Thomas Mann Válogatott Elbeszélései: Egy Életmű Sűrített Esszenciája
Thomas Mann elbeszélései tömörítve és kiemelve vetítik elénk a nagy huszadik századi német klasszikus életművének egész világát, legjellegzetesebb problémáit. Amolyan sűrített foglalata ez a kötet Thomas Mann életművének, bevezető a nagy regényekhez. Másfelől olyan, klasszikus számba menő novellákat tartalmaz, amelyek a huszadik századi novellairodalom félreismerhetetlenül egyéni remekei közé tartoznak.

A regények vezérmotívumainak tükre a kisprózában
A regényekben részletesen kibontott manni gondolatvilág egy-egy vezérmotívumát formálják meg csattanós intenzitással a novellák. Ezt a változatosságot az adja, hogy minden egyes elbeszélés a regényekben részletesen kibontott manni gondolatvilág egy-egy vezérmotívumát formálja meg csattanós intenzitással.
A Tonio Kröger például mintha a Buddenbrook ház epilógusa lenne. A Varázshegy problematikájának csomópontja több elbeszélésben is felbukkan. Az elcserélt fejek egészen másfajta világa leginkább talán a József és testvérei írójáéval rokon.
A Válogatott Elbeszélések Főbb Művei
Thomas Mann novelláit nem lehet egyetlen, jól körülhatárolható típusba besorolni, az életpálya utolsó szakaszára jellemző nagyobb lélegzetű írások pedig - mindenekelőtt a Törvény és a Kiválasztott - már határesetei az elbeszélésnek, inkább tekinthetők kisregényeknek, nem is szerepelnek ebben a gyűjteményben. Válogatásunk Mann kisprózájának legismertebb, már több kiadást megért darabjait tartalmazza, amelyek a kezdetektől a késői művekig nyújtanak átfogó képet Thomas Mann sokszínűségéről.
A Thomas Mann: Válogatott elbeszélések kiadásai különböző összetételűek lehetnek, de az alábbi művek gyakran szerepelnek a legismertebb gyűjteményekben:
| Mű címe | Esetleges fordító |
|---|---|
| Trisztán | Kosztolányi Dezső |
| Tonio Kröger | Lányi Viktor |
| Halál Velencében | |
| Úr és kutya | Sárközi György |
| Mario és a varázsló | |
| Az elcserélt fejek | Horváth Henrik |
| A boldogság akarása | Lányi Viktor |
| Friedmann úr, a törpe | Lányi Viktor |
| Wälsung-vér | Fenyő László (átdolgozta Jékely Zoltán) |
| Zűrzavar és kora bánat | Sárközi György |
A gyűjtemény kiemelt darabjai
- Trisztán: Ez a történet a mai napig igaz erkölcsi kérdéseket fogalmaz meg, és ad egy jó kiindulópontot.
- Tonio Kröger: Egy olvasói vélemény szerint ez a mű csúcspontja, amely szintén örök érvényű erkölcsi dilemmákat feszeget.
- Halál Velencében: Ez az egyik legnagyobb kedvenc. Egy részletből kiderül, hogyan leselkedik a bódult férfi egy család után Velence utcáin, melyet az író részletesen ábrázol.
- Úr és kutya: Egy etológusnak is becsületére válna a téma kidolgozottsága. Ha bármit akarsz tudni egy kutyáról, az itt megtalálható, mintha a sajátunkat idézné a lapokra, a kutya él, szalad, liheg, érez, nevet, sír. A történet egy kicsit a szerző magánéletébe is betekintést nyújt a kutyával való kapcsolat részletezésén keresztül, közelebb engedi magához az olvasót, szokásairól, a család mindennapjairól is értesüléseket szerezhetünk.
- Mario és a varázsló: Olvashatóság szempontjából is egy jó alkotás, benne a szimpatikus Cipollával.
- Az elcserélt fejek: Ez a legkülönösebb történet, egy filozófiai és érzéki fejtegetésekkel, gondolatokkal átszőtt egzotikus mese, amely a test és a lélek bonyolult egységéről szól.
- Wälsung-vér: Ebben az elbeszélésben a karakter mélyebb ösztön parancsszavára vonzódott a betűhöz és a szellemhez, fegyvernek érezte. Soha nem adta át magát teljesen egy könyvnek, de a kötetei súlyként nehezedtek életére: terhes kincsként, amelyet nem sikerült meghódítani.
- Friedmann úr, a törpe: Hiába próbálja távol tartani magától az érzelmeket, nem tudja kivonni magát egy nő hatása alól.

Thomas Mann egyedi látásmódja és stílusa
Thomas Mann valamennyi elbeszélésében nagyfokú érzékenységgel reagál a megalázottságra és a kiszolgáltatottságra, és elutasítja a fizikai és lelki durvaság minden megnyilvánulását. Pályafutása kezdetén a "nagy mű, a hosszú lélegzet bűvölete" ragadta meg. Azonban novellái tökéletesre csiszolt briliánsok. Ahogy egy olvasó megfogalmazza: „Mint a zenében, egy-egy motívum felismerhető a másik műben, de itt is tökéletes és ott is. Ez is önálló mű, és az is. Ugyanazt a helyzetet, érzést feldolgozza így is, meg úgy is.”
Thomas Mann műveinek nagy erényei a tökéletes külső és belső jellemzések a szereplőkről, a szépség és a zeneiség irodalmi bemutatása. Fejet kell hajtani Mann munkássága és tudása előtt, ugyanis a különböző zenei kifejezések és nemzeti nyelveket gyönyörködtető tájleírásai - ami részben a fordítók érdeme is -, valamint az a természetesség, ahogyan ő képes 6-8 soros körmondatokat írni, nem mindenkinek adatik meg. Ilyen író csak százévente egyszer születik. A XX. századé ő volt.
Gondolatok Thomas Mann műveiből
„Ha például magának túlságosan fontos az; amit mondani akar, ha a szíve túl hevesen dobog érte, akkor biztos lehet, hogy tökéletes kudarcot vall. Erőt vesz magán a pátosz, erőt vesz az érzelmesség, valami nehézkesség, esetleg komolykodás, fegyelmezetlenség, iróniátlanság, fűszerezetlenség; unalmasság és banalitás kerül ki a keze alól, s az emberekből a végén nem vált ki mást, mint közönyt, önmagából pedig csak csalódást és kínt…”
- Tonio Kröger
„Szeretett olvasni, mintegy mélyebb ösztön parancsszavára vonzódott a betűhöz és a szellemhez, fegyvernek érezte. De sose adta át magát teljesen egy könyvnek, sose feledkezett úgy bele, ahogy előfordul, ha az embernek az az egy könyv az egyetlen és legfontosabb, mint külön kis világ, melynek körén túl nem száll a tekintet, belezárkózik és elsüllyed benne, hogy még az utolsó betűjéből is táplálékot szívjon. Özönlöttek asztalára a könyvek és folyóiratok, valamennyit megvehette, ott halmozódtak körülötte, s míg olvasott, a még olvasandók tömege nyugtalanította. De a könyveket beköttette. Préselt bőrben, Siegmund Aarenhold szép névjelével ellátva, pompázatosan és önelégülten sorakoztak ott a könyvek, és súlyként nehezedtek életére: terhes kincsként, amelyet nem sikerült meghódítani.”
- Wälsung-vér
„Aztán, mikor a tömeg a kitárt kapukon át a tündöklő, galamb lepte térre özönlött, a bódult férfi megbújt az előcsarnokban, elrejtőzött, lesbe állott. Látta, amint a lengyel család elhagyja a templomot, látta, hogy a testvérek szertartásosan elbúcsúznak anyjuktól, aki a Piazzettán át hazafelé indul; megállapította, hogy a szép fiú, az apácás leányok és a guvernánt jobb kéz felé, az óratorony kapuján át a Merceriára veszi útját, és, miután pár lépésnyi előnyt hagyott nekik, utánuk ment, lopva kísérgette őket velencei sétájukon. Meg kellett állnia, ha azok álldogáltak, lacikonyhákba és udvarokba kellett szöknie, hogy elhaladhassanak, ha visszafordultak; elvesztek a szeme elől, izzadtan, kimerülten keresgélte őket hidakon és piszkos zsákutcákban, és halálos kín perceit élte, ha hirtelen szűk házsorban jöttek vele szemközt, ahol nem lehetett kitérni. És mégis, nem lehet mondani, hogy szenvedett. Részeg volt a feje, a szíve, és ment, amerre vitte a démon, aki kedvét leli abban, hogy lábbal tiporja az emberi észt és emberi méltóságot.”
- Halál Velencében, Ötödik fejezet
Thomas Mann, aki Nobel-díjas szerző, az európai irodalom kiemelkedő alakja. Művei a szépirodalom, regény, novella és elbeszélés kategóriákba sorolhatók, különösen az összegyűjtött elbeszélések és novellák témakörébe.

tags: #thomas #mann #valogatott #elbeszelesek





