A foci labda átvételének technikai alapjai és jelentősége
A játékos támadótevékenységének fontos mozzanata a labda átvétele, mert annak technikai végrehajtása erősen kihat a további labdás technikai elemek kivitelezésére. Könnyű belátni, hogy helytelen végrehajtás esetén a játékos időt veszít, ezzel pozíció hátrányba kerülhet, sőt esetleg elveszítheti a labdát. Míg magabiztos, gördülékeny labdaátvétellel a támadó nemcsak fokozhatja helyzeti előnyét, de közvetlenül gólhelyzetbe kerülhet. Ezért a támadójáték eredményessége érdekében a biztonságos, zökkenőmentes labdaátvétel a játék minden szintjén nélkülözhetetlen.
A labdaátvétel technikájának elsajátítása alapvető fontosságú, és számos módszertani megközelítést igényel. Az iskolai labdarúgás oktatása során a Grassroots program célja, hogy a diákok élményszerű és változatos tanulásszervezési eljárásokkal sajátítsák el a labdarúgás alapjait.
A labdaátvétel alaptechnikái
A labda átvételének formája és módja nagyban függ a labda érkezési irányától és a játékos aktuális helyzetétől. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a leggyakoribb labdaátvételi technikákat.
Szemből érkező labda átvétele
Ez a legideálisabb pozíció a labda átvételére, mert a játékos viszonylagos nyugalmi helyzete lehetővé teszi a mozgássor teljes végrehajtását. Meglehet tisztán, szemből érkező labda elfogására a játék közben ritkán kínálkozik lehetőség, mégis ez a mód tekinthető a labdaátvétel alaptechnikájának.
Felső elfogással
A labda átvétele felső elfogással célszerű, ha a labda csípőmagasság fölött érkezik. A labdaátvétel folyamata már jóval a test előtt megkezdődik azáltal, hogy a törzs enyhén előredől és egyidejűleg a karok a megfelelő magasságban kinyúlnak az érkező labda irányába. A két tenyér fokozatosan megközelíti egymást, ily módon egy kosárformát alakítva ki. A mutató- és a nagyújjak egy nyitott háromszöget alkotnak, míg a többi ujj enyhén nyújtva előre-fölfelé mutat. A játékos ujjhegyekkel érinti először a labdát, majd az fokozatosan a tenyérárokba kerül, ahol az ujjak erősen rátapadva a két tenyér közé zárják. Eközben a karok könyökhajlítással fékezik a labda lendületét, míg azt a játékos a következő technika kivitelezésének helyére vezeti.
Alsó elfogással
A labda átvétele alsó elfogással célszerű, ha a labda a csípőmagasság alatt érkezik. A játékos az érkező labda magasságának megfelelően süllyeszti súlypontját, kissé előre dönti törzsét, majd egyidejűleg a karokkal a labda felé nyúl. A tenyerek egymást megközelítve fokozatosan kifordulnak, ily módon egy kosárformát alakítva ki. Az ujjak enyhén nyújtva előre-felfelé mutatnak úgy, hogy a kisujjak erősen megközelítik egymást. Az ujjhegyek az érintés pillanatában tovább görgetik a labdát a tenyérárokba, ahol azt a ráfonódó ujjak a két tenyér közé zárják. A karok könyökhajlítással fékezik a labda lendületét, majd azt a mellkas tájékára emelik.
Oldalról érkező labda átvétele
Játék közben a labda leggyakrabban oldalról érkezik, így az átvétel alaptechnikája enyhén módosul. A labda megváltozott érkezési iránya következtében az előkészítő mozgás is megváltozik.
Dobókézzel azonos oldalról
Dobókézzel azonos oldalról érkező labda átvétele esetén előnyös, hogy támadó alaphelyzetben a törzs kissé kifordul a dobókar felé, így a játékosnak nem jelent problémát fokozatosan tovább fordulni felsőtestével az érkező labda irányába. Mindkét kar együtt fordul a törzzsel, és megfelelő magasságban a labda felé nyúlva felkészül annak elfogására. A labdaátvételt követően a felsőtest visszatér eredeti helyzetébe, míg a karok könyökhajlítással fékezik a labda lendületét, majd azt a melltájékra kísérik.
Dobókézzel ellentétes oldalról
Dobókézzel ellentétes oldalról érkező labda átvétele esetén viszont hátrányos, hogy támadó alaphelyzetben a törzs kissé kifordult a dobókéz felé, mert így a játékos kevésbé tud elfordulni az érkező labda irányába. Ennek következtében a két kar különböző mértékben - a bal kar teljesen, míg a jobb kar csak részben - képes kinyúlni és a labda elfogására felkészülni.
footballfabrik - gyakorlatok a labda kezelésere, ladbaérzék fejlesztésére
Labdaátvétel mozgás közben
A játék jellegéből adódik, hogy a labdaátvételt legtöbbször különböző mozgások közben kell végrehajtani. Meglehet, a labdaátvétel alaptechnikája ebben az esetben nem változik lényegesen, maga a mozgásfolyamat azonban jelentősen felgyorsul.
Futás közbeni labdaátvétel
A futás közbeni labdaátvétel technikai végrehajtásának fő szempontja, hogy a labdaátvétel ne törje meg a futás ritmusát és a játékos mozgásának folyamatosságát. Ezért célszerű az elfogás mozdulatát egy futólépéssel összekapcsolni. Így futás közben a karok összehangolt mozgása hirtelen megszakad, majd egy egylábas elrugaszkodás után mindkét kéz az érkező labda felé nyúl. Amennyiben a labda oldalról érkezik, ez a mozdulatsor annyiban módosul, hogy a karok mozgását követve a törzs is a labda irányába fordul.
Felugrás közbeni labdaátvétel
A felugrás közbeni labdaátvétel a leggyakrabban érintőtávolságon kívülre került labda megszerzésére, ritkábban légi dobás előkészítésére használatos. Ugyanakkor a játékosok szándékosan egy kis ugrás közben veszik át a labdát, mert így páros lábra érkezve még további három lépés tehető meg. A labda pillanatnyi helyzetének megfelelően az ugrás végrehajtható egy vagy páros lábról. A súlypont süllyesztését követően a karok erőteljes lendítéssel segítik az elrugaszkodást, majd az érkező labda felé nyúlnak. A játékos ugrás közben veszi át a labdát a játékszituációnak megfelelően egy vagy két kézzel, majd úgy fog talajt, hogy az ne okozzon egyensúlyvesztést.
Egykezes labdaátvétel
Bizonyos kényszerhelyzetekben nincs idő mindkét kéz egymás mellé helyezésére, így a játékos kénytelen egy kézzel átvenni a labdát. A mozdulatsor a labdához közelebbi kar kinyújtásával kezdődik, amit az azonos oldali láb kilépése is segíthet. A törzs az érkező labda irányába fordulva megkönnyíti a karnyújtást, és egyúttal meghosszabbítja annak érintőtávolságát. Eközben a kéz, tenyérrel a labda felé fordulva nyújtott ujjakkal igyekszik minél nagyobb érintési felületet formálni. Először az ujjhegyek, majd a tenyér érinti a labdát, aminek lendületét a csukló fékezi egy enyhe hátrafelé mozgással. A kar rugalmas utánaengedéssel tovább tompítja a labda lendületét, majd azt a következő mozdulattal megfelelő helyre irányítja. Amint a labda sebessége lecsökken, lehetővé válik annak megmarkolása egy kézzel, a másik kéz biztosításával.
Speciális esetek: Rézsútosan hátulról érkező labda
A rézsútosan hátulról érkező labda elfogása gyorsindításnál, vagy a bejátszás megszerzése védő közelében, beálló pozícióban a labdaátvétel speciális esete, melynek során a futás közbeni és oldalról érkező labda kombinálásával, vagy testi kontaktus közben veszi birtokba a játékos a labdát, leggyakrabban egy kézzel. A labda egy kézzel történő, biztonságos átvétele néha váratlan, kiszámíthatatlan megoldásokra ad lehetőséget, mellyel ráadásul a játékos időt is nyerhet.
Összefoglalás a labdaátvételről
A labdaátvétel - mint a támadásépítés fontos eszköze - egyike a leggyakrabban alkalmazott technikáknak, ezért annak biztonságos végrehajtása alapkövetelmény. A sikeres technikai végrehajtás szempontjából lényeges a labdaátvétel formájának megválasztása, a pillanatnyi játékhelyzetnek megfelelően. Alaphelyzetben vagy mozgás közben a játékosok általában törekedjenek a biztonságosabb, kétkezes labdaátvételre, de bizonyos játékszituációkban az egykezes elfogás szintén előnyös lehet.
A focilabda karbantartása és a megfelelő nyomás
A megfelelő labdakezeléshez elengedhetetlen a labda fizikai állapotának ismerete és karbantartása.
A focilabda felépítése és típusai
A football labda két fő részből áll: egy latex vagy kaucsuk gumi belsőből, és egy több szeletből álló külső kemény részből. A külső rész megvédi a foci belsőt a sérüléstől. A belsőt egy szelep segítségével fújhatjuk fel. Ez adja meg a labda kerek formáját. A terem focilabdát egy puha textiles külső rész borítja. Ezeket fedett teremben, tornatermekben szokták használni. A terem focilabda nem alkalmas a salak vagy füves pályán való játszásra. A műbőr focilabdát salak vagy füves pályára ajánljuk. Ha a lyukas labdának varrott a külső borítás, akkor a labda javítható.
A labda keménysége és a hőmérséklet hatása
A labda keménysége általában 0,8 - 1,2 bar között mozog. A labda felpumpálásához szükségünk lesz egy tűszelepre, amit a pumpánkhoz tudunk csatlakoztatni. A tűszelep lehet vékonymenetes vagy vastagmenetes.
A mostani, hideg, téli időszakban nagyon aktuális a kérdés, hogy hogyan vegyük figyelembe a benti és kinti hőmérsékletek különbségét a meccsre való készülésnél. Meccsre készülünk a nagy hidegben, de mivel rég nem játszottunk, ezért fel kell fújni a labdát. Lelkes focisták ismerik a jelenséget: a hidegben lapos lesz a labda. Vegyük példaképp, hogy 0,6 bar nyomást szeretnénk a labdánkba. Ez még nagyon általános megfogalmazás, mert a nyomást kétféleképp is szokták értelmezni. Egyrészt túlnyomásként, ami azt jelenti, hogy a légköri nyomáshoz képest mennyivel nagyobb a nyomás, másrészt lehet abszolút nyomásként, amikor a tökéletes vákuum a kiindulópont és ahhoz képest mérünk. Ugyanez 20 fokos belső és plusz 5 fokos külső hőmérséklettel körülbelül 0,69 barra való felfújást jelent. Az ideális nyomás a labda típusától és a Te igényeidtől függ, de az alapvető fizika működik. Ha nem akarsz számolni, akkor annyit tegyél meg, hogy a kívánthoz képest legalább 1 tized barral nagyobb nyomásra fújd a labdát télen!
Hogyan lehetett ezeket a becsléseket kiszámolni? Egy viszonylag egyszerű hőtani összefüggéshez nyúlhatunk, az ideális gáztörvényhez. A gáz nyomását szeretnénk vizsgálni a benti és kinti körülmények esetére, de elég sok kifejezés van a képletben. Jellemzően a hőtanban van egy állandó mennyiség és a többi úgy változik, hogy ezt az állandósságot tiszteletben tartja. Most maradjunk az egyszerű eseteknél. Egy focilabdának gyakorlatilag nem változik a mérete, csak a keménysége a nyomástól függően. Ha már egyszer felfújtuk a labdát, akkor ideális esetben nem jön ki belőle a levegő. Tehát a labda nyomása csak hőmérsékletének megváltozása miatt változhat. Jelöljük 1-es indexezéssel a felfújás utáni állapotot, a 2-essel pedig a focipályán lévő állapot. A tömeg, a gázállandó és a térfogat ugyanaz a két állapotban, tehát a nyomás és a hőmérséklet hányadosa állandó. Fontos, hogy egyrészt nem Celsius-fokban, hanem kelvinben kell helyettesíteni a hőmérsékleteket. Másrészt pedig, hogy gyakran a nyomásmérő túlnyomást mér, ami közel 1 barral kisebb értéket jelent, mint a képletbe helyettesítendő abszolút nyomás. Ha túlnyomást mutat a nyomásmérőnk, akkor 0,75 barra kell fújni a labdát, ha 0,6 baros túlnyomást szeretnénk. Ha te sem szeretsz lapos labdával játszani, akkor számolj utána meccs előtt, hogy milyen nyomásra fújd a labdát a szokásos keménység eléréséhez!
