A 2010-es labdarúgó-világbajnokság: Afrika első, Spanyolország történelmi győzelme

2010-ben június 11. és július 11. között Afrikán a futballvilág szeme: a labdarúgó világbajnokságok során először rendezték a legnagyobb seregszemlét a fekete kontinensen. A foci történetének 19. világbajnokságát a Dél-Afrikai Köztársaságban rendezték ebben az időszakban. Összesen 31 helyért 204 ország versengett a selejtezők során - ennyi csapat még sohasem próbált meg kijutni a világbajnokságra. Végül 32 válogatott jutott ki, sajnos Magyarországnak ez sorozatban 7. alkalommal sem sikerült. Olaszország volt a címvédő, de Spanyolországot, Brazíliát, Németországot és Hollandiát emlegették esélyesként.

A rendezés joga: Hogyan nyerte el Dél-Afrika?

Dél-Afrika 2004. május 14-én nyerte el a rendezés jogát. Afrika a FIFA rotációs rendszerének köszönhetően kapta meg a torna rendezésének jogát, melynek értelmében a FIFA kijelölt egy kontinenst, mely megrendezheti a viadalt. Öt afrikai ország jelezte, hogy megrendezné a világbajnokságot:

• Egyiptom
• Marokkó
• Dél-afrikai Köztársaság
• Tunézia és Líbia (közös pályázat)

Miután a FIFA végrehajtó bizottsága úgy döntött, hogy ebben az esetben nem járul hozzá, hogy két ország rendezze a tornát, Tunézia visszalépett. Ezután a bizottság Líbia egyedül beadott pályázatát nem fogadta el. A szavazás után a végeredményt Sepp Blatter, a FIFA elnöke jelentette be, 2004. május 15-én, Zürich-ben. A Dél-afrikai Köztársaság pályázata már az első fordulóban megkapta a szavazatok több mint 50%-át, és ezzel elnyerte a 2010-es labdarúgó-világbajnokság rendezési jogát.

A szavazás eredményei:

Helyszínek és stadionok

A június 11-én kezdődő dél-afrikai labdarúgó-világbajnokságnak kilenc város ad otthont, egyedül Johannesburg "képviselteti" magát két stadionnal. A 32 csapatos tornán összesen 64 mérkőzést játszottak majd, a csoportküzdelmek során 48 összecsapást bonyolítottak le. A mérkőzéseket Johannesburgban, Pretoriában, Bloemfonteinben, Port Elizabethben, Fokvárosban, Durbanben, Nelspruitben, illetve Polokwanéban rendezték. A nyitómérkőzés, illetve a döntő egyaránt Johannesburgban volt.

A Jabulani, a vitatott labda

A világbajnokság hivatalos labdáját az Adidas tervezte, melyet a világbajnokság sorsolásakor, 2009. december 4-én mutattak be. A labda neve Jabulani, amely zulu nyelven "ünnepelni"-t jelent. Nevét a futball szurkolók szenvedélyes ünnepléséről kapta, amelyet a sportág csúcseseményén átélhettek az afrikai országban. A labda gyártója a hagyományoknak megfelelően az Adidas. A labdán 11 szín található, melyek a rendező Dél-afrikai Köztársaság 11 régióját és hivatalos nyelvét is szimbolizálják, valamint utalnak a csapatok 11 kezdőjátékosára is. Az alkotók szerint ez minden idők leggömbölyűbb labdája, a cég képviselői szerint a nyolc darab speciálisan rétegelt panelből álló labdával megalkották minden idők leggömbölyűbb játékszerét, amely kivételes pontosságot és stabil röppályát biztosít minden időjárási körülmények között.

Azonban már hozzászokhattunk, hogy amikor a foci-vb-re megjelenik egy új, minden korábbinál gömbölyűbb labda, a világelső focisták utálják, különösen a kapusok. A nyolc domború, varrások nélkül összeerősített elemből álló labdát a FIFA rendelte az Adidastól. A cég szerint semmi baj nem volt vele: számítógépes szimulációkkal és szélcsatornában is vizsgálták, és persze labdarúgás közben is tesztelték az Adidas egy németországi létesítményében. Az eddigi leggömbölyűbb labda próbáiban a brit Loughborough-i Egyetem kutatói is részt vettek, Frank Lampard pedig elismerően nyilatkozott a Jabulaniról (Lampardot egyébként az Adidas szponzorálja).

Asai Takesi, a japán Cukubai Egyetem sportmérnöke kollégáival elemezte a Jabulani viselkedését szélcsatornában, és arra jutottak, hogy a labda még szeszélyesebben viselkedik, mint a 2006-os világbajnokság Teamgeist labdája, pedig az sem volt éppen a játékosok kedvence. A bemélyedéseknek és kitüremkedéseknek ugyanis fontos szerepük van a sportjátékok labdáinál, akár a golflabda lyukairól, akár a baseball-labda varrásairól van szó. A szabálytalanságok turbulenciát keltenek, amikor a labda nagy sebességgel mozog, és ez segít egyenletessé tenni a labda mozgását. Ezt a jelenséget ellensúlyozzák a labda szabálytalanságai - és éppen ezért kerültek a Jabulanira is redők és bemélyedések, mert a tökéletesen sima felület túl kiszámíthatatlanná tenné a labdát. A japán kutatók szerint azonban a redőkkel sem elég tökéletlen az új labda - és ezt erősítette meg egy másik japán kutatás is, amit a Jamagata Egyetemen végeztek Szeo Kazuja vezetésével.

„Azért raknak a labdákra mindenféle bevágást és kitüremkedést, hogy az úgynevezett határréteg-leválást minél későbbre tegyék” - magyarázza egy másik aerodinamikai fogalommal dr. Szente Viktor, a BME Áramlástan Tanszék munkatársa a jelenséget. „A labda felülete és az áramló levegő között létrejön valamilyen súrlódás. Közvetlenül a labda falán az áramlási sebesség nulla, ettől távolodva egy darabig nő, ezt az átmenetet nevezzük határrétegnek. Egy bizonyos ponton leválik ez a határréteg, mögötte pedig egy leválási buborék jön létre, ahol jelentősen lecsökken a nyomás. Minél későbbre sikerül ezt a határréteg-leválást halasztani, annál kisebb területen érvényesül a szívóhatás, és kevésbé fékeződik a labda. Ez azonban önmagában nem okolható a Jabulani minden szokatlanságáért.”

Egy másik kutatás, a dr. Firoz Alam vezetésével a melbourne-i RMIT Egyetem Sport-aerodinamikai Kutatóközpontjában végzett elemzés azonban rávilágított egy másik anomáliára. „A labda kialakítása miatt az úgynevezett ellenállás-tényező jelentősen változik, ha különböző pozíciókból fújjuk rá a közeget” - magyarázza Szente. „Vagyis a labda és a közeg közötti súrlódás mértéke a labda felületén nem egyenletes, a mérések szerint 9 százalékon belüli változások vannak a labda felületén. Ez azt jelenti, hogy a labda érzékenyebb a különböző rúgásokra.”

„A labda tervezői szerint ez a legegyenletesebb labda, mert ha ugyanúgy rúgják meg, ugyanoda megy” - mondja Szente. „Ez igaz lehet, de ha egy kicsit is nem ott rúgják meg, mint azelőtt, az már jelentősebb változásokat eredményez, mint a Teamgeistnél.” A pályaeltérés abból adódik, hogy amikor forog a labda, az egyik oldalán a vájatok és redők szembeforognak az áramlással, másik oldalon pedig az áramlással megegyező irányban. Ha lenne egy csodafocista, aki mindig ugyanolyan mértékben, ugyanolyan irányból rúgja meg a labdát, akkor bizonyára elégedett lenne a Jabulanival. A labda két oldalán levő nyomáskülönbség okozta, a forgó labda haladási irányára merőleges erőt a XIX. század közepe óta Magnus-effektusként ismeri a fizika.

És akkor ott van még a sok fölérúgás és hosszú passz esete is. „Ennek elvileg az is lehetne az oka, hogy az új labdának kisebb a légellenállása, de a mérések alapján az jött ki, hogy 40 km/h fölött pontosan ugyanakkora, mint a Teamgeistnek” - mondja Szente. „Viszont Johannesburg 1750 méterrel van a tengerszint felett, ahol ritkább a levegő, és így kisebb a légellenállás is.” Végül ott a Jabulani hektikus viselkedése lepattanáskor, ami már több kapust megviccelt és komikus gólokat okozott a vb-n. Erre pontos tudományos magyarázat egyelőre egyik kutatásban sincs.

Érdekességképp, a foci történetében a labdák sokat változtak: a hosszú időn keresztül kötelezően sima barna bőrből varrott, a szájánál fűzővel kötött, a tornát rendező ország kézműipara által biztosított labda évtizedekig nem változott. Chilében, 1962-ben az a labda, amellyel Tichy Lajos meg nem adott szabadrúgás gólt szerzett a Csehszlovákok elleni 1-0-ra elvesztett negyeddöntőben, már hasonlított a később használt játékszerekre. A sportszergyártó által az 1970-es labdarúgó világbajnokságra hozott labda is teljes egészében bőrből készült, de teljesen egyedi módon fehér volt és 32 panelből kézzel varrták össze. 12 fekete, pentagon alakú, és 20 fehér, hexagon alakú panelből állt és adidas Telstar névre hallgatott. A magyar labdarúgó válogatott utoljára az 1986-os mexikói vb-re készült Azteca labdát rúghatta autentikus módon a helyszínen. A 2010-es Jabulani már egyenesen 11 színből állt, nyolc részből összeillesztve. Ilyen előzmények után várta a világ a Brazuca debütálását, amely teljesen szintetikus anyagból készült, nem varrták, hanem ragasztották. A Brazuca a gyártók ígérete szerint elődjével ellentétben már stabilan száll a levegőben és tapad majd a játékosok lábához, egyetlen gramm vizet sem vesz fel, és még mosógépben is tesztelték. A "Brazuca" név pedig nem jelent semmit. A "Jabulani" zulu nyelven - a lakosság egynegyede ezt a nyelvet beszéli Dél-Afrikában - azt jelenti, ünnepelni.

A kabalafigura: Zakumi

A világbajnokság hivatalos kabalája Zakumi, egy leopárd. A leopárdfigurát az afrikai országban tervezték és készítették el. Zakumi zöld haja a labdarúgópályák gyepszőnyegét jelképezi. Nevének első két betűje, a "ZA" az ország rövidítése, a "kumi" pedig több helyi nyelvjárásban is "tízest" jelent, ami azt mutatja, hogy Zakumi nemcsak a hazáját, hanem a futballt is szereti.

Díjazás és nyeremények

A világbajnokság 32 résztvevője között mindösszesen 420 millió dollárt osztottak szét, 61%-kal többet, mint 2006-ban. Minden résztvevő 1 millió dollárt kapott felkészülési költségként. A világbajnokság csoportköre után kiesők egyenként 8 millió dollárt kaptak. Emellett a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 40 millió dollárt különített el a játékosok klubcsapatai részére. Minden klubcsapat 1600 dollárt kapott labdarúgónként és mérkőzésenként, melynek labdarúgója szerepelt a világbajnokságon.

Az egyenes kieséses szakaszban körönként a következők szerint alakultak a jutalmak:

Emlékezetes pillanatok a tornáról

Emlékezetes volt a csoportkörben, hogy az előző VB mindkét döntőse: Franciaország és Olaszország is csoportjának utolsó helyén zárva esett ki. Az akkori szövetségi kapitány, Raymond Domenech 2006-ban még nagy népszerűségnek örvendett azután, hogy a csapat döntőbe jutott a németországi tornán, azonban a 2008-as Európa-bajnokság csúfos elbukása óta (ugyancsak a csoport utolsó helye jutott nekik) rengeteg ellenséget szerzett magának.

A nyolcaddöntő sokkal inkább szólt a bírókról, mint a játékról. Argentína Carlos Tevez góljával szerezte meg a vezetést Mexikó ellen, de ahogy az a visszajátszásból kiderült, lesről. Elnézte a partjelző, na bumm, volt már ilyen, lesz is még - gondoltuk akkor. Roberto Rosetti játékvezető végül hosszas egyeztetés és dilemma után megadta a gólt. A spanyol-portugálon már nehezebb volt észrevenni a „csalást”, de volt, akinek sikerült. A brazil TV Globo által készített 3D-s animáció szerint David Villa lesről indulva szerezte a spanyolok győztes gólját. A német-angol párharc mindig pikáns, hát még akkor, ha a bíró is hozzáteszi a magáét.

A negyeddöntő párosításaiból kilógott az Uruguay-Ghána, pedig a vb legnagyobb drámája ott történt. Az 1-1-es rendes játékidő után jött a 2×15 perces hosszabbítás, melynek utolsó pillanataiban Luis Suárez kézzel blokkolt egy ghánai fejest a gólvonalon. De kihagyta. Továbblőhette volna hazáját, de kihagyta. Micsoda sokk lehetett neki, ugye? Őt viszont nem érdekelte. A tizenegyesekhez elsőként állt oda, és hidegvérrel felvarrta a labdát a felsőbe. Asamoah Gyan, az Ember.

A döntő: Hollandia - Spanyolország

A világbajnokság döntője spanyol fölényt, és közel két óráig gól nélküli döntetlent hozott. A döntőn a mostani ellenfelek közül az eddig lezajlott 18 világbajnokságon csak a holland csapat jutott döntőbe, kétszer is, a zseniális Juhan Cruyff vezetésével 1974-ben és 1978-ban. A spanyolokkal nem volt ilyen kegyes a szerencse, egy 1950-es negyedik helynél jobbat azóta sem sikerült elérni. Még a saját rendezésű 1982-es torna sem volt sikeres számukra. Európa-bajnokságot viszont már mindkét gárda nyert, a spanyolok kétszer is (1964-ben és 2008-ban), és úgy gondolták otthon, hogy a mostani generáció sokra hivatott. Hollandiának még a legendás Marco Van Basten - Ruud Gullit - Frank Rijkaard - Ronald Koeman fémjelezte csapat szerzett kontinensbajnoki trófeát 1988-ban.

A mérkőzés előtt a híres-hírhedt katalán Jimmy Jump a kezdő sípszó előtt megpróbált a vb-trófea közelébe jutni, de a biztonságiak lefogták, majd heten lecipelték a pályáról. A régi formáját egyelőre még csak kereső Fernando Torres kimaradt a spanyol kezdőből, helyette Pedro Rodríguez került be a csapatba David Villa mellé ékpárnak. Ezen a váltáson kívül egyik gárdában sem volt meglepetés. A döntőt Howard Webb, az angol bíró vezette.

Jó iramban kezdődött ez a meccs is, akárcsak a szombati bronzmeccs (Németország - Uruguay 3-2), és a vártaknak megfelelően spanyol fölénnyel. Howard Webb lapokkal igyekezett elejét venni a szabálytalanságoknak, öt sárgát osztott ki az első félidőben, amire szükség is volt, olykor-olykor durva belépők jelezték a játékosban lévő feszültséget. Ez Nigel De Jong akciójában kulminálódott a 28. percben, aki stoplis cipővel mellkason talpalta Xabi Alonsót és örülhetett, hogy Webb csak sárgát adott, mert az eset pirosat ért volna. Veszélyes helyzetek főleg Marteen Stekelenburg kapuja előtt alakultak ki, a hollandok kontrára próbáltak játszani. A félidőben 3-0 volt a kapura lövések száma a spanyol csapatnak, ez 56 százalékos labdabirtoklással és precízebb, hetvenöt százalékos passzolási pontossággal párosult (a holland csapaté ötvenöt százalék volt az első negyvenöt percben). Arjen Robben volt a holland csapat leggólveszélyesebb játékosa.

A szünet után folytatódtak a spanyol rohamok, és rögtön az első percekben Carles Puyol jött fel és fejelt újra, de ezúttal nem találta el a labdát úgy, mint a németek ellen. A hangulat is parázs lett, a játékosok egyre többet szabálytalankodtak egymás ellen, néha alattomosan. A 62. percben Arjen Robben hagyta ki a meccs legnagyobb helyzetét, miután nagyszerű kiugratást kapott Wesley Sneijdertől. Egy az egyben vezethette kapura, a kifutó Iker Casillas ugyan rossz irányba vetődött, de lábbal még bele tudott piszkálni a holland lövésébe. Cserébe tíz perccel később David Villa sem tudott a kapuba kotorni pár lépésről egy váratlanul elé pattant labdát. A spanyol védelem a statisztikák szerint húsz percenként ki-kihagyott, mert a 83. percben Robben megint kiugrott, lerázta magáról a csetlő-botló Puyolt, Casillas viszont újfent remek vetődéssel szedte fel előle a labdát. A Bayern München támadója viszonzásul még beletaposott egyet a földön fekvő kapusba.

A hajrára már Vicente Del Bosquét is nyugtatgatnia kellett Juicsi Nisimurának, a mérkőzés negyedik játékvezetőjének, mert a spanyol mester többször is hangot adott felháborodásának egy-két durvább holland belépő után. Különösen Mark Van Bommel végzett hentesmunkát a focipályán. Az utolsó percekben úgy látszott, mindkét csapat a hosszabbításra (esetleg a tizenegyesekre) hagyná a döntést, így a rendes játékidőben maradt a 0-0. Utoljára az 1994-es, amerikai rendezésű világbajnokság döntője (Brazília - Olaszország) nem hozott gólt, ott a büntetőpárbaj döntött Brazília javára, Roberto Baggio emlékezetes hibája után.

A rövid pihenő után újra nekiveselkedtek a csapatok, de továbbra is a spanyolok támadójátéka tűnt aktívabbnak. A holland védők közül pedig a veterán Giovanni Van Bronckhorst került főszerepbe, miután Cesc Fábregas és Jesús Navas ziccerébe is beleért és menteni tudott. Az utolsó negyedórára bejött Fernando Torres, a másik oldalon pedig Edson Braafheid. Egy kiállítással kezdődött a hosszabbítás második fele, a végére emberhátrányba került Hollandia. John Heitinga rántotta le a kapura törő Andrés Iniestát, így jogosan kapta meg második sárga lapját, és az ezzel járó pirosat. Sőt, Howard Webb kioszthatott volna még egyet, mert Arjen Robben jóval a sípszó után rúgta el a labdát, de az angol játékvezető nyilván nem akart még egy holland kiállítással döntő súlyú ítéletet hozni. Így is nagyon nehéz dolga volt, bíró szempontból nem volt egy könnyű meccs a vb-döntő.

Amikor már mindenki a tizenegyesekre készült, a hosszabbítás 116. percében aztán villant Iniesta, miután Rafael Van der Vaart beragadt, így szó sem lehetett lesről Fábregas passzánál, nyolc méterről pedig mattolta a beragadt Stekelenburgot. A hajrában a tíz emberrel játszó hollandok nyomtak, még Torres sérülése se érdekelte őket, de két perc alatt már nem tudtak egyenlíteni, történetük harmadik vb-döntőjét is elbukták. Spanyolország pedig az NSZK (1972, 1974) és Franciaország (1998, 2000) után a futballtörténelem harmadik olyan válogatottja lett, mely meg tudta nyerni az Európa-bajnokságot és világbajnokságot is. Sokan fanyalogtak a spanyol csapat alacsony gólátlaga és unalmas játéka miatt, de a torna végére beigazolódott, hogy ellenük szinte nincs nyerő taktika. Semmiképp sem látványos, de iszonyatosan feszült és kiélezett meccset hozott a döntő, a spanyolok bebizonyították, hogy ha kell, szenvedni is tudnak a győzelemért.

XIX. LABDARÚGÓ-VILÁGBAJNOKSÁG, DÉL-AFRIKA, 2010

DÖNTŐ

HOLLANDIA - SPANYOLORSZÁG 0-1 (0-0, 0-0, 0-0, 0-1)

Johannesburg, Soccer City, 84,490 néző

V.: Howard Webb (angol)

HOLLANDIA: Stekelenburg - Van der Wiel, Heitinga, Mathijsen, Van Bronckhorst (Braafheid 105.) - Kuyt (Elia 71.), Van Bommel, Sneijder, De Jong (Van der Vaart 100.), Robben - Van Persie. Szövetségi kapitány: Bert Van Marwijk

SPANYOLORSZÁG: Casillas - Ramos, Piqué, Puyol, Capdevila - Xabi Alonso (Fábregas 85.), Xavi, Iniesta, Busquets - Pedro (Navas 60.), Villa (Torres 106.). Szövetségi kapitány: Vicente Del Bosque

Gólszerző: Iniesta (116.)

Kiállítva: Heitinga (109.)

A VILÁGBAJNOKI DÖNTŐ STATISZTIKÁI

A 2010-es Labdarúgó-világbajnokság végeredménye

A TORNA VÉGEREDMÉNYE:

1. SPANYOLORSZÁG (Iker Casillas, Victor Valdés, José Manuel "Pepe" Reina, Raul Albiol, Gerard Piqué, Carlos Marchena, Carles Puyol, Joan Capdevila, Sergio Ramos, Alvaro Arbeloa, Andrés Iniesta, Xavi Hernandez, Cesc Fabregas, Xabi Alonso, Sergio Busquets, Javier Martínez, David Silva, David Villa, Fernando Torres, Juan Manuel Mata, Pedro Rodriguez, Fernando Llorente, Jesus Navas) Szövetségi kapitány: Vicente Del Bosque
2. HOLLANDIA (Maarten Stekelenburg, Michel Vorm, Sander Boschker, Gregory van der Wiel, John Heitinga, Joris Mathijsen, Giovanni van Bronckhorst, Khalid Boulahrouz, Andre Ooijer, Edson Braafheid, Mark van Bommel, Nigel de Jong, Wesley Sneijder, Demy de Zeeuw, Stijn Schaars, Ibrahim Afellay, Rafael van der Vaart, Dirk Kuyt, Robin van Persie, Arjen Robben, Eljero Elia, Ryan Babel, Klaas Jan Huntelaar) Szövetségi kapitány: Bert Van Marwijk
3. NÉMETORSZÁG (Manuel Neuer, Tim Wiese, Jörg Butt, Marcell Jansen, Arne Friedrich, Dennis Aogo, Serdar Tasci, Holger Badstuber, Philipp Lahm, Per Mertesacker, Jerome Boateng, Sami Khedira, Bastian Schweinsteiger, Mesut Özil, Piotr Trochowski, Toni Kroos, Marko Marin, Stefan Kiessling, Lukas Podolski, Miroslav Klose, Thomas Müller, Cacau, Mario Gomez) Szövetségi kapitány: Joachim Löw
4. Uruguay
5. Argentína
6. Brazília
7. Ghána
8. Paraguay
9. Japán
10. Chile
11. Portugália
12. Egyesült Államok
13. Anglia
14. Mexikó
15. Dél-Korea
16. Szlovákia
17. Elefántcsontpart
18. Szlovénia
19. Svájc
20. Dél-afrikai Köztársaság
21. Ausztrália
22. Új-Zéland
23. Szerbia
24. Dánia
25. Görögország
26. Olaszország
27. Nigéria
28. Algéria
29. Franciaország
30. Honduras
31. Kamerun
32. Észak-Korea

Góllövőlista

5 GÓLOS:

• Forlán (uruguayi)
• Müller (német)
• Sneijder (holland)
• Villa (spanyol)

4 GÓLOS:

• Higuaín (argentin)
• Klose (német)
• Vittek (szlovák)

3 GÓLOS:

• Donovan (amerikai)
• Gyan (ghánai)
• Luís Fabiano (brazil)
• Suárez (uruguayi)

2 GÓLOS:

• Elano (brazil)
• Endo (japán)
• Eto'o (kameruni)
• Hernández (mexikói)
• Holman (ausztrál)
• Honda (japán)
• Iniesta (spanyol)
• Li Csung Jong (dél-koreai)
• Li Dzsung Szo (dél-koreai)
• Podolski (német)
• Robben (holland)
• Robinho (brazil)
• Tévez (argentin)
• Tiago (portugál)
• Uche (nigériai)

1 GÓLOS:

• Alcaraz (paraguayi)
• Almeida (portugál)
• Beausejour (chilei)
• Bendtner (dán)
• Birsa (szlovén)
• Blanco (mexikói)
• Boateng (ghánai)
• Bradley (amerikai)
• Cacau (német)
• Cahill (ausztrál)
• Cavani (uruguayi)
• Cristiano Ronaldo (portugál)
• Defoe (angol)
• Di Natale (olasz)
• De Rossi (olasz)
• Dempsey (amerikai)
• Drogba (elefántcsontparti)
• Dzi Jun Nam (észak-koreai)
• Fernandes (svájci)
• Friedrich (német)
• Gerrard (angol)
• M. González (chilei)
• Heinze (argentin)
• Huntelaar (holland)
• Iaquinta (olasz)
• Jansen (német)
• Jovanovics (szerb)
• Juan (brazil)
• Kalou (elefántcsontparti)
• Khedira (német)
• Kopunek (szlovák)
• Koren (szlovén)
• Khumalo (dél-afrikai)
• Kuyt (holland)
• Liédson (portugál)
• Ljubijankic (szlovén)
• Maicon (brazil)
• Malouda (francia)
• Márquez (mexikói)
• Meireles (portugál)
• Millar (chilei)
• Mphela (dél-afrikai)
• Muntari (ghánai)
• Özil (német)
• Palermo (argentin)
• Pantelics (szerb)
• Pak Dzsi Szung (dél-koreai)
• Park Dzsu Jung (dél-koreai)
• Puyol (spanyol)
• M. Pereira (uruguayi)

tags: #foci #labda #vilagbajnoksag #2010

Népszerű bejegyzések:

• Stílusos és kényelmes Bulls rövidnadrág
• Fradi-Ludogorec mérkőzések kezdőcsapatai és kulcspillanatai
• A kínai futball ambíciói és fejlődése
• Graffiti és jogi következmények Ausztráliában
• Szurkolói útmutató a magyar válogatott meccsekhez