A labdarúgóklubok tulajdonosai: Befektetés, szenvedély és üzleti birodalmak

A labdarúgás, mint globális jelenség, régóta vonzza a befektetőket és a tehetős magánszemélyeket. A klubok tulajdonlása nem csupán pénzügyi befektetés, hanem sok esetben szenvedély, presztízskérdés és egy kiterjedt üzleti hálózat része. Ahogy hosszú évek óta, a Forbes pénzügyi magazin idén is rangsorolta a világ legértékesebb futballklubjait.

A világ legértékesebb futballklubjai és a tulajdonosi modellek sokszínűsége

Az élmezőnybe tartozó klubok átlagos összértéke 2,3 milliárd dollár, ami 5,1 százalékos növekedést jelent 2023-hoz képest. A top 30-ban szereplő együttesek átlagos jövedelme 397 millió dollár, ami 3 százalékos növekedésnek felel meg 2023 óta. Ugyanakkor szembetűnő, hogy nincs összefüggés az eredményesség és az érték között: a Manchester United pocsék szezont zárt, nem indulhat ősszel a BL-ben, mégis a második helyen áll, és a Bayern München, amely csak bronzérmes lett a Bundesligában, megszerezte a lista ötödik helyét.

A Premier League fölénye továbbra is nyomasztó: hat klub képviseli a top 10-ben Angliát, sőt, ha a legjobb harmincat nézzük, akkor tizenketten vannak a PL-ből. Figyelemre méltó, hogy kilenc MLS-klubot találunk a top 30-ban, de csak a 15. További érdekesség, hogy a top 10-ben három olyan klub is van, amelyeknek formálisan nincs tulajdonosa, illetve van, csak sok tízezer: a tagsági igazolvánnyal rendelkező szurkolók.

A futball mint globális üzlet: Befektetések és hálózatok

„Ezen a területen is nagyon jellemző a globalizáció, az angol élvonalban szinte alig akad már hazai kézben lévő klub, elsősorban Ázsiából és az Egyesült Államokból érkeznek befektetők” - magyarázta lapunknak Szabados Gábor (41) sportközgazdász. „Jellemző az üzleti hálózatok kialakulása is, ahogy azt láthatjuk a Manchester City mögött álló befektetőcsoport esetében is.” A klubok bevételének jelentős része a televíziós szerződésekből folyik be. A növekedés megtorpant, a világválság hatása érezhető, ha megnézzük az öt topliga új szerződéseit.

Laikus szemlélőnek persze úgy tűnik, hogy a fociklubok lényegében feneketlen kutak, ahová csak öntik a pénzt a milliárdosok. Pedig a kluboknak nagyon is precízen kiszámított gazdálkodásuk van. Persze vannak csodajátékosok, akik elviszik a büdzsé jelentős részét, de ezen segíthetne az ún. „fizetési sapka”, amely ligánként meghatározná a csapatok játékosokra költhető pénzét, így egy adott ország ligájában maximalizálva lenne a játékosoknak kifizethető bér. A csapatok esélyeinek kiegyenlítése ezáltal izgalmasabbá, szorosabbá tehetné a ligákat és a szezonokat is. Jó példa erre az USA, ahol ez megvalósul, és Németországban is működik egy hasonló rendszer, ami valóban működik.

A legbefolyásosabb labdarúgóklub-tulajdonosok: Vagyon és stratégia

Az, hogy a milliárdosok szeretik-e a sportot, nagy kérdés. A befektetések és az ezáltal elért sikerek által megszerzett presztízs is egy nagyon elfogadott módja annak, hogy a tulajdonos jó benyomást tegyen a szurkolókra és a nagyközönségre. A bemutatott milliárdosok csak egy kis szeletét alkotják azoknak a milliárdosoknak, akik valamilyen sportág valamely csapatába fektettek, hogy az meg is térüljön egyszer. Rajtuk kívül még rengeteg milliárdos látott fantáziát a fociban, és abban, hogy a sporton keresztül szerezzen profitot. Ez az írás kizárólag a focihoz kapcsolódó milliárdoknak ered a nyomába és azokba enged betekintést.

A pénzügyi nagyhatalmak és az olajmilliárdosok

A leggazdagabb klubtulajdonos az angol Manchester Cityt birtokló Manszur bin Zajed al-Nahjan sejk (49), akinek a vagyonát 20 milliárd dollárra (6400 milliárd Ft) becsülik. Az Egyesült Arab Emírségek királyi családjához tartozó sejk, hazája miniszterelnök-helyettese 2008-ban vásárolta meg az Abu Dhabi United Group befektetési társasággal az angol Manchester Cityt, amely azóta négy bajnoki címet szerzett a Premier League-ben, a Bajnokok Ligájában azonban az elődöntőnél tovább nem jutott. Manszur sejk a klub megvásárlása óta több mint egymilliárd fontot (402 milliárd Ft) invesztált a Citybe. Mansour bin Zayed Al Nahyan sejk, más néven Sheikh Mansour a City Football Group tulajdonosa is, amelynek a Man City mellett a Major League Soccer New York City és az ausztrál A-League-ben szereplő a Melbourne City is a klubjai közé tartozik. Saját csapatai közé tartozik még az indiai Mumbai City, a belga Lommel SK és az uruguayi Montevideo City Torque csapata is. Bár szüksége nem lenne rá, de botrányba is keveredett egy 400 milllió dolláros yacht miatt, ami az ő nevén landolt, de alapítványokból elsikkasztott pénzekből került megépítésre. A focit tekintve az ő üzleti stratégiájuk egy kicsit más, mint a többi milliárdosé.

A listák aktualitását gyakran tulajdonosváltások adják, mint például az angol Newcastle United készülő tulajdonosváltása. A Premier League-klubot egy Mohammad bin Szalman (34) szaúdi koronaherceg által vezetett befektetőcsoport vásárolná meg. Mike Ashley (55) tulajdonos már megegyezett a gárda 300 millió fontos (121,2 milliárd Ft) vételáráról, csak az angol szövetség és a Premier League vezetőinek kell áldásukat adniuk az üzletre. A szaúd-arábiai állami befektetési alap (PIF) 80 százalékos részesedést vásárolt 2021 októberében a Szarkáknál. A számokat látva nem kérdés, hogy ezek után az 1892-ben alapított klub bárkit meg tudna vásárolni, és ha nem is azonnal, de néhány éven belül a legnagyobb világsztárokkal tudná megerősíteni a csapatot.

Az európai labdarúgás meghatározó befektetői

Az orosz olajmágnás 2003-ban lett a londoni klub tulajdonosa, a Chelsea-ből néhány év alatt európai topklubot faragott. A londoniak irányítása alatt négyszer nyertek az angol bajnokságban, 2012-ben pedig a Bajnokok Ligájában is csúcsra értek. Érkezése óta több mint 1,1 milliárd fontot (442 milliárd Ft) költött a klubra. Roman Abramovics orosz-izraeli milliárdos és politikus. Egykor a világ 21 leggazdagabb embere közé tartozott, de most, néhány év elteltével, még ha becsült nettó vagyona el is éri 14,5 milliárd dollárt, elvesztette magas pozícióját a világ leggazdagabb emberei között. Brit befektetői vízuma 2018 áprilisában lejárt. Amikor nem kapott újat, helyette izraeli állampolgárságot kért. A Chelsea pedig történetének egyik - ha nem a - legjobb időszakát éli, mivel idén bezsebelték a Bajnokok Ligája és a Szuperkupa trófeáját is.

Az autóiparban megkerülhetetlen, a FIAT csoportot (Ferrari, Maserati, Alfa Romeo, Lancia, stb.) birtokló Agnelli család 1967 óta többségi tulajdonosa az olasz rekordbajnok Juventusnak, a torinói klub elnöke 2010 óta Andrea Agnelli (44). Az Agnellik Olaszország egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb családja. Itt inkább egy dinasztia milliárdjairól lehet beszélni, mivel már az ősök letették a névjegyüket a milliárdosok klubjában, amit az utódok csak továbbvittek. Jelenleg Andrea Agnelli a család focicsapatának arca, aki mind a klub, mind pedig az Európai Klubszövetség (ECA) elnöke is. A 2000-es években azonban történt valami, és kitört a családi örökösödési háború. A tétet részvények, ingatlanok és műtárgyak alkották. A kimenetelről nem sok szivárgott ki, mert a csetepaté peren kívüli megegyezések és vagyonmegosztások formájában csendben lezárult. Erre mondják, hogy „szép kis család”.

A francia Paris Saint-Germaint 2011-ben felvásárló katari állami befektetési alap, a Qatar Sport Investments elnöke. A katariak szerepvállalásuk óta több mint 1 milliárd eurót (354 milliárd Ft) költöttek a PSG megerősítésére, a brazil Neymart világrekordot jelentő 222 millió euróért (67,7 milliárd Ft) igazolták át 2017-ben a Barcelonától. A költekezés hat francia bajnoki címre volt elég, a Bajnokok Ligájában azonban egyelőre csak a legjobb nyolcig jutottak.

A Suning áruházlánc alapítója és főrészvényese. Cége 2016-ban vette meg az Inter részvényeinek 68,5 százalékát. 2018 óta fia, Steven Csang (28) a klubelnök.

A Red Bull energiaital céget alapító osztrák milliárdos a kétezres évek elején először az extrém és az autósportokba fektetett be, majd 2005-ben elkezdte kialakítani futballbirodalmát is. Dietrich Mateschitz osztrák milliárdos, horvát család sarja, bár már Ausztriában született. Marketinges szakemberként a thaiföldi Krating Daenget, egy már piacon lévő energiaitalt módosított az európai és amerikai ízlésnek megfelelően, majd 1987-ben thai partnerekkel piacra dobta a Red Bullt, amelynek 49%-os tulajdonosa. Ami a sportot illeti, szponzorálni kezdett különféle sporteseményeket, majd széles portfóliót állított össze saját csapatokból, a repülőversenyektől a Forma-1-csapaton át egészen a fociig. 2005-ben megvette az SV Salzburg Austria és az amerikai Metro Stars csapatát, és jó marketingesként - a brandet tovább építve - átnevezte őket FC Red Bull Salzburgra és New York Red Bullsra. 2007-ben már saját maga alapított focicsapatot, a Red Bull Brasilt. A legnagyobb dobása azonban 2009-ben történt, amikor megvette a német ötödosztályban játszó SSV Märkänstadt csapatát. Az volt az eredeti elképzelése, hogy 10 éven belül első osztályban játszó csapatot farag belőlük. Ez sikerült is, bár már nem ezen a néven, mert ezt a csapatot is átkeresztelték: a nevük RB Leipzig lett. A lipcsei csapatot nekünk, magyaroknak nem kell bemutatni, mert Gulácsi, Orbán és Szoboszlai is náluk passzolgat. Az osztrák üzletember szintén nem csak egy klubban érdekelt. A Salzburg mellett az RB Lipcse és a New York Red Bulls is az ő érdekeltségi körébe tartozik. Ők viszont kis túlzással egyedüliként egy másik utat választottak. Salzburgból indult többek között Sadio Mané (Liverpool), Erling Haaland (Dortmund) vagy Naby Keïta (Liverpool) is. Ami pedig az eredményeket illeti, a Salzburg egyeduralkodó Ausztriában és immár a Bajnokok Ligájában is rendre ott van a csoportkörben.

Hopp úr egy igazi „kockaként” kezdte, aki az IBM többi korábbi alkalmazottjával, Hans Werner Hectorral, Klaus Tschirával, Claus Wellenreutherrel és Hasso Plattnerrel 1972-ben megalapította a SAP SE-t (vállalatirányítási szoftverekkel és adatfeldolgozással foglalkozó vállalat). Hogy a focihoz hogyan került ilyen közel? Gyermekkori otthona közelében volt az a fociklub, amelyben tinédzserként játszott. 1990-ben úgy döntött, hogy kezd valamit korábbi klubjával, így pénzt fektetett bele. Akkoriban a klub a német ligák legalacsonyabb szintjein játszott, a 2000-es években a Hoffenheimet azonban már a Rajna középső vidékének meghatározó csapataként tartották számon. Ezután Dietmar Hopp sebességet váltott, és még több pénzt öntött a klubba. Ekkor a cél már a Bundesliga első osztálya volt. 18 évébe telt, hogy ez sikerüljön.

A King Power utazási csoportot birtokló thaiföldi Vichai Srivaddhanaprabha (†60) 2011-ben vette meg az akkor második ligás Leicester Cityt, két évvel ezelőtti tragikus helikopter-balesete után fia, Aiyawatt (34) került a klub élére. A thai befektető irányítása alatt a gárda 2016-ban angol bajnoki címet szerzett az élvonalban.

Rinat Ahmetov egy szénbányász fia, aki ma már ukrán oligarcha. Ő volt a System Capital Management alapítója és tulajdonosa, amely sikeres befektetéseket hajtott végre. Érdekeltsége van számos területen, az acélipartól a bankszférán át a gyógyszergyártásig, valamint újságot, rádió- és tévéadót is tulajdonol. 1996-ban megvette a Sahtar Donyeck labdarúgó csapatot, ami magáénak tudhatja a Donbass Arénát is, mely a 2012-es EB egyik helyszíne is volt. Mivel a donyecki medencében jelenleg is szórványos összetűzések folynak az ukránok és az oroszbarát szeparatisták között, Ahmetov szénbányáinak és acélipari gyárainak termelése bizonytalan volt egy ideig, így teljes vagyona a 2010-es évek közepére a töredékére olvadt. Mióta a harcok alábbhagytak, újra lendületbe jött a termelés és a logisztika. Az üzletember ezen kívül parlamenti képviselői mandátumot is szerzett.

John Fredriksen egy norvég származású milliárdos, aki olajszállító tartályhajóval (tanker) és egyéb hajózással kapcsolatos vállalkozásai révén tett szert vagyonra. Azóta a tengeri fúrók és a haltenyésztés is a portfólióját bővíti. John már ciprusi állampolgár, aki Londonból irányítja cégét. A ciprusi állampolgárság elgondolkodtató - vajon Fredriksen úr a norvégiainál jóval több napsütés vagy esetleg a kedvező adózási feltételek miatt lett a szigetország állampolgára (Ciprus offshore adóparadicsom)…? Vagyonát a 80-as években alapozta meg, az Irak-iráni háború idején, amikor is tankerei olajat szállítottak. Miután a Deep Sea Supply, Golden Ocean Group, Seadrill és a Marine Harvest cégekbe is befektetett, kedvet kapott, hogy a sport terén is kamatoztassa befektetési képességét, és a Valerenga klub megvásárlásával el is indította a klub rohamos fejlesztését. Rendezte a csapat adósságait, és a klub új stadiont is kapott.

Amerikai és globális milliárdosok a futballban

Az Egyesült Államok 41. leggazdagabb embere, cégei az energia- és a szórakoztatóiparban is érdekeltek. Az észak-amerikai profi labdarúgó-bajnokság (MLS) történetének meghatározó alakja, a liga egyik alapítója. Az amerikai milliárdos a sport mellett a szórakoztató- és az ingatlaniparban is jelen lévő Kroenke Sports & Entertainment tulajdonosa. Az angol Arsenalban 2018-ban szerzett többségi részesedést.

Az amerikai papírmágnás a Kraft Group holding társaság elnök-vezérigazgatója. Az észak-amerikai profi focibajnokságban (MLS) szereplő New England Revolution csapatát 1996-ban alapította meg. Robert Kraft jelenleg az MLS New England Revolution tulajdonosa, és korábban a San Jose Earthquakes tulajdonosi székét is a magáénak mondhatta. Emellett ő az NFL (amerikai foci) New England Patriots csapatának tulajdonosa is. Kraft azok közé tartozott, akik fontolóra vették, hogy ajánlatot tesznek a Premier League-ben szereplő Liverpool irányítására a 2000-es évek közepén, az üzlet azonban kudarcba fulladt. Most is hallhatunk olyan pletykákat, miszerint Kraft Jonathan nevű fia továbbra is vonzó befektetési lehetőségnek tartja az angol Premier League egyik meg nem nevezett csapatát - meglátjuk, hogy sikerül-e megkaparintania. Robert Kraft sportmilliárdosként elért sikereit nagyrészt az NFL franchise-jának, a New England Patriotsnak köszönheti. Ez a franchise rendelkezik a legtöbb szuperkupával, szám szerint héttel, amelyet az utolsó tizenöt éven belül nyert, miután 2002-ben megszerezték az NFL - ma is aktív - legendáját, Tom Bradyt.

Arthur Blank a világ egyik leggazdagabb klubtulajdonosa. Vagyonát a Home Depot cégnek köszönheti, amely egy kiskereskedelmi barkács- és lakberendezési áruházlánc. Üzleti portfóliójának bővítése érdekében megvásárolta az atlantai sportcsapatokat, az Atlanta Falconst (amerikai foci) és az Atlanta Unitedet (klasszikus labdarúgó klub). Vagyonát a Forbes magazin 6,2 milliárd dollárra taksálja.

Mexikó leggazdagabb embere, Carlos Slim Helu és családja irányítja az América Móvilt, Latin-Amerika legnagyobb mobil távközlési cégét. A külföldi távközlési partnerekkel együtt Slim 1990-ben részesedést vásárolt a Telmexben, Mexikó egyetlen telefontársaságában. A Telmex ma már az América Móvil része. Emellett részesedése van a mexikói építőiparban, fogyasztási cikkekkel foglalkozó vállalkozásokban, valamint bányászati és ingatlancégekben is, valamint a The New York Times 17%-a is az övé. Később belépett a kolumbiai olajpiacra, első európai sikeres üzleti akvizíciójaként pedig 2014-ben átvette a Telekom Austria irányítását is. Cége, az América Móvil részesedést vásárolt két mexikói klubban, a Club Leonban és a Club Pachuában, majd 2012-ben ezeket követte a Real Oviedo megvásárlása, amely most a spanyol másodosztályban vitézkedik.

Spanyol milliárdos kiskereskedő. Övé az Inditex divatkonglomerátum, mely 70 országban és több, mint 5000 üzlettel van jelen a világban. Az Inditex olyan népszerű márkáknak a gazdája, mint a Zara, a Pull&Bear, a Massimo Dutti, a Bershka, a Stradivarius vagy az Oysho, amelyek hazánkban is elérhetőek. Európa 2., a világ 11. leggazdagabb embere, így mondhatni, hogy a textilipar hasít. Az iparmágnás a Deportivo La Coruna tulajdonosa, amelyhez erős az érzelmi kötődése, és nagy rajongója is a klubnak. A Deportivo mostanában egy kicsit hullámvölgyben van a pár évvel ezelőtti szintjéhez képest, de a Real Madridhoz és a Barcelonához képest lemaradni nem szégyen. Hétköznapi ember számára óriási vagyona ellenére normális, visszahúzódó életet él, és amikor csak teheti, kerüli a média reflektorfényét.

Isten igazából, ebben az esetben Francois-Henri édesapja volt az, aki megteremtette a milliárdokat a családja számára, méghozzá az 1960-as években a faiparral foglalkozó cégével, a PPR-el (Pinault-Printemps-Redoute). Majd a 90-es évek végén egy nagy fordulattal a luxuscikkek és a divat felé kormányozta a családi céget. 2003-ban átadta a fiának, Francois-Henrinek a stafétát, hogy irányítsa a cégbirodalmat, amit derekasan meg is tett. Olyan márkákat szerzett meg, mint a Gucci, az Yves Saint Laurent, a Boucheron, a Stella McCartney, stb… Emellett tulajdonolja a Grupe Artemis holdingot is, amely biztosítási, művészeti borászati, gasztronómiai és sport portfólióval rendelkezik. Utóbbi a francia bajnokságban szereplő Rennes csapatát jelenti, aminek városában Henri maga is született. 2019-ben a csapatnak sikerült is megnyernie a francia kupát, mint az eddigi legfőbb trófeájukat.

Az orosz üzletember, Dmitrij Ribolovlev érdeklődni kezdett az FC Monaco iránt, és 2011-ben 1, azaz egy(!) euróért vásárolta meg a klubot, miután a városba költözött. Az összeg azonban szimbolikus volt, mivel ígéretet tett arra, hogy a következő négy évben legalább 100 millió eurót fektet a klub fejlesztésébe. Befektetése a klubba 66%-os részesedést jelentett, míg a másik 34% a monacói hercegi családhoz került. Az 55 éves üzletember jelenleg a Monaco elnöke, és a klub megvásárlása óta klubvezető is, mivel a klubrészvények kétharmadát magáénak tudhatja.

A hazai futball tulajdonosi változásai: A DVSC esete

Az év elején vált hivatalossá, hogy a Stott Capital Hungary Kft. megszerezte a DVSC Futball Zrt. irányító többségi tulajdonrészét. A Stott Capital Mark Stott egy családi befektetésből indult vállalkozás, amely a sport és az infrastruktúra területén jelentős tapasztalattal rendelkezik az Egyesült Királyságban és Európában is. A Stott Capital Hungary Kft. a pályán és azon kívül is a debreceni szurkolók bizalmát szeretné erősíteni.

A labdarúgó Fizz Ligában szereplő Debreceni VSC hivatalos oldalán számolt be róla, hogy a klub új többségi tulajdonosa a STOTT CAPITAL HUNGARY Kft. lett. „Az elmúlt hónapokban megkötött részvény-adásvételi megállapodásokat, valamint a jegyzett tőke emelését követően a STOTT CAPITAL HUNGARY Kft. megszerezte a DVSC Futball Zrt. irányító többségi tulajdonrészét” - írja a DVSC hivatalos közleménye. A DVSC közlése alapján a tranzakció egy hosszabb folyamat lezárása volt. A klub hangsúlyozta: a tulajdonosváltás ellenére a működésben nem várható azonnali, radikális változás, a mindennapi munka a megszokott rendben folytatódik tovább. A Debreceni VSC az elmúlt két évtized egyik legsikeresebb magyar klubja: a Loki hétszer nyerte meg az NB I-et, rendszeres szereplője volt a nemzetközi kupasorozatoknak, és stabil, országosan is kiemelkedő szurkolói bázissal rendelkezik.

Változások az igazgatóságban és a jövőbeli tervek

Az új tulajdonosi struktúra részeként a DVSC Futball Zrt. Igazgatósága hét főre bővült, a tagokat kétéves időtartamra nevezték ki. Az igazgatóság jelenlegi összetétele a következő: Mark Stott (elnök), Simon Wilson, Jonathan Vaughan, Gavin Bailey, Dr. Bács Zoltán, Szabó Miklós és Ticz Balázs. A befektetéssel kapcsolatban Jonathan Vaughan a Stott Capital képviseletében hangsúlyozta: a Debreceni VSC-t nagy múltú klubként tartják számon, amelyben komoly fejlődési potenciált látnak a magyar és az európai labdarúgás tekintetében is.

A Stott Capital másik klubja: A Stockport County gazdálkodása

A napokban megjelent egy pénzügyi elemzés, amely a Stott érdekeltségébe tartozó Stockport County gazdálkodását vizsgálja. A jelentés szerint a Stockport bevételei ismét növekedtek - ugyanakkor az üzemi veszteség is emelkedett, amelyet továbbra is a tulajdonos, Mark Stott finanszíroz. Stott 2020 januárjában vásárolta meg az angol klubot, majd 2022-ben több mint 7 millió fontnyi adósságot írt le. A legfrissebb, 2025. június 30-ig tartó pénzügyi év adatai szerint a klub bevételei 9,2 millió fontról 11,5 millió fontra nőttek, miközben 9,1 millió fontos üzemi veszteséget könyveltek el. A tulajdonos a vizsgált évben 10,2 millió fonttal támogatta a klubot, amelyet teljes egészében saját tőkévé alakítottak, így erősítve a mérleget és biztosítva, hogy a klub továbbra is adósságmentesen működjön.

A klub szerint a bevételek minden fő forrásból emelkedtek, míg a magasabb veszteség annak köszönhető, hogy továbbra is jelentős összegeket fordítanak a játékoskeretre, az infrastruktúrára és a szervezeti háttér fejlesztésére, hogy a csapat a harmadosztály (EFL League One) élmezőnyében maradhasson. A beszámoló azt is kiemeli, hogy a keret becsült piaci értéke egy év alatt több mint a duplájára nőtt, ami a játékosmegfigyelési stratégia és a játékosfejlesztés eredménye. „Bár a pénzügyi eredmények a folyamatos beruházásokat tükrözik, egyben azt is jól mutatják, hogy a klub hosszú távú stratégiája stabil alapokon áll. A 2024/25-ös szezonban elért fejlődés - legyen szó a pályán nyújtott teljesítményről, az infrastruktúráról, a kereskedelmi növekedésről vagy a közösségi szerepvállalásról - erős alapot teremt a Stockport County jövőjéhez. A tulajdonosi tervek között szerepel az Edgeley Park stadion fejlesztése is. A projekt több ütemben valósulna meg, és a jelenlegi 10 852 fős kapacitást körülbelül 18 ezerre növelné.”

Politikai vélemények a magyar futballról

„Ha nem leszünk észnél befellegzik a magyar futballnak” - állítja a választások kapcsán Orbán Viktor, miniszterelnök. Kihívója, Magyar Péter ezzel szemben azt mondta, hogy ettől nem kell félni a futballban dolgozóknak. A magyar labdarúgás szereplői lélegzetvisszafojtva találgatnak, miközben - önmagukat nyugtatva - korábbi nyilatkozatokat, és válogatott mezes fotókat, valamint Magyar Péter futballista gyermekeit emlegetik fel.

tags: #foci #klub #tulajdonos

Népszerű bejegyzések:

• Részletes NBA statisztikák
• A kézilabda fejlődése az ókortól napjainkig
• A Silkeborg és az SZKA Minszk EHF-kupa mérkőzésének összefoglalója
• Készen áll a csapat a bajnoki rajtra?
• A román labdarúgás nemzetközi sikerei