botrány ezúttal nem maradt következmény nélkül: az államfő, Bojko Boriszov felszólítására lemondott Boriszlav Mihajlov szövetségi kapitány.

Anglia

Bulgária csak az egyike azon országoknak, ahol a sportpályákon (is) látványos a rasszizmus jelenléte. Angliában, ahol jó ideig úgy tűnt, a beléptetőrendszereknek és a klubigazolványoknak köszönhetően sikerült kiszorítani a stadionokból az erőszakot és a rasszizmust, a napokban megtörtént az, amit a szigetországban eddig elképzelhetetlennek tartottak: a játékosokat ért rasszista zaklatások miatt az egyik csapat levonult a pályáról. Az eset a hetedik osztályban játszó Haringey Borough és a Yeovil Town meccsén történt, s a rendőrök le is tartóztattak két férfit, akik durván sértegették és meg is dobálták a Haringey Borough színesbőrű labdarúgóit. „Az sem érdekel, ha megbüntetnek minket és kizárnak, gusztustalan volt, amit a játékosaimmal csináltak. A Yeovil játékosai viszont normálisan viselkedtek, próbálták lecsendesíteni a szurkolókat, és minket támogattak. Azt mondták, ha levonultok a pályáról, mi is veletek megyünk” - mondta a Haringey edzője Tom Loizou. Az első osztályban is mindennaposak a sértegetések, elég egy kihagyott tizenegyes, és még a saját szurkolók is a fekete játékos ellen fordulnak.

Olaszország

Olaszországban, ahol ugyancsak súlyos probléma a pályamenti rasszizmus - a durva bekiabálások miatt egy időre fel kellett függeszteni az Atalanta-Fiorentina meccset is - azt ígérik, hogy a videóbírói rendszert (VAR) használják majd fel a rasszisták megtalálására és kiszűrésére. Gabriele Gravina, az olasz labdarúgó szövetség elnöke közölte, egyeztetett már a belügyminisztériummal és a rendőrséggel, s a hatóságok készen állnak az együttműködésre. „Nem érdekel hányan kiabálnak, számomra az elv a fontos. Akkor is fel kell lépni, ha csak egy ember teszi ezt” - mondta majd hozzátette: már megvan a megfelelő technika a felelősök megtalálására, s ha sikeresek lesznek a tesztek, akkor minden pályán bevezetik a módszert. Olaszországban is lehet üzlet a rasszizmus, ott egyebek mellett a Juventus „szurkolói” közül közölték többen, rasszista rigmusokat fognak üvöltözni, ha nem kapnak ingyenjegyet.

Közép-Európa

Közép-Európa pályáin is jelen van az idegengyűlölet és a szélsőjobbos ideológia, már a délszláv polgárháború előtt, Jugoszlávia végnapjaiban is a többi nemzetiség gyalázásától voltak hangosak a szerbiai, vagy a horvátországi stadionok. A polgárháború első összecsapása is egy stadionban, a zágrábi Maksimirban tört ki, ahol 1990 májusában a Dinamo Zagreb és a Crvena Zvezda szurkolói estek egymásnak évekig tartó verbális előkészítés után. A szélsőjobb gondolatvilág manapság sem idegen a horvát szurkolóktól, sőt még a válogatott tagjaitól sem: az öltözőkben sokszor hangzik el a második világháborús usztasa mozgalom jelszava - Készen a hazáért - s 2013-ban, az Izland elleni győztes meccs után Josip Simunic a válogatott játékosa üvöltötte bele a mikrofonba a horvát fasiszták jelszavát. Magyarország, Románia és Szlovákia is sorra kapja büntetésként a zárt kapus válogatott meccseket a lelátókon elhangzó rasszista bekiabálások miatt, legutóbb az 1-2-es vereséggel végződött budapesti magyar-szlovák után jött az újabb szankció. A magyar bajnoki találkozókon is rendszeres a huhogás és a cigányozás, ám az MLSZ legfeljebb pénzbüntetést szab ki a vétkesnek megnevezett csapatokra, s csak nagyritkán - például az UTE és a Székesfehérvár 2017-es találkozóján - fordul elő, hogy a rasszizmus miatt félbeszakítanak egy mérkőzést.

A térdelés gesztusának megítélése

A magyar és angol drukkerek egy részének a tiltakozó térdelés - a rasszizmus és diszkrimináció elleni - gesztusával szembeni ellenkezése botrányt kavart a labdarúgó-Eb előtti felkészülési meccseken. Az Eb-n induló csapatok között a térdelés megítélése korántsem egységes. Valójában a részt vevő huszonnégy válogatottból csak hat jelezte világosan, hogy játékosai féltérdre ereszkednek a torna meccsei előtt.

• A belgák féltérdre ereszkednek az Eb-mérkőzések előtt. Romelu Lukaku, a csapat sztárja azt mondta, figyelmen kívül hagyja a negatív reakciókat. „Nem érdekel. A sokszínűségért küzdök. Nemcsak a fekete közösségért, hanem a nőkért is. Szín, szexualitás, hit nem számít."
• A játékosok féltérdre ereszkedtek a Wales elleni, nemrégiben játszott Nemzetek Kupája-meccs előtt. „Az egész csapat kiállt mellette - mondta Tim Sparv csapatkapitány. A walesiek letérdeltek Párizsban és az Albánia elleni meccsük előtt is. Robert Page, az ideiglenes szövetségi kapitány elmondta: „Volt egy megbeszélésünk, és mindannyian úgy gondoljuk, hogy továbbra is fontos a térdelés. Ezt üzenjük."
• A cseh szövetség márciusban bejelentette, hogy a játékosok „semleges, apolitikus álláspontot" képviselnek a Black Lives Matter-kezdeményezéssel kapcsolatban.
• A magyar szövetség nemrégiben írásbeli megrovásban részesítette azt a szudáni származású, norvég FTC-játékost, Tokmac Chol Nguent, aki egy gólt követően az „Igazságot George Floydnak” feliratot mutatta a pólóján. Kedden pedig az okozott botrányt, hogy a magyar drukkerek kifütyülték a felkészülési meccs előtt féltérdre ereszkedő ír válogatott játékosait. Az MLSZ már a meccs előtt jelezte, hogy a magyar csapat tagjai nem térdelnek le.
• A szlovák játékosok tavaly októberben az Ír Köztársaság és Skócia elleni mérkőzések előtt térdeltek le.
• Számos kelet-európai országhoz hasonlóan az ukránoknál sincs nagy támogatottsága annak, hogy letérdeljenek a válogatott meccsek előtt. Viszont az orosz vezetés szerint politikai üzenetet fogalmaztak meg a mezükön azzal, hogy látható rajta a Moszkva által elcsatolt Krím körvonala, és belehímezték a kelet-ukrajnai harcokat megelőző Majdan mozgalom jelszavait: „Dicsőség Ukrajnának!"
• A portugál játékosok szombaton Spanyolország ellen léptek pályára, és a kezdő sípszó előtt letérdeltek.
• A svédek nem térdeltek le a szombati, Örményország elleni barátságos mérkőzés előtt. Zlatan Ibrahimović, aki sérülése miatt nem lehet ott a tornán, januárban összeszólalkozott egy olasz meccsen Lukakuval.
• A játékosok tavaly ősszel Belgium és Anglia ellen hazai pályán, a hazai ellenvéleményekkel dacolva letérdeltek. „Mindannyian támogatjuk a rasszizmus minden formája elleni küzdelmet” - mondta Christian Eriksen csapatkapitány.
• A Bundesliga játékosai tavaly nyáron élen jártak abban, hogy - támogatva a BLM-mozgalmat - féltérdre ereszkedtek, de más európai országokhoz hasonlóan az utóbbi hónapokban az emberi jogok „szélesebb körű támogatása” mellett döntöttek. Számos topjátékos hangosan kiállt a BLM mellett, de vasárnap Grúzia ellen nem térdeltek le.
• A játékosok a legutóbbi selejtezőkön térdeltek, de a Luxemburg elleni barátságos mérkőzésen nem. Steve Clarke szövetségi kapitány szerint „beszélgetnek a kérdésről”: „Ez egy olyan beszélgetés, amelyet az első mérkőzés előtt fogok lefolytatni a játékosokkal."

A küzdelem eszközei és kihívásai

Elégtelen szigor és a büntetések hatékonysága

Úgy tűnik, hogy a jelenleg érvényben lévő szabályok - amelyek értelmében csak a sokadik figyelmeztetés után szakíthatja félbe a bíró a rasszista bekiabálások miatt a mérkőzést - nem alkalmasak a probléma kezelésére. A játékvezetők ugyanis általában a meccsek előrehaladtával feltűnően nagyothallóvá válnak, és az újabb és újabb huhogás ellenére sem fújják le idő előtt a meccseket. Valószínűleg részben azért nem teszik ezt meg, mert nem érzik a hátuk mögött az UEFA, vagy a FIFA teljes támogatását, s attól tartanak, végül ők viszik el majd el a balhét. Már csak azért is, mert általában a hazai csapat tagjai, vezetői és játékosai is „szelektív hallókká” válnak, és csak a vendégcsapat szurkolóinak a mocskolódását veszik észre. A nemzetközi szövetségek egyelőre legfeljebb egy-egy meccsre rendelik el a szurkolók kizárását és nem élnek a több mérkőzéses tiltás, a pontlevonás, vagy a kizárás eszközével. A pénzbüntetések átlagos nagysága is árulkodó.

"Ha egy játékos a kezével eltakarja a száját, és rasszista utalásokat tartalmazó dolgot mond, akkor nyilvánvalóan le kell küldeni a pályáról - nyilatkozta Infantino (FIFA elnök). - Ha nincs mit rejtegetned, akkor nem fogod eltakarni a szádat, amikor mondasz valamit. Ennyi, ilyen egyszerű. És ezek azok a lépések, amelyeket megtehetünk és meg kell tennünk, hogy komolyan vegyük a rasszizmus elleni küzdelmünket." A FIFA-elnök állásfoglalását megelőzte az az incidens, amelynek főszereplője a Real Madrid brazil csatára, Vinícius Junior és a Benfica argentin középpályása, a rasszista viselkedés vádjával elmarasztalt Gianluca Prestianni volt. Prestianni nem játszhatott múlt szerdán a Bajnokok Ligájában, a Real elleni nyolcaddöntős visszavágón, mivel az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) illetékes bizottsága eltiltotta a szerepléstől. "A bizottság úgy döntött, hogy eltiltja Prestiannit a következő mérkőzéstől, mert megsértette az UEFA fegyelmi szabályzatának diszkriminatív magatartásra vonatkozó cikkét"- állt a testület közleményében. A fegyelmi határozat előtt az első meccsen, amelyet Lisszabonban játszottak és a Real Madrid 1-0-s győzelmével zárult, Vinícius Junior, miután megszerezte az egyetlen gólt, a portugál csapat szurkolói felé rohant, és provokatív gesztusokat tett velük szemben.

Ferencvárosi Torna Club: Történelmi múlt és jelenkori küzdelem

Az 1899-ben magyar, német és zsidó származású alapítók által létrehozott Ferencvárosi Torna Club történetében az elmúlt 30 évben, sajnálatos módon túl sok esetben fordult elő olyan rendbontás, amely a patinás klubot hátrányosan érintette. Valamennyi esetben a szurkolók voltak negatív főszerepben.

• 1995.09.27. FTC - Ajax Bajnokok Ligája - mérkőzésen a Fradi-közönség őserdei majmokat utánzó huhogással gúnyolta a színes bőrű játékosokat.
• 2000.04.15. FTC - Újpest mérkőzést megelőzően verekedés tört ki a szurkolók között, meccs alatt különböző tárgyakat dobáltak be a pályára. A mérkőzés végén a rendőrség füstgázzal és vízágyukkal biztosította az Újpest szurkolók elvonulását.
• 2003.05.30. FTC - DVSC mérkőzés döntetlennel végződött, így az FTC elvesztette a bajnokságot. A drukkerek a mérkőzés után felbőszülve beözönlöttek a pályára és ütöttek-vertek mindenkit, akit értek, saját, és ellenfél játékosait, szakvezetőket, fotósokat, Szentes Lázárt, a DVSC edzőjét kórházba kellett szállítani. A székház ablakait betörték, a Népligeti autóbusz-állomásnál több hirdetőoszlopot felgyújtottak, a kiérkező tűzoltókat is megtámadták.
• 2009.07.14. FTC szurkolóinak egy csoportja a német Hertha BSC-vel játszott bemutató-mérkőzés előtt berlini szurkolókat támadott meg, akik közül egy könnyebb sérülést szenvedett. Meccs közben a hazai huligánok a biztonságiakkal hadakoztak, de egymást is ütötték. A hazai ultrák megpróbálták provokálni a mintegy 30 német drukkert, de a szitkozódásokra, náci jelmondatokra („Heil Hitler”) nem érkezett válasz.
• 2009.10.31. FTC-DVTK mérkőzésen FTC szurkolók egy csoportja megpróbált bemászni a pályára, illetve átjutni a DVTK szektorba. A lelátón felgyújtottak néhány széket, pirotechnikai eszközöket és székdarabokat dobáltak a pályára, ezért a játékvezető a 64. percben lefújta a mérkőzést.
• 2013.08.18. FTC - MTK meccsen második félidőben az Fradi-ultrák egy csoportja „In Memoriam Csatáry László” feliratú transzparenst feszített ki (Csatáry László II. világháborús bűnökért jogerősen elítélt személy, Kassán működő náci tábor gettóparancsnoka volt, ahol embereket kínoztak és gyilkoltak meg), amely néhány másodpercig a tv képernyőjén is látható volt. Az eset és a korábbi esetek miatt a Simon Wiesenthal Center nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatója, Dr. Shimon Samuels levelet ír Michel Platininek, az UEFA akkori elnökének, melyben felhívja a figyelmet az FTC szurkolók rasszista viselkedésére, és a Csatáry-esetre.
• 2014 augusztusától 2017-ig az ultrák több ízben halállal fenyegették a klub elnökét és családját, továbbá a klub több alkalmazottját közvetve és közvetlenül is erőszakkal fenyegették meg.

A Ferencvárosi Torna Club 2014-ben is fel akarta hívni a figyelmet arra, hogy miként a sportban, úgy az életben is mindenki egyenlő. 2014 októberében klubunk is csatlakozott a FARE (Football Against Racism in Europe) által életre hívott Football People elnevezésű kampányhetekhez. Labdarúgóink közül Gera Zoltán, Roland Lamah, Busai Attila és Predrag Bosnjak beszélt arról, hogy kirekesztő megnyilvánulásoknak nincs helye a futballpályán. Az FTC kampányának fókuszában a kirekesztés elleni harc állt. A 2017-es kampányban rekordszámú fradista vett részt a klub számos szakosztályából, korábbi legendák és közéleti személyiségek bevonásával. A videó Lotfi Begi: Mi vagyunk a Ferencváros című számára készült.

2018 nyarán a Ferencváros az izraeli Maccabi Tel-Aviv csapatát kapta ellenfeléül az UEFA Európa Liga selejtezőjében. A Ferencvárosi Torna Club több ezer példányban szurkolói tájékoztatót készített, melyet több alkalommal közzétett a klub hivatalos média felületein és kiosztotta a szurkolók között a stadionba történő belépéskor. A mérkőzés előtt a Ferencvárosi Torna Club, a Maccabi Tel-Aviv és a Magyarországi Zsidó Hitközösségek Szövetsége (MAZSIHISZ) közös megemlékezést tartott a klub mártírhalált halt egykori játékosa és edzője, Tóth „Potya” István tiszteletére. Az egykori tréner számos üldözött zsidót mentett meg a II. Világháború idején, mielőtt kivégezték. A megemlékezés részeként a két csapatot bekísérő gyerekek a mártírhalált halt edzőt ábrázoló egyen pólóban jelentek meg a csapatok bevonulásakor.

2018 őszi kirekesztés elleni kampányunkban meccsnapi, lelátói aktivitást szerveztünk. A klub utánpótláskorú sportolói, valamint játékosai, legendái és élversenyzői egy hatalmas, zöld szívet ábrázoló molinót készítettek. Az előkészületekkor a zöldfestékes kezüket feltartva jelezték: a Fradiban egyek vagyunk! A 2021. évi kampányunk üzenete: a Fradiban együtt többek vagyunk! A korábbi évek változatos videós megoldásai után ezúttal egy korábban még nem látott, egyedülálló videógrafikai megoldásokra építettek az alkotók, a film elkészültében egy teljeskörű mozgóképes produkciókat gyártó cég is klubunk segítségére volt.

2022-ben volt pontosan tíz éve, hogy klubunk elkezdte kampányát, amelyben felhívja a figyelmet bármilyen jellegű megkülönböztetés elleni harcra. „Egyek vagyunk!” - hirdettük büszkén a ZTE elleni, 2022-es őszi hazai bajnokinkon, és hirdetjük büszkén immáron tíz éve. A Fradi-család minden tagja érzi: „Együtt többek vagyunk!” A kirekesztés elleni küzdelemben mutatott erőfeszítéseinknek egyre nagyobb a hazai és nemzetközi visszhangja, az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) szerint követendő példaként szolgálunk minden klub számára. A Ferencvárosi Torna Club kirekesztés elleni kampányának idei mottója ennek fényében: „We are equal!”, azaz „Egyenlőek vagyunk!”. Idei kisfilmünkben láthatják Igort, a Fradi Sast, illetve idomárját, Szabó Lászlót. Feltűnik benne 35-szörös bajnok férfi labdarúgócsapatunk ecuadori balhátvédje, Cristian Ramírez, valamint családja, Anikó, Zaya és Zafira. Az alkotásban szerepel sétafocistánk, Csaba és unokája, Emma, kerekesszékes szurkolónk, Bence, utánpótláskorú sportolónk, Galambos Jia Zoltán, illetve futballcsapatunk segítője, Marcus. A megkülönböztetés elleni küzdelem mára ugyanúgy klubunk mindennapjainak részévé vált, mint sportolóinktól a jobbnál jobb eredmények. Egyenlőek vagyunk, legyen szó nemről, fajról, bőrszínről, politikai vagy vallási hovatartozásról. Ugyanakkor fontos kiemelni azt is, hogy az életkor és az élethelyzet alapján sem szabad senkit hátrányosan megkülönböztetni - a sport mindenkié.

tags: #foci #jelmondat #no #rassism

Népszerű bejegyzések:

• A veretlen bajnok útjai
• Debreceni sportélet változásai
• Izlandi futball szellemiség
• További részletek a TPMS-ről
• Történelmi gyorskorcsolya győzelem