A Foci Kapura Rúgás Technikája és a Labdarúgás Alapjai

A labdarúgásban a labdás technikai elemek vannak túlsúlyban, ezért az oktatásnál a koordinációs gyakorlatokat kell előnyben részesíteni a labda nélküli gyakorlatokkal szemben. A labdarúgás technikai elemei közül a labdás technikai elemek vannak túlsúlyban. Ebben a durva koordinációs szakaszban a mozgás általában akadozik még, ami ritmuszavarhoz is vezethet. Az egyes technikai elemek készségszintű végrehajtásakor az izomérzékelés veszi át a fő szerepet. A labdavezetést és a labdaátvételeket mindkét lábbal kell gyakoroltatni.

Labdavezetés: A Foci Alapja

Labdarúgásban labdavezetésen a labdának a lábfej valamely részével történő tudatos irányítását és egymás utáni terelgetését értjük. Érzékelhető, hogy a labdával a játékos rövidebb vagy hosszabb megszakításokkal folyamatos kapcsolatban van. A labdavezetés sok tényező befolyásolja, de legjobban a labdát vezető játékos célját. A labdát a lábfej különböző felületével kell érinteni. A labdát belső csüddel, teljes csüddel és külső csüddel is érinthetjük.

A labdavezetés sok érintése nagymértékben fejleszti a tanítványok labdaérzékét, ami a labdarúgás alapvető követelményeihez tartozik. Az érintés egy „aprócska” rúgásnak is felfogható, de a labdavezetésnél az érintés pillanatában a lábfejet csak enyhén kell megfeszíteni. Kezdő, 5-7 éves korosztálynál az egyenes vonalban lerakott bóják kerülése helyett a cikk-cakk vonalban történő labdavezetést ajánlom, hogy a tanítványok sikeresen tudják megkerülni azokat. A szlalom labdavezetés meghatározott érintési felülettel különböző alakzatban és távolságban lerakott bóják között is gyakorolható.

A sikeres labdavezetés egyik fontos eleme, hogy a játékos a labdát a kívánt irányban haladjon. Másképpen úgy is fogalmazhatnánk, hogy a játékos irányítsa a labdát és ne fordítva, a labda a játékost. A labdavezetés célja, hogy a labdát a testünkhöz viszonylag közel tudjuk tartani. A labdavezetés során a játékosnak nemcsak a labdára, hanem a saját és az ellenfél játékosainak a mozgására, helyezkedésére is figyelnie kell. A felülről lelógatott botok kerülése a leghatékonyabb, de ennek a megvalósítására csak néhány labdarúgó akadémián van lehetőség. Ehelyett fogójátékok közbeiktatásával is gyakoroltatható a labdavezetés.

• Szlalom labdavezetés meghatározott érintési felülettel különböző alakzatban és távolságban lerakott bóják között.
• Fogójáték labdavezetéssel a pálya meghatározott vonalai mentén.
• Szalagszerző labdavezetéssel a pálya meghatározott területén.
• Váltóversenyek bóják és karók megkerülésével belső csüddel és külső csüddel.

A labdavezetés oktatásakor a kezdő játékosok gyakran elkövetik azt a hibát, hogy kelleténél nagyobb mértékű az erőközlés, a labda túl messzire pattan a lábuktól. Éppen ezért a labdavezetés oktatását a „kisérintéses” labdavezetéssel kell elkezdeni, majd a labdavezetést akadályok megkerülésével kell végeztetni. Az oktatónak a figyelmet valamilyen vizuális jel felismerésére kell terelnie, így a játékosok rákényszerülnek, hogy megosszák figyelmüket. Egyik bója helyére egy védőjátékost kell beállítani, hogy a gyakorlat valósághűbb legyen.

A Kapura Rúgás Fázisai és Fajtai

A rúgások során az egyes fázisok egymásra épülve, meghatározott sorrendben követik egymást. Ezek a fázisok: a labdához való hozzáállás, a rúgóláb hátralendítése, a rúgó láb rálendítése a labdára, a labda érintése és az átkísérés. A labda elrúgásának alapvető mozdulatsora: az előkészítés, a rálendítés, a labdaérintés és a véghelyzet. A rúgás utáni átkísérés tulajdonképpen a labdának a lábbal történő utána kísérése. A rúgásfajták felosztása leggyakrabban aszerint történik, hogy a rúgás pillanatában a láb mely részével érintjük a labdát.

Belsővel Történő Rúgás

A rúgások közül ezt a rúgásfajtát alkalmazzák a mérkőzéseken leggyakrabban a játékosok, mivel pontosan lehet vele rúgni és a többi rúgásfajtához viszonyítva könnyen is végre lehet hajtani. Az érintési felület a nagy lábujj, a belső boka és a nagy lábujjtő által határolt háromszög. Kétféle módon, helyből és nekifutásból lehet végrehajtani. A rúgások oktatását a belsővel történő rúgásokkal kezdjük, melyeket célszerű többszöri ismétléssel bemutatni.

A rúgó láb rálendítése a labdára következik, majd a labda megrúgása. Az érintés pillanatában a rúgó láb lábfejének párhuzamosnak kell lennie a talajjal. Az alacsonyan vezetett labdáknál a labda középen, míg magasabb átadásoknál a középpont alatt kell megrúgni a labdát. Az átkísérés után a támaszláb elé kerül a derékszögben kifordított lábfej. A rúgó láb térdben enyhén hajlított helyzetben, laza lábfejtartással találkozik a labdával.

• Párokban belsővel történő passzolás egymással szemben.
• Szemből kétkezes alsó átadással dobott labda belsővel történő visszarúgása.
• Két játékos egymással szemben egy kijelölt folyosóban passzolgat úgy, hogy a labda a folyosó oldalvonalain belül maradjon.
• Lábtenisz közben a belsővel történő rúgás gyakorlása.

Belső Csüddel Történő Rúgás

A belső csüddel történő rúgásnál a játékosok a lábfejük belső részével, a lábközép csontoknak a belső felületével érintik meg a labdát. Ez a felület a nagyujj tövétől a belső bokáig, illetve a belső bokahajlatig terjed. A fő különbség a belső rúgás érintőfelületétől, hogy a belső csüdrúgásnál a labda nem érintkezik a sarokcsonttal. Jobb lábbal végrehajtott belső csüdrúgásnál bal oldalról, bal lábbal végrehajtott belső csüdrúgásnál jobb oldalról kell nekifutni.

A hozzáállásnál a támaszláb távolabb helyezkedik el, mint a belső rúgásnál. A rúgó láb csípőből történő kifordítása (kb. 90°-ban) után hátralendül, majd az előrelendítésnél a lábszár térdből rácsapódik a labdára. A rúgás pillanatában a térd és boka ízületet meg kell feszíteni. A labdát a középponttól kissé oldalirányban és a középpont alatt kell megrúgni. Az átkísérés után a rúgó láb keresztbe a test elé lendül.

Teljes Csüddel Történő Rúgás

A teljes csüddel történő rúgáskor a tanulók a lábfej elülső részével rúgják meg a labdát. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy az érintési felület a cipőfűző alatti terület. A támaszláb 10-15 cm-re oldalt helyezkedik el a labda mellett, hosszanti tengelye pedig párhuzamos vele. A rúgó láb hátralendítésének síkja párhuzamos a rúgás irányával. A rúgó láb térdének labdához viszonyított helyzete nagymértékben befolyásolja a megrúgott labda ívét.

Az alacsonyan vezetett labdáknál a térd függőleges vetülete labda középpontja felett, míg a magasan rúgott átadásoknál a labda középpontja mögött helyezkedik el. A rúgás utáni átkísérés közben a rúgó láb térdből a rúgás irányába lendül, majd a talajra lép. Az oktatást helyben álló labda megrúgásával kezdjük.

• Labdaemelgetés (dekázás) teljes csüddel mindkét lábbal.
• Társ által kétkezes alsó átadással szemből dobott labda visszarúgása.
• A teljes csüddel történő rúgás gyakorlása rúgópalánk használatával.

Külső Csüddel Történő Rúgás

A külső csüd érintési felülete a kisujjtőtől a külső bokáig tart. A nekifutást történhet szemből és oldalról bekanyarodva. A támaszláb távolabb helyezkedik el a labdától. A támaszláb lábfejének hosszanti tengelye nem egyezik meg a rúgás irányával, azzal enyhe szöget zár be, és távolabbra helyezkedik el a rúgás irányától. A csípőből indított rálendítés után a találati pontig a bokaízület folyamatosan megfeszül. Az érintés pillanatában a lábfejet befelé kell fordítani és lefeszíteni. A lefeszített lábfej hosszanti tengelye nem a rúgás irányába néz.

A karok biztosítják a stabil egyensúlyi helyzetet. A rúgó láb lábfejének hosszanti tengelye az érintkezés pillanatában 45°-os szöget zár be a rúgás várható irányára. A lábfejet az érintés pillanatában nem kell annyira lefeszíteni, mint a külső csüdrúgásnál. A külső csüddel történő rúgás gyakorlása rúgópalánk használatával is lehetséges.

Egyéb Rúgások: A Sarokkal és a Csőrrel Történő Lövések

Ide sorolhatjuk azokat a rúgásokat, amelyeket a labdarúgók valamilyen kényszer miatt hajtanak végre, például a sarokkal történő rúgások. Ezek közé tartozik a „csőrrel” (vagy spiccel) lőtt labda is, amely a foci egyik legkülönlegesebb rúgási technikája, és olyan legendás labdarúgók tudták csak elkápráztatni vele a szurkolókat, mint Ronaldinho, Ronaldo, Romário, vagy épp Diego Maradona. Alighanem gyerekkorában mindenkinek volt legalább egy olyan ismerőse, aki focizás közben mindig csak a cipője orrával rúgott egy izmosat a labdába, lesz, ami lesz alapon. Pedig ez a rúgásfajta legalább olyan látványos tud lenni, mint hatékony, ha megfelelően hajtják végre.

Ennek a rúgástípusnak ugyanis az az egyik előnye, hogy hátralépés nélkül lehet nagy erőt kifejteni. A másik előnye pedig a váratlan meghúzása lehet, mivel a cipő orrával meglehetősen nehéz pontosan célozni, ezért erre senki sem számít, általában kényszer miatt hajtják végre. A csőrrel való rúgást leginkább a futsalban lehet megfigyelni, ahol a szűk pálya és a gyors játék erre lehetőséget biztosít.

Híres Csőrgólok a Labdarúgás Történelméből

A vb nyitómérkőzésén Brazília könnyedén győzte le Horvátországot, Marcelo öngólja után Neymar kétszer volt eredményes, a 91. percben pedig Oscar pazar mozdulattal állította be a 3-1-es végeredményt. A Chelsea korábbi játékosa a félpályánál csapott le egy elkallódó labdára, majd két védő között ütemtelenül, spiccel lőtt a kapuba. A brazil középpályás egyébként korábban maga is futsalozott, a gólja pedig tökéletes példa arra, hogy egy ilyen lövésre általában nem számít az ellenfél.

A brazilok nyerték a 2002-es vb-t, miután Ronaldo két gólt lőtt a német válogatottnak. Az elődöntőben a törökök kapusa, Rüstü Recber brillírozott, de Ronaldónak elég volt egy villanás, amivel szállította az 1-0-s győzelmet. A kétszeres aranylabdás klasszis három védő között tört be a tizenhatoson belülre, majd a cipője orrhegyével a hosszú alsóba pöckölte a labdát.

A mozdulat igazi mestere azonban egy másik brazil támadó, Romário volt. Minden idők egyik legjobb brazil csatárának szinte a védjegyévé vált ez a rúgás. Romário utánozhatatlan stílusban volt képes úgy megtolni a labdát a védők között, hogy utána már képtelenség volt utolérni. Romário a legemlékezetesebb "pöckölős" gólját a Barcelona színeiben szerezte a Real Madrid ellen 1994-ben. A találkozón Romário szerzett vezetést a Johan Cruyyf által irányított Barcelonának, miután egy könnyed trükkel előbb bolondot csinált a Real Madrid tapasztalt hátvédjéből, Rafael Alkortából, majd a rá jellemző módon elpöckölte a labdát Francisco Buyo mellett.

Diego Maradona két legemlékezetesebb gólját Anglia ellen szerezte az 1986-os világbajnokság negyeddöntőjében. Maradona ikonikus kezezős góljával szerzett vezetést Argentína az 51. percben, majd négy perccel később az isteni Diego a kezdőkörből indulva végigfutott a pályán, kicselezte a teljes angol csapatot, végül pedig a cipője orrhegyével juttatta a labdát a kapuba. Ezt a gólt egyébként a futballtörténelem legszebb találatának is megválasztották.

A 2006-os világbajnokságon Javier Saviola pöckölte el a labdát a kapus mellett. Saviola kényszerhelyzetben volt, ugyanis sem ideje, sem helye nem volt, hogy átvegye a labdát, így a lehető legjobb megoldást választotta. Kijelenthető tehát, hogy a dél-amerikai labdarúgók a csőrgólok mesterei.

Az európai futballistáknak sincs okuk szégyenkezni. Miroslav Klose nevéhez fűződik egy egészen elképesztő találat a 2010-es vb-n. Manuel Neuer hatalmas kirúgásával indult az akció, majd a lengyel származású német csatár, egy védőn átverekedve magát, estében még bele tudott úgy érni spiccel a labdába, hogy az védhetetlenül a kapuban kötött ki. Klosénak nem sok ideje maradt mérlegelni, és klasszis megoldást választott.

A Premier League két sztárcsapatának, a Liverpoolnak, illetve a Manchester Unitednek számos legendás csatára büszkélkedhet hasonló góllal, többet között Ian Rush, Kenny Dalglish, Dwight York, vagy épp Andy Cole. Ha az ezredforduló utáni időszakot nézzük, akkor pedig Ruud Van Nistelrooy és Fernando Torres emlékezetes gólja lehet ismerős. Utóbbi egyik leghíresebb gólját a Liverpool színeiben éppen a Manchester United ellen lőtte az Anfield Roadon. A spanyol támadó közelről, de kissé kiszorított szögből lőtte be Van Der Sar feje fölé a labdát a kapuba. Egészen döbbenetes, hogy Torres futtában, ráadásul Rio Ferdinanddal a nyakában, mekkora erőt tudott kifejteni a lövésnél.

A legvarázslatosabb csőrrel lőtt gól minden bizonnyal Ronaldinhót illeti. A Barcelona egykori aranylabdás klasszisa 2005-ben a Chelsea elleni Bajnokok Ligája-mérkőzésen lőtt olyan gólt, amelyet azóta is, ha megnéz valaki, annyira ledöbben, mint azon az estén a londoniak kapusa, Peter Cech. Ronaldinho megtalálta a rést három védő között, majd álló helyzetből belestukkolt a labdába, ami védhetetlenül a kapu bal oldalában kötött ki.

„Egyszerűen nem lehet rá időben reagálni, csak jön a labda, majd egy szempillantás alatt a kapuban landol” - foglalta össze tökéletesen a különleges rúgási technika előnyét az angol televíziós sportközvetítő, Clive Tyldesley.

Labdaátvétel: A Támadások Előkészítése

A labdaátvétel során a labdát úgy próbáljuk átvenni, hogy az átvétel után minél gyorsabban a megfelelő irányba tudjuk továbbítani. Lényege, hogy azzal a testrészünkkel, amellyel átvesszük a labdát a labda érkezésének az útjába állítjuk, majd egy fékező mozdulattal hátraengedjük. A labda sebességét úgy kell szabályozni, hogy a labda ne pattanjon messzire tőlünk. A labdaátvételeket mindkét lábbal kell gyakoroltatni.

Belsővel Történő Labdaátvétel

A belsővel történő labdaátvételnek három változatát ismerjük: a guruló, a laposan vagy félmagasan érkező és a felpattanó labda átvételét. A guruló és laposan érkező labdáknál az átvétel során használt láb csípőből 90°-ra kifordul és enyhén hajlított térddel előrenyúlik a támaszláb elé a labda érkezési irányába. Ezután következik az átvételt végző láb hátraengedése, majd fokozatos lassítás utáni megállítása. A belsővel történő labdaátvételek oktatását célszerű a belsővel történő rúgás oktatásával párhuzamosan végezni.

• Szemből gurított tömött, majd focilabda belsővel történő átvétele.
• Félmagasan érkező labdák átvétele.

Csüddel Történő Labdaátvétel (Léglevétel)

Ennél az átvételnél a labdát leggyakrabban a levegőben vesszük át, ezért léglevételnek is nevezzük. A labda átvételekor a rúgó láb csípőből megemelkedik és a levegőben a labda érkezési irányába mutat. A fékezés mozdulata először gyors, aztán fokozatosan lassul. A labda megállítása az enyhén hajlított térdben, laza állapotban tartott bokaízülete a labda súlypontjának függőleges vetülete alatt van. Így a labda a játékos előtt megáll a talajon.

• A mozgás labdanélküli bemutatása.
• Mindenki saját magának dobja fel a labdát egyre magasabbra és veszi le a labdát.
• Társ által szemből, kétkezes alsó átadással dobott labda levétele.

Külső Csüddel Történő Labdaátvétel

Ezt az átvételi formát leggyakrabban valamilyen kényszerhelyzet miatt alkalmazzák a játékosok, például guruló labda esetén. Az érintkezési felület megegyezik a külső csüdrúgáséval. A rúgó láb előre lendül, a lábfej befelé fordul és a talajról felpattanó labda fölé kerül, majd visszakerül az eredeti helyzetébe. A térd és a boka ízület enyhén megfeszül, amelynek hatására a labda mozgásereje csökken. Helyesen kivitelezett mozgásnál a labda megáll a talajon. Először a szemből, majd az oldalról érkező guruló labdák átvételével kezdjük az oktatást.

Talppal Történő Labdaátvétel

A talppal történő átvételt a szemből guruló és meredek ívben érkező labdák átvételekor alkalmazzák a játékosok. Ez az átvétel toppolásként is szerepel. A térdben hajlított támaszláb hossztengelye az érkező labda irányába néz. A rúgó láb lábfejének talpa a labda ívétől függően eltérő szöget zár be a talajjal. Függőlegesen érkező labdáknál a talp helyzete párhuzamos a talajjal. A testsúly a támaszlábon van, a tekintet a labdán, hogy a labda a játékos elé kerüljön.

• A helyes lábfejtartás helyzetét gyakoroltatjuk labda nélkül, majd labdával.
• Labdaátvétel társ által gurított, majd belsővel laposan rúgott labda talppal.

tags: #foci #kapura #rugas

Népszerű bejegyzések:

• a Mercedes kettős győzelme az Ausztrál Nagydíjon
• EBEL rájátszás részletei
• magyar nyelvű játékos versenyekről
• Sérülésmegelőzés kézilabda edzésben
• Részletek Hollandia 2010-es világbajnoki meneteléséről